Kozma Szilárd asztrológus honlapja

Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó

Kedves Szilárd!

Azt hiszem, nem tudom eléggé megköszönni a munkáját és a törődését,
teljesen komplex és mélységi értelmezést kaptam, minden szempontból,
nagyon szépen köszönöm.
Mindegyik megérintett, de ez a legutolsó volt a legszebb és legmélyebb,
mintha csak a végére tartogatta volna a koronát.

Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy a transzcendens bolygókhoz
vonzódom leginkább.

Szavai rendkívül feltöltenek engem, és meg fogom érlelni magamban a hallottakat, olvasottakat.
Nagyon sok és nagyon masszív anyagot kell most feldolgoznom, elindítanom magamban.
A naplóírást még nem olvastam el, csak belenéztem, és rendkívül érdekes a téma.

Köszönöm tehát, roppantul örülök, hogy úgy döntöttem, hogy megkérem Szilárdot útmutató értelmezésre.
Nem is mondok többet, mert azt hiszem, átment a visszajelzésem lényege.

Sok örömöt, kiteljesedést és minden jót kívánok Szilárdnak és a Családnak, Violának is üdvözletem!

Deres Anita

Kedves Szilárd, Így, a szintézis végéhez érve hálásan szeretném megköszönni az elmúlt időszakban (egészen az analízistől kezdve) értem végzett kitartó, türelmes munkáját. Annak ellenére, hogy mindezidáig az asztrológia és a horoszkópok világa számomra teljesen idegen, sőt előítélettel bevont terület volt, el kell, hogy mondjam, hogy mégis rendkívül szerencsésnek tartom magam, hogy kapcsolatba kerültem Önnel és az Ön által művelt tudománnyal. Munkája eredményeként sok tekintetben fordulás következett be a belső lényemben: 
- Míg korábban az asztrológiáról és a horoszkópokról azt gondoltam, hogy az valamiféle megalapozatlan hókuszpókusz, ma már teljesen meg vagyok győződve arról, hogy az Ön által művelt asztrológia egy zárt rendszerű, összefüggésekkel átszőtt, racionális, felülről ihletett tudomány, amely nem jósol, hanem szinte tudományosan értelmezi az ember cselekedetinek legmélyebb rétegekben rejlő mozgatórugóit és a kiutat is megmutatja!
- Azt is megfigyeltem, hogy akár az analízis, akár a szintézis azonban csak akkor tud választ adni, segítséget nyújtani, ha őszintén fel merem tenni a kérdéseimet, és a problémáimmal leplezetlenül és pőrén szembe merek nézni! - Már ez is nagyon nehéz volt, ám mégsem elég, mert mit ér bárminemű megvilágító információ és értelem, ha az nem épül be az életembe! Ez a végső konklúzióm, most már rajtam áll a sor!
- Szilárd kitartóan, türelmesen, és nagy lelkesedéssel mindent megtett annak érdekében, hogy idáig eljussak! Azért, hogy képbe kerüljek saját magammal, megértsem mit miért is teszek, és rámutatott, hogy a bennem feszülő ellentmondások miben is rejlenek. Megtanított, hogy a sok kényszeres, rossz cselekedetem valójában honnan is ered és kezelhető! Nem kell, hogy ezek fogságában éljem további életem, sőt, magasabb minőségre emelhetem azt, egészen a megváltódás felé!
- Mindezt bölcsen, tapintatosan, intelligensen tette Szilárd, megelégedett pont azzal a( kevés) mennyiségű információval amennyit hajlandó voltam, most, a jelen állapotomban megosztani vele. Éles látásával, nagy élettapasztalatával nem volt gond kipótolnia a hiányzó láncszemeket, és ráéreznie, hol is vannak az elakadások, mi is a valós probléma, amit talán magam sem tudok vagy merek megfogalmazni, bevallani. Miközben én bevallani sem mertem Ő feketén – fehéren felfedte előttem! - Komoly feltáró munka folyt közöttünk, miközben sokszor meg kellett, hogy álljak és nagy levegőt vegyek, de mindig át tudtam lendülni, mert a hanganyagon elhangzottakat belengte a humor és a derű, ami nagyon – nagyon sokat segített! És az is, hogy teljesen hozzá nem értőként érthetően, logikusan felépítve kaptam meg minden kérdésemre a választ.
- Az sem volt utolsó szempont, hogy míg kiszolgáltattam magam, soha nem éreztem, hogy ezzel Szilárd visszaélt, megbántott, leértékelt volna! Ez nagyon – nagyon jól esett! Nem tudom, hogy a köszöneten kívül búcsúzásul vajon mit is lehet kívánni egy Tanítónak, aki az élet legfontosabb kérdéseiben adott útbaigazítást! Azt gondolom, talán az a legbölcsebb ha ugyanazt kívánom Szilárdnak, mint amire Ő is megtanított engem: Eltántoríthatatlanul, diadalmas küzdelmek közepette, sikeresen haladjon a megváltódás útján oda célba érve! Mostantól kezdve már nekem is ez a célom, és tudom, hogy igazi, maradandó, valós boldogságot a megváltódásomat előidéző életfeladataim beteljesítése okozhat! Minden fáradozását és tanítását megköszönve, szeretettel:
Évi

