V. FEJEZET

          A Karma és a Kiegyenlítődés törvénye, vagyis a megbocsátás és az elbocsátás, elengedés és a feszültség-mentes személyi tudat (Az öntudat, az önérzékelés és az önértékelés) állandó tisztán tartásának a szükségessége. 

     Mindig azt kapod meg és azt kapod vissza a sorsodtól amit, a karmád által sugallt önkéntelen gondolatait, és főként: képzeleted, a képzelgéseid szintjén te, adsz, vagy adtál rendelést valamikor a múltban, és amit te küldesz, vagyis, amit te küldtél, persze, egészen más formában, de azonos lényeggel valamikor a távoli múltban másnak és másoknak gondolatban és képzeletedben (esetleg tettben is, de ez nem annyira jellemző). Az ember karmikus vágy-képzetei, éber tudati állapotban gyakorolt álmodozásai és gondolatai, neheztelései és haragvásai, tettei és szavai mindig visszafordulnak hozzá előbb vagy utóbb, rendkívüli következetességgel. Az ember egész élete, vagyis a sorsa, az ő objektíven beteljesülő (negatív) karmája alapján, vagy pedig, a tudatosan vállalt megváltási sorsprogramja által irányított hite szerint alakul és történik. A karma, a karmikus képzeletünk alapján működő önkéntelen mágia tehát, akkor is hat, ha nem tudunk erről semmit. Mindez, a mágia és a Karma törvénye összhatása miatt van, illetve mindez az ok és az okozat törvénye, illetve a megváltás egyetemes törvényei alapján történik. Ez egy egyszerű de objektív, logikus következmény. Az öröklött, vagy a tudatosan tisztított és irányított személyi imagináció az ok és a materiális megvalósulás az okozat. Vagyis, az a helyzet, amiben a jelenben vagyunk, mindig a tudatos, vagy a tudattalan és önkéntelen képzeleti tevékenységünknek, vagyis a karmánk tudatosítási és oldási – oldódási szintjének és a karmánk oldottság-szintjének megfelelő következménye.

    A Karma szó azon szanszkrit kifejezésből ered, amely személyi élet-rendeltetést jelent. "Ki mint vet, úgy arat." És: „Ami bent van, ugyanaz mint ami kint van.” Az egyik ismerősöm meséli például, hogy ő minden fel nem oldott és meg nem haladt karmáját, egy az egyben visszakapja a nagynénjével való viszonyában, ugyanis, mindaz amit annak mond, hozzá más személyektől visszaszármazik. Egyik nap azt mondta, az akkoriban igen sokat beszélő - szószaporító- nagynénjének, hogy "Hallgass már el, mert nyugodtan akarok enni." Másnap épp vendégségben volt egy barátnőjénél, akire pozitív hatást akart gyakorolni értelmes és szellemes beszédével, mire az megszólalt, hogy "hallgass már el, mert nyugodtan akarok enni." A barátnője szintén foglalkozott metafizikával és így egy bizonyos metafizikai érzékenységgel, misztikus receptivitással rendelkezett, aminek a következtében, tőle igen hamar visszafordult hősnőnkhöz az általa, nagynénjének vissza hárított negatív (karmikus) elementál (képzet-csomag), ami miatt és amivel rá szólt a nagynénjére. Ő ugyanis el kellett volna gondolkozzon, azon, hogy a bosszantóan fecsegő nagynénje, tulajdonképpen az ő gondolati zaklatottságát, a gondolatai túlpergetettségét tükrözi vissza akaratlanul és önkéntelenül, és meg kellett volna keresse azt a belső mentalitás-változtatást, amivel az öncélú, kifelé irányuló gondolkozási háborúzását megállítja. Persze, az ilyen közvetlen és azonnali visszahatások, elég ritkák.

    Minél többet tud, lát és érzékel spirituálisan egy ember, minél tudatosabb és érzékenyebb metafizikailag, annál felelősebb magáért és környezetéért, nem csak a tettei, hanem a gondolatai – gondolkozása világában is. Sőt, még a képzeleti – képzelgési világában is. Egy olyan lény, aki a spirituális törvényeket ismeri, de hanyagsága miatt, vagy feledékenysége következtében nem alkalmazza azokat, és megengedi magának azt a luxust, hogy azokat, a hétköznapi tevékenysége, gondolkozása és képzelgése során,  semmibe vegye, sokkal többet szenved, mint más. „Nem azért van a fény, hogy azt véka alá rejtsék.” „Keressétek az igazságot és az fel fog szabadítani benneteket.” Az Úrtól (a Törvénytől) való félelem a bölcsességnek a kezdete. „Nem a te utad, hanem az Én utam! Mondja a seregek ura.” Amennyiben az "Úr" kifejezést behelyettesítjük a Tőrvény kifejezéssel, a biblia igen sok részlete külön értelmet, megvilágítást (élő-életet) nyer számunkra.

   „A bosszúállás az enyém, nem a tied, mert én vagyok az Úr ( a Törvény) és mindenért a szükség szerint fizetek meg, , mondja a seregek ura." -A mágia spirituális energetikai jelensége által táplálva (üzemelve), a Kiegyenlítődés, a Fejlődés és a Karma törvényének a közös eredője az, ami együttesen és objektíven hatva, automatikusan működik és az életünk minden mozzanatában érvényesül „könyörtelenül”, és ez sokszor úgy néz ki, mintha „bosszút állna” a sors. Tudnunk kell tehát, hogy nem egy, az öklét rázó, kegyetlen, irgalmatlan és bosszú-szomjas Ószövetségi (külső) Isten teszi ezt, hanem objektív törvények összhatása érvényesül. A Megváltó Isten (Törvény) szerint az ember, nem más mint az Istennek a teremtésről alkotott első Ideájának a megtestesülése, de az embernek kikerülhetetlen rendeltetése és tehát kötelessége a karma-oldás. Ezért, a megtestesült természeti ember is, a Teremtő képére és hasonlatosságára alkottatott és ezért, a túlélő – megélő, utód-gondozó és utódnevelő intelligenciája mellett, ő megváltói-, tehát igazság-kutató és igazság-leleplező intelligenciával rendelkező, valamint ezzel az intelligenciával karma-oldó és kiegyenlítődési intelligenciával, valamint teremtő erővel és önuralomra való képességgel rendelkező lény is egyben.

   Amit „az Isten lát” tehát az emberből, az, a megváltás tökéletes eszméjének a lehetséges – lehetőségekkel telített -  megtestesült lény. Ádám Kadmon leképeződése, amely az Isteni Elmében és egyúttal az egyéni szellemben együtt áll, illetve látszólag külön, de lényegileg azonos helyen és helyzetben. Ez, az isteni ember-eszme, vagyis az istenember eszme, csak arra vár bennünk, hogy a személyes ember arra fokozatosan ráébredjen, azt magának, a maga – a magja: az önmaga - számára megtalálja, majd a magáénak elismerje és a teremtő erejét használva, minél mélyebben (magasabban) megvalósítsa. Arra vár a Teremtő, hogy a személy ezt az Istenazonosság-tudathoz kapcsolt személyes önmegváltói feladatot felvállalja: hogy a „gyönyörűséges igáját” magára vegye. Ugyanis az anyagban, a természetben megtestesült, de mágikus teremtő képzelettel is rendelkező emberi személy csak azzá válhat, csak az lehet, amit ő maga fel- és elismer a saját maga számára, mint létező realitást és ugyanakkor ahhoz vonzódik, amit ugyanakkor ő személyesen is vonz magához.

    "Semmi nem történik anélkül, hogy az égben (az isteni teremtő képzeletben) el ne rendeltetett volna." ez egy igen régi szólás-mondás, csak az a baj, hogy arról nem akarunk tudomást szerezni, hogy ennek, az egyes ember számára, személyes vonatkozása is van, és a saját sorsunkban, mi vagyunk azok, akik teremtő képzeletünkkel egybekötött vágyainkkal „megrendeljük” és beidézzük a magunk számára az áldást, vagy a szegény- nyomorúságot. Mi vagyunk azok, akik mentálisan, a képzeletünk és a hitünk által a saját sorsunkat, vagyis az életeseményeinket, a különböző személyekkel és ezen személyek által beidézett sorshelyzetekkel való találkozásainkat 18 és 21 éves korunktól errefelé "elrendeltük". A szüntelenül és önműködően keletkező, öngerjesztő és önműködő imaginációnk (vágyaink, akaratunk, félelmeink, a jó és rossz képzelgéseink, sóvárgásaink) valamint a karma-sugallatainkra, felelőtlenül megalkotott és spontán módon kibocsátott ("szélnek eresztett") érdekes, de ártó, vagy építő képzeletünk, és annak a képzeteinek a szavaink által formába öntött gondolat-képeink segítségével hozzuk létre az életkörülményeinket. Mielőtt mindez, a láthatatlan gondolati és érzelmi, majd energetikai és végül: materiális szférákban is megvalósulni kezdene, az igazán éber ember, az ő titokzatos szellemi harmadik szeme által, igen finom sugallati szintjén, előre sejti, kívánja és néha még látja is, a jövő életeseményeit, a saját felemelkedését, vagy bukását, a saját örömét, vagy bánatát. Ezt nevezik a pszichológiában deja vue – élménynek, anélkül, hogy tudnák azt, hogy a jelenség alapja spirituális természetű.

    Emlékezünk talán az ide vonatkozó példákra (az anyára, aki huzamos aggodalmával a saját gyermekének a betegségeit és szerencsétlenségét "elrendeli" és arra a feleségre, aki férje hivatásbeli sikereit idézi