Kozma Szilárd asztrológus: A kiderítés - leleplezés művelete, vagyis a kimaratás művelete:  http://www.asztrologosz.hu/post8238.html#p8238

 

 

 

http://www.asztrologosz.hu/post8238.html#p8238

 

TOVÁBB

Kozma Szilárd, asztrológus:

Mágia-tan

V. FEJEZET

 

          A Karma és a Kiegyenlítődés törvénye, vagyis a megbocsátás és az elbocsátás, elengedés és a feszültség-mentes személyi tudat (Az öntudat, az önérzékelés és az önértékelés) állandó tisztán tartásának a szükségessége. 

 

     Mindig azt kapod meg és azt kapod vissza a sorsodtól amit, a karmád által sugallt önkéntelen gondolatait, és főként: képzeleted, a képzelgéseid szintjén te, adsz, vagy adtál rendelést valamikor a múltban, és amit te küldesz, vagyis, amit te küldtél, persze, egészen más formában, de azonos lényeggel valamikor a távoli múltban másnak és másoknak gondolatban és képzeletedben (esetleg tettben is, de ez nem annyira jellemző). Az ember karmikus vágy-képzetei, éber tudati állapotban gyakorolt álmodozásai és gondolatai, neheztelései és haragvásai, tettei és szavai mindig visszafordulnak hozzá előbb vagy utóbb, rendkívüli következetességgel. Az ember egész élete, vagyis a sorsa, az ő objektíven beteljesülő (negatív) karmája alapján, vagy pedig, a tudatosan vállalt megváltási sorsprogramja által irányított hite szerint alakul és történik. A karma, a karmikus képzeletünk alapján működő önkéntelen mágia tehát, akkor is hat, ha nem tudunk erről semmit. Mindez, a mágia és a Karma törvénye összhatása miatt van, illetve mindez az ok és az okozat törvénye, illetve a megváltás egyetemes törvényei alapján történik. Ez egy egyszerű de objektív, logikus következmény. Az öröklött, vagy a tudatosan tisztított és irányított személyi imagináció az ok és a materiális megvalósulás az okozat. Vagyis, az a helyzet, amiben a jelenben vagyunk, mindig a tudatos, vagy a tudattalan és önkéntelen képzeleti tevékenységünknek, vagyis a karmánk tudatosítási és oldási – oldódási szintjének és a karmánk oldottság-szintjének megfelelő következménye.

    A Karma szó azon szanszkrit kifejezésből ered, amely személyi élet-rendeltetést jelent. "Ki mint vet, úgy arat." És: „Ami bent van, ugyanaz mint ami kint van.” Az egyik ismerősöm meséli például, hogy ő minden fel nem oldott és meg nem haladt karmáját, egy az egyben visszakapja a nagynénjével való viszonyában, ugyanis, mindaz amit annak mond, hozzá más személyektől visszaszármazik. Egyik nap azt mondta, az akkoriban igen sokat beszélő - szószaporító- nagynénjének, hogy "Hallgass már el, mert nyugodtan akarok enni." Másnap épp vendégségben volt egy barátnőjénél, akire pozitív hatást akart gyakorolni értelmes és szellemes beszédével, mire az megszólalt, hogy "hallgass már el, mert nyugodtan akarok enni." A barátnője szintén foglalkozott metafizikával és így egy bizonyos metafizikai érzékenységgel, misztikus receptivitással rendelkezett, aminek a következtében, tőle igen hamar visszafordult hősnőnkhöz az általa, nagynénjének vissza hárított negatív (karmikus) elementál (képzet-csomag), ami miatt és amivel rá szólt a nagynénjére. Ő ugyanis el kellett volna gondolkozzon, azon, hogy a bosszantóan fecsegő nagynénje, tulajdonképpen az ő gondolati zaklatottságát, a gondolatai túlpergetettségét tükrözi vissza akaratlanul és önkéntelenül, és meg kellett volna keresse azt a belső mentalitás-változtatást, amivel az öncélú, kifelé irányuló gondolkozási háborúzását megállítja. Persze, az ilyen közvetlen és azonnali visszahatások, elég ritkák.

    Minél többet tud, lát és érzékel spirituálisan egy ember, minél tudatosabb és érzékenyebb metafizikailag, annál felelősebb magáért és környezetéért, nem csak a tettei, hanem a gondolatai – gondolkozása világában is. Sőt, még a képzeleti – képzelgési világában is. Egy olyan lény, aki a spirituális törvényeket ismeri, de hanyagsága miatt, vagy feledékenysége következtében nem alkalmazza azokat, és megengedi magának azt a luxust, hogy azokat, a hétköznapi tevékenysége, gondolkozása és képzelgése során,  semmibe vegye, sokkal többet szenved, mint más. „Nem azért van a fény, hogy azt véka alá rejtsék.” „Keressétek az igazságot és az fel fog szabadítani benneteket.” Az Úrtól (a Törvénytől) való félelem a bölcsességnek a kezdete. „Nem a te utad, hanem az Én utam! Mondja a seregek ura.” Amennyiben az "Úr" kifejezést behelyettesítjük a Tőrvény kifejezéssel, a biblia igen sok részlete külön értelmet, megvilágítást (élő-életet) nyer számunkra.

 

   „A bosszúállás az enyém, nem a tied, mert én vagyok az Úr ( a Törvény) és mindenért a szükség szerint fizetek meg, , mondja a seregek ura." -A mágia spirituális energetikai jelensége által táplálva (üzemelve), a Kiegyenlítődés, a Fejlődés és a Karma törvényének a közös eredője az, ami együttesen és objektíven hatva, automatikusan működik és az életünk minden mozzanatában érvényesül „könyörtelenül”, és ez sokszor úgy néz ki, mintha „bosszút állna” a sors. Tudnunk kell tehát, hogy nem egy, az öklét rázó, kegyetlen, irgalmatlan és bosszú-szomjas Ószövetségi (külső) Isten teszi ezt, hanem objektív törvények összhatása érvényesül. A Megváltó Isten (Törvény) szerint az ember, nem más mint az Istennek a teremtésről alkotott első Ideájának a megtestesülése, de az embernek kikerülhetetlen rendeltetése és tehát kötelessége a karma-oldás. Ezért, a megtestesült természeti ember is, a Teremtő képére és hasonlatosságára alkottatott és ezért, a túlélő – megélő, utód-gondozó és utódnevelő intelligenciája mellett, ő megváltói-, tehát igazság-kutató és igazság-leleplező intelligenciával rendelkező, valamint ezzel az intelligenciával karma-oldó és kiegyenlítődési intelligenciával, valamint teremtő erővel és önuralomra való képességgel rendelkező lény is egyben.

tú”, steril nyugati embert kitermelő, megható meséken alapszik! Amiként nem alapszik a vakszemű materialista tudományok „holt-biztos” sírhalmain sem.

TOVÁBB

Kozma Szilárd: Nekem is volt, már nem is tudom, hogy miért és mikor, egy periódusom, amikor nem tudtam az egyetemes - isteni szeretetet pl. meditációban direktben elérni és átélni. És akkor jött egy bolond ötletem, hogy hát akkor menny egy szintre , egy oktávval feljebb, Szilárd, ugorj fejest egyből a boldogságba, légy bolond módra Boldog.
És az rendszerint sikerült is, és ott abban a nyugalmas mattfehér boldogságban megpihenve, azt megszokva, onnan aztán sikerült "vissza jönni" a Szeretet-állapotába. Mert az alacsonyabb szint mint a Boldogság.
Tehát előbb jó - bolond - idióta módon, mint egy hülye fakutya el kezdesz magadban erősen vigyorogni és így kilazulva és ebbe bele szenderedve, ezt megszokva, azzal szép - nyugodtan, besiklassz, bemész az egyetemes - abszolútumba, és akkor, ha ott jól megülted magad és megteltél jól dopaminnal és érzed és jól át élted a boldogságért való rajongás állapotát, majd utána, le ereszkedsz a szeretetbe és ott is elidőzöl, aztán onnan megint vissza emelkedsz a boldogságba és onnan újra vissza ereszkedsz..., de ezúttal már nem A szeretetbe, hanem, az igazi, nem földi értelemben vett, isteni fény-állapotba, a nem racionálisan értelmes Világosságba - a mindentudás fényébe. És így tovább, amíg a lelkedet és a tudattalanodat, ezekhez a gyógyító állapotokhoz jó - keményen hozza szoktatod, és utána, amikor csak akarod, ezt az állapotot beidézheted magadnak bárhol és bármikor, a szemedet lehunyva néhány pillanatra, és átéled - átélheted így a boldog teljesséet, ami energiával tölt fel (Eneregia-vadász Jogások, itt a nagy alkalom). És aztán lassan, az utcán is, és a boltban is, és majd a munkádban is, ezt néhány pillanatra átéled, és egyszer csak azt veszed észre, hogy mindenki kedves veled és előzékeny és segítőkész. És akkor tudod, hogy ez ennek köszönhető, hogy te a tegnap, és a tegnapelőtt és még azelőtt is, már huzamosan boldog voltál órákig.
Ezért is mondják, hogy bolondé a szerencse.

TOVÁBB

Kozma Szilárd asztrológus:

 

A harc funkciója a metafizikai – spirituális öntudat kifejlődésében.


Félrevezetően téves az elképzelés, miszerint, a Karate bármely ága, a harcművészetek általában, vagy az összesített K-1 harcok arról szólnának és arra lennének jók, hogy fölösleges jang típusú energiákat, netalán tán rejtett agresszivitásunkat vezethessünk le általuk. És ez annak ellenére is így van, hogy a francia Leboner nevű K1-es elit sportoló pl. azt állítja, hogy ő azért harcol, mert a szervezete túl sok adrenalint termel és ezt a sport-harcban tudja a legjobban „elhasználni”, vagyis úgy, hogy sem magának, sem másnak ne ártson vele. - El is töri valamijét mindig szegény, vagy a világbajnokságokon lesérül, és annak ellenére, hogy az utóbbi évek világbajnokai itt - ott, különböző versenyeken, sikerült kiütnie, és mindenki úgy tartja, hogy megérdemelne ő is egy világbajnoki címet, ez az utolsó, minden évben Japánban tartott nyolcad döntőkben, vagy negyeddöntőkben, e váratlan és „szerencsétlen” sérülések miatt, soha nem jön sikerül neki világbajnokká válni. – Persze, hiszen nem érti a lényeget. Egyáltalán nem un. energia levezetésről és nem fölös agresszivitás-lecsapolásról szól az igazi harcművészet és a karate igazi (spirituális) funkciója tehát, hanem az igazság azonnali felismerése képességének (vagyis a szépségesen hangzó humanista hazudozás és liberális korrupció leleplezésének és elhárításának a képességének) a kialakításáról és az igazságért való bátor és azonnali harc vállalásának a mindenek fölé helyezéséről (Annak akár az életed feláldozása árán is való vállalásáról!). És ez attól függetlenül, hogy mennyi nyers energiával is rendelkezzék valaki.
De azt, hogy ez valójában és lényegileg mit is jelent, illetve, hogy miért értékes és fontos ez a mindenkori harci kézség kialakulása a gyakorlatban, hiába mondom és fejtem ki elméletileg. Mert hogyan lehetne megérteni azt ténylegesen, amit én is csak néhány évvel ezelőtt, kb. 18 - 20 év gyakorlás útján és közben érthettem meg? Arról van szó ugyanis, hogy az ember megszokja azt, hogy az igazságot és az egyenességet és a nyíltságot folytonosan gyakorolni és megtestesíteni - miután 15 - 20 év kemény edzés és harc után, valakinek némi fogalma lesz természetesen arról, hogy mi is az igazság - jobb dolog, sőt: hosszú távon úgymond kifizetődőbb is, mit az udvarias széptevés és kíméletes hazudozás mákonyos hálójában élni. Hogy a korrupciót és az igazságtól való kíméletet az életünkben - sorsunkban, családunkban, környezetünkben - megtűrni, annyi mint az ördöggel üzletelni és a sátánnal szeretkezni.
Hogy inkább a harc és a kényelmetlenség és a harag és gyűlölködés és az ellenség-státusz vállalása, mint a taknyos békében tenyésző, szaporodó és dagadozó sorsárulásnak: a korrupciónak és a hazudozásnak és végül az egész létrontásnak a megtűrése. Hogy inkább a halál, mint a magunk elárulása. Hogy kegyetlenebb és tragikusabb következményekkel jár minden kompromisszum és korrupció árán vásárolt béke, mit, hogy azt amivel nem értek egyet, mint, igazságot mindig és azonnal vállaljam és hirdessem, és még csak ne is hallgassak udvariasan, vagy ünnepélyesen róla! – Hát ide kell a Marsi éberség, és hosszú távon jaj, annak aki ezt az isteni - igazságszolgáló (A Plútó társuralkodója a Skorpióban!) Marsi őserőt megpróbálja megszelídíteni, szájkosarat tenni reá.

TOVÁBB

Asztrológia - metafizika: Kozma Szilárd asztrológus felfedezéseiből, meglátásaiból:

 A feltámadás mint mindannyiunk életének a legfőbb realitása és elengedhetetlen szüksége:

http://www.youtube.com/watch?v=hpCmOGZaMZw&feature=youtu.be

 

A feltámadás nem egyetlen embernek - A Názáreti Jézusnak - a vallásosan privát misztériuma, hanem a minden értelmes ember életének a legfontosabb motívum- rendszere. A feltámadás az életünk legfőbb céljának, rendeltetésének és értelmének: a magváltódásnak az egyetlen elérési lehetősége.

TOVÁBB

Kozma Szilárd karma-asztrológus:

Lilith II. - A Félelem létfontosságú (metafizikai) értelme


Motto:  Ha nem lenne amitől félni, az asztrológiára semmi szükség nem lenne, de nem lenne szükség magára az életre sem.
 
   A misztikus boldogsági és gyógyítói technológiákat hirdető misztikus megváltók ott tévednek, hogy nem csak a Mágikus erejű Univerzális Teremtőnek vagyunk a megtestesülései, hanem a teremtőt és a teremtést megelőző, egyetemes Létzavarnak is. (A Lilith gyűjtőnéven ismert ősjelenség által okozott ősi idea-káosz, az,  az ellentmondásos és ellentétes késztetéseket tartalmazó kauzális és spirituális ősállapot, ami önelveszejtési kábulat-vágyat és önromboló irracionális feszültségeket okoz az abszolút létben.). Egészen pontosan: ennek az ontológiai ősi zavar egy bizonyos részének (színezetének) a megtestesülései vagyunk.
    Ettől kezdve természetes, hogy a posztmodern megváltók nem tudnak arról sem, hogy ennek a Lilith - jelenségnek nevezett, ontológiai (kauzális) zavarnak a meghaladása érdekében válik és változik Teremtővé és Megváltóvá az Abszolútum. Arról, hogy ez a zavar és kauzális harag - állapot pl., önkéntelenül és öntudatlanul is, felidéződik bennünk az ősemlékezet által, valahányszor szélsőségesen veszélyes lelki és fizikai állapotba kerülünk. Sőt: akkor is negatív lelki és szellemi állapotba kerülünk, ha azt érezzük tudattalanul, hogy egy bizonyos sorbeváltási lehetőséget és ezzel együtt egy megváltódási lehetőségünket végzetesen elmulasztottunk, pl. egy élettárstól való elválás után, vagy egy nehéznek bizonyuló munkahelytől - személyi vállalkozástól - való "megszabadulás" után.  

    Nem kell engedni a személyi felelősségtől "megszabadító" misztikus bakugrások (Pl. Zen Buddhizmus) csábításának! A föld és a fizikai dimenzió (Ami egyáltalán nem illúzió, mint ahogy azt egyes hindu bölcseletek állítják!) egy olyan szent hely, ahol a mi negatív személyi tulajdonságainkban is testet öltő karmikus vonások, vagyis Ős Lilith által keltett őskáoszból általunk a fizikai léptbe át hozott spirituális zavarok, a mi negatív személyi tulajdonságainkban (is!) látható és érzékelhető konkrét anyagi formákat, vagy pszichikai formákat öltenek. Tehát úgymond általunk (testi és lelki betegségeink által, irracionális félelmeink és ambícióink által) a felszínre jutnak, és ez által határozottá és egyértelművé válnak. Ez által viszont egymással kiegyenlíthetőkké is válnak. Az általános emberi, és a személyes egyedi életfeladatok éppen a bennünk levő, az általunk (személyi karakterünk által) megtestesített személyi zavaroknak a felismerését, beismerését és feloldását, vagyis a kiegyenlítődési lehetőségét jelentik.
    Ritkán, de van olyan eset, hogy valakinek az egyik legszélesebb (- több bolygós!) és legfontosabb életfeladata pl. az elvonultságban és elszigeteltségben realizálható teljes és mély nyugalmi állapotokban való hosszas meditációs élmények elérése. A meditációk során való megvilágosodások segítségével történő hit elérése, ami szükségessé teszi a hosszas remetéskedést (XII. házban álló négy, vagy öt bolygó...). Vagy olyan eset is van, hogy valakinek első sorban az igazságért való harcok közepette elsajátítható bátorság és erélyesség tulajdonsága fontosabb, mint másnak a munkában megszerezhető szorgalom, vagy a koncentráció képessége. Vagy van akinek éppen a szülői állapot, az anyaság, vagy az apaság és a családanyai, vagy a családapai szerepkör (negatív Hold és Szaturnusz a XII. házban álló bolygók között) útján történő zavar-felismerése és feloldási - kiegyenlítési lehetősége az életfeladata. Nem csoda tehát, hogy az illető személy által megtestesített (veszélyes) zavar, ezeken a területen jelentkezik a legintenzívebben, tehát, ha fél ezeket a jellegzetes életfeladatokat felvállalni. Ha titokban retteg, sőt: iszonyodik azoktól a nehézségektől, amelyek egy - egy ilyen jellegzetes életkörben várják.
    Amennyiben ez a személy, még harmincöt éves korában is fél ezektől az életköröktől, és zavartan, vagy látszólagos céltudatossággal nyüzsög minden irányba, és nem csak, hogy nem tud önmagában és egy helyben huzamosan meglenni, de semmiféle egyéni felelősséget sem akar felvállalni, akkor ez a félelem az ébersége felébredését szolgálja tehát. Ezért kellene hagyni, hogy ő csak nyugodtan féljen azért, hogy nem végzi el a dolgát ahelyett, hogy azzal ámítaná magát, hogy nincs amitől félni, illetve, ha a pszichológia nem gyógyítaná ki a lelki felületek szintjén ebből a spirituális eredetű és alapú  félelemből.
     Pl. a pánikosok félelme abból a félelemből ered, hogy nem csak, hogy nem végezhetik el az életfeladataikat, de többé még csak fel sem vállalhatják azokat. Mert végleg és vissza vonhatatlanul elhagyták azt az élettársukat, a családjukat, a népüket, vagy hazájukat, vagy életpályájukat, amellyel, vagy amelyekkel, vagy ahol ugyan nagyon nehéznek bizonyult az élet, de ki, vagy ami, az egyedüli olyan tapasztalási és szembesülési (konfliktus-) lehetőségeket biztosította volna a számukra, amelyek nélkül egyelőre lehetetlenné vált számukra a kiegyenlítődési - megváltódási képesség megszerzése. (Pl. amennyiben a házassággal járó nehézségek és személyi konfliktusok miatt, kényelemből elválik valaki attól a személytől, aki az ő tökéletes "provokátora" a tudattalanjában lapuló zavarok kibányászására és felszínre hozására és ez által az ide vonatkozó karmikus feszültségei megszüntetésére.)  Egyáltalán nem célravezető tehát a félelmeinktől sem a racionális helyzet-változtatás, sem a pszichológiai spekuláció, sem a misztikus - mágikus eljárások útján megszabadulni. Ennél sokkal, de sokkal egészségesebb hasznosabb és célra vezetőbb a személyi horoszkópok segítségével, a személyünkre szabott konkrét karma-oldási életfeladatainkat megismerni és azokat bátran és elszántan felvállalva, ezektől az úgynevezett ontológiai félelmektől megszabadulni.  

www.kozmaszilard.com
www.asztrologosz.com
www.kozmaszilard.hu
www.aldottelet.com

 

TOVÁBB

Kozma Szilárd:

 

A Bolond és a nosztalgia

 

    A Hamvas Béla által az Arleqin című esszéjében leírt Bolond teljesen félelemtelen. Nem fél sem az ellenségeitől, sem magától a Királytól, sem a sorstól, sem az Ördögtől, sem a Haláltól!

    Könnyű neki, mondogattam magamnak, miután a gyermekeim anyját, a szellem által többszörösen megcsavartan kellett lássam, és az anyák tudattalan képzeletvilágának a kiskorú gyermekek életére gyakorolt hatását ismerve - És persze: az anyai tudattalan félelem-agresszióval és általában a negatív ambícióval telt női képzeletvilágának a mi gyermekeinkre gyakorolt hatásait is volt alkalmam többszörösen megtapasztalni. De főképpen a két és fél hónapos Enikő lányunk halálakor volt alkalmam attól egyenesen megrettenni! - a Hamvas által ábrázolt Árleqin nem egy felelősségteljes szülő. Neki nem kell féltenie a gyermekeit a másik szülőnek a gyermekekbe becsapódó vészes képzeleti csapongásainak az eredményétől. Tehát nem kell félnie, az általa gondozott gyermekeknek a jobb esetben történő lebetegedésétől, rossz esetben: a vészes beleseti veszélyeztetettségétől!

    A misztikus amerikai szerelmétől hirtelen megzavarodott volt-feleségemnek az első ámokfutását követően tehát, kénytelen volt elhalványulni bennem a Spirituális Bolond képzete, mivel, a gyermekeimet évekig nem tudhattam biztonságban. (Nem csak az Enikő halála miatt, de a hétköznapi gyakorlati foglalkozásom által biztosított sors-értelmezői tapasztalataimnak és megfigyeléseimnek köszönhetően ugyanis nem lehetek az a naiv személy, aki azt képzeli, hogy az orvostudomány valamiféle garanciát is jelenthet ebből a szempontból. Hiszen Enikő is egy védőoltás halmozás következtében halt meg gyakorlatilag. A katasztrófa spirituális okait éppen a Bolondról szóló regényen második könyve végén írtam le, amit a megfelelő anyagi alap nélkül nem tudok megjelentetni.) Vagyis mert nem tudhattam őket védettnek az anyjuk tudattalan érzés-és képzeleti világa vészes kilengéseinek az asztrális hatásaitól.

    És mi tagadás: az Emő második ámokfutása és végleges családrombolása után, azért is elakadt hirtelen a Bolonddá válásom, mert, ennek a gyermekeim anyjától jövő, az ő volt-családja ellen irányuló tudatos, vagy tudattalan gyűlölködésből fakadó asztrális hatásoknak", nem csak a gyermekek időnkénti halálos veszélybe kerülése volt az eredménye (Medárda és Turula egészen az elején, Etelka időközben, majd csak Turula.). Hanem a családnak -  És főként a Turulának az eredeti családhoz való bírósági vissza-ítélését követő, és a számára és az anya rovására történő, kis összegű gyermek-tartás megítélése után! - jelentkező gazdasági legyengülése is.

     Természetes tehát, hogy egyre távolodni kezdett bennem, mind a vallásos Isteni Gondviselésnek, mind a Bolondnak a megváltó képzete, és azon kezdtem gondolkozni, meg spirituális - képzeleti szinten "munkálkodni", hogy érjem el azt valamiképpen, hogy a gyermekek, és a család általában is, asztrálisan is leváltódjék az azt elhagyó anyának és volt-feleségnek az önkéntelen negatív spirituális befolyásától. Illetve az anya – feleség, tudatos, vagy önkéntelen vissza-haragvó” képzeletének az időnkénti végletes állapotainak a káros hatásától. Azt észlelhettem ugyanis a húgainál több évvel idősebb Medárdán, hogy a válási időszak után két - három év múlva (kb. 12 – 13 éves korától), egyre kevesebbet kerül vészhelyzetekbe a válási időszakhoz képest, még akkor is, ha egy - egy, az anyjuknál tett látogatásuk után, teljes pszichológiai kábulatba esett. (Ezek a lelki – tudati kábulatai olyannyira erősek voltak, hogy ilyenkor képes volt ismételten, elképesztő elemi hibákért rossz jegyeket kapni az iskolában, holott általában jó tanuló.)

 

TOVÁBB

Kozma Szilárd:

A személy öt (5) egymástól lényegében különböző spirituális „összetevője” (rétege) a kauzális asztrológia horoszkópértelmezése szerint.

   Mielőtt bárki is, az un. Ezoterikus jellegű (tehát: a mindenhonnan, minden elemi rendeltetés-tudatot hiányoló, találomra összehordott misztikus anyagból, koncepció nélkül összekevert misztikus moslék) témakezeléstől teljesen eltérő tanulmányaim látásmódjától megijedne, vagy kiborulna, kérem szépen, hogy fontolja meg ezeket az életünk alapjainál álló és az életünk rendeltetését és célját is jelentő lét-tényeket, amelyekre a tizennyolc éve folytatott asztrológusi hivatásom gyakorlása közben jöttem rá:

   Az első hiba, amit az asztrológia jelentőségének a megítélésekor elkövetünk, egyenesen a Napjegyünkkel kapcsolatos. A  napjegyünkre jellemző, karakter- és sorsmeghatározó pszichikai és mentális tulajdonságaink, lelki és spirituális kisugárzásunk ugyanis, nem annyira meghatározóak (És ezért nem annyira fontosak!), mind amennyire azt a köztudatban elterjedt. Az egyéni napjegy (Konstelláció: Kos, Bika, Ikrek, stb.) általi meghatározódásaink csak a felszínen megnyilvánuló nyers tulajdonságaink mindössze egy negyed részét, ha jelentik az egész auránkban (tudattalan spirituális személyünkben, spirituális struktúránkban) létező, spirituális és kauzális személyiségünknek, az egyéni és a családi karmának. Az egyéni életfeladatnak, vagy küldetésnek is nevezett, személyi sorsprogramokat (karmánkat) képező, negatív spirituális tulajdonságainkat, a metafizikailag nem helyesen (nem eléggé jól, illetve hibásan) ismerő, és ezért a vallás által a halasztás vétkével szembe nézni képtelen üdv-kereső személyeket ámítgató (És önámító!) misztikus guruk és un. ezoterikus – tanítók, az állítólagos múlt inkarnációkból hozott “adósságokként”, tehát múlt életek béli vétkek, tévelygések és tévedések (bűnök és vétkek) következményeként értelmezik, mint ahogy a pozitív tulajdonságokat, jó képességeket és tehetségeket (képességeket) is, a múlt inkarnációkban szerzett képességekként értelmezik.

     Ez a szerfölött izgalmas és megható misztikus sorsmagyarázat viszont kétségbe ejtőn téves. Nem létezik közvetlen és lineáris kapcsolat az időben és térben különböző pontokon megjelenő, fejlődő (És sok esetben: vissza-fejlődő, tehát értelmileg, vagy erkölcsileg kompromittálódó, degradálódó), majd a biológiai életet a halál útján elhagyó egyének személyi tudatformái és személyi emlékezete között. És nem csak azért, mert már ez a tudat-konzerválódási elképzelés is bukik az első logika-próbán, hiszen már az energetikai (éteri), de még inkább az asztrális, dimenzióban is, egymástól megkülönböztethetetlenül összekeverednek az emberiség egymáshoz a magszólalásig hasonló (A majdhogynem azonos), egyéni érzelmei. Akkor tehát, az asztrálinál jóval finomabb mentális dimenzióban, természetes, hogy egymással teljesen és végleg összevegyülnek az egyének gondolatai, az un. önreflexiók. És így tovább: az ideavilágban, ahol már csak az egyetemes nagy idea-struktúrák léteznek és maradnak meg egy – egy emberi élet tapasztalatából, szellemi alkotásaiból, persze, hogy egyetlen egyéni idea sem fog hozza ragadni ahhoz, amit ő hozott létre tulajdonképpen.

     De ráadásul metafizikailag, tehát rendeltetéstanilag is teljesen indokolatlan a reinkarnáció. Hiszen az abszolút szellem a tükröződésért és a tükröződés segítségével történő ellenőrzési és karma-szűrési, karma-oldási funkciója (képessége) miatt hozta létre az anyagi világot és nem azért, hogy önmagától teljesen elszakított lényeket (embereket) hozva létre, „bebújtaja” őket az anyagba. Majd azokat az anyag „korlátai” mögött hagyva, tehát e lényekben teljesen külön szakadva önmagától, az anyagba öncélúan bele – bele bújik, majd vissza- visszabújik, ahelyett, hogy haza menne önmagához, és így szórakozik ő velünk, belőle lett kis kísérleti egerekkel, megértő atya-anyaként le -le nézve a fellegekből, hosszan – hosszan, ki tudja meddig, és ki tudja miért, holmi öncélú lélek-fejlődési játék szellemében. Az abszolút lét-lény ugyanis, rajtunk keresztül és általunk (emberi egyének által) merül az anyagba annak érdekében, hogy a spirituális ősrobbanás (Az Ős-lilith) által szétdarabolt rész-állapotai, a Lilith által okozott őskáoszból visszaszerezze, úgy, hogy az anyagban tükröződő egyetemes karmikus zavarodottságtól megszabadul, a zavar felismerésével és annak a tudatos elhagyásával, a zavarodottság (kábulat) megszüntetésével és az öncélú egyéni tulajdonságoknak az együttműködési – kiegyenlítődési képességekké és végül teljes egységesülési képességgé változtatásával. Így – általunk - váltja meg (reintegrálja magába) az abszolút Lény az Ősrobbanás által kiszakított és kaotikus létbe kényszerült részeit, annak érdekében, hogy az Egyetemes Létet ne töltse el és ne foglalja el az abszolút káosz.       

     Abszolút indulásból tehát, „ősmagként” (Isteni szikraként) mindannyian közvetlenül az abszolútumból “jövünk, de az első spirituális tudat-burok, amiben ez az ősmag be van csomagolva,az a Lilith által szétrobbantott abszolút „anyagból” létesülő káosz. Ez, az egyéni sajátosságainkat meghatározó, anyai ági ősöktől öröklött spirituális családi programokkal analogikus kapcsolatban áll és ennek a karmikus csomagnak megfelelően zavart. Ezért minél nagyobb belső és külső harmóniaképességre (egészség-megélési, boldog-levési képességre), spirituális és kauzális kiegyenlítődési – megváltódási képességre teszünk szert az élet és a sors-tapasztalataink segítségével, annál közvetlenebb módon és annál egyszerűbben olvadunk bele (vissza), halálunk után, az általunk és velünk együtt is megújhodó, kiegyenlítődő abszolút (Isteni) ősállapotba. Minél diszharmonikusabb (zavarosabb - zavartabb, kábultabb, tévelygőbb, felelőtlenebb és rombolóbb) életet folytatunk, és minél sértettebbnek érezzük magunkat, amiért világi értelemben vetten sikertelenek vagyunk és nem sikerül boldoggá válnunk az anyagi világban, annál nehezebben és annál későbben lesz képes a spirituális tudatunk egybe olvadni, a fizikai halálunk után, az új abszolút (Isteni) létállapotba. Sőt: az öngyilkosok és a szélsőséges gaztetteket elkövetők kauzális magja soha nem érkezik ide meg, soha nem olvad az abszolútumba, mivel szétbomlik. Lásd: a pokol állapotának a leírásait (- Figyelem: nem a helyét, mert ilyen nincs!) a különböző vallásos misztikákban.

    A napjegyünkre jellemző személyi tulajdonságaink, valamint a bolygók pozíciói és fényszögei által jelezett különböző egyéni tulajdonságaink és képességeink tehát csak az ember un. középrétegét képezik, csak és csakis az un. nyers individuális természeti meghatározottságainkat, a látható és érzékelhető természeti (anyagi) karakterünket jelzik. Ezek a felszíni (természeti - anyagi) tulajdonságok mindössze az egyértelműen napvilágra kerülő és spontánul megnyilvánuló részét képezik a spirituális személyiségünknek. Az igazi, döntő sorshelyzeteinket spirituális (karmikus) úton beidéző a tudattalan, mély pszichikai, mentális és spirituális determinációink a külvilág számára rejtve maradnak mindaddig, amíg valamilyen szélsőséges tettet el nem követünk. Ezek a nyers természetünket és nappali tudatunkat (és öntudatunkat) a háttérből (alulról, tudattalanul, stb.) un. irracionális impulzusok (sejtelmek sugallatok) formájában befolyásoló – manipuláló karmikus késztetéseink, karmikus asztrológiai feltárás nélkül, akár egész életünkön át rejtve maradhatnak. Ezek a felszínen egyáltalán nem, vagy nagyon kevéssé észlelhető és érzékelhető negatív spirituális tulajdonságaink, amiket az asztrológiai karma-feltárás útján, a gyakorlati életfeladatok megismerésével és felvállalásával a felszínre kell hoznunk és pozitív tulajdonságokká: kiegyenlítődési képességekké kell alakítanunk az életünk során, a tudattalan világunk mélyköreiből tudattalan ambíciók, sugallatok és misztikus félelmek útján befolyásolják a gondolatainkat és tetteinket: sorsunkat és személyiségünket. És teszik ezt folyamatosan rejtett vágyak, félelmek, szorongások, sóvárgások, sejtelmek és irracionális ambíciók formájában. És mintegy a háttérből manipulálva az akaratunkat és serkentve, vagy tompítva az ambícióinkat, sugallat szerűen irányítva a sors-idéző mágikus életképzeletünket, meghatározzák és alakítják a sorsunkat, az életünket, felszíni jellemünket.

    Ezeket, a Napjegy által többnyire inkább elfödött, mint felfedett rejtett, de annál veszélyesebb, mágikus sors-idéző erejű töltettel rendelkező tulajdonságokat, a személyi horoszkópban a Lilith és a Sárkányfarok segítségével tudjuk feltérképezni. Az önkéntelen és öntudatlan, többnyire negatív karmikus tulajdonságok és késztetések, valamint az azoknak megfelelő spirituális („misztikus”) kisugárzások csak a nappali éber tudatunk (rációnk) előtt maradnak észrevétlenek. Valójában ezekhez a karmikus késztetéseinkhez és mágikus erejű kisugárzásainkhoz a rezonancia törvénye alapján vonzódónak, vagy attól taszítódnak a személyünket körül vevő külvilág elemei (lényei), vagy azokhoz analogikusan rendelődnek a környezeti elemek viszonyulásai és visszahatásai. Ezeknek a jellegét, az asztrológia által pontosan meghatározni és kimutatni képes karmikus pontok (A Lilith és a Sárkányfarok) segítségével ki lehet deríteni és azok egymáshoz való viszonyának a vizsgálatával a karmikus (kauzális) asztrológia képes megnevezni és körülírni az egyéni karmát. Egy – egy komoly asztrológiai vizsgálat (feltárás) nyomán ki derül, hogy ezek a rejtett karmikus (kaotikus) tulajdonságaink, sokkal inkább meghatározzák személyünket és sorsunkat, mint a Napjegyünkre jellemző felszíni nyers (természeti) tulajdonságaink, képességeink és alapösztöneink, illetve a bolygók által jelzett rész-tulajdonságaink!

     A kauzális (Tehát a nem jóslási logika szerint vizsgálódó) asztrológia öt különböző, egymástól jól elhatárolható részre (rétegre), képes az emberi személyiséget bontani, és azt ezeknek az őt (személyiségét és sorsát!) maghatározó (fundamentális) részeinek a megnevezésével és rész-leírásával, egész-meghatározásával, az illető személy számára egy olyan egzakt önismereti információ-rendszert adni, amelyben tökéletes válaszokat kaphat arra, hogy a sorsa miért alakul éppen úgy ahogy alakul (És ismerjük be őszintén, hogy a titkos elvárásainkhoz képest, majdnem mindenkinek, vagyis az emberiség 91 - 96 százalékának rosszul alakul!), vagy alakult, illetve arról – És ami az előbbinél sokkal lényegesebb! -, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy a fent említett un. „Égi elvárásoknak”, tehát a megváltódás kényszerének eleget téve, lassan-lassan, de végre kezdjen úgy alakulni, hogy ha nem is lesz már esetleg tökéletesen boldog (És ez is az ő megváltozási ambícióján múlik!), de legalább ne szenvedjen annyit mint az öregedő (A hatvanadik életévet meghaladó!) emberiség hatalmas része! Ez az öt, egymástól jól megkülönböztethető rész pedig a következő:

1. Amélytudattalanunk legalsó – legrejtettebb, legsötétebb, legkiismerhetetlenebb, legirracionálisabb és persze: legmegtévesztőbb - rétege, amit a Lilith nevű sors-jelkép jelöl a személyis sorsképletünkben! Azok a negatív tulajdonságok, és egyes esetekben – bizonyos, a Lilithel együtt álló, erősen negatívan fényszögelt bolygók esetében… -  un. pszichés (pl. szexuális) devianciákra való hajlamok, vagy konkrét aberrációk, amiket a Lilith jelöl, a legtöbb esetben nem tudatosulnak még az illető személy számára sem a horoszkóp értelmezéséig és csak hetekkel – hónapokkal a feltárás után, „ugrik be” a felismerés, és a beismerés, hogy az asztrológia ez úttal és ebben az esetben sem tévedett, és miután ez megtörtént következik a rengeteg megvilágosodás (És némelykor a kétségbeesés) arról, hogy ennek és ennek a negatív sorseseménynek miért is kellett be következnie. Illetve, az öröm amiatt, hogy végre van egy racionális fogózó, egy logikus magyarázat arra, hogy bizonyos törekvéseknek miért kellett szükségszerűen az életünkben meghiúsulnia, bizonyos vágyaink miért nem teljesülhettek be. Sőt: a leginkább azért, mert ettől kezdve tudjuk, hogy milyen kísértéseknek nem szabad engednünk annak érdekében, hogy ne károsítsuk tovább az egészségünket és ne rontsuk tovább a sorsunkat - életünket.   

2. Atudattalan érzelmi – értelmi és képzeleti világunknak az anyagi felszínhez (Az un. „konkrétumokhoz”) közelebb álló, tehát a mélytudattalan és a nyers fizikai természetünk közötti „rétegünkben” található része, aminek a jellegét a Sárkányfarok nevű szimbólumnak az asztrológiai környezetéből olvashatunk ki egészen pontosan a sorsképletből. Az a rejtett tulajdonságok és kisugárzás szintű negatívum, amit a Sárkányfarok jelöl, illetve annak a külső, anyagi következménye, általában meg is szokott jelenni a 28 – 35 éven felüli személyek sorsában. Magyarul: azoknál „már látszik” konkrétan is, hogy azzal az spirituális – szellemi erőtérrel és azzal a gyakorlati életkörrel (család, anyagiak, élettársi viszonyok, egészség, munka, hivatás, stb.), amelyre utal a sorsképletében az a konstelláció ahol áll a Sárkányfarok, valamint annak a horoszkópház-helyzete, úgymond baj van. Sőt: általában az ide vonatkozó, jól látható és érzékelhető, de gyakorlatilag megmagyarázhatatlan nehéz, vagy negatív sorshelyzet feloldási lehetősége reményében fordulnak asztrológushoz az un. sorsüldözöttek.

TOVÁBB

Kozma Szilárd

 

Beavatás I.

 

A fájdalom hiba-jelző funkciója és metafizikai értelme I.

 

 

   Az emberiség történelmi – tehát hosszú, igen hosszú időbeli - tévelygésének és a szenvedésének az egyik legfontosabb oka az, hogy nem akarja megérteni és képtelen elfogadni a fájdalomnak a lelki-szellemi hibára- és vétekre-figyelmeztető jellegét (A téves irányba haladásra való figyelmeztető és intő jelző funkcióját). Vagyis, nem ismeri a fájdalomnak az egészség és az igazi boldogság irányába: a megváltás irányába terelő – irányító, kényszerítő fontos jel- funkcióját, vagyis: nem érti a fájdalom szakrális funkcióját! Amennyiben nem értelem-közömbösen viselnénk, sőt: amennyiben nem fojtanánk el a fájdalmainkat, vagyis a testünk és a lelkünk fájdalom-jelzéseit, hanem megtanulnánk azt, hogy melyik testrészünkben, vagy szervünkben érzett intenzív fájdalomnak mi az igazi figyelmeztető jelentése (a fájdalomcsillapítás bevett ostoba szokásának az automatikus gyakorlása helyett, a szimbolikus értelmezést gyakorolnánk), nem csak, hogy egészségesebben élnénk, de boldogak is tudnánk lenni. És ezt anélkül, hogy elérnénk a halálos betegségek mérhetetlen szenvedéseit, és hogy szomorúan, az értelmetlenségbe bele törődve kellene meghalnunk.

    Sajnos ebben, a fájdalom-jelzéseknek a szimbolikus – spirituális értelmezésében, nem csak az orvostudomány és a testrészekben és a szervekben érzett fájdalmaknak a kauzális szimbolikáját teljesen ignoráló pszichológia gátolja meg a mai embert. De főként a szekularizált keresztény teológia, amely - Az Evangéliumok szövegeiben található megfelelő jézusi tanításoknak a meghamisításával! - azt tanítja, hogy nem azért szenvedünk bizonyos örökletes betegségek következtében, mert a szüleink és a nagyszüleink (főként az anyai ági női felmenőink!) vétkeztek.    

     Ezzel szemben, a kauzális (karmikus) asztrológiai vizsgálatok, teljességgel és egyértelműen kimutatták azt, hogy az öröklődő betegségek és testi málformációk igen is annak a következményei, hogy az anyai ági női őseink, de főként az anyáink, a fogantatásunkat megelőző időszakban, hosszasan és huzamosan ignorálta a testének és a lelkének a fájdalom jelzéseit és olyan jellegű negatív lelki és szellemi élményekbe élte bele magát intenzíven, amely negatív élmények analogikus kapcsolatban állnak azokkal a szervekkel és testrészekkel, amely szervekkel és testrészekkel pl. „károsítottan” (fizikailag hibásan) érkeznek a világra a szellemi-lelki vétkeiket intenzíven és huzamosan átélő anyáktól született gyermekek. 

 

   Az anyagi világban a Föld az a központi hely, ahol az ember és a többi élőlény által, a szellemi teremtőerők, a teremtő ősprincípiumok úgy ölthetnek határozott, anyagi alakot, hogy az ember személyi tudatán keresztül, folytonos kapcsolatban maradnak a teremtés ősforrásával: az abszolútummal. Ezek a spirituális teremtőerők a földi élőlényeken keresztül, de főképp az ember individuális öntudatán és összetett érzékelő képességén keresztül a Teremtés összességében nyilvánulnak meg és képeződnek le határozott formákban a fizikai - biológiai természet (számunkra észlelhető és érzékelhető) világában. Az asztrológiában a kereszt a rendeltetésünk szerinti életfeladatok végrehajtását és a tapasztalást, illetve a feladatok végrehajtását segítő érzékelést és az észlelést, és így a fájdalmat is jelképezi. Ezért a tapasztalás-szenvedés nem valami heroikus és szentimentális szenvelgési jelenségként ismeretes az asztrológiában, hanem mint olyan információszerzési lehetőség, amely a személyes tudat- tágulást hivatott szolgálni. Ebben az értelemben tehát a fájdalom, a visszatartó – visszafogó, mondhatni: tiltó ereje és jellege mellett, a spirituális harmónia és egészség megvalósulását, valamint a helyes életútnak a benső - személyes tudatosítását szolgálja az emberben. A fájdalom tehát, az ember által megtestesült belső Teremtő és a külső Teremtés (természet) közötti harmonikus kapcsolat megvalósulását, a személyes és az örök kiegyenlítődési folyamatokat hivatott lehetővé tenni, azokat szolgálni. A fájdalom tehát, és annak figyelmen kívül hagyása következtében fellépő szenvedés, majd a betegség, kimondottan a Szaturnuszi őselvet, és végső soron a Plútó által megtestesített Megváltódási szellemét hivatott szolgálni.

 

A múlt századi tudományos felfedezések szerint az anyagi (fizikai) világ végülis olyan atomi részecskéknek nevezett energiakvantumokból tevődik össze, amelyeknek a 99,9 százaléka anyag nélküli térből áll és az ezen a téren belül is, az atommagban, egy – egy virtuális, de egymással szemben elképzelhetetlen pontossággal elhelyezkedő központi-pont körül, mérhetetlen nagy sebességgel forgó energianyalábok képezik az atomnak az “anyagát”. Ezek az un. szubatomi anyagi részecskék végső soron alacsony rezgési állapotban sűrűsödött energianyalábok, amelyek sűrűsödött információt, illetve egyedi kódokat is tartalmaznak. Végül is, ezeknek az egymástól függetlenül folytonos sebességgel egy - egy szilárdan meghatározott, de fizikai – materiális szempontból nem létezőnek tűnő(!) térbeli pont körül keringő energianyaláboknak a központjai áltl képezett, pontosan strukturált (rácsszendszer) egysséges rendszere képezi az un. atommagot (Amelynek az “anyaga” az iménti hálózati pontjai körül pergő kvantum nyalábok “seregé”-ből képződik tehát.). Továbbá az imént leírt energiakvantumokból képződött atommagok milliárdjai képezik azt a számunkra szilárdnak tűnő létezési állapotot, amit anyagnak nevezünk.

 Világos tehát, hogy azon létállapotoknak az energetikai erőterének a minősége, milyensége és állapotának inteznítása, amit mi, az anyag tulajdonképpeni alapjának: energetikai erőterének nevezünk, illetve ezen erőtereknek a sajátossága és minősége, amit mi anayagi létformaként érzékelünk, dönti el, hogy milyen erősen, vagy kevésébé szilárd és nehéz egy – egy anyagi egység. Hogy tehát gáz, folyadék, vagy szilárd állagban található-e. És az is világos ez által, hogy az emberi szervezet molekuláinak a struktúrájának, vagyis az igazi alapját - ami egyébként is átlagban 7O – 8O százalékban különböző módokon “energetizálható” víz képez -, nem az a szilárd anyag képezi, amit mi érzékelünk, hanem azok a különböző formájú, minőségű és erősségű energia-terek, amelyek a különbőző testrészeinknek az enetrgetikai alapját – hátterét képezik. Még egyszer tehát: testünknek az igazi “fizikei” alapját nem az a szilárdnak látszó anyagi tömeg képezi, amit mi a testünkként észlelünk és érzékelünk, hanem az az erőtér, ami ezt az anyagi-látszatot fenntartja és élteti. Ezt nevezik a misztikában aurának.

   Ez, a számunkra szilárd anyagi lét-látszat, maga a fizikai és a fizikai - természeti létforma is. De egy felsőbb rendű szerveződési szinten, ugyanez, a határállapotban álló információs-energetikai nyalábokból rendezett egységes struktúrák által alakított természeti életforma, az un. organikus, biológiai életforma is. És mindez együtt, vagyis a természet, nem más mint, maga az egyetemes létezés legfelsőbbrendűen szerveződő (anyagi…) határállapota. Tehát az, a “valami”, amit mi anyagi testünknek nevezünk, nem más mint az Abszolút Teremtői tudatnak, az általunk fizikainak és természetinek érzékelt és nevezett egyéni struktúrába szerveződött, határ-megnyilvánulása. Ebben a határozott teremtői (képzeleti) megnyilvánulásban (az anyagban), ennek a teremtői határtudatnak és határállapotnak a határtalan teremtői tudattal rendelkező és a legmagasabb szinten szerveződött szellemi struktúrával: az önreflexióval, vagyis az egyszerre individuális és univerzális tudattal rendelkező lényként létezik az ember, mint Adam Kadmon. Mint az Abszolőt Teremtőnek az alacsonyabb vibrációs (“szilárd”) állapotokban megnyilvánuló Teremtésre vonatkozó látomásának a megtestesülése.

    Az embernek mint Isten Legfontosabb Ideájának (Adam Kadmon), illetve mint Isten határállapotába került első (legfontosabb!) elképzelésének és céljának az a lefőbb és legfontosabb rendeltetése, hogy a saját szellemi-lelki és fizikai (biológiai) lényén (személyén) keresztül, saját természeti részével és az által, közvetlenül megtapasztalja, megértse azokat (A karmikus) az ösztönös képzeleti késztetéseket, amelyek zavart keltenek az ő lényében és azokat kiszűrve, feloldja és átalakítsa pozitív képességekké. Hogy tehát a saját lényén és az életvitelén keresztül, megvalósítsa a megváltást, vagyis, hogy a benne levő, az általa tudatosan a fizikai létben (is) megnyilvánult Abszolút Teremtő képzetrendszerei szerint megkisérelje a saját tudattalan létének a (fizikai) határállapotait minél nagyobb mértékben kiegyenlített egységes struktúrává átalakítani.

    Az ember ősideájának tehát, és ezáltal minden egyes ember személyének is, karma-feloldó és önmegváltó funkciója van. Vagyis, a saját öntudatát és lét-képzeletét a teremtés ősforrásához való “visszavaezetési és vissza-emelési” funkciója van.  A Teremtés határállapotában: az anyagban létező testének és a külső környezetének a szellemi tűkör - funkciója segítségével (a természettel),  az ebernek az abszolútummal való egybekapcsolódási és visszakapcsolódási szerepe (rendeltetése) van az egyetemes létezésben. Nincs ettől személyes megváltódás megvalósításától eltérő, ettől az egyetemes funkciótól és “kötelességtől” különválasztható rendeltetése és célja egyetlen (egyéni) emberi életnek, vagy ha úgy tetszik, egyetlen emberi léleknek sem! Ennek az eredeti, karma-oldáson alapuló rendeltetésnek való megfelelés, illetve a spirituális összeköttetésnek a megvalósítása és folytonos működtetése a fizikai létnek a közvetlen megtapasztalásától, illetve az abban való tükröződési képesség minél magasabb szintre emelésétől függ. Annak következtében viszont, hogy a Beilleszkedés és a Polaritás törvénye miatt, ez a közvetlen tapasztalás nem jár mindig kellemes érzésekkel és az anyagi formákkal való konfrontáció kényelmetlen, a mai ember egész értelmével és képességével azon munkálkodik, hogy ettől a közvetlen tapasztalástól (vagyis az önmegváltási lehetőségtől: a tükröződéstől) megkímélje magát és, hogy a közvetlen (tehát megváltódást lehetővé tevő, természeti tapasztalatokban való részesülésekkel szemben bebiztosítsa magát.

    Az emberiséget katasztrófába és nyomorba sodró, és politika által vallássá duzzasztott gazdasági hajsza, illetve az önkényeskedés és a rejtett agresszivitás, jelentéktelen ehhez a kényelmetlennek érzett természeti tapasztalást elhárító természet-ellenes általános törekvésünkhöz képest. Ezt az egészségünk megbomlását előidéző lét-képzeleti tisztánlátás elvesztéséhez, illetve a természettől és az Istentől való elszakadáshoz vezető téves alapállást elsősorban a Polaritás törvényének a hatásaival szembeni védekezési törekvéseink hozták létre és ennek a téves alapállásból eredő materialista tudományos - politikai törekvéseknek a fenntartása és a fokozódása a katasztrófa felé sodorja ma az egész emberiséget. Az elterjedt elképzelésekkel szemben, a mai civilizációs katasztrófa-helyzetnek az első és legfontosabb okát nem a gazdasági kapzsiság és nem a hatalmi törekvések képezik. A mai, természeti katasztrófa - helyzetet első sorban a fájdalom és a kellemetlenség-érzetek megszűntetésére, vagyis, a természetes fájdalmakat és a természetes nehézségeket okozó összes lehetőségeknek a kiiktatására való tudományos-technikai törekvéseknek (a természettel való közvetlen kapcsolatból eredő kellemetlenségek, nehézségek elhárítására való �humanista� törekvések, vagyis a Polaritás Törvényének a természetes tapasztalatok általi átélésével szembeni védekező törekvéseknek) az együttese hozta létre.

    A Teremtés ősoka a Lilith gyűjtő néven ismert, káoszt okozó őssóvárgás következményeinek a semlegesítése. A Lilith viszont egy kauzális (abszolút) negative jelenség, ami az öröklét-fenntartási programnak a következménye, ami az őskáoszt (a kauzális és spirituális – képzeleti káoszt) okozza. És ami az őskáoszt folyamatosan “termelve”, arra készteti az Abszolútumot, hogy léytrehozza az anyagi világot, amelyben a teremtési (képzeleti) információk rögzülnek, raktározódnak és ez által ellenőrízhetővé és minősíthetővé – kiszürhetővé tudnak válni. Ez által az Abszolút Lét Teremtővé és Teremtéssé válik. Hogy tehát Világosságként (értelem, eszencia, igazság, fény) és szeretetként (fantazia, érzelem, szubsztancia) nyilvánul meg. Az öncélú tökéletességre, illetve a más állapotra, a más létre való sóvárgás (Lilith) következtében megnyilvánult Teremtés és a Teremtő határhelyzete, illetve határállapota, a legalacsonyabb rezgési fokon létező “semleges” anyagi világ. Ennek része a semleges anyagi állapotnak viszont az anyagnál jóval összetettebb szellemi formákat is kifejezni képes biológiai – természeti világ és ebben az emberi életforma az, amely (aki) az abszolút létet képes megtestesíteni az anyagban az által, hogy az öntudatában megjelenik az egyetemes léttudat. Ez által, a természeti – anyagi létformában élő és reflektáló emberi szellem viszont, ha cask részben és közvetve is, de visszakötődik az Abszolút Teremtő Képzelethez. (“Én az Atyától jövök és az Atya bennem van és én az Atyában vagyok.” És: “Ti bennem vagytok és Én bennetek vagyok.”) A bűnbeesés első motívuma az, hogy a fájdalom jelzéseit valami természeti hibának tekintve, és ezért annak a jelzéseit semmibe véve, vagy azt különböző eszközökkel elfojtva (fájdalomcsillapítók, gyógyszerek, kábító- és zsibbasztószerek, védőöltözetek) a személyi struktúránk legmélyebb rétegeiben rejtőző őssóvárgás (A Lilith) hatására, attól minden eszközzel és a legjobb tudásunkkal meg akarunk szabadulni, és azt, illetve annak a jelzéseit minél nagyobb mértékben ki küszöbölve, öncélú élvezeteket, kalandokat és kábult állapotokat hajhászunk. És ezért az egész emberiséget mozgató – életető ontológiai ostoboaságért egyáltalán az arról mit sem tudó politikusok a fellelősek!

TOVÁBB

Kozma Botond SZilárd: A mennyek országa II.

Bizonyára létezik egy lényegi összefüggés aközött, hogy milyen konstellációban: milyen idő minőségben születik valaki - vagy valami: pl. egy olyan fejlett emlős állat mint a csimpánz, vagy az elefánt - és a születését megelőző egyetemes spirituális folyamatok által meghatározott egészségi állapota, illetve a genetikai egyensúlya (vagy a genetikai zavara) és a durvább, vagy finomabb szervi hibái között. Hiszen a nőstény emlős állatok nem képzelegnek tudományos, vagy misztikus marhaságokról, mint a nők és mégis, akár egészséges - természeti létkörülmények között is hoznak a világra a genetikai kódrendszerük zavara miatt málformációval született kicsinyeket. Ezért, ha számomra világos is, hogy szellemi okok miatt miért fogannak meg zavarosan és hibásan, illetve, hogy miért szülnek a nők hiányzó, vagy csökevényes (megnézni a csökevény és a csökönyös szavak kapcsolatát) szervvel gyermekeket, nem értem, hogy a nem gondolkozó, vagy legalábbis a racionális módon nem képzelgő (nem élet-tervező) és egészséges - természetes - körülmények között élő állatok, miért nemzenek és szülnek torz, vagy beteg utódokat? Talán az abszolút teremtő szellemnek - aki maga is folyamatosan változik és fejlődik - az új kifejeződési formákat kereső tervei és változó kísérletei jelentkeznek a kevésbé sikerült idea formákat leképező lényekben: a rosszul sikerült - elnagyolt - utódokban az új, még nem véglegesedett idea-kombinációk jelentkeznek?

Ha nem így lenne, ha nem gondolhatnám ezt, akkor helye lene a véletlennek és a hazárdnak: az ördögnek a teremtésben. De mivel a mágikus teremtő képzelőerőnk által személyesen is érdekelve - implikálva vagyunk ebben a teremtési játszmában mindannyian, feltevődik a kockázat elfogadásának a kérdése. Ameddig az ember nem rendelkezik spirituális ismeretekkel ugyanis, két féle magatartási forma lehetséges a Lilith által befolyásolt és ezáltal néha hibásan sikeredő isteni kísérletek eredményével szemben: az első a tudományos alapállás, amely szerint az egész életben létezik a véletlen és ezért bárkivel bármi és bármikor megtörténhet (lásd: például bárkinek az utóda, a tudomány által jónak - optimálisnak! - ítélt körülmények között “félresikerülhet”, amit a tudomány a véletlen számlájára ír, holott tudjuk, hogy a fogyatékosság, vagy a malformáció a magzatot kihordó anyának az intenzíven átélt, de a tudat alá préselt agresszivitásának: rejtett gyűlölködésének, az úgymond csendes neheztelésének: a férjre, a sorsára, illetve az Istenre való neheztelésének, irracionális félelmeinek, szorongásainak negatív képzelgéseinek a következménye). A második - a veszélyesebb! - magatartás a vallásos, amely szerint az Isten tökéletes és ezért minden, amit csak akar és mindent, amit akar, amennyiben akar, tökéletesen létrehoz. Ezt követően már csak optimista, vagy pesszimista, illetve a misztikus öncsalás vagy szkepticizmus kérdése, hogy büntetésként, vagy “ajándékként” fogadja el nem csak tudatában, hanem a tudattalan képzeleti világában is az objektív Teremtőtől (a tőle független és rajta kívüli Isten akaratától) egy vallásos személy a malformációkkal született utódát?

Az eddigi megfigyeléseim azt bizonyítják, hogy a metafizikai tudatossággal rendelkező és ezért legalább nagyjából egészségesen élő, érző, gondolkozó és képzelgő anyáknak egészséges utódaik születnek, hiszen az emberi ősideának megfelelő fizikai, az érzelmi és a mentális struktúrák az időben már igen rég óta véglegesedtek és csak kauzális (abszolút rendelés, rendelődés) szinten folynak az új fejlődési és kiegyenlítődési formák kialakítása érdekében történő ősidea-kísérletek. Az utódok genetikai hibásódása tehát mindenképp az anya, illetve az ősanyák huzamosan fenntartott és érzelmileg intenzíven átélt téves képzelgéseinek és gondolatainak a következménye. Ezt a képzelet-tisztítást nagy mértékben véghez viheti a tízedik egyetemes törvénynek, az Abszolút törvénynek a megértése.

TOVÁBB

Kozma Botond Szilárd METAFIZIKAI AFORIZMÁK               

 

 

l) A bennünk levő tanító vár reánk miközben mi várjuk őt.

2) A saját nyomoruságukba szorítottak be minket azok a tanítóink és tanáraink, akik a téves igazságra tanítottak.

3) Akármennyit hibáztatok másokat, nekem marad az egész.

4) Az értelmed, nem a földi, hanem az égi fénynek része.

5) A szellem bármely megnyilvánulása ugyancsak szellem.

6) Jótékony kábulatunkban, le s föl hintáztatjuk magunkat és egymást a korházi ágyakkal szegletezett humanizmus varázskerekében.

7) Kérj keveset ahhoz, hogy sokat tudjál adni.

8) Személyes példáddal, sokkal könnyebben megvilágíthatod az igazságot, mint prédikációkkal és elméletekkel.

9) Fogadd el a benned levő Krisztust és ne a világi Seholban keresd az értelmet.

1O) Isten tagadásánál csak egyetlen nagyobb ostobaság van: Isten létének a bizonygatása.

11) Kopogtass a belső ajtón és nyiss be önagadhoz bátran.

l2) NE JÁTSSZ A JÁTÉK ELLEN.

13) Semmi nincs annyira egyedül, mint az egoizmusod.

14) A valódi egoista az, aki hivatásának érzi, hogy mások egoját kéretlenül leleplezze. Figyelj, mert ez a magatartás százszor veszélyesebb az önzésnél!

15) MENJ EL MAGAD FELÉ BÁRMILYEN TÁVOLSÁGBA.

      (Merülj le vétkeidnek eredő értelméért bármilyen mélységbe.)

16) ELŐBB NÉZZ JÓL KÖRBE MAGADBAN, MAJD AZUTÁN A VILÁGBAN ÉS MÁSOKBAN IS KÖRBE NÉZHETSZ.

17) NÉZZ BÁTRAN SZEMBE AZZAL, AMI EGYEDÜL CSAK TE LEHETSZ.

18) Azonosulj azzal, amit nem tudsz összetéveszteni semmivel sem.

19) Addig imádkozz, amíg képessé válsz saját imád elfogadására.

20) Tedd, hogy a szükségeid határozzak meg az igényeidet és ne fordítva.

21) Ha nem ébredsz fel, az életeddel a végső veszteségedet építed. Így veszíted el, hatvan, vagy kilencven éves korodra az egész életedet.

22) Ne a jóra gondolj, hanem tanulj meg úgy gondolkozni, hogy a jót is             

     könnyen megtehesd.

23) Mondj le a halálról, hogy többet ne kelljen gyilkolnod.

24) Hallgasd meg a lelkiismeretedet, hogy képes légy a mások meghallgatására.

25) Inkább veszítsd el a fölösleget, mintsem hogy nyerjél fölöslegesen.

26) Neked könnyebb az éberséget és a kiegyenlítődést választanod, mint a boldogságnak megkeresni téged.

27) Csak annyit segíts nekik, hogy ők is segíthessenek.

28) Nincs, amiért csalnod magad, hiszen úgysem csalhatod meg a csalást.

29) A legnagyobb erő és a legtöbb kitartás ahhoz kell, hogy beismerhesd:       

       Nincs, amitől félned.

30) Harcos nyugalmaddal segítsd látásodat ahhoz, hogy ne félj, és szüntelenül kiegyenlítődhess.

31) A humanizmusból kiindulva, a sorsa ellen biztosított ember, tudományos öntudatával a civilizált sorvadás irányába halad.

32) Senki sem magányosabb, mint a sikeremberek.

33) Az egyetemes igazságok kimondói nem állnak sorban a szerzői jogvédő hivatalok ablakai előtt.

34) A feltalálók mindent feltalálnak, csak arra nem képesek rátalálni, ami lényeges.

35) Elenyészően kevés az, amit másoknak hazudunk, ahhoz képes, hogy mennyit hazudunk saját magunknak.

36) A felelőtlen szellemeskedés a gyávák luxusa.

37) Boldogok a bátor szelídek, mert megláthatják magukban az Istent.

38) Csak és csakis a személyes felelősséged lehet záloga a szabadságodnak.

39) Ismerd be magadnak, hogy te vagy az Isten, kacagj nagyokat a  hitetlenségeden, és többé ne neheztelj, és ne panaszkodj senkire és semmire, mert azzal azt éred el, hogy tovább ver az Isten.

 40) Az egoizmusodnak el kell válni, neked nem.

41) A semmiből csak semmi lehet, és a semmi nem létezik, akárcsak az, amitől úgy érzed, hogy félned kell.

42) Csak azt eresztheted el, amit jól megértettél, jól felfogtál, és jól megfogtál.

43) A tökéletesség a felelőtlenek által létrehozott fikció. Ha az Isten tökéletes lenne, nem létezne a teremtés, és értelmetlenné válna felelősség keresztje.

44) A valós felelősséggel rendelkező hívő nem hisz betegség-okozó objektív körülményekben, a fölötte álló és rajta kívülálló, kegyelmes és szeszélyes Isten-képzetekben.

 

 

            METAFIZIKAI AFORIZMÁK III.

 

 

1) Folyton azt keressük, amit az élet soha nem rejtett el előlünk: a szeretetet és az ősértelmet, a képzeleti felelősséget és a felelősség mágiáját.

2) Valójában csak a hazugságot és az ostobaságot bánthatod meg, a tényleges szeretet és az ős-értelem, a bántó szándékon is derűsen mosolyog.

3) Nagyon nehéz hibáznod, amikor tudod, hogy miként kell hibáznod.

4) Ne kombináld a kombinációkat, hanem az őselemeket próbáld magadban egymásnak megfeleltetni és ezáltal a kiegyenlítődött egészségbe bekerülni. De vigyázz, mert a tűz  –  az igazságért való bátor harc  –  is az öselemek egyike!

5) Az okok világát az okozatok világa követi, de az okozatok világát már csak az okoskodás, vagyis az ostobaság világa követheti, nem az értelem.

6) A papok akkora port vernek Isten körül, hogy nem látszik tőle az ég. A misztikus tanítók akkorát, hogy attól nem látszik a föld.

7) Az egyéni érdek az ember legnagyobb tévedése. Mert mindössze az egésznek: az abszolút létnek létezik érdeke és ez az egyetemes megváltás. A résznek mindig csak viszonyulása lehet az egész érdekéhez, és ez sem lehet más, mint az egyéni megváltodás.

8) A viszonyulásaid segítenek megtalálni a vonatkozásokat.

9) Könnyebben elháríthatod azt, amit kedvelsz, mint azt, ami nem tetszik neked. Ezért egyszer mindenképpen foglalkoznod kell azzal, amit mindenáron el akarsz kerülni, vagy el akarsz hárítani. Mert mindig te magad vagy az, akivel, és amivel találkoznod kell.

10) Csak akkor vagyunk távol, ha semmiképpen nem tudunk egymásnak jelezni.

11) Mindig az vagyok, amit képzelek a múlt és jövő nélküli jelenben.

12) A kishitűek nagy akadályokról, fájdalmakról, nagy betegségekről, nagy gyötrelmekről és sok hátráltatásról panaszkodhatnak.

13) Amit szeretettel fedezünk fel, az szintén szeretet.

14) Az igazságnak is ugyanarra a fényre van szüksége, amire neked. Hát hagyd abba az okoskodást, hogy hatoljon beléd a tényleges fény és a szeretet.

15) A kitartásod legyőzi az állapotodat.

16) Meneküléssel, hárítással, óvatoskodással, biztosításokkal, vagy kitéréssel nem szabadulhatsz meg semmitől és senkitől, hisz mindenki és minden te vagy, mert Te vagy az egy, aki Én Vagyok.

17) Betegségeink és visszatérő konfliktusaink elárulják azt, hogy miben vagyunk gyávák: hogy mit árulunk el képzeletben, gondoltaban és érzésben.

18) Az ember kívül csak azt próbálja elvégezni, amit belül már elmulasztott.

19) Ahhoz, hogy ténylegesen előreléphess, vissza kell menned oda, ahol az irányt elvétetted. E megfordulás lehetőségét szolgálja az emlékezet.

20) Ha nem használod az egészet, nem is ismerheted meg az Egészet.

21) Semmi sem jöhet létre a semmiből, és viszont: a semmiből csak semmi jöhet létre.

22) A szabadság azoknak az ítélete, akik kötelesek keresni a szabadságot.

23) Az abszolútum: a benned levő lehetőség folyamatos folytatása.

24) Használd azt az utat, amely ismeri az utat, és ne találj ki érdekes, ám fölösleges ösvényeket.

25) Fejtől fejhez rakva, a dolgok visszanyerik eredeti értelmüket. Lábtól lábhoz rakva nem. Porból por lesz, értelemből értelem. Nincs értelme a futkosásnak, a biztosításnak és a menekülésnek.

27) Amit a szabadságért tenned kell, az tőled függ, nem a vágyaidtól.

28) Aki megalázkodik, az másokat is meg fog alázni.

29) Akit kiszolgálnak, az kiszolgáltaottá válik és jogosan gyülöli azt, aki őt kiszolgáltatottá tette. Ne kényeztesd hát se magad, se a családtagaidat.

30) Semmi sem jobb és nem szebb annál, mint ami meghaladja benned az őszavart.

31) Érezned kell, nem visszaérezned!

32) Ne állj meg, mert elfáradsz.

33) Az összetévesztés után nem következhet más csak zavar és rombolás.

34) Csak jól megkülönböztetett elemek egyesíthetők, mint ahogy csak jól elhatárolt és jól meghatározott szabad személyek egyesülhetnek ténylegesen.

35) A világegyetem természete nem racionális és nem szentimentális, hanem mentális.

36) Az értéktöblet igazságán alapuló erkölcs az értelem elkorcsosulását ertedményezi.

37) A pokolhoz vezető út jótékonykodással van kikövezve.

38) Egy kóbor állaton sem segíthetsz igazából, addig, amíg saját magadon nem segítettél. Mit akarsz a gyermekeddel?

39) Nem azért születtél, hogy másokon (a világon) változtass, hanem azért, hogy te változz meg.

4O) A konfúziót mindig az illúzió követi. A káprázatot misztika.

41) A bölcs ember sohasem csalódik, mert nincsenek természet- és törvényellenes elvárásai.

42) Ne számoltasd el az Istent, hanem számolj az Istennel.

43) Isten nem arra való, hogy elbújj benne Isten elől, mert Isten a Te lelkiismereted, amely minden rejtekhelyen rád talál. Ezért soha nem kenyerezheted le Istent, de valójában el sem altathatod a lelkiismeretedet, csak mesterségesen. Ha az utóbbit megteszed: Isten őrizzen magadtól és sorsodtól!

44) Nem létezik égi protekció, ahogy nem léteznek kiválasztott kegyeltek sem. Egyedül a te akaratod az, ami válaszol a kérdésekre.

45) Sok a meghívott, kevés a kiválasztott. Hát válaszd ki magad és gyere vissza az egészbe.

46) Aki meg akarja nyerni életét, elveszti azt, és aki feláldozza életét, megnyeri azt.

47) A szeretet nélküli fény őrültséggé és a fény nélküli szeretet rothadó korrupcióvá válik, amivel Jézus sem egyezett ki egy pillanatig sem.

48) Örködj, hogy a fénnyel és szeretettel vállalt hibáidat tudatosan soha meg ne kelljen ismételned.

49) A szerelem az egységbe, a szeretet a határtalanságba vezet.

5O) A benned levő Istent nem kell igazolnod senki előtt.

51) Minden felelősséget vállalj magadra, hogy ne érjenek meglepetések.

52) Csak aki határozott, az lehet határtalan.

53) A képviselők szükségképpen képmutatók.

54) Csak azokon tudsz segíteni, akik tudnak és akarnak magukon segíteni.

55) Budhha mondja: Hívek, örvendjetek: amitől féltek nem létezik. Ez bizonyos görcsöktől megszabadíthat, de vigyázz, mert amitől nem félsz, az nagyon is létezik.

56) Az anyák tévképzete miatt az utódok lakolnak meg heted izigelenen.

57) A gyávák nem szelidek és a szelidek nem gyávák.

 

       METAFIZIKAI AFORIZMÁK IV.

 

 

l) A nehézségeken nem az Isten könnyít, hanem a rendeltetés-hárítás ördöge.

2) Azokkal folytasd az utad, akik utolérnek. (Haladj tovább azokkal, akik utolérnek)

3) Óvakodj a jótékonykodóktól, akik a jó tettükkel rád akasztják a rossz lelkiismeretüket.

4) Vizsgálj felül mindent, ami izmussal végződik.

5) Az emberiség nagy része a humanizmusból kiindulva, a vak tudomány segítségével a bestializmus felé igyekszik.

6) Az Én utam, nem a te utad, mondja a Seregek Ura.

7) Munka közben és tanulás közben ne feledd, hogy őseid, szüleid és nevelőid a jótékony könnyítési trükkökkel tették tönkre a saját életüket és a te életedet is.

8) Szentimentális etimológiailag annyit jelent, mint mentálisan elítélve. Vigyázz, hogy ne ítéld el magad érzelmeskedéssel: csak a világos beszéd az, ami valódi céljához juttatja az embert. Kit akarsz hát megmenteni kegyes hazugságaiddal?

9) Ne hazudd magadnak, hogy kicsi, esendő és ártatlan teremtmény vagy, mert egyszer úgy is magadra kell venned nem csak a tetteidért, hanem a vágyaidért és a gondolatodért is a felelősséget.

1O) Használd az egészet, hogy megérthesd az egészet.

11) Lassabban, amikor repülsz, és gyorsabban, amikor állsz!

12) A beavatás az a személyes megvalósítás, amely a belsőt a külsővel és a külsőt a belsővel összeköti. Ez csakis könnyítő eszközök, és könnyítő technikák használata nélkül jöhet létre.

13) Akkor kezdünk öregedni, amikor lemondunk a bátorságról.

14) A halandók számára erkölcstelen a halál.

15) Az érettség és a szabadság a képzeleti felelősség függvénye.

16) Könnyelműen elítéljük azt, amit később nehezen fogunk kibogozni.

17) Ha gondolatban támadod, és hárítani, vagy kicselezni kívánod az erőfeszítést és figyelmet igénylő sorsfeladataidat, szorosabbra húzod azokat a láncokat, amelyekkel odakötötted magad a korrupció halálkerekére.

18) Az ember kívül azt próbálja elvégezni, amit belül elmulasztott. De hiába.

19) A lelki erőszakoskodás tízszeresen, a gondolati erőszakoskodás százszorosan és a képzeleti erőszakoskodás milliószor veszélyesebb a fizikai erőszakoskodásnál.

 18) Merj és ismerj!

19) A pesszimista és a szkeptikus személy, a képzeleti és az akarati lustaságot erősíti elsősorban, miközben a beteg ember, velük egyet értve, az erőszakos beavatkozási kényszerének tesz eleget.

20) A következményeket firtasd mindig, és ne elégedj meg az eredmények látszatával, miután megtudtad, hogy mit kerestél.

21) Szereteted a józanság mámorából és nem a kába vágyaidból kell eredjen.

22) Az erőseket is legyőzik a rejtett gyengeségeik.

23) Mivel nem létezik két különböző Teremtő, az élet zavartsága a képzelet korrupttá válásának a következménye, és nem tartozik a kauzális rendeltetés céljai közé.

24) Fogyaszd el a meghatottságaidat, hogy ne kelljen többé velük káros hatást gyakorolnod a környezetedre.

25) Az idő minősége tőled függ, nem az időtől.

26) Mindazzal, amit azért tettél, hogy ne tedd meg azt ami tényleg számít, a benned élő Istennel szemben kerülsz folytonosan adósságba.

27) A nehézségeket csak a könnyelműek tartják számon.

29) Akik arra panaszkodnak, hogy sok a dolguk, nincs idejük a valódi munkára.

30) Nem óvakodnánk a haláltól annyit, ha csakugyan halandók lehetnénk.

31) Minél nagyobb az egoista Bábel-torony, annál nagyobb a halálfélelem.

32) Csak azok titkolóznak, akik nem ismerik az igazságot.

33) Annak, amit felfedezel, vizsgáld meg a gyökerét, és keresd meg a következményeit.

34) Minden eszme-bástya mögött és minden művész fátyol alatt esendő tudattalanodat találod.

35) Azért nincs türelmünk, mert a türelemnek nincs, amit kezdjen a türelmetlenekkel.

36) A meg fel nem vállalt, nem értett és fel nem ismert igazsággal önmagunkat ítéljük el folytonosan.

37) A bölcs tanító, képes visszaadni követőinek az eredendő szabadságot.

38) Az a beavatott, aki nem kéri, hogy beavassák.

39) Külső értékek csak azok számára léteznek, akik uralkodni akarnak a semmi fölött.

40) Amikor felszabadítod magad, a többieket szolgálod, és amikor feláldozod  

      magad a szabadságnak, felszabadítod a többieket.

41) Ne kérj azok számára, akik kéregetnek.

42) Rejtőzködve veszítjük el önmagunkat.

43) Vállald fel a belső győzelmeid kockázatát.

44) Nézz a hibáiddal szembe, hogy megláthasd az Istent.

45) Ébredj fel, az irány ugyanaz!

46) Ha úgy érzed, hogy nem bírod már, az nem azt jelenti, hogy megmenekültél.

47) Szervezd magad, miközben életet szervezel.

48) Amikor a pénz beszél a lelkiismeretünk helyett, a tudatunk csak ugat.

49) Soha ne hidd el, hogy azért születtél, hogy valamikor nyugdíjas lehess.

50) Ne járj a nyugdíjasok és a kiváltságosok klubjába, mivel a Teremtő nem ismeri ezt a helyet.

52) Mindig az ember felelősségtudatához beszélj, amely humorérzékébe van beágyazva.

53) A reakció nem csak az elemek tulajdonsága, hanem az embereké is, mivel a reakció nem csak élet feltétele, hanem a tisztulásnak és a megváltásnak is. Légy reakciókész és ne félj a mások reakciójától, hogy mindig boldog lehess.

54) A harcnak semmi köze nincs a háborúhoz, de a tisztuláshoz igen. Harcolj tehát, hogy háborúba ne sodródjál.

55) Mindig a tisztító reakciót keresd a kegyes hazugságok vészes labirintusai helyett.

56) Éleszd az éberségedet, hogy a megszabadulhass a gyógyítóktól.

 

 

 

 

         METAFIZIKAI AFORIZMÁK IV.

 

 

 

1) Mondj le arról, aki lemond rólad.

És mondj le arról is, aki semmiképp sem akar lemondani rólad.

2) Nem az út hosszú, hanem a belénk rejtett cél, a megváltás tűnik ködösnek.

3) Nézz előre, hogy tovább láthass.

4) Ne hagyd magad legyőzni az által, amit még nem győztél le magadban.

5) Csak az örökkévalóságra érdemes berendezkedni.

6) Örvendj az élet minden mozzanatának, hogy az élet boldog lehessen általad.

7) Ha te nem bírsz valamit elviselni, biztos, hogy az sem viselhet el téged. Akor miért nem harcolsz meg vele?

8) Tanulj, hogy jobban tanulhass, és többet higgyél.

9) Amennyivel többet hiszel, annyival megkönnyíted a szabadságot hozók dolgát.

lO) A lét előre halad és nem saját maga után. Te miért tévelyegsz?

11) Itt minden Te vagy, nem csak az, amit folyton akarsz.

12) Amit Te nem értesz, az megéret téged.

13) Tévedned kell, ahhoz hogy kitisztuljon a látásod. Hát tévedj azért, hogy megtanulhass tévedni is végre.

14) Csak azokat a könyveket keresd, amely könyvek megkeresnek téged.

15) Csak azokat az embereket keresd, akik keresnek téged.

16) Mindig vigyázz, hogy folyton az öröm előtt örvendj.

17) Nem megszabadulnod kell, hanem felszabadulnod.

18) Tévedned kell, hogy tanulhass, és előre léphess. De a többszörösen és a tudatosan megismételt tévedésed romba dönti tudatodat. Ezért van a bűn és ezért létezik a vétek.

l9) Lassabban, amikor repülsz, és gyorsabban, amikor állsz.

20) Akármennyit vádaskodsz, és vagdalkozol, végül csak meglátod, hogy itt egyedül csak te vagy a saját magad ellensége.

21) Megtanultunk írni, de nem tudjuk, hogy mit teszünk az írás által. Így ne is firtassuk, hogy mi lehet a gondolatainknak következménye.

22) A kezdet szórakoztat, a folytatás maturizál.

23) A csodák nem helyettesíthetik a csodálatos tetteket.

24) Magadat kell felépítened Isten-tudatodig nem az életművek Bábeltornyát.

Ne hagyd, hogy az életművek elkápráztassanak és élősdiskedjenek benned.

25) Hiába állítanál bármit is, úgysem bocsáthatsz meg azoknak, akik nem látták be és nem értették meg a saját tévedésük valós jelentését.

26) Mindig azokkal haladj, akik utolérnek.

27) Sok tévedést kell önmagadban megértened, ahhoz, hogy a láthatatlan igazsággal végre szembenézhess.

28) Az is te vagy, amiről még nem tudod, hogy te vagy.

29) Életedben semmi nem véletlen, miután túlhaladsz a véletlenen.

30) Álmodj sokkal többet annál, mint amit az ébredésed nyújthat neked.

31) Vállald a lehetségest a többiekkel és a lehetetlent önmagaddal szemben.

32) Kutasd ki, fedezd fel és alkosd meg!  Merj és ismerj!

33) Nem lehetsz soha egyedül azoktól, akik lemondtak az egyedüllétről.

34) A nagy megvalósítások a szerénység dicsőségén alapszanak.

35) A siker az utcáé, a dicsőség szíved legtitkosabb kamráé.

36) A világegyetem a bennünk kinyílt tanítás.

37) Addig imádkozz, amíg mindent megtanulsz az imáról.

38) A szabadságnak az alapköve a személyes felelősségtudat.

39) Én-tudatod az Isten szemefénye, amivel Isten átvilágítja önmagát.

4O) Szereteted a belső világosság ősforrása, ami jobban kell, hogy tápláljon, mint a kozmosz napjainak összessége.

41) Aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.

42) A szabadságnak az alapköve a személyes felelősségtudat.

41) Addig imádkozz, amíg képessé válsz elfogadni saját imádat.

 

           METAFIZIKAI AFORIZMÁK V.

 

 

1) Válaszd azt az igazságot, ami ellentmond a kellemes tévképzeteknek

2) Aki a gyermekáldástól elzárkózik, az elzárkózik a testvéri szeretet elől is. És aki a testvéri zeretet elől elzárkózik az az Isteni áldás elől zárkózik el.

3) Az anyagi javak és eszközök csak abban az esetben hoznak boldogságot ha egyetemes megváltás-tudatba ágyazott, éber képzelettel párosul a birtoklásuk.

4) Akik a kulcsot megtalálják, nem lehetnek zárkózottak.

5) Csak úgy haladunk tovább, ha megértjük az emlékét a lehetetlen emlékeinknek.

6) A Hit a Fénybe fürdő Szeretetnek és a Szeretetbe hatolt Fénynek az állandóan újjászületendő hármas egysége.

7) Minél többet világít a szereteted, annál tovább érsz.

8) A halandók elveszítik mindazt, amit sosem nyernek meg.

9) Vagy a Minden, vagy a maradék.

10) Boldog lehetsz ember: mindig az vár, amit korábban elkerültél.

11) Csak arról mondj le, ami nem tanított meg arra, hogy tényleg lemondj.

12) Mindennap fel kell vállalnod a belső és a külső korrupcióval a harcot ahhoz, hogy soha ne kényszerülj háborúzni.

13) A harmónia megelőz valamit és következik valami után.

14) Aki megsértődik, annak nincs felelősségtudata.

15) Minél inkább védekezel, annál inkább támadsz.

16) A színház az a kocsma, ahol azt játsszodjuk, hogy templomban vagyunk és a templom az a színház, ahol azt hiszük, hogy égi kocsmában vagyunk.

17) Aki hazudik, az mindig fél, hogy leleplezik, és aki fél, az a gondolataiban és képzeletben menthetetlenül támad. Aki leplezetten támad, az Istent támadja, aki nyíltan, az vagy az igazságot, vagy az igazságtalanságot: nem az ellenség dönti el, hogy megsebesül-e.

18) Aki fél az hazudik, és aki hazudik, az fél. Inkább leplezd le magad a megmaradt erőddel, mintsem, hogy rettegésben és betegségben töltsd az életed.

19) Azok jutnak háborúba, akik félelmükben jóságot színlelnek. És azok betegeskednek hosszasan, akik összetévesztik gyávaságukat a szeretettel.

20) Ne gyűlöld, és ne nézd le az ellenfeled, hanem harcolj vele nyíltan és a legjobb tudásod és képességed szerint, odaadó szeretettel és a tied lesz a mennyek országa.

21) Nem meríthet ki az, ami nincs kimerítve.

22) A reakció-készség az eggyütműködési és a kiegyenlítődési képesség kialakulásának a feltétele. Az egészségnek, a bodogságnak és a megváltásnak tehát. Ne légy közömbös és ne félj hát a társad, vagy az ellenséged reakciójától, hanem válaszolj azonnal és bátran, ha már lekéstél a kezdeményezésről. A bőlcsesség csak azután jön.

TOVÁBB

https://www.youtube.com/watch?v=ONwEn6KnR4Y

 

https://www.youtube.com/watch?v=GrnbOhCHZnI&t=34s

 

https://www.youtube.com/watch?v=_CBAkKM-Sd0

 

https://www.youtube.com/watch?v=SAlQtFRegeM

 

TOVÁBB

Kozma Szilárd: A négy alkímiai alapelem szerinti Karmák leírása és értelmezése „Bár e tanulmányok olvasása közben egyesek azt érzik, hogy a sors - problémájukra megtalálták a rég óta keresett választ és megoldást, sőt egyesek számára az abszolút igazság megtalálásának az érzésével is fog hatni ez írások olvasása, fontosnak tartom arra figyelmeztetni mindenkit, hogy sem az itt, vagy a máshol olvasható élettényekhez kötődő szellemi információk, sem a mások által írt, vagy a gnosztikus misztikák szövegeiben olvasottak, nem helyettesíthetik és nem pótolhatják azt a személyre vonatkozó konkrét információ-rendszert, amit egyedül a személyi horoszkóp értelmezése által a személyi rendeltetés-ismertetés adhat meg és aminek a segítségével úgy rendezhetik az életüket, hogy a karmájukat és ez által a nehéz sorskríziseiket – betegségeiket meghaladhatják, feloldhatják, illetve az egészségüket és az igazi szabadságukat - boldogságukat elérhetik.”  
       Nem azért jó előbb a saját szemünkben, vagyis az erkölcsi látásunkkal (spirituális érzékelésünkben, sors-gondolkozásunkkal), a leomlott gerendát keresni, a mások szemében (létképzeletében és életlátomásában) található szálkák keresése – vizsgálata helyett, mert: A)        Ehhez, ily módon nincs erkölcsi alapunk. (Mivel az életben nem mindig az erkölcsi alap a fontos, hanem az igazság-szüksége!) B)        A másikat sértjük ezzel. (Hiszen az, hogy a mi szemünkben – látásunkban egymást keresztezik a leomlott vastag gerendák, még nem menti fel „a másokat”, vagyis, nem jelenti azt, hogy a mások nyugodtan ülhetnek a szálkáikkal, még akkor sem, ha a mi látásunk esetleg telve van gerendákkal!)      Hanem azért, mert amíg a mi szemünkben, akárcsak apró szálkák is vannak - nem hogy gerendák! -, addig a hangoltság és a vonzás, valamint a hatás-visszahatás (ok és okozat) sorstörvényei alapján, ténylegesen nem lehetünk sem egészségesek (hosszú távon), sem nyugodtak és boldogok. És azért is, mert az életünk értelmét, célját és rendeltetését is éppen ez adja meg: a szellemi látásunk kitisztítását követő, velünk született belső (Személyes) sérüléseinknek és rongáltságunknak, illetve a sérülésre – rongálódásra való hajlamainknak, a minél nagyobb mértékű feloldása. Ezeket a sorsrontó és egészségrontó (karmikus) hajlamainkat a személyi sorsképleteinkben a Lilith és a Sárkányfarok jelöli, nem csak a jegyhelyzetével, hanem a házhelyzetével és a fényszögeivel is. Van azonban még valami, igen fontos és lényegi "részlet", amit tudnunk kell a Lilithünk és a Sárkányfarkunk pozíciójáról (meghatározódásáról), ahhoz, hogy teljes képünk legyen a gerendáink természetéről. Éspedig az, hogy mit is jelent tulajdonképpen az, hogy ezek a személyes gerendák, föd-, víz-, tűz, vagy levegő jegyű konstellációkban találhatók-e?        És mindennek ellenére, hitelesítő illusztrációnak nem találtam elegendőnek a saját példámat és a saját horoszkópomból kiolvasható karma-értelmezéseket, hanem szükségesnek láttam és látom, egy porul járt, volt-asztrológusnak is, szegény volt feleségemnek a sors-viaskodásait ismertetni, egyrészt azért, mert az ő esete elrettentő például szolgálhat mindazok számára, akik belevégván a sorsuk kézbevételének a nagyszerű kalandjába, megfeledkeznek annak a fontosságáról, amit a Tűz-karma értelmezése során fejtek ki, ti., hogy, amint elköteleztük magunkat a szellemi megismerésnek, nem szabad hagynunk soha hagyni magunkat vissza rántani, illetve az öntudatunkat és a felelősségünket befolyásoltatni més személyekkel, lett légyen az akár a tulajdon édesanyánk is! Másrészt, Kozma Emőkének annyira kiemelt víz-karmája van és ezen belül tipikusan Otthon- és családépítéssel, szülői szerepkörrel kapcsolatos negatív determinációja van, hogy ilyen szélsőséges, és ezért jellegezetesen víz- és család-karma esetet nagyítóval sem lehet keresni.      Ráadásul, a négy őselem (Föld, víz, tűz, levegő) szerinti karma-értelmezéseimnek az első változatát éppen akkoriban kezdtem el írni, ami előtt a saját életét a családunk egységével együtt végzetesen tönkre tevő – Minden, a személyi megalázkodásig is elmenő, család mentési igyekezetem ellenére! –  szegény volt-feleségem másodszor is elhagyott (Egy hónappal korábban írtam meg a Levegő-karmát, és éppen a figyelmeztetés nélkül rám zuhant család-robbantás napjaiban fejeztem volna be a Tűz-karma megírását.). Számomra, aki, éppen a fentiek alapján, minden nemű sorsproblémáknak a feloldási lehetőségét egyedül a gyökerekig vissza hatoló – A kauzális és a gyakorlati, ok – okozati összefüggéseknek – a helyes metafizikai értelmezésében látom, és aki egyedül a személyes problémák feltárását is vállaló asztrológusi munka hatékonyságában hiszek, természetesnek tűnt tehát, hogy mind az én sorsproblémáimat, mind a szegény volt-feleségem vad családrombolási és ön sors-rontási cselekedeteit, azoknak a karmikus indítékai és rejtett összefüggései szerint átvilágítsam e tanulmányokban. Azon kívül ugyanis, hogy magamat kétszer is megalázva, arra kértem, hogy vesse le magáról az őt tőlem már a titkos házasság kötésünk óta (Tudván, hogy nem egyeznének bele sem a házasságkötésbe, sem a magzat megtartásába, az Emő méhében magfogant Medárdának a kikapartatásától való megmentése érdekében ugyanis, én is elhibáztam a házasságkötésünk első mozzanatát!), elválasztani törekvő, szerfölött ambíciós édesanyjának az áldatlan befolyását és térjen vissza a családhoz, csak ezt az utat és módszert láttam jónak a helyzet feloldására. Illetve, ha a család újra egyesítése nem is sikerül, legalább az eszét láthatóan elveszített édesanyjuk feszültségekkel terhes, tudattalan spirituális csapongásainak (Az őrület közelében járó, misztikus változásainak!) kiszolgáltatott gyermekeink egészségének a megóvására. És ezt ma is így látom.      Nem csak azért tartom fenn tehát a négy alapelem szerinti karma-leírásaimnak a saját karmámnak és a volt feleségem karmájának az értelmezését is tartalmazó első változatainak közlését, mert a személyes példákkal való alátámasztottság az én szememben mindig nagyobb hitelességet hordoz, mint a semleges objektivitás, hanem azért is, mert tudom, hogy a négy közös gyermekünk, akiknek a testi épségéért én felelek közvetlenül, 14 éves korukig az édesanyjuk tudattalan spirituális folyamatainak a befolyása alatt állnak. Egyes nő olvasók viszont, akiknek ezek az írások óvatlanul kerül a kezükbe, valamiféle sötét indítékból fogant, bosszúállási „terméknek” fogják fel ezeknek, a mi családunk bomlása spirituális történetével (Emőke jóvoltából: titkos szellemi hátterével) is illusztrált és az által hitelesített, elemek szerinti karma- leírásokat és értelmezéseket. Elsősorban tehát az ilyen polgár-erkölcsi tradíciók szerint gondolkozó, jövendő női olvasóimat szeretném megnyugtatni tehát afelől, hogy nem csak, hogy nem gyűlölöm – még titokban sem – a szegény volt feleségemet, mindazért, amit a karmájától való misztikus megszabadulási vágyában ellenem és a gyermekeink ellen tett, hanem mélységesen sajnálom, amiért az édesanyja általi áldatlan befolyásoltsága hatására, teljesen tönkre tette az életét, miközben az általam soha, még álmomban sem kívánt szakításával és félreállásával, lehetővé tette, hogy azzal a vele össze se hasonlítható, nagyszerű nővel, aki a jelenlegi élet- és lelki társam, találkozhassak és vele együtt egy soha még csak nem is álmodott, nagyszerű szerelmet, nap int nap, az egészséges és vidám gyermekeim mellett megélhessek.         

TOVÁBB

  Az alkímiai tűz elemmel kapcsolatos karma lényegéről
„Bár e tanulmányok olvasása közben egyesek azt érzik, hogy a sors - problémájukra megtalálták a rég óta keresett választ és megoldást, sőt egyesek számára az abszolút igazság megtalálásának az érzésével is fog hatni ez írások olvasása, fontosnak tartom arra figyelmeztetni mindenkit, hogy sem az itt, vagy a máshol olvasható élettényekhez kötődő szellemi információk, sem a mások által írt, vagy a gnosztikus misztikák szövegeiben olvasottak, nem helyettesíthetik és nem pótolhatják azt a személyre vonatkozó konkrét információ-rendszert, amit egyedül a személyi horoszkóp értelmezése által a személyi rendeltetés-ismertetés adhat meg és aminek a segítségével úgy rendezhetik az életüket, hogy a karmájukat és ez által a nehéz sorskríziseiket – betegségeiket meghaladhatják, feloldhatják, illetve az egészségüket és az igazi szabadságukat - boldogságukat elérhetik.”  
Amikor ezt a tanulmányt elõször megírtam, úgy képzeltem, hogy máris az emberi életben elérhetõ maximálisan integrált, sértetlen szellemi- és kauzális öntudattal rendelkezem. Úgy éreztem, hogy a világ egyik legboldogabb embere vagyok, mivel éppen annyira szeret a feleségem, újból ahogyan én szeretem őt, és azt tapasztalhattam nap mint nap, hogy nem csak én vagyok erős és egészséges, hanem főképpen az akkor reggeltől estig mellettünk és körülöttünk, egymással - együtt játszó gyermekeink is. Két hét sem telt el az írás befejezésétől és életem legnagyobb, de ugyanakkor csoda számba menõen kihevert családapai öntudati sérülését, sõt: önértékelési traumáját okozta a volt-feleségem számomra. És tette ezt az által, hogy, miután titokban szerelmes leveleket kezdett küldözgetni egy közös barátunknak, a Szahadzsa joga misztikus gyakorlataitól elragadtatva, és annak a csíkszeredai oktatójába szintén „halálosan” belé szeretve, úgy döntött, hogy a családi életünktõl eltérõ, annál kényelmesebbnek és jóval rózsaszínûbbnek képzelt jövendõ szerelmi kapcsolata megvalósítása érdekében, valamint a Szahadzsa joga által hirdetett misztikus önmegvalósítás érdekében, az édesanyjához költõzik. Hogy elköltözik tehát a négy gyermekes családunk fészkét képezõ otthonunkból, az õt szerelmes szívvel, a házasságkötésünk óta, magához mindig vissza váró és konkrétan is, vele együttlakni és vele együtt élni vágyó édesanyjához. Ráadásul, ezúttal már jogilag is rendezetten bontotta meg a családot és a korábbi misztikus szerelmi õrülete miatt és az anyja utáni beteges epekedése kielégítése érdekében, másfél évvel korábban történt, elsõ család-elhagyása következtében lezajlott válóperünk következményeként, az õ gyámsága alá helyezett két kisebbik lányunkat is magával kellett vinnie. Igen, vinnie „kellett”, ez nem fogalmazási hiba: mivel egyetlen lépésében sem volt akkoriban velem – de valószínû, hogy saját magával sem! - õszinte, sajnos csak utólag, a drámainak mondható, Turulától való szabadulási manõverezései nyomán derült ki számomra, hogy a harmadiknak született kislányunkat, akinek e magához vételéért másfél évvel korábban annyira irracionális módon harcolt, hogy engem kinevezett fekete mágusnak, a legszívesebben nálam hagyta volna. 

   - Mintha egy pallossal ketté vágták volna a lelkemet és az egyik részét apróra zúzták volna. Nem is a személyi – férji - öntudatomban  és önérzetemben (Esetleg: hiúságomban, személyi becsvágyamban) lettem szinte egyik napról a másikra maximálisan bántott, sértett és sérült, hanem elsõsorban a teljes felelõsségû, nagy és szép családos apai önérzetemben és tudatomban lettem csonka. Ezt a hatalmas különbséget csak azok érthetik meg, akik, hozzám hasonlóan a gyakorlatban is átélhették azt, hogy a több gyermekes családapai felelõsség, igazából mit is jelent a maga spirituális teljességében.
    Szerencsémre, meggyõzõdésem volt, hogy az a sértetlen lelki és szellemi állapot, az, az abszolút teljesség- és egységélmény, amit a hirtelen beállt új családi katasztrófánk elõtt néhány hétig átélhettem, újból elérhetõvé válik majd egyszer, akár magamban, egyedül, akár egy igazi lelki-társsal, amennyiben valamikor a jövõben képessé tudom tenni magam a külsõ feltételek nélküli boldogsági állapot és az abszolút létbe integrált személyi tudat elérésére. Mivel viszont Mérleg-karmával is rendelkezem, igen fontosnak érzetem egy olyan élettársnak a megtalálását is, aki hajlandó lenne az összes irreális, családon kívüli és a családi egység feláldozása árán elérhetõ, egyéni (önmegvalósítási!) boldogság-képzeteirõl, önzõ ábrándjáról, illetve az irreális ábrándokat õrzõ lelki titkairól és az élettársi árulás útján elérhetõ egyéni boldogság megvalósítási lehetõségének a rémeszméjérõl lemondani. Metafizikai szempontból ugyanis (vagyis a kauzális realitásban) az Igazság és a Boldogság fogalmak jelentése azonos. És a Boldogság, csakis a Jin és a Jang, a Feminin és a Maszkulin õsprincípiumoknak a belsõ (öntudati, önérzeti) és a külsõ (Párkapcsolati: szerelmi, és lehetõleg: szexuális) kiegyenlítõdése által jöhet létre. A hatás visszahatás törvénye itt is mûködik: spirituális szempontból, vagyis a teljes értékû megváltás megvalósítása szempontjából csak az lehet jó szülõ (anya, apa), aki képes a párkapcsolati harmónia megvalósítására és csak az lehet jó szeretõ, aki felelõsségteljesen szeretõ szülõ is tud lenni. Ezt viszont lehetetlen elérni a bennünk „égõ” tûz-elemnek a kezelési képessége kialakítása nélkül: a konfliktusoknak a jótékonyan tisztító hatásának a megértése az elfogadása és megértése nélkül. Illetve az elfojtott, vagy kikerült és emiatt balesetszerûen máshol és máskor kirobbant konfliktusoknak (a pusztító tûznek) kirobbanó és pusztító természete megértése nélkül.          Az igazi (tényleges) igazság tehát nem más mint a teljes kiegyenlítõdési lehetõség útján megvalósuló egység megértése és megvalósítása. És ez az egész lényedben és sorsodban megvalósuló, teljes kiegyenlítõdésen alapuló, egység-élmény nem csak, hogy felszabadít (Jézus), hanem boldoggá is tesz! Eközben és ennek ellenére, a hamis egység, vagyis, mind a külsõ ámítás, mind az önámítás, vagyis a csalás és az öncsalás, a titkolózás és a titok-õrzés ideje alatti ábrándozás erõsen a karmádhoz köt és egy életre a vezekléssel teli sorsod rabszolgaságába taszít, amelyben a teljes értékûség öntudat és a szabd önérzet állapota soha el nem érhetõ. És csak akkor szabadulhatsz ebbõl a hazugság-szövevényes pokoli sors-állapotból, ha elõbb felébreszted magadban az igazság-vágy tisztító tûzét, aminek következtében elég energiára tehetsz szert ahhoz, hogy magadnak maradéktalanul bevallod és mások elõtt is nyíltan felfeded a csalásaidat és feladod az összes, korábban féltve õrzött, önzésbõl fakadó titkodat, ha tehát teljesen elégeted a sötét lelki szemetedet. És a tûz éppen arra való, hogy az összes lelki és szellemi és ideális szemetünket elégessük általa. Mert ha te nem égeted el a szemetedet, akkor rettenetes tragédiák útján elégeti majd a sorsod. – De akkor is, a tragédiák (személyi és anyagi veszteségek) hatására is, benned és általad, és nem kívüled kell elégnie ennek az önzésedben gyökerezõ, sok gyökerû, külsõ boldogság-elérési reménykedéseid titkok- szemetének!     

TOVÁBB

Koma Szilárd: A levegő-karma „Bár e tanulmányok olvasása közben egyesek azt érzik, hogy a sors - problémájukra megtalálták a rég óta keresett választ és megoldást, sőt egyesek számára az abszolút igazság megtalálásának az érzésével is fog hatni ez írások olvasása, fontosnak tartom arra figyelmeztetni mindenkit, hogy sem az itt, vagy a máshol olvasható élettényekhez kötődő szellemi információk, sem a mások által írt, vagy a gnosztikus misztikák szövegeiben olvasottak, nem helyettesíthetik és nem pótolhatják azt a személyre vonatkozó konkrét információ-rendszert, amit egyedül a személyi horoszkóp értelmezése által a személyi rendeltetés-ismertetés adhat meg és aminek a segítségével úgy rendezhetik az életüket, hogy a karmájukat és ez által a nehéz sorskríziseiket – betegségeiket meghaladhatják, feloldhatják, illetve az egészségüket és az igazi szabadságukat - boldogságukat elérhetik.”          Nem azért jó a saját szemünkben, vagyis az erkölcsi látásunkkal (spirituális érzékelésünkben, sors-gondolkozásunkkal), a leomlott gerendát keresni, a mások szemében (létképzeletében és életlátomásában) található szálkák keresése – vizsgálata helyett, mert: A)        Ehhez, ily módon nincs erkölcsi alapunk. B)        A másikat sértjük ezzel. (Hiszen az, hogy a mi szemünkben – látásunkban egymást keresztezik a leomlott vastag gerendák, még nem menti fel „a másokat”, vagyis, nem jelenti azt, hogy a mások nyugodtan ülhetnek a szálkáikkal, még akkor sem, ha a mi látásunk esetleg telve van gerendákkal!) Hanem azért, mert amíg a mi szemünkben, akárcsak apró szálkák is vannak - nem hogy gerendák! -, addig a hangoltság és a vonzás, valamint a hatás-visszahatás (ok és okozat) sorstörvényei alapján, ténylegesen nem lehetünk sem egészségesek (hosszú távon), sem nyugodtak és boldogok. És azért is, mert az életünk értelmét, célját és rendeltetését is éppen ez adja meg: a szellemi látásunk kitisztítását követő, velünk született belső (Személyes) sérüléseinknek és rongáltságunknak, illetve a sérülésre – rongálódásra való hajlamainknak, a minél nagyobb mértékű feloldása. Ezeket a sorsrontó és egészségrontó (karmikus) hajlamainkat a személyi sorsképleteinkben a Lilith és a Sárkányfarok jelöli, nem csak a jegyhelyzetével, hanem a házhelyzetével és a fényszögeivel is. Van azonban még valami, igen fontos és lényegi "részlet", amit tudnunk kell a Lilithünk és a Sárkányfarkunk pozíciójáról (meghatározódásáról), ahhoz, hogy teljes képünk legyen a gerendáink természetéről. Éspedig az, hogy mit is jelent tulajdonképpen az, hogy ezek a személyes gerendák, föd-, víz-, tűz, vagy levegő jegyű konstellációkban találhatók-e?          Az én asztrológiai születési képletemben, a több irányból bombázott (Vagyis: kizárólag negatívan fényszögelt) Marssal együtt álló Lilithem, a Mérlegben és a III. Horoszkópházban található. Szerintem egyetlen horoszkópház sem határozható meg oly nehezen mint az Ikrek gyakorlati megvalósítási körét megtestesítő 3. ház. Nézzük csak: az ideavilág és a gyakorlati élettények (anyagi megvalósulások) egyeztetési képessége kialakulásának az életköre. A közvetlen személyi tapasztalatokból való tanulási képességek kialakulásának az életköre. A velőkig hatoló és lélekig hatoló nyers és hétköznapi tapasztalatokból való – A NYERS, HÉTKÖZNAPI TAPASZTALATOKBÓL VALÓ - sorsrendezési (metafizikai) következtetések levonási képességek kialakulásának és kifejlődésének az életterülete. Nos, a sorsképletemben, ebben a grafikai mezőben áll a negatív Marssal duplára „veszélyesített” legsötétebb karmikus pontom, a Lilithem. Negatívan értelmezve a III ház jelentését (Mivel a Lilithnek amúgy is csak a negatív vonatkozásai értelmeződhetnek), azt is mondhatjuk, hogy a Lilith-Mars párosom a közvetlen tapasztalatokból és jelzésekből való tanulási (helyes következtetés levonási) képtelenségnek, illetve a közvetlen tapasztalatokból való sors-horderejű következtetések levonási nehézségeknek a házában áll. Ráadásul ez a Lilith-Mars páros, meredek szembenállásban található a IX. házban álló Holddal (Ami a szülői minőség mellett, a tükröződési és oldódási képességeink bolygója is!), vagyis, a metafizikai megismerések házában (IX. ház), álló, szülői minőség és szülői-ősidea bolygóval, ami szintén csak negatív fényszögeket kap.     És egyre nagyobb a gyanúm, hogy a Szaturnuszom sem a IV. házban áll az anyám által közölt 23,OO órás születési időpontnak megfelelően, hanem abból ki kell vágni 1O – 15  percet, azért, hogy a Szaturnusz a III. ház életkörében is értelmeződhessen.   – Különben, egyszerűen nem lenne asztrológiailag megmagyarázni azt, hogy kauzális asztrológusként miért nem vettem észre idejében azt a tényt, hogy nekem, az öncélú irodalomgyakorlásba, illetve, a pusztán esztétikai szinten megélt életgyakorlatba nem lehet visszatérni. Hogy nincs már lehetőségem a közönség-sikertől függő életsorsba való vissza trérésre (Alacsonyabb spirituális szintre való vissza ereszkedésre: vissza-élésére!), még egy olyan regénnyel sem, ami a spirituális tudásszerzésről, illetve e tudás alapján kialakuló tényleges hitről szól, vagyis, éppen arról szól, hogy a mű mondanivalója és az író élet-megvalósítása egymástól elválaszthatatlan. És a Szaturnuszomnak a III házban való léte nélkül, nem lenne megmagyarázható az sem, hogy miért éppen a fülem (Szaturnusz) gyulladt be iszonyatosan a nyár elején, mindjárt a román - magyar határ átlépése után (Szaturnusz - a határhelyzetek bolygója is), miután enyhe fülfájások már a regény megjelenése előtt, de főként a megjelenés után is, jelezték, hogy valamilyen belső tudás-sugallatot, nem tudok, illetve nem akarok meghallani.  

TOVÁBB

A föld-elem funkciójának és rendeltetésének a megértése (illetve ezek téves értelmezéseinek a leleplezése) elvezet bennünket az életünk és sorsunk céljának és értelmének a megértéséhez, a lét és az emberi élet lényegének, vagyis az élet igazi rendeltetése és célja megértéséhez, és tulajdonképpen az egész egyetemes létezés céljának és rendeltetésének a megértéséhez. - A számunkra néha ellenségesnek tűnő sors-mechanizmusok logikájának az átlátásához, és ezzel együtt és végül az igazi, spirituális tisztánlátáshoz. Ezért mondja a Tabula Smaragdina, hogy (Az isteni szellem, illetve a beavatott ember, vagyis: a Thelesma) „Ereje tökéletes lesz, ha a fölre vissza fordul.” Aki nem érez rá, vagy nem ébred rá valamilyen módon, vagy nem lesz rávezetve akár tudatos okítással (neveléssel), akár úgymond véletlenszerűen (A sors-viszontagságai által) az alkímiai föld-elem sajátosságaira és jellegzetességeire, vagyis, ismét csak a földön (természetben) való létezésnek és a testben való állapotnak a rendeltetésére és funkciójára, az nem is értheti a sorsa logikáját, vagyis a szellemi öntudatnak és ez által az Isteni szellemnek az emberi testben való létezése értelmét sem, és annak az élete, lett légyen bármilyen értelmes személyről szó, vagy bármilyen jó és pozitív, veleszületett személyi tulajdonságokkal és képességekkel rendelkező személyről szó, vagyis: lett légyen bármilyen szerencsés csillagzat alatt született személyről is szó, annak az élete előbb - utóbb (legkésőbb öreg korában) céltalanná, értelmetlenné és ez által felesleges testi betegségek által okozott szenvedésekkel, örömben és derűsen telt napok helyett, ürömmel és keserűséggel telt sorssá változik. A föld elemnek, tehát a fizikai létnek és a biológiai létezésnek van ugyanis a leg nagyobb és legfontosabb szerepköre abban a teremtés előtt a Lilith által felbolygatott és egymással szembe kerülő, egymás szétzúzására, kizárására és minden fajta, más módon történő tönkretételére igyekvő abszolút léterők között megvalósuló kiegyenlítődési folyamatban, amit egyetemes megváltásnak nevezünk, és amit az Abszolút lét-tudat indít el, annak érdekében, hogy ez által egyenlítse ki egymással és újra egyesítse a Lilith által szétbontott elemeit és így mentse meg önmagát. - Jézus, mint ennek, az egyetemes kiegyenlítődési lét-rendeltetésnek az első felfedezője (A megváltás hirdetője és tanítója), annyira fontosnak találta a fentiek a megértését (Az ember számára a legfontosabb tudni valók megértését és ennek a természeti sorsnak az elfogadását!), hogy ennek a sors elfogadáson alapuló kiegyenlítődésnek a szimbólumává változtatván önmagát a halálában, tudatosan provokálta mind a zsidó vallásvezetőket, mind a cinikus Poncius Pilátust, és általuk keresztre feszítette magát (A kereszt, a természeti élet által lehetővé váló sors-értelmezési lehetőségek feltétlen elfogadásának és a személyesen megtapasztalt és átélt természeti – földi jelek és jelzések megértésének, vagyis a Szaturnuszi őselvvel való azonosulás szükségének a jele.). Így tanítván és felejthetetlenné és kikerülhetetlenné téve ezzel, az utolsó, beavatási leckéjével (Az emberi szívből kitörülhetetlen keresztre-feszítettség szimbólumával.) az egész emberiségnek a személyi sors-felelősség és a megváltás tanát. Ez szerint, a szellemi jelenségeket és folyamatokat tükröző, illetve a szellemi információt magába befogadni, őrizni és vissza adni képes anyag természetes állapotaiból és tükör-jelzéseiből kell és lehet elsősorban a lényegi sors-következtetéseket levonni. Vagyis: a szellemi erők által létre hozott és azok által működtetett anyagi világnak a szimbolikus jelzéseiből kell tanulni, és nem a mágikus – misztikus fantazmagóriákból. - Ezt jelenti az, hogy az a személy, aki leginkább ismerte a szellemi világ törvényeit és a sorsmechanizmusokat, nem tért ki mágikus erejű misztikus trükköket alkalmazva a sorvállalás elől, hanem tudatosan elfogadva, szembe ment azzal, jelezve az által, hogy ezzel a végső tanításával, a halálában az egész emberi lét rendeltetésének és céljának a szimbólumává változott, azt, hogy nem létezik fontosabb dolog az ember életében, mint a tudatos sorsvállalás, mert csak és csakis az által történhet meg a helyes és a spirituális sors- értelmezés, ha előbb a természeti létezés rendeltetése (Pl. a testi és a lelki fájdalom metafizikai értelme) meg van értve, fel van fogva és el van fel van fogadva a személy részéről.

TOVÁBB

A Víz karma metafizikai értelme, élő példákkal illusztrált megnyilvánulási formái és feloldási lehetőségei.
     Kis gyermek korom óta, magnetikus erővel vonz magához a víz, már csak a fürdőszobában a mosdókagyló alatt található, néha valamiért éppen vízzel telt nagy fazekunkban emígy számomra létrejövő magnetikus képnek a látványa is képes ellenállhatatlanul és elengedhetetlenül magához vonzani, magára vonni a tekintetemet. De persze, azt is nehezen állom meg - és vagy nagyon hidegnek, vagy veszélyes sodrásúnak - hullámzónak, vagy éppen piszkosnak – szennyezettnek kell lennie egy szabad térben található pataknak,  folyónak, tónak vagy tengernek, hogy megálljam azt, hogy amennyiben valamiért a partjára kerülök, ne fürödjek meg benne. Két alkalommal is megtörtént már, hogy egy vízpart melletti, ismeretlen helyre megérkezvén esete, nem álltam meg, hogy meg ne fürödjek a vízben és másnap kiderült, hogy iparilag szennyezett vízben fürödtem. (Egyszer valahol egy Brailai (Vagy Galaci?) tóban, egyszer meg a Sepsiszentgyörgyi Rétyi tóban, amelyről másnap derült ki, hogy valamilyen baleset folytán, előzőleg töméntelen mennyiségű kőolaj ömlött bele. Egy alkalommal sem lett semmi bajom, azon kívül, hogy másnapra náthás lettem, mert az olajas hajam nem tudott a sátor légkörében megszáradni.          A Rák nappal és Halak Sárkányfarokkal, valamint Skorpió Ascendenssel született Medárda lányunk viszont, ezen jóval túl tett kiskorában és jó párszor kétségbe is ejtett, mert képes volt télvíz idején megfürödni a házereszek csatornáiból lefolyó hólevek által képzett pocsolyákban. Ma már nem tesz ilyeneket, de a víz és főként a természetben levő, un. élő vízben való fürdés szeretetét mind a négy gyermekünk átvette tőlem. A volt feleségemet az Etelkával való várandósága idején sikerült a vízzel megbarátkoztatni annyira, hogy a mély vízben való úszásra is képessé vált, sőt: a végén már a strand-medencék kórlátaihoz szokott személyek számára számottevő, nagyobbacska távolságokat is képes volt megtenni úszva a Zetelaki tóban, majd a mély vízi távolsági úszás élvezetére is sikerült rávezetnem az évek folyamán. Az utolsó együtt töltött nyári sátortáborozásunk alkalmával, már az éjszakai fürdőzés művészetét is gyakorolta.      Nem csak jó érzés a víz elemmel barátságban és harmóniában lenni, hanem gyakorlatilag is igen hasznos is a földi víznek a mennyei eredőjének, az alkímiai víz - szubsztanciának a spirituális funkciójával és tulajdonságaival, valamint ez égi szubsztanciának a szellemi és a lelki manifesztációjának: a teremtő képzeletnek és az érzelmeknek, valamint az érzéki vágyaknak a metafizikai tulajdonságaival minél jobban „tisztába kerülni”.

TOVÁBB

„Bár e tanulmányok olvasása közben egyesek azt érzik, hogy a sors - problémájukra megtalálták a rég óta keresett választ és megoldást, sőt egyesek számára az abszolút igazság megtalálásának az érzésével is fog hatni ez írások olvasása, fontosnak tartom arra figyelmeztetni mindenkit, hogy sem az itt, vagy a máshol olvasható élettényekhez kötődő szellemi információk, sem a mások által írt, vagy a gnosztikus misztikák szövegeiben olvasottak, nem helyettesíthetik és nem pótolhatják azt a személyre vonatkozó konkrét információ-rendszert, amit egyedül a személyi horoszkóp értelmezése által a személyi rendeltetés-ismertetés adhat meg és aminek a segítségével úgy rendezhetik az életüket, hogy a karmájukat és ez által a nehéz sorskríziseiket – betegségeiket meghaladhatják, feloldhatják, illetve az egészségüket és az igazi szabadságukat - boldogságukat elérhetik.”      Az ember egy olyan mágikus erejű, a személyi élet-rendeltetését, annak sajátos, egyéni és egyetemes célját felfedni képes, megismerési és önmegismerési eszközzel rendelkezik, amit még nem tanult meg igazi fontossága szerint használni. Ez a misztikus (és mágikus) megismerési eszköz nem más mint az írás. A baj csupán az, hogy nem tudjuk az írni- tudásunkat annak igazi (metafizikai) rendeltetése (funkciója) szerint használni és gyakorolni. Nem tudjuk az írás-tudásunkat jól alkalmazni a mindennapi életünkben. Pedig mennyit szorgoskodtunk valamikor annak érdekében, hogy megtanuljunk írni, majd később, hogy megtanuljunk helyesen és pontosan fogalmazni, gondolatainkat-érzéseinket a lehető legpontosabban és legplasztikusabban, művésziesen, esetleg költőien kifejezni!    De az iskolaévek (egyeseknek az egyetemi, vagy a főiskolai évek) elmúltával egyre kevesebbet írunk és ez a nehezen megszerzett (amint látni fogjuk, misztikus jelentőségű) írás-tudásunk egyre inkább háttérbe szorul, parlagon hever, elsekélyesedik, elsorvad. Marad még ugyan egyesek számára olyan, írás nélkül elképzelhetetlen életterület, mint az újságírás, a közéleti és a vállalati adminisztráció, a gazdasági tevékenység (könyvelés), a politika, a reál és a humán tudományok területei, a gyógyítás, a pszichológia, a szociológia, az informatika, a tanítás és az oktatás  bizonyos területei, ahol írni is kel, itt  viszont már koránt sem arra használják a különböző "szakemberek" az íni-tudásukat, amire azt valójában (eredeti szellemi rendeltetése szerint) használni kellene. Nevezetesen arra, hogy az írásnak a jellegzetesen az öntudat szférájához kapcsolódó sajátos spirituális tulajdonságának a segítségével a racionális, gyakorlati tudatukat összekössék a spirituális tudatukkal, a felettes énjükkel ("jobbik énjükkel", isteni önvalójukkal, lelki és szellemi igényeik, lelkiismeretük és felelősségtudatuk forrásával), valamint a tudattalan képzeletviláguk (lelki szférájuk) ismeretlen és zavaros mélységeiben megbúvó, onnan csak ritkán a felszínre bukkanó sóvárgásaikkal, vágyaikkal, ösztönségükkel, ősfélelmeikkel és különböző becsvágyaikból eredő, spontán késztetéseikkel. Az írást tehát nem az eredeti funkciója szerint használjuk, vagyis nem az önismerésre, az önfeltárásra, a mély tudattalanunk tartalmainak az átvilágítására, felderítésére és felszínre hozására, az új szellemi képességek kialakítására, művelésére és nemesítésére, egyszóval a szellemi fejlődésünkre, személyiségünk fejlesztésére. Nem a tudattalanunkban rejlő mágikus teremtő erőknek a teremtés rendeltetésével, illetve az egyetemes léttel való kapcsolatának a megteremtésre és nem a bennünk is létező és az általunk is ható egyetemes törvények működési mechanizmusával való kapcsolatteremtésre és azokkal való harmóniába kerülésre használjuk az írást, az írni- tudásunkat.

TOVÁBB

Nagyon komolyan szerelemről és a szexualitásról, valamint a házasságról és a magzatfoganásról      A Duna-televízió egyik korareggeli magazin műsorából értesültem arról, hogy a szervátültetési piacon általában a beültetésre alkalmas - A Vénusszal analogikus kapcsolatban álló! - vesék képezik a legnagyobb hiánycikket és egyben a legnagyobb üzleti forgalom tárgyát is. A bejelentésen nem azért nem lepődtem meg, mert egy vesével is jól lehet élni állítólag, és mert, legalábbis a stúdióba invitált szakember szerint -, az új vesék- beültetésével, a sebészek nem annyira az élet-halál kérdéseket oldják meg, hanem az új vese, mindössze egy jobb, normálisabb életvitelt, a szakemberek kifejezésével élve: egy jobb életminőséget tesz lehetővé a "szerencsés" vese-betegek számára. Hanem azért, mert asztrológusként, és személyes tapasztalatok szintjén is, nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is rég óta tudom, hogy a vesék jó vagy rossz működése, akárcsak a többi központi deréktájéki szerveknek és az egész közép-derék testrésznek az egészségi állapota is (deréktájéki izmok és gerinccsigolyák pl.) a szerelmi-szexuális viszonyaink harmonikus, vagy diszharmonikus mivoltáról tanúskodik, vagyis: ezen szervek jó, vagy rossz állapota a szerelmi – párkapcsolati (élettársi) életünk és viszonyrendszerünk minőségétől függ. Egészen pontosan: e szerveknek és testrészeknek az ép, vagy káros állapota (nem örökletes betegségek, született testi hibák, vagy károsodások esetén), a szerelmi - szexuális partnereinkkel (élettársainkkal) szemben intenzíven és tartósan átélt pozitív, vagy negatív érzelmeinknek a függvénye és következménye.     Azt, hogy milyen analogikus kapcsolat létezik a naprendszer bolygói által megtestesített teremtői őserők, a tizenkét napjegy által megtestesített spirituális erőterek, valamint az emberi szervek és a különböző testrészeink között, az egészségi asztrológiáról szóló tanulmányomban terjedelmesen és részletesen okfejtve, elmagyaráztam. A vesék és általában a testünk középtájéka, a Mérleg jegy által megtestesített spirituális erőtérhez és a személyi horoszkópokban az annak megfelelő gyakorlati életkört jelző VII. ház által megtestesített (az elkötelezett élettársi viszonyok horoszkópháza) lelki élményekhez, belső átélésekhez, e viszonyrendszerek igen összetett problémaköréhez tartozik. Tudván tehát, hogy mekkora számarányban, vagyis, hogy milyen nagy gyakorisággal találkozom (Az általánosan ismert családi és családalapítási - esetenként magzatfoganási, illetve nemzési problémák mellett, második nagyságrendű arányban!) az élettársi viszony és félreértéséből és az két - három házastársi  viszonyban "kiérlelődött" nő és férfinemű élettársakhoz való, intenzíven átélt negatív (agresszív) viszonyulásokból (az élettársra való nyílt, vagy fojtott haragból, csendes neheztelésből, annak akaratával, hibáival, egész személyiségével szembeni öntudatlan, vagy tudatos, de elfojtott lázongásból) származó "kegyetlen" sorsproblémákkal és az, azoknak megfelelő vese, húgyhólyag deréksérv, stb., betegségekkel, a Tv-stúdióba invitált szakemberek által közölt statisztikai tények egyáltalán nem leptek meg.   

TOVÁBB

Kozma Szilárd

 

Beavatás I.

 

A fájdalom hiba-jelző funkciója és metafizikai értelme I.

 

 

   Az emberiség történelmi – tehát hosszú, igen hosszú időbeli - tévelygésének és a szenvedésének az egyik legfontosabb oka az, hogy nem akarja megérteni és képtelen elfogadni a fájdalomnak a lelki-szellemi hibára- és vétekre-figyelmeztető jellegét (A téves irányba haladásra való figyelmeztető és intő jelző funkcióját). Vagyis, nem ismeri a fájdalomnak az egészség és az igazi boldogság irányába: a megváltás irányába terelő – irányító, kényszerítő fontos jel- funkcióját, vagyis: nem érti a fájdalom szakrális funkcióját! Amennyiben nem értelem-közömbösen viselnénk, sőt: amennyiben nem fojtanánk el a fájdalmainkat, vagyis a testünk és a lelkünk fájdalom-jelzéseit, hanem megtanulnánk azt, hogy melyik testrészünkben, vagy szervünkben érzett intenzív fájdalomnak mi az igazi figyelmeztető jelentése (a fájdalomcsillapítás bevett ostoba szokásának az automatikus gyakorlása helyett, a szimbolikus értelmezést gyakorolnánk), nem csak, hogy egészségesebben élnénk, de boldogak is tudnánk lenni. És ezt anélkül, hogy elérnénk a halálos betegségek mérhetetlen szenvedéseit, és hogy szomorúan, az értelmetlenségbe bele törődve kellene meghalnunk.

    Sajnos ebben, a fájdalom-jelzéseknek a szimbolikus – spirituális értelmezésében, nem csak az orvostudomány és a testrészekben és a szervekben érzett fájdalmaknak a kauzális szimbolikáját teljesen ignoráló pszichológia gátolja meg a mai embert. De főként a szekularizált keresztény teológia, amely - Az Evangéliumok szövegeiben található megfelelő jézusi tanításoknak a meghamisításával! - azt tanítja, hogy nem azért szenvedünk bizonyos örökletes betegségek következtében, mert a szüleink és a nagyszüleink (főként az anyai ági női felmenőink!) vétkeztek.    

     Ezzel szemben, a kauzális (karmikus) asztrológiai vizsgálatok, teljességgel és egyértelműen kimutatták azt, hogy az öröklődő betegségek és testi málformációk igen is annak a következményei, hogy az anyai ági női őseink, de főként az anyáink, a fogantatásunkat megelőző időszakban, hosszasan és huzamosan ignorálta a testének és a lelkének a fájdalom jelzéseit és olyan jellegű negatív lelki és szellemi élményekbe élte bele magát intenzíven, amely negatív élmények analogikus kapcsolatban állnak azokkal a szervekkel és testrészekkel, amely szervekkel és testrészekkel pl. „károsítottan” (fizikailag hibásan) érkeznek a világra a szellemi-lelki vétkeiket intenzíven és huzamosan átélő anyáktól született gyermekek. 

 

   Az anyagi világban a Föld az a központi hely, ahol az ember és a többi élőlény által, a szellemi teremtőerők, a teremtő ősprincípiumok úgy ölthetnek határozott, anyagi alakot, hogy az ember személyi tudatán keresztül, folytonos kapcsolatban maradnak a teremtés ősforrásával: az abszolútummal. Ezek a spirituális teremtőerők a földi élőlényeken keresztül, de főképp az ember individuális öntudatán és összetett érzékelő képességén keresztül a Teremtés összességében nyilvánulnak meg és képeződnek le határozott formákban a fizikai - biológiai természet (számunkra észlelhető és érzékelhető) világában. Az asztrológiában a kereszt a rendeltetésünk szerinti életfeladatok végrehajtását és a tapasztalást, illetve a feladatok végrehajtását segítő érzékelést és az észlelést, és így a fájdalmat is jelképezi. Ezért a tapasztalás-szenvedés nem valami heroikus és szentimentális szenvelgési jelenségként ismeretes az asztrológiában, hanem mint olyan információszerzési lehetőség, amely a személyes tudat- tágulást hivatott szolgálni. Ebben az értelemben tehát a fájdalom, a visszatartó – visszafogó, mondhatni: tiltó ereje és jellege mellett, a spirituális harmónia és egészség megvalósulását, valamint a helyes életútnak a benső - személyes tudatosítását szolgálja az emberben. A fájdalom tehát, az ember által megtestesült belső Teremtő és a külső Teremtés (természet) közötti harmonikus kapcsolat megvalósulását, a személyes és az örök kiegyenlítődési folyamatokat hivatott lehetővé tenni, azokat szolgálni. A fájdalom tehát, és annak figyelmen kívül hagyása következtében fellépő szenvedés, majd a betegség, kimondottan a Szaturnuszi őselvet, és végső soron a Plútó által megtestesített Megváltódási szellemét hivatott szolgálni.

 

A múlt századi tudományos felfedezések szerint az anyagi (fizikai) világ végülis olyan atomi részecskéknek nevezett energiakvantumokból tevődik össze, amelyeknek a 99,9 százaléka anyag nélküli térből áll és az ezen a téren belül is, az atommagban, egy – egy virtuális, de egymással szemben elképzelhetetlen pontossággal elhelyezkedő központi-pont körül, mérhetetlen nagy sebességgel forgó energianyalábok képezik az atomnak az “anyagát”. Ezek az un. szubatomi anyagi részecskék végső soron alacsony rezgési állapotban sűrűsödött energianyalábok, amelyek sűrűsödött információt, illetve egyedi kódokat is tartalmaznak. Végül is, ezeknek az egymástól függetlenül folytonos sebességgel egy - egy szilárdan meghatározott, de fizikai – materiális szempontból nem létezőnek tűnő(!) térbeli pont körül keringő energianyaláboknak a központjai áltl képezett, pontosan strukturált (rácsszendszer) egysséges rendszere képezi az un. atommagot (Amelynek az “anyaga” az iménti hálózati pontjai körül pergő kvantum nyalábok “seregé”-ből képződik tehát.). Továbbá az imént leírt energiakvantumokból képződött atommagok milliárdjai képezik azt a számunkra szilárdnak tűnő létezési állapotot, amit anyagnak nevezünk.

 Világos tehát, hogy azon létállapotoknak az energetikai erőterének a minősége, milyensége és állapotának inteznítása, amit mi, az anyag tulajdonképpeni alapjának: energetikai erőterének nevezünk, illetve ezen erőtereknek a sajátossága és minősége, amit mi anayagi létformaként érzékelünk, dönti el, hogy milyen erősen, vagy kevésébé szilárd és nehéz egy – egy anyagi egység. Hogy tehát gáz, folyadék, vagy szilárd állagban található-e. És az is világos ez által, hogy az emberi szervezet molekuláinak a struktúrájának, vagyis az igazi alapját - ami egyébként is átlagban 7O – 8O százalékban különböző módokon “energetizálható” víz képez -, nem az a szilárd anyag képezi, amit mi érzékelünk, hanem azok a különböző formájú, minőségű és erősségű energia-terek, amelyek a különbőző testrészeinknek az enetrgetikai alapját – hátterét képezik. Még egyszer tehát: testünknek az igazi “fizikei” alapját nem az a szilárdnak látszó anyagi tömeg képezi, amit mi a testünkként észlelünk és érzékelünk, hanem az az erőtér, ami ezt az anyagi-látszatot fenntartja és élteti. Ezt nevezik a misztikában aurának.

   Ez, a számunkra szilárd anyagi lét-látszat, maga a fizikai és a fizikai - természeti létforma is. De egy felsőbb rendű szerveződési szinten, ugyanez, a határállapotban álló információs-energetikai nyalábokból rendezett egységes struktúrák által alakított természeti életforma, az un. organikus, biológiai életforma is. És mindez együtt, vagyis a természet, nem más mint, maga az egyetemes létezés legfelsőbbrendűen szerveződő (anyagi…) határállapota. Tehát az, a “valami”, amit mi anyagi testünknek nevezünk, nem más mint az Abszolút Teremtői tudatnak, az általunk fizikainak és természetinek érzékelt és nevezett egyéni struktúrába szerveződött, határ-megnyilvánulása. Ebben a határozott teremtői (képzeleti) megnyilvánulásban (az anyagban), ennek a teremtői határtudatnak és határállapotnak a határtalan teremtői tudattal rendelkező és a legmagasabb szinten szerveződött szellemi struktúrával: az önreflexióval, vagyis az egyszerre individuális és univerzális tudattal rendelkező lényként létezik az ember, mint Adam Kadmon. Mint az Abszolőt Teremtőnek az alacsonyabb vibrációs (“szilárd”) állapotokban megnyilvánuló Teremtésre vonatkozó látomásának a megtestesülése.

    Az embernek mint Isten Legfontosabb Ideájának (Adam Kadmon), illetve mint Isten határállapotába került első (legfontosabb!) elképzelésének és céljának az a lefőbb és legfontosabb rendeltetése, hogy a saját szellemi-lelki és fizikai (biológiai) lényén (személyén) keresztül, saját természeti részével és az által, közvetlenül megtapasztalja, megértse azokat (A karmikus) az ösztönös képzeleti késztetéseket, amelyek zavart keltenek az ő lényében és azokat kiszűrve, feloldja és átalakítsa pozitív képességekké. Hogy tehát a saját lényén és az életvitelén keresztül, megvalósítsa a megváltást, vagyis, hogy a benne levő, az általa tudatosan a fizikai létben (is) megnyilvánult Abszolút Teremtő képzetrendszerei szerint megkisérelje a saját tudattalan létének a (fizikai) határállapotait minél nagyobb mértékben kiegyenlített egységes struktúrává átalakítani.

    Az ember ősideájának tehát, és ezáltal minden egyes ember személyének is, karma-feloldó és önmegváltó funkciója van. Vagyis, a saját öntudatát és lét-képzeletét a teremtés ősforrásához való “visszavaezetési és vissza-emelési” funkciója van.  A Teremtés határállapotában: az anyagban létező testének és a külső környezetének a szellemi tűkör - funkciója segítségével (a természettel),  az ebernek az abszolútummal való egybekapcsolódási és visszakapcsolódási szerepe (rendeltetése) van az egyetemes létezésben. Nincs ettől személyes megváltódás megvalósításától eltérő, ettől az egyetemes funkciótól és “kötelességtől” különválasztható rendeltetése és célja egyetlen (egyéni) emberi életnek, vagy ha úgy tetszik, egyetlen emberi léleknek sem! Ennek az eredeti, karma-oldáson alapuló rendeltetésnek való megfelelés, illetve a spirituális összeköttetésnek a megvalósítása és folytonos működtetése a fizikai létnek a közvetlen megtapasztalásától, illetve az abban való tükröződési képesség minél magasabb szintre emelésétől függ. Annak következtében viszont, hogy a Beilleszkedés és a Polaritás törvénye miatt, ez a közvetlen tapasztalás nem jár mindig kellemes érzésekkel és az anyagi formákkal való konfrontáció kényelmetlen, a mai ember egész értelmével és képességével azon munkálkodik, hogy ettől a közvetlen tapasztalástól (vagyis az önmegváltási lehetőségtől: a tükröződéstől) megkímélje magát és, hogy a közvetlen (tehát megváltódást lehetővé tevő, természeti tapasztalatokban való részesülésekkel szemben bebiztosítsa magát.

    Az emberiséget katasztrófába és nyomorba sodró, és politika által vallássá duzzasztott gazdasági hajsza, illetve az önkényeskedés és a rejtett agresszivitás, jelentéktelen ehhez a kényelmetlennek érzett természeti tapasztalást elhárító természet-ellenes általános törekvésünkhöz képest. Ezt az egészségünk megbomlását előidéző lét-képzeleti tisztánlátás elvesztéséhez, illetve a természettől és az Istentől való elszakadáshoz vezető téves alapállást elsősorban a Polaritás törvényének a hatásaival szembeni védekezési törekvéseink hozták létre és ennek a téves alapállásból eredő materialista tudományos - politikai törekvéseknek a fenntartása és a fokozódása a katasztrófa felé sodorja ma az egész emberiséget. Az elterjedt elképzelésekkel szemben, a mai civilizációs katasztrófa-helyzetnek az első és legfontosabb okát nem a gazdasági kapzsiság és nem a hatalmi törekvések képezik. A mai, természeti katasztrófa - helyzetet első sorban a fájdalom és a kellemetlenség-érzetek megszűntetésére, vagyis, a természetes fájdalmakat és a természetes nehézségeket okozó összes lehetőségeknek a kiiktatására való tudományos-technikai törekvéseknek (a természettel való közvetlen kapcsolatból eredő kellemetlenségek, nehézségek elhárítására való �humanista� törekvések, vagyis a Polaritás Törvényének a természetes tapasztalatok általi átélésével szembeni védekező törekvéseknek) az együttese hozta létre.

    A Teremtés ősoka a Lilith gyűjtő néven ismert, káoszt okozó őssóvárgás következményeinek a semlegesítése. A Lilith viszont egy kauzális (abszolút) negative jelenség, ami az öröklét-fenntartási programnak a következménye, ami az őskáoszt (a kauzális és spirituális – képzeleti káoszt) okozza. És ami az őskáoszt folyamatosan “termelve”, arra készteti az Abszolútumot, hogy léytrehozza az anyagi világot, amelyben a teremtési (képzeleti) információk rögzülnek, raktározódnak és ez által ellenőrízhetővé és minősíthetővé – kiszürhetővé tudnak válni. Ez által az Abszolút Lét Teremtővé és Teremtéssé válik. Hogy tehát Világosságként (értelem, eszencia, igazság, fény) és szeretetként (fantazia, érzelem, szubsztancia) nyilvánul meg. Az öncélú tökéletességre, illetve a más állapotra, a más létre való sóvárgás (Lilith) következtében megnyilvánult Teremtés és a Teremtő határhelyzete, illetve határállapota, a legalacsonyabb rezgési fokon létező “semleges” anyagi világ. Ennek része a semleges anyagi állapotnak viszont az anyagnál jóval összetettebb szellemi formákat is kifejezni képes biológiai – természeti világ és ebben az emberi életforma az, amely (aki) az abszolút létet képes megtestesíteni az anyagban az által, hogy az öntudatában megjelenik az egyetemes léttudat. Ez által, a természeti – anyagi létformában élő és reflektáló emberi szellem viszont, ha cask részben és közvetve is, de visszakötődik az Abszolút Teremtő Képzelethez. (“Én az Atyától jövök és az Atya bennem van és én az Atyában vagyok.” És: “Ti bennem vagytok és Én bennetek vagyok.”) A bűnbeesés első motívuma az, hogy a fájdalom jelzéseit valami természeti hibának tekintve, és ezért annak a jelzéseit semmibe véve, vagy azt különböző eszközökkel elfojtva (fájdalomcsillapítók, gyógyszerek, kábító- és zsibbasztószerek, védőöltözetek) a személyi struktúránk legmélyebb rétegeiben rejtőző őssóvárgás (A Lilith) hatására, attól minden eszközzel és a legjobb tudásunkkal meg akarunk szabadulni, és azt, illetve annak a jelzéseit minél nagyobb mértékben ki küszöbölve, öncélú élvezeteket, kalandokat és kábult állapotokat hajhászunk. És ezért az egész emberiséget mozgató – életető ontológiai ostoboaságért egyáltalán az arról mit sem tudó politikusok a fellelősek!

A határállapotba került Teremtésben, illetve az anyagi világban a Föld az a központi hely, ahol az ember és a többi élőlény által, a szellemi teremtőerők, a teremtő ősprincípiumok úgy ölthetnek határozott, anyagi alakot, hogy az ember személyi tudatán keresztül, folytonos kapcsolatban lehetnek a teremtés ősforrásával: az abszolútummal és ez által a Megvátó – Megmentő Abszolút tudattal is, vagyis az Isteni Igazság szellemével. Ezek a spirituális teremtő- és megvátó erők a földi élőlényeken keresztül, de főképp az ember individuális öntudatán és összetett érzékelő képességén keresztül, a Teremtés összességében nyilvánulnak meg és képeződnek le határozott formákban a fizikai-biológiai természet (számunkra észlelhető és érzékelhető) világában.

   Az asztrológiában a kereszt a rendeltetésünk szerinti életfeladatok végrehajtását és a tudatosító tapasztalást, illetve a feladatok végrehajtását segítő érzékelést és az észlelést, és így a fájdalmat is, mint pozitív isteni jelzést jelképezi. Ezért a keresztényi tapasztalás-szenvedés nem valami heroikus és szentimentális szenvelgési jelenségként ismeretes az asztrológiában, hanem mint olyan információszerzési lehetőség, amely a személyes tudattágulást, vagyis az egyéni megvilágosodást és ez által a kiegyenlítődési és az egyetemes léterőkkel való együttműködési képesség fejlődését hivatott szolgálni. Ebben az értelemben tehát a fájdalom a spirituális (örök) és személyes tudatosodást: az emberben, az ember által megtestesült Teremtő és a Teremtés (természet) közötti kiegyenlítődési folyamatot hivatott szolgálni.

   Hamis az az európai eredetű, keresztényellenes koncepció, miszerint az ember azáltal tanul és fejlődik spirituálisan, hogy az agytevékenysége segítségével megfigyel és memorizál valamit, vagy azáltal, hogy logikailag sikeresen levon bizonyos következtetéseket a természetben észlelhető törvényszerűségekből és azokat a maga hasznára próbálván fordítani, bizonyos intellektuális műveleteket végez a kikövetkeztetett és memorizált információkkal és vagy gyakorlati – termeléis uton, vagy mágikus uton azokat a személyi hasznára fordítja. Ahhoz, hogy valami lényegeset megtanuljunk, egészen közeli, személyes - fizikai kapcsolatba kell kerülnünk az illető jelenséggel (A maszkulin principium metafizikai meghatározása: a gyakorlati tapasztalatból szerezhető Fény – értelem.), nem csak agytevékenységünk és észlelő képességünk (intellektusunk) által, hanem a lelkünk és fizikai testünk közvetlen tapasztalásai által is. A közeli (közvetlen, illetve személyes) kapcsolat-létesítés viszont, a legtöbb esetben szenvedéssel jár, hiszen nem minden esetben lehet harmonikus a természeti elemekkel, de még a miénktől eltérő magatartású és törekvésű személyekkel való találkozás is! A határozott (fizikai) helyzetünk (és állapotunk) miatt az információcsere nem minden esetben történik testi kényelmetlenség, sőt Fájdalom nélkül, esetleg akér anyagi-bomlás nélkül sem, vagy plane nem, eltérő ambíciók és elképzelések ütközödése nélkül, szellemi állaáspont feladási-kényszer nélkül, illetve más nehézségek nélkül.

TOVÁBB

Kozma Szilárd:   A Tarottal való sorshelyzet-elemzés, mint sors-rendezési alkímiai mûvelet (A kelta kereszttel történõ sorselemzés logikája)      Amiként a cím is mutatja, reális (metafizikai) alapja és funkciója szerint, a Tarot egy személyes sors-beavatási (esetünkben önbeavatási) képi jelrendszer. Az aktuális sorshelyzetünkre, pillanatnyi sorsállapotunkra vonatkozó szimbolikus információt (jeleket és jelzéseket) tulajdonképpen állandóan és folyamatosan kapunk a környezetükbõl, de azt, azokat nem vagyunk képesek helyesen értelmezni, mivel nem ismerjük az események és az élethelyzetek szellemi - spirituális szimbolikus jelentéstartalmát. Sõt: mivel az ember csak kivételes esetekben ismeri fel az élete eredeti rendeltetésének (az élete és a sorsa értelmének) a logikáját: a földi és az egyetemes megváltásban való (mindenki számára úgymond kötelezõ!) részvétel logikáját, a jelértelmezései megragadnak a félrevezetõ és nevetséges népi, vagy a szubjektív babonák szintjén. A környezeti jelekbõl, a legjobb esetben is szerencsés, vagy szerencsétlen sorshelyzetekre vonatkozó információt igyekszik kiolvasni, holott az élete õsi rendeltetés: a megváltás megvalósításának a logikája ab ovo kizárja a szerencse, vagy szerencse-hiány, a kedvezõ, vagy kedvezõtlen sorshelyzetek lehetõségét, amiként azt Jézus is tanította: Kizárt dolog, hogy bármiféle pozitív törekvéssel, a külsõ és belsõ harmonizációra való folytonos törekvések nélkül, egészségesek és boldogak lehessünk. Kizárt, hogy a megváltás eszméje melletti teljes elkötelezõdés nélkül, vagyis mindennapi áldozathozatal nélkül, meg lehessen nyerni az életet.     A sorshelyzetünkre, sorsállapotunkra utaló jelek tehát állandóan jelen vannak az életünkben, éppen hogy ki nem szúrják a szemüket, de a szerencsébe sors-protekcióba, isteni protekcióba), illetve a szerencsétlenségbe (Isten elõtti kegyvesztett állapot lehetõségébe) vetett babonás hitünk megakadályoz abban, hogy helyesen tudjuk azokat értelmezni. Pedig a Megfelelés törvénye szerint, vagyis az Analógia törvénye szerint az anyagi világ és annak az eseményei tökéletesen tükrözi a szellemi történéseket: "Ami lent van ugyanaz, mint ami fent van." - Hermész Triszmegisztosz Smaragd Táblája e tekintetben egyértelmûen és világosan beszél. ("Való, hazugság nélküli, biztos és igaz.") Mert ha tovább gondoljuk a Hermészi mondatot, azonnal kiderül, hogy nem csak az, ami fent van, áll szellemi - spirituális lényege szempontjából analogikus kapcsolatban azzal, ami fent van, hanem a külsõ (környezetünk) és a belsõ világunk (lelkünk, szellemünk) is, lényegi (spirituális) kapcsolatban áll egymással. Amennyiben az idõ mennyiségi folyását jelzõ órámmal kapcsolatosan ér (látszatra persze, véletlenül) valamilyen károsodás: elvesztettem, ellopták vagy annyira megütöttem, hogy meg kell javítani, biztos lehetek abban, hogy nem jó idõben vittem véghez, hogy nem jókor tettem meg valamit. Türelmetlenségemben elsiettem, vagy bizonytalankodásom, bátortalanságom következtében, túl késõn tettem meg azt, aminek meg lett volna a maga minõségi ideje. Nem figyeltem az idõ minõségére tehát és ez által, nem a kellõ idõben lépve, hirtelenül, vagy megkésve cselekedve, megsértettem a Ciklus és a Ritmus törvényét.     Semmi nem történik tehát véletlenül sem bennünk, sem körülöttünk, életünk minden egyes mozzanatának, minden eseménynek meg van a maga spirituális jelentõsége, mint ahogy minden erkölcsi tettünknek (vagy nem-tettünknek: lásd a halasztás, a halogatás vétkét) is sorsalakító következménye van. Csak éppen meg kellene tudni fejtenünk - persze nem a babonák szintjén! - a fontosabb jelentéstartalmakkal bíró események és helyzetek (sors-jelek) szimbolikus értelmét és máris tudhatnánk, hányadán állunk magunkkal, a sorsunkkal, környezetünkkel, szeretteinkkel. A Tarot egy ilyen, a szellemi õsök által alaposan megfigyelt és szilárd rendszerbe foglalt, többnyire egyértelmû és határozott jelentéstartalommal rendelkezõ sors-szimbólumokat tartalmazó jel-gyûjtemény, amely, ha megtanuljuk a szimbólumait, segít el- és kiigazodni a sors-kríziseink, addig véletlenszerûnek és irracionálisnak képzelt labirintusában.     A közhiedelem ellenére tehát, a Tarot nem ostoba, és végsõ soron hamis(!) jóslások végzések az érdekében lett létrehozva. A jóslás, amellett, hogy csalás amennyiben avatatlan személy végzi és fekete mágia amennyiben avatott személy él vissza a természetfeletti tudásával, azért is értelmetlen, mivel annak az alap-logikája teljes mértékben ellentmond a teremtés, és így az életünk eredeti rendeltetés logikájának és ez által az egyetemes törvényeknek (Ezeket az Utódok szülõk ész szeretõk az asztrológia tükrében c. könyvemben részletesen ismertettem)  és azok közül is elsõként annak a törvénynek, amely az ember számára a legfontosabb: a spirituális fejlõdés törvényének. Más szóval, a jóslás minden szempontból ellentmond és ellenkezik a személy szabad akaratát biztosító törvénnyel. És ez akkor is így van, ha a Tarot huszonkét ikonja segítségével végrehajtható különbözõ sorselemzési technikák által, - akárcsak más, a szellemi világ mûködési mechanikájára alapozott szimbolikus sorselemzési, sorsértelmezési rendszerrel (Például az asztrológiával) - az életnyerési lehetõség téveszméje szerint gondolkozó ember számára, vagyis az életnyerés lehetõségébe vetett egoista életkoncepció (tévhit, rögeszme, a bûnbeesés logikája, stb.) szerint élõ személyek számára -, egy elenyészõ mértékû százalékaránnyal, néha, és többnyire csak a negatív jóslatok beválnak. (A beavatottak és a felébredettek: az egyetemes törvények szerint élõk  számára nem!) Ám az igazi beavatottak által gyakorolt Tarot sorselemzés ennél, az alacsonyrendû és lényegében és végsõ soron sehova nem vezetõ (értelmetlen) jóslási lehetõségnél felmérhetetlenül többet, illetve egészen mást jelent.    

TOVÁBB

 Kozma Szilárd:                            AZ  ALKIMIAI  NAPLÓÍRÁS            (Önbeavatási – spirituális önmegismerési és önfejlesztési - naplóvezetés)                                   Az ember egy olyan mágikus erejû önbeavatási képességgel rendelkezik, amit ritkán és azt is inkább csak fiatal korában és inkább csak szórakozás gyanánt használ. Egy olyan, a saját élet-rendeltetését, annak sajátos célját felfedni képes, megismerési és önmegismerési eszközzel rendelkezik, amit, sajnos, még nem tanult meg igazi fontossága szerint használni. Ez a misztikus (és mágikus) megismerési eszköz nem más mint az írás. A baj csupán az, hogy nem tudjuk az írni- tudásunkat annak igazi (metafizikai) rendeltetése (funkciója) szerint használni és gyakorolni. Nem tudjuk az írás-tudásunkat jól alkalmazni a mindennapi életünkben. Pedig mennyit szorgoskodtunk valamikor annak érdekében, hogy megtanuljunk írni, majd késõbb, hogy megtanuljunk helyesen és pontosan fogalmazni, gondolatainkat-érzéseinket a lehetõ legpontosabban és legplasztikusabban, mûvésziesen, esetleg költõien kifejezni!    De az iskolaévek (egyeseknek az egyetemi, vagy a fõiskolai évek) elmúltával egyre kevesebbet írunk és ez a nehezen megszerzett (amint látni fogjuk, misztikus jelentõségû) írás-tudásunk egyre inkább háttérbe szorul, parlagon hever, elsekélyesedik, elsorvad. Marad még ugyan egyesek számára olyan, írás nélkül elképzelhetetlen életterület, mint az újságírás, a közéleti és a vállalati adminisztráció, a gazdasági tevékenység (könyvelés), a politika, a reál és a humán tudományok területei, a gyógyítás, a pszichológia, a szociológia, az informatika, a tanítás és az oktatás  bizonyos területei, ahol írni is kel, itt  viszont már koránt sem arra használják a különbözõ "szakemberek" az íni-tudásukat, amire azt valójában (eredeti szellemi rendeltetése szerint) használni kellene. Nevezetesen arra, hogy az írásnak a jellegzetesen az öntudat szférájához kapcsolódó sajátos spirituális tulajdonságának a segítségével a racionális, gyakorlati tudatukat összekössék a spirituális tudatukkal, a felettes énjükkel ("jobbik énjükkel", isteni önvalójukkal, lelki és szellemi igényeik, lelkiismeretük és felelõsségtudatuk forrásával), valamint a tudattalan képzeletviláguk (lelki szférájuk) ismeretlen és zavaros mélységeiben megbúvó, onnan csak ritkán a felszínre bukkanó sóvárgásaikkal, vágyaikkal, ösztönségükkel, õsfélelmeikkel és különbözõ becsvágyaikból eredõ, spontán késztetéseikkel. Az írást tehát nem az eredeti funkciója szerint használjuk, vagyis nem az önismerésre, az önfeltárásra, a mély tudattalanunk tartalmainak az átvilágítására, felderítésére és felszínre hozására, az új szellemi képességek kialakítására, mûvelésére és nemesítésére, egyszóval a szellemi fejlõdésünkre, személyiségünk fejlesztésére. Nem a tudattalanunkban rejlõ mágikus teremtõ erõknek a teremtés rendeltetésével, illetve az egyetemes léttel való kapcsolatának a megteremtésre és nem a bennünk is létezõ és az általunk is ható egyetemes törvények mûködési mechanizmusával való kapcsolatteremtésre és azokkal való harmóniába kerülésre használjuk az írást, az írni- tudásunkat.    

TOVÁBB

Hamvas Béla, a Smaragdtabla eredetéről és szerzőségéről:     „...A smaragdtábla az őskori (spirituális) hagyomány nagy és jellegzetes műve... Latin nyelven maradt fenn. Egyesek szerint görög szövege is volt, de elveszett... A Tabula smaragdina tizenhárom mondat. Szerzője a szöveg szerint Harmész Triszmegisztosz (Háromszor a legnagyobb Hermész). Hermész nevét a gnosztikusok és az alexandriai iratok jól ismerik. A legvalószínűbb hipotézis, hogy egyiptomi származású ember volt, bár a név nem személynév, hanem úgynevezett beavatási fokozat. Lehet, hogy Thot volt, Thot pedig az egyiptomi leviták magas kasztja, mint iránban a Zarathrusztra, vagy Indiában a risi. Ma úgy mondhatnánk, hogy mester volt. Kora bizonytalan. Vannak, akik a keletkezését az özönvíz után, az első generáció idejére teszik, de nem tudni, hogy a Krisztus előtt 8OOO-ben, vagy a 12OOO-ben történt özönvízre gondolnak-e? Hermész Triszmegisztos Tekintélye igen nagy volt. Felőle még az (keresztény) egyházatyák is különös tisztelettel beszélnek.

TOVÁBB

 
                                     Az egészség helyreállítása természetes táplálkozás                                            segítségével.    (A külsõ és a belsõ természettel való egészséges viszony kialakítása és az életünk értelmével és rendeltetésével való összhangba hozása a természetes táplálkozás utján.)       Gyakorló asztrológusként, gyakran kell találkoznom azzal a jelenséggel, hogy, bizonyos jól érzékelhetõ ("szemmel látható") pozitív eredmények után, kauzális sorsfeltárással (szintetikus horoszkópértelmezéssel) rendelkezõ értelmes személyeknél is megáll - elakad valamiért a sors- és egészség-helyreállítás és a továbbfejlõdés folyamata. Azt tehát, hogy a horoszkóp értelmezés által végrehajtott sorsprogram- és életfeladat feltárás csak részben éri el a célját olyanoknál is, akik egész magas fokú hiba- és tévedés-belátási képességgel rendelkeznek és nem hárítják a sorsnehézségeiket a külsõ (családi, vagy szociális) körülményekre, felsõbb rendû és külsõ transzcedentális hatalmak akaratára. Két tényezõt ismertem fel az évek során, mint sors-rendezési, egészség- és boldogság- elérést akadályozó tényezõt. Az egyik a kauzális információnak a tovább nem adása, vagyis a kiegyenlítõdés törvényének a nem-mûködtetése ("Akinek van annak még adatik…." - vagyis, aki úgy érzi, hogy gazdagodott a kauzális információ által és van amibõl adnia másoknak is, van amit áramoltatnia mások felé is, és "Nem rejti véka alá a fényt", vagyis aki nyíltan vállalja a divatos konvenciókkal szembeni gondolkozását és az annak megfelelõ életvitelt, az tovább fog szellemben, egészségben és boldogságban gyarapodni, aki kevésnek érzi azt, amit kapott és azt a keveset is megtartja magának, attól idõvel elvétetik és ugyanoda jut vissza, ahol kezdte.), amire, egy idõ óta már fel szoktam hívni a horoszkóp-rendelõk figyelmét, de úgy néz ki, igen kevés eredménnyel. Az emberek ma is nehezen értik meg, hogy "nem arra való a fény, hogy azt a véka alatt tartsák" és miután megírják a hálákodó leveleiket - amit, természetesen szívesen veszek, de ugyanakkor nem jó szívvel látom azt, hogy úgy képzelik, hogy ezzel az etikai tettel napirendre is térhetnek a dolgok fölött, és megfeledkeznek arról, hogy a kiegyenlítõdés - avagy az információ áramoltatás -, a spirituális evolúció, a szeretet és az abszolútum törvénye szelemében is tovább kellene adniuk az információt. A hétköznapi életbõl is tudjuk, hogy ott, ahol információ dugulás, vagy zárlat keletkezik, annak természetellenes energia- halmozódás, vagy energia-hiány a következménye.    A másik ok egyértelmûen az, hogy civilizált személy lévén, továbbra is ezzel a jellegzetesen szellemi életmóddal és spirituális elvárással ellentétesen: ragadozóknak való táplálékkal él (Annak ellenére tehát, hogy nem folytat ragadozói életmódot, de legalábbis tudatosan nem vállalja azt, hogy õ ragadozóként élne, gondolkozna és cselekedne.), és ez által a szellemét is tovább mérgezi a húsból származó, negatív genetikai (hormonális) információval, vagyis a hullaméreggel. Egyfajta finom, és "szabad szemmel" láthatatlan (érzékelhetetlen) spirituális, értelmi és lelki kábulatban tartja tehát ez által magát, aminek következtében nem képes a teremtést és a létet szabályozó egyetemes törvényekkel harmóniába kerülni, nem engedi, hogy az egyetemes törvények pozitív módon gyakorolják a szervezetében és az életében  (a sorsában) a hatásaikat. Az alábbiakban egyértelmûen kiderül majd, hogy az ember szervezete, a genetikai (antropológiai) eredete és felépítettsége szerint, nem képes a legfinomabb szinteken keletkezõ hibás állati génstruktúrákkal, illetve a fertõzött állatok húsában levõ különbözõ bacilusokkal és vírusokkal, való megküzdésre, mint a természeti szelekció fenntartására hivatott ragadozók és a tetem-takarító dögevõk, sõt: igazából még a húsban található természetes (Ami számára, aki eredetileg nem ragadozóként fejlõdött ki, nem természetes!) hullaméreg  feldolgozására sem.    Ha más nem, hát az utóbbi években civilizációs pánikot keltõ kerge marha kór (a szarvasmarháktól elkapható szivacsos agysorvadás), a juhok körében terjedõ, de az embere is veszélyes száj és köröm fertõzés, valamint a madárinfluenza járványok, amelyek mind rengeteg állat elpusztításának a szükségét idézte elõ, figyelmeztetõ jel lehetne arra vonatkozóan, hogy az ember valami törvényellenes tettet követ el, nem csak akkor, amikor húst fogyaszt, hanem akkor is, amikor ezeket a természetes létformájuktól és képességeiktõl megfosztott "haszon-álatokat" erõltetetten, üzemileg "gyártja" futószalagon és ipari termékként kezeli mint az inggombokat, vagy a háztartási felszereléseket. (Sõt: az utóbbiak tisztaságára jobban odafigyel!) - Persze, hogy ezek elvesztik a kórokozókkal szembeni ellenállásukat és könnyen fertõzõdnek, és persze, hogy a még vadon, de mindenképpen az ember által már megzavart (itt, ott, iparilag fertõzött) természeti környezetben élõ, vándorló társaik is megfertõzõdnek és így, kölcsönösen átadják egymásnak a kórokozókat. De ezért egyáltalán nem az üzemileg "termelt", szerencsétlen állatok a felelõsek, hanem a nagyobb élvezet- és anyagi haszon érdekében a teremtés eredeti rendjébe ily módon is belematató ember!           A másik módja a hétköznépi és érzékelhetetlen kábulatnak, az alkohol fogyasztás és a cigarettázás, valamint a kávézás mellett (az utóbbi, habár éppen a mesterséges éberségkeltés érdekében fogyasztják, éppen azért hat károsan a spirituális éberségre és így a kiegyenlítõdési - harmonizálódási képességre, mert a mesterséges - pragmatikus! - éberség után a szervezet képtelenné válik a természetes éber állapot fenntartására), a természet-ellenes anyagokkal történõ természetellenes táplálék-ízesítés, aminek következtében, ha csak testi szinten is, de hamis boldogsági (kiegyenlítési) állapotban tartja magát, arról nem is beszélve, hogy a mesterségesen elõállított cukorral, vagyis hamis táplálék-struktúrák fogyasztásával, egyrészt feleslegesen raktároz a szervezetében egyre több olyan tûz elemet, aminek a természetes és egészséges feloldásában (kiélésében) pontosan a mesterségesen elõállított cukor atomstruktúrája (mesterséges kristályai) akadályozzák meg.      De vegyük szép sorrendben az éberség-ellenes, vagyis a harmónia-ellenes, mert természet-ellenes táplálkozás kérdéseit:  

TOVÁBB

  Beavatás a teremtés, a sors és az élet logikájába, avagy a szellemi valóság és káprázat kérdése egy gyakorló asztrológus tapasztalatában. "Vak vezet világtalant" , "Gyümölcséről ismeritek meg a fát" (Názáreti Jézus) Az természettudományos kutatások aktuális eredményeinek világába, nem csak a felsőfokú természettudományos ("reál") végzettsége, hanem egész életében frissen tartott és fiatalosan megőrzött kereső-kutató felfedező természete folytán otthonos, de ugyanakkor a modern kultúra sikamlós területén is, a tisztességgel és magas értelmiségi színvonalon gyakorolt újságírói mestersége és hivatása folytán magabiztosan mozgó, újságíró ismerősöm véleménye szerint, nehéz meghúzni a határt, az általam több mint egy évtizede választott szakterület mezsgyéin jelentkező, valóság és káprázat kérdésében. A szellemi realitást a misztikus fantazmagóriáktól elválasztó határvonal kérdésében. Szerintem viszont, ez a határ-kérdés nem is annyira bonyolult, mint amennyire első látásra látszik és ahhoz, hogy mi is a reális a szellemi világ, illetve a szellemtudományok területén a nagy magyar metafizikus író és gondolkozó: Hamvas Béla életművének egyik kulcsszava vizsgálata és következetes alkalmazása által találhatjuk meg az iránymutató válaszokat. Ez a kulcsszó pedig ne más, mint a "realizáció", vagyis a személyes megvalósítás. Ugyancsak a Hamvas Béla helyes megállapítása, hogy a szellemtudományok nem érték- semlegesek. A fenntartott hagyományos szellemi igazságok és a meghirdetett spirituális elméletek nem választhatóak el a kutató-gyakorló (a kutatások és a felfedezések eredményét alkalmazó és meghirdető - esetleg azokat tanító) személynek a hétköznapi életben elért eredményeitől. A szellemtudományok szintjén, az igazság bizonyítéka, nem a felfedezett igazságnak a minél nagyobb számarányú és minél objektívebb körülmények között létrehozható ismétlési lehetősége. Elsősorban az, hogy a szellemi igazságot - igazságokat hirdető személy hiteles-e? Hogy van-e kapcsolat az általa hirdetett pozitív eszmék és a hétköznapi életvitele, a mentalitása, az egész élete eredményei és hosszú távú következményei között? Hogy az ő esetében, az általa (is!) hirdetett szellemi - spirituális igazságoknak a saját személyére vonatkozó alkalmazása, jól látható és érzékelhető pozitív eredményeket (pozitív változásokat) hozott-e a hétköznapi életében, az egészsége és életereje megőrzésében, vagy annak legalább a részleges visszaszerzésében? Esetleg az életereje és egészsége, valamint a környezete harmóniája növelésében, a felvállalt köznapi életfeladatainak a tisztességes végrehajtásában, egész élete és környezete (családja és baráti környezete) harmonikussá tételében? A Hamvas Béla által egyetemes morál szerinti, szellemi alapállásnak nevezett koncepció szerint, nyugodtan kijelenthetjük, hogy végülis csak az lehet reális a szellem-világban, ami realizálható a hétköznapi (természeti és pszichikai) valóságban is. Ezt nevezzük személyes hitelességnek, a realizáció hitelének.

TOVÁBB

A SZÁMOK ALKÍMIÁJA                          "Ismerjétek meg az igazságot és az fel fog                        szabadítani benneteket."  (Názáreti Jézus)         Az ezeredforduló tájékán több spekulatív, vagyis intellektuális - tudományoskodó és még több misztikus (egzotikusan zavaros) írás és ugynevezett tanulmány jelent meg a számok metafizikai értelméről és értékéről. - Mi több: a számok állítólagos mágikus erejéről és hatalmáról! - különböző újságokban, magazinokban, az un. paranormális jelenségeket elemző és hirdető lapokban, el egészen a komoly kulturális, teoretikus és irodalmi kiadványokig. Erdélyben a legigényesebb munka mostanig a kolozsvári Helikon című irodalmi lapban jelent meg Szőcs István irodalomkritikus tollából SZÁMOK NYŰGÉBEN címmel. Amikor nyolc évvel korábban e tanulmány nagy részét megírtam, egyrészt metafizikai kiegészítésekkel akartam árnyalni és ezáltal jelentéstartalmában mélyíteni a Szőcs István tanulmányát, másrészt személyessé szerettem volna tenni az olvasóim és hallgatóim számára a számok metafizikai jellegéről, innen - onnan beszerezhető (többnyire téves fantazmagóriának bizonyuló) un. metafizikai információkat.    Az aritmológia metafizikai jelentéstartalma megértése, illetve az alapszámoknak mint spirituális értékhordozó őserőknek (ősminőségeknek) a megértése érdekében, kezdetben induljunk ki két jellegzetesen idevágó kifejezés eredeti - lényegi - jelentéstartalmából: a megszüntetni és a felszámolni kifejezéseknek a lényegük szerint, egymással homlokegyenest szemben álló jelentéstartalmából. Vagyis abból, hogy a mai szóhasználatunkban a kettő sajnos ugyanazt kezdte jelenteni, miközben lényege szerint mindegyik teljesen mást jelent. Azt nem kell különösképpen körülírni, hogy milyen jelentéssel bír a megszüntetni kifejezésünk. Valamilyen jelenségnek, folyamatnak, illetve ezek hatásának véget vetni, valamit a nullával egyenlővé tenni. Természetesen, az utóbbi vágy és törekvés egy negatív utópiát rejt magában, mivel ha valami egyszer létrejött a teremtésben, annak a következménye, közvetlen, vagy közvetett hatása soha nem szüntethető meg. Ezzel, a számunkra(!) végeredményben (visszahatásában) mágikusan veszélyes (agresszív) törekvést, magatartást és koncepciót jelentő szavunkkal szemben, a felszámolás - a fel felé ( - vagyis a szellem irányába történő) számolás kifejezésünk, egy olyan sors-kibontási, sors - tisztítási célból végzett megismerési műveletsorra utal, amely a reductio, a gyökhöz való visszavezetés nevű alkímiai műveletnek felel meg. Ennek értelmében (ennek segítségével) úgy szabadulunk meg egy számunkra (figyelem: számunkra, vagyis a mi személyünk számára!) károsnak ítélt jelenség vagy folyamat befolyásától (közvetlen, vagy közvetett hatásától), illetve egy kedvezőtlen sorshelyzettől, hogy a gyökerekig visszahatolva, megismerjük - feltárjuk és értelmezzük azt a képzeletünkben (az ideák világában) keletkező zavart (összetévesztést), amely a hasonlóság és az ok - okozat törvény következtéban, számunkra rombolóan, vagy zavaróan ható fizikai (pszichikai) jelenséget, állapotot, vagy/és helyzetet előidézte, létrehozta.

TOVÁBB

Kozma Szilárd:   Kiegészítõ a Tûz-Karma értelmezéshez: A harci beavatás útján.


     Teljesen téves és félrevezetõ az elképzelés, miszerint, a Karate bármely ága, és a harcmûvészetek általában, vagy az összesített K-1 harcok feszültség-oldó, illetve energia-lecsapoló, energia-kiégetõ szelepként mûködnének. Hogy csak arra lennének jók, hogy a gyakorlásuk által a fölösleges tesztoszterontol megszabaduljunk, illetve, a jang típusú (Marsi, Uránuszi) energiákat lecsapolhassuk, netalán tán, a Nap, a Mars és az Uránusz által megtestesített Õserõk negatív formáit: a rejtett agresszivitásunkat vezethessünk le általuk. És ez annak ellenére is így van, hogy a francia Leboner nevû, K1-es elit sportoló pl. azt állítja, hogy õ azért harcol, mert a szervezete túl sok adrenalint termel és ezt a négyszögletû ring-színpad rendezett körülményei között és megfelelõ kölcsönös szabály-betartási kötelezettségek között lezajló sport-harcban tudja a legjobban magából „kiereszteni” és így az adrenalin-fölöslegét „elhasználni”. Vagyis, olyan formában, hogy sem magának, sem másnak ne ártson vele. - El is töri valamijét mindig szegény, vagy éppen világbajnoksági elõdöntõk közben lesérül. És annak ellenére, hogy az utóbbi évek világbajnokait, különbözõ versenyeken, sikerült legyõznie, vagy egyenesen kiütnie, és mindenki úgy tartja, hogy megérdemelne õ is egy világbajnoki címet, a Japánban tartott világbajnoki elõdöntõkön soha nem képes túljutni, mert a negyeddöntõkben, mindig el kell szenvednie egy - egy váratlan és „szerencsétlen” sérülést, és miatt, a „rossz sorsa” miatt, soha nem sikerül neki bár a döntõbe is bejutni, nem hogy világbajnokká válni.    Persze, hogy nem sikerül! Hiszen a harcosi életformájának ezzel a személyes felelõsséget magától elhárító (Harcosi életét és hivatását az „objektív” biológiai szükségleteire kenõ) adrenalin-indoklással azt árulja el, hogy õ tényleg „csak egy erõs bunyós” és a csúcsra többszörösen is fel érkezõ társaival ellentétben (Peter Earst, Remy Bonyawski, Saemit Shild) egyáltalán nem érti a harc metafizikáját.          Egyáltalán nem un. energia levezetésrõl és nem fölös agresszivitás-lecsapolásról szól ugyanis az igazi harcmûvészet és a karate igazi (spirituális) funkciója. Hanem a tényleges harmóniához: a minél teljesebb körû, szellemi és lelki kiegyenlítõdéshez vezetõ igazság azonnali felismerése képességének (Például a szépségesen hangzó humanista hazudozás és liberális korrupció leleplezésének és elhárítási képességének.) a kialakításáról és – Velünk született különleges fizikai képességek (Rátermettség) nélkül is! - az igazságért való bátor és azonnali (reflex szerû) harc vállalásának a mindenek fölé helyezésének a megszokásáról (Annak akár az életed feláldozása árán is való vállalásáról!). És ezt, attól teljesen függetlenül, hogy mennyi nyers energiával is rendelkezik valaki.

TOVÁBB

    Van-e létjogosultsága - vagyis pozitív létfunkciója, netalán metafizikai alapja, kauzális indítatása - a nők és a férfiak különféle (Nem minden esetben a birtoklási vágyhoz, a párunknak a birtok tárgyként való kezeléséhez, illetve az alacsonyrendű élvezet- irigységhez kapcsolódó!) féltékenységének? Vagy a féltékenység mindössze egy olyan, kizárólag az egoizmust szolgáló érzéki és érzelmi (asztrális - pszichikai) érzés, végső soron egy olyan betegség, amitől mindenkinek, akinek a lelkében és képzeletében (idea-világában) felüti a fejét, a legjobb minél hamarabb megszabadulni? Gyógyítható-e a féltékenység? Sőt: egyáltalán gyógyítandó-e? Örökölhető tulajdonság-e a féltékenyég? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása szorosan össze függ egy másik kérdéscsomó megválaszolásával és igazából az egyikre sem lehet válasz adni, anélkül, hogy a másikat meg ne kísérelnénk megérteni, az egyik nem érthető meg a másik megértése nélkül: Mi a szerepük az apáknak az örökletes spirituális családi programok rendszerében - logikájában, milyen szerepük van az apáknak a spirituális - karmikus - családi programok örökítésében, illetve feloldásában? Mi a helyzet az általam külön tanulmányban leírt anyai ági örökletes szellemi programok befolyása mellett, az apáktól örökölhető spirituális programokkal? Lehetséges, hogy az apáktól csak a genetikai struktúránk egy részét örököljük, de szellemi - spirituális családi programokat nem? És ha igen, mindössze a nevelés, a szokásrend útján örökölhetjük az apai ági családi spirituális programokat, a generációk közt átívelő spirituális memória szintjén nem?     A női, metafizikailag természetes és jogszerű féltékenység akkor merül fel, amikor az illető hölgy a család egységét érzi veszélyeztetve. Ilyenkor ez az érzés normális és metafizikai szempontból „érvényes”. De a nőket gyötrő féltékenység mélyebb és lehetőleg minél teljesebb, kauzális megértése érdekében, időzzünk el egy igen rövid időre a teremtéstanban és az etológiában, illetve az állatok ösztön világában. Az antropológiai genetika eddigi felfedezései után, az akárcsak közép fokon is értelmes embernek, aki ráadásul azt állítja magáról, hogy képessé vált a metafizikai gondolkodásra, sem a dogmatikus kreacionista állításaival, sem az antropozófusoknak az ember un. misztikus létesülésére vonatkozó fantáziadús elméleteivel nincs amit kezdenie. Számomra legalábbis, a genetika legújabb antropológiai eredményei által is alátámasztott antropológiai fejlődéstan viszont és az etológia bizonyos következtetései, azok, amiket az ember természetének magyarázatára értelmesnek és elfogadható. Természetesen, azzal a kitétellel és fenntartással, hogy az egyetemes törvények természetének és működési mechanizmusának a beható megismerése és személyes megtapasztalása után, sem a véletlenszerű genetikai mutációkban nem hiszek, sem azoknak a tudomány által véletlennek nevezett kozmikus (üstökös becsapódás), geológiai és klimatikus események - változások véletlenszerűségében, amelyek a földi élőlények fejlődését kiváltó mutációkat eredményezik. Persze, misztikus ezoterikus körökben manapság közhely, hogy nem létezik véletlen, de hát akkor mi az, ami a természettudomány által véletlenszerűnek ítélt eseményeket (katasztrófákat, geológiai és klimatikus változásokat) kiváltja?    Nos, ezek, a földi lényekben (növényekben és állatokban) genetikai és az emberben lelki és szellemi mutációkat okozó fizikai - természeti események nem egy külső, objektív istennek az ily módon történő (akarati) beavatkozása folytán jönnek létre, hanem az egyetemes törvények (ebben az esetben a fejlődés, a kiegyenlítődés, a ritmus és a ciklus, valamint a hatás és visszahatás törvénye), összhatásának a következménye. Sőt, ha ezt megértettük, azt sem nehéz elképzelni, hogy az egyetemes törvényeken, illetve azok fizikai, vegytani és később a biológiai megnyilvánulásain és változásain (hatásain és visszahatásain) keresztül az abszolút ősszellem (teológusi kifejezéssel: az Isten) volt az, aki ezeket a geológiai és klimatikus változásokat eredményező eseményeket előidézve, lehetővé tette előbb az élet kialakulását, majd a az alacsonyrendű, primitív életformáknak az egyre összetettebb (felsőbbrendű) strukturálódását. Valamint e struktúráknak az egymástól való elkülönülését és individualizálódását, majd a különálló szaporodási képességük kialakulását, saját struktúrájuk reprodukálási képességének a kialakulását. Így fejlesztette ki tehát az abszolút szellem lépésről lépésre évmilliárdok és évmilliók során át, kívülről a megfelelő körülményeket hozva létre, belülről az egyetemes mágia (a képzelőerő) erejével, majd az individuális tudat mágikus erejével és primitív, de hatékony intelligenciájával hatva, azokat a azokat a bonyolult biológiai szervezettel rendelkező állatokat, amelyekből végül is az a „teológiai” képességekkel rendelkező (mágikus képzelőerő és az elején primitív, de egyre összetettebbé váló misztikus intelligenciával rendelkező) lény, aki egyre inkább felölthette „az ő képét és hasonlatosságát”. Arról, hogy ez, az utóbbi metafizikai metafora mit is jelent a valóságban, részletesen írtam a betegségeink és az asztrológiai meghatározódásainkról, jellemzőinkről és a személyi horoszkópunkból kiolvasgató spirituális fejlődési programokról szóló tanulmányomban. 

TOVÁBB

      A betegségek lelki és szellemi okai asztrológiai megvilágításban.         Az embernek nem természetes állapota az állandósuló, a krónikussá váló betegség, vagyis a betegeskedés. Pontosabban: a betegség az embernek nem az a világegyetemmel való hasonlósági állapota, amelyre a Bibliának azon mondata utal, hogy "Az Isten megteremtette az Embert az ő képére és hasonlatosságára." Ennek a bibliai hasonlatnak, minden belemagyarázás nélkül, csak és csakis úgy kaphatjuk meg a racionális értelmét, ha elfogadjuk az asztrológiának azon alapigazságait, miszerint az ember különböző testrészei az egyetemes létezés különböző lételveit (ősprincípiumait) testesítik meg materiális formában (Például a Kos által jelképezett őselv, mint a Teremtő Szellemnek a közvetlen megjelenése a fizikai világban, természetes, hogy az ember fejéhez kapcsolódik egyértelműen.) és a biológiai szervezetének különböző szervei szítén egy-egy (az asztrológiában a bolygók által megtestesített) teremtői - teremtési őserővel állnak analogikus kapcsolatban. (Például a máj a Jupiterrel, vagyis az értéktudat, a spirituális ítélőképesség, a tudatos különválasztási képesség és a kritika, vagyis a hierarchikus megkülönböztetési képesség őselvével áll analogikus kapcsolatban) Ezért az ember betegségi állapotát nem szabad egy tőle, vagyis a szellemi-lelki tevékenységétől függetlenül létező, csupán a külső környezeti hatások következtében véletlenszerűen beálló, állapotnak tekintenünk, amiről ő személyesen nem tehet és amely állapot bekövetkezésében ő teljesen ártatlan. Mintha a betegség egy, az életünkkel járó, természetes, objektív és ezért szerencsétlen létezési állapot lenne, vagy mintha olyan járuléka lenne a betegségi állapot az emberi létezésnek mint például a szexuális ösztönök.

TOVÁBB

    A föld-elem funkciójának és rendeltetésének a megértése (illetve ezek téves értelmezéseinek a leleplezése) elvezet bennünket az életünk és sorsunk céljának és értelmének a megértéséhez, a lét és az emberi élet lényegének, vagyis az élet igazi rendeltetése és célja megértéséhez, és tulajdonképpen az egész egyetemes létezés céljának és rendeltetésének a megértéséhez. -  A számunkra néha ellenségesnek tűnő sors-mechanizmusok logikájának az átlátásához, és ezzel együtt és végül az igazi, spirituális tisztánlátáshoz. Ezért mondja a Tabula Smaragdina, hogy (Az isteni szellem, illetve a beavatott ember, vagyis: a Thelesma) „Ereje tökéletes lesz, ha a fölre vissza fordul.”

TOVÁBB