Figyelem! Fontos tudnivaló a horoszkópkészíttetés – horoszkóprendelés felől érdeklődőknek.

     Azok számára, akik komolyan fontolják a horoszkóprendelést, a horoszkóprendelési tájékoztatóban szereplő születési adatok lényegi részének (születési dátum, óra és perc, plusz a születési helység koordinátái és a szülők születési dátuma.) a kozmaszilard@gmail.com, vagy a kozmabszilard@gmail.com címeim valamelyikére való elküldése után, megadott jeligére válaszolok ... 

Tovább...

Cookie-kezelési tájékoztató
A horoszkóprendelők helyes és helytelen ítéletéről

 

Kozma Botond Szilárd párkapcsolati- család- és karma-asztrológus:

    Az emberek a felületességükön keresztül téveszthetők meg a sorsdöntő ítélet-alkotásukban

Vigyázat: a vonzás és a tükröződés egyetemes törvénye csak a kilencedik része a 1O egyetemes törvénynek. - Pl. a fejlődés és a polaritás törvénye mellett pl., amleyek a legtöbb esetben vele ellentétesen hatnak. És a hatása is, megoszlik, még hét dimenzió hatás-köre és erőtere által. Ez a magyarázat arra, hogy azok akik a Titok c. nagy sikerű filmet ezerszer megnézték, nem gazdagodtak meg, nem kapták meg az őket boldoggá tevő élettársukat és még csak családi házra, vagy nagyobb lakásra sem tettek szert. És ugyanez a magyarázat arra is, hogy aki ezt a filmet látva és más hasomló misztikus tárgyú filmeket látva, ilyen - az erő benned van, vagy a siker beléd van, elrejtve jellegű - könyveket olvasva, úgy képeli, hogy teljesen megvilágosodott és megértette a vonzás és a tükör egyetemes törvényét, miért nem nevezhető még beavatottnak. Sőt: még csak "szellemi embernek" sem.  

 

    Elképesztő, hogy egyesek mennyire felületesek tudnak lenni az életben és ennek következtében az életük és sorsuk minőségére nézve is káros, sőt, ez esetben például: végzetes ítéleteikben! A minap kaptam egy, rám másodpercekig valósággal bénítón ható, mivel hogy, kétségbeejtően felületes és ezért abszolút hibás ítélkezésről tanúskodó levelet. Ennek a szerzője, az engem primitív bosszúállási reflexből, de tényleges tárgyi alap és ok nélkül rágalmazó kökösi kerge (magát „vallásosan anarchikusnak” nevező!) "prófétát",Nagy Attila Pulit is, velem egyenértékű tudással és spirituális látásmóddal rendelkező, , „szellemi embernek” nevezi! Ráadásul, az illető - persze, hogy sűrün negatívan fényszögelt Nyílas nappal rendelkező! - hölgy, egyenesen kiábrándítónak tartja, hogy „mi ketten”, vagyis "én és a zagyva Próféta", ezen, általa megállapított "szellemi emberségünk” magaslatáról, állítólag „szapuljuk egymást”!
   Sejtettem én - És éppen ettől félve, vettem fel oly kelletlenül a teljesen méltatlan, de végül szükségesnek bizonyult, védekezői szerepet, hogy az asztrológusi hivatásgyakorláshoz való jogomat ennek a gátlástalan gonosztevőnek a mocskolódásai ellenére is, megtarthassam! -, hogy nem csak azok fognak egyenlőségi jelt tenni közöttem és a "Próféta" által nyilvánosan is, büszkeséggel vállalt, rég óta notórius munkakerülővé és élősdivé vált, volt-unitárius pap személye között, akik nem olvasták Hamvas Bélának azt a fejtegetését, amelyben Hamvas azt bizonyítja, hogy az egyenlőség az egység megrablása.

   De ez az eset azért döbbentett meg, mert az illető (Persze, Nyilas napú és Jupiteri karmás, tehát ítélet-karmás!) személlyel már több levelet is váltottunk a horoszkóp rendelése végelegesítése céljából. Meg voltam tehát győződve arról, hogy ismeri a szellemi munkásságom minőségét, és azért választott engem a nálam sokkal jobban és közvetlenül is elérhető Magyarországi asztrológusokkal szemben, mert minőséginek és megbízhatónak ítélte a munkásságomat, és álmomban sem gondoltam volna, hogy az a személy, aki ennyire határozott céltudatossággal rendeli meg tőlem – tehát Romániából - a horoszkópját, miután előzőleg két magyarországi asztrológusban már csalódott, képes meginogni a bizalmában és engem hiteltelennek nevezni, csak azért, mert kénytelen voltam a nyilvánosság előtt leleplezni a munkakerülő Puli tényleges kilétét, egyszerűen annak az érdekében, hogy tisztességgel folytathassam azt a hivatásomat, amit a mérnöki, az újságírói és nem utolsó sorban a költői hivatásommal is teljesen felcseréltem!

   Tehát azt a minőségi, spirituális munkási hivatásomat, amit egyáltalán nem azért gyakorlok, mert Puli és más, hozzá hasonló, tájékoztalan és primitív személy elképzelése szerint, ez annyira könnyű megélhetést jelentene, hogy csak "misztikus" jóslatokat kell írogatni és mondogatni...

     Hiszen ez a „szellemi ember”, aki, miután saját magát, valósággal készakarva anyagi és erkölcsi nyomorba döntötte, „irigy kutya” módjára (Nem én, hanem Ő nevezte el magát Pulinak!), a gazdasági tönkretételemet célozta meg a gátlástalan rosszakaratában, csak azért mert nem adtam neki Turula lányom születése másnapján (Tehát még 8 évvel ezelőtt!), negyedszer is, vissza nem fizetendő „kölcsönpénzt”!  És ez a „szellemi ember” még 8 év után is, képes kerge módon viháncolni azon, hogy engem ebbe a megalázó védekező – magyarázkodó szerepbe bekényszerít a rólam kieszelt hazudozásaival, annak köszönhetően, hogy volt –papként, igen is jól tudja azt, hogy az emberek ennyire felületesek, mint ez a hölgy is, aki, ahelyett, hogy figyelmesen el olvasta volna mindkettőnk érveit és ellenérveit, a helyes ítélet alkotás érdekében - ha már határozott megállapodási szinten tőlem készült horoszkópot rendelni tőlem...- inkább sietett a tudomásomra hozni azt, hogy hiteltelenné váltam a szemében. – És ezzel éppen, hogy a Puli blöffölő játékát „csinálta meg”, neki lett az – ne féljünk ki mondani a nyers igazságot: - ostoba áldozata.  

    Isten látja a lelkem, hogy mennyire távol áll tőlem, hogy szapuljam ezt a nyomorék „szellemi embert”, aki a lustasága által irányított erkölcsei szerint, képes az agykáros felesége nyugdíjának a felét elkülöníti a saját egzisztenciájára, plusz még annyi pénzt, amennyi a primitív exchibicionizmusa kiélését szolgáló internet- bérlet kifizetésére szükséges.  Én csak egyszerűen le leplezem a magát Prófétának nevező internet-betyár gátlástalan immoralitását (Hiszen én csak egyike vagyok azoknak, akiket el kezdett rágalmazni, azzal a különbséggel, hogy az én pénzkerső-hivatásom sokkal inkább ki van szolgáltatva az efféle hiteltelenítési akcióknak, mint a többi sorstársamé.). Vagyis, az erkölcsi és szakmai alaptalanságát, mindannak a sok ferdítésnek és hazugságnak, amit Puli rólam állít, annak érdekében, hogy a húsz éve halmozott, és a volt rendelőim által 1oo százalékosan megbízható szakértelmemmel, 59 évesen, ne maradjak munka- és kereset nélküli férfi, aki nem képes a négy gyermekes családját gazdaságilag eltartani!  – Pulival ellentétben, aki vidáman dalolászva, még közli is, hogy mekkora nagy fölényben van velem szemben, ebben a 8 éve folytatott galád akciójában, mivel neki nincs gyermeke és nincs semmi, de semmi féle más gyakorlati felelőssége, az állam meg havonta küldi a felesége betegnyugdíját, amiből az ő igényei szintjén, ő is meg tud élni, tehát nincs semmi vesztenivalója.
    És ezért tehát, mert nincs veszteni valója, tiszta úri szeszélyből, meg engedheti magának azt a „magas fokú” erkölcsi galádságot, hogy engem a felelősség-hiánytól bűzlő interneten mocskoljon és rágalmazzon éveken át, annak érdekében, hogy így hiteltelenítve, gazdaságilag tönkre tegyen, a 8 éve sem csillapodott primitív bosszú-szomja kielégítése céljából.

    Hogy lehet ezt a két dolgot, ti. a Puli merő hazudozásokon (általa kitalált vagy minimum kilencven fokban elferdített történeteken és a munkám jellegére vonatkozó, merő üres feltételezéseken) alapuló, gonosz támadásait, és az én, amúgy is megalázó kényszer helyzetemben vívott védekezésemet erkölcsileg egy lényegűnek venni? Hogy lehet ép erkölcsi érzékkel azt állítani, hogy két „szellemi ember egymást szapulja”, és ebből azt a következtetést le vonni mindkettő (A védekező is...) hiteltelen? Hogy képzelheti egyáltalán normális emberi boldogságra (Ez esetben férfi-párra és azzal gyermekre és családra) vágyó, felnőtt embernek magát az a személy, aki képes ekkora, - Ebben az esetben, egyedül a Puliéhoz hasonló – erkölcsi relativizmusra, értelmi és ítélkezői maszatolásra, és ezzel együtt ekkora igazságtalanságra? – Nyilvánvaló tehát, hogy az illető személy (Eben a esetben Lilithel együtt álló, negatív Jupiterrel a sorsképletében.), aki ekkora erkölcsi hibázásra képes, teljesen immun a tényleges spiritualitásra, és Pulihoz hasonlóan, akit ő "szellemi embernek nevez", menthetetlenül steril és kietlen élet folytatásra van ítélve! De senki kívülálló nem ítéli őt el (Esetleg azok a férfiak, akikre nekem panaszkodott, mert őt ez idáig mindig csak becsapták és elhagyták, számomra nyilvánvaló gyakorlati okok miatt.), hanem ő az, aki folyamatosan elítéli magát, a betegesen felületes és kéretlen erkölcscsőszi magatartásával. – Na, ez az, az embertípus, akin még az Isten sem tudna segíteni, még akkor sem, ha nagyon akarna. De persze, ilyen Isten nincsen!


     Hiszen ez a „szellemi ember”, aki, miután saját magát, valósággal készakarva anyagi és erkölcsi nyomorba döntötte, „irigy kutya” módjára (Nem én, Ő nevezte el saját magát Pulinak!), a gazdasági tönkretételemet célozta meg a gátlástalan rosszakaratában, csak azért mert nem adtam neki Turula lányom születése másnapján (Tehát még 8 évvel ezelőtt!), negyedszer is, vissza nem fizetendő „kölcsönpénzt”!  És ez a „szellemi ember” még 8 év után is, képes kerge módon viháncolni azon, hogy engem ebbe a megalázó védekező – magyarázkodó szerepbe bekényszerít a rólam kieszelt hazudozásaival, annak köszönhetően, hogy volt –papként, igen is jól tudja azt, hogy az emberek ennyire felületesek, mint ez a hölgy is, aki, ahelyett, hogy figyelmesen el olvasta volna mindkettőnk érveit és ellenérveit, a helyes ítélet alkotás érdekében - ha már határozott megállapodási szinten tőlem készült horoszkópot rendelni tőlem...- inkább sietett a tudomásomra hozni azt, hogy hiteltelenné váltam a szemében. – És ezzel éppen, hogy a Puli blöffölő játékát „csinálta meg”, neki lett az – ne féljünk ki mondani a nyers igazságot: - ostoba áldozata.  

    Isten látja a lelkem, hogy mennyire távol áll tőlem, hogy szapuljam ezt a nyomorék „szellemi embert”, aki a lustasága által irányított erkölcsei szerint, képes az agykáros felesége nyugdíjának a felét elkülöníti a saját egzisztenciájára, plusz még annyi pénzt, amennyi a primitív exchibicionizmusa kiélését szolgáló internet- bérlet kifizetésére szükséges.  Én csak egyszerűen le leplezem a magát Prófétának nevező internet-betyár gátlástalan immoralitását (Hiszen én csak egyike vagyok azoknak, akiket el kezdett rágalmazni, azzal a különbséggel, hogy az én pénzkerső-hivatásom sokkal inkább ki van szolgáltatva az efféle hiteltelenítési akcióknak, mint a többi sorstársamé.). Vagyis, az erkölcsi és szakmai alaptalanságát, mindannak a sok ferdítésnek és hazugságnak, amit Puli rólam állít, annak érdekében, hogy a húsz éve halmozott, és a volt rendelőim által 1oo százalékosan megbízható szakértelmemmel, 59 évesen, ne maradjak munka- és kereset nélküli férfi, aki nem képes a négy gyermekes családját gazdaságilag eltartani!  – Pulival ellentétben, aki vidáman dalolászva, még közli is, hogy mekkora nagy fölényben van velem szemben, ebben a 8 éve folytatott galád akciójában, mivel neki nincs gyermeke és nincs semmi, de semmi féle más gyakorlati felelőssége, az állam meg havonta küldi a felesége betegnyugdíját, amiből az ő igényei szintjén, ő is meg tud élni, tehát nincs semmi vesztenivalója.
    És ezért tehát, mert nincs veszteni valója, tiszta úri szeszélyből, meg engedheti magának azt a „magas fokú” erkölcsi galádságot, hogy engem a felelősség-hiánytól bűzlő interneten mocskoljon és rágalmazzon éveken át, annak érdekében, hogy így hiteltelenítve, gazdaságilag tönkre tegyen, a 8 éve sem csillapodott primitív bosszú-szomja kielégítése céljából.

    Hogy lehet ezt a két dolgot, ti. a Puli merő hazudozásokon (általa kitalált vagy minimum kilencven fokban elferdített történeteken és a munkám jellegére vonatkozó, merő üres feltételezéseken) alapuló, gonosz támadásait, és az én, amúgy is megalázó kényszer helyzetemben vívott védekezésemet erkölcsileg egy lényegűnek venni? Hogy lehet ép erkölcsi érzékkel azt állítani, hogy két „szellemi ember egymást szapulja”, és ebből azt a következtetést le vonni mindkettő (A védekező is...) hiteltelen? Hogy képzelheti egyáltalán normális emberi boldogságra (Ez esetben férfi-párra és azzal gyermekre és családra) vágyó, felnőtt embernek magát az a személy, aki képes ekkora, - Ebben az esetben, egyedül a Puliéhoz hasonló – erkölcsi relativizmusra, értelmi és ítélkezői maszatolásra, és ezzel együtt ekkora igazságtalanságra? – Nyilvánvaló tehát, hogy az illető személy (Eben a esetben Lilithel együtt álló, negatív Jupiterrel a sorsképletében.), aki ekkora erkölcsi hibázásra képes, teljesen immun a tényleges spiritualitásra, és Pulihoz hasonlóan, akit ő "szellemi embernek nevez", menthetetlenül steril és kietlen élet folytatásra van ítélve! De senki kívülálló nem ítéli őt el (Esetleg azok a férfiak, akikre nekem panaszkodott, mert őt ez idáig mindig csak becsapták és elhagyták, számomra nyilvánvaló gyakorlati okok miatt.), hanem ő az, aki folyamatosan elítéli magát, a betegesen felületes és kéretlen erkölcscsőszi magatartásával. – Na, ez az, az embertípus, akin még az Isten sem tudna segíteni, még akkor sem, ha nagyon akarna. De persze, ilyen Isten nincsen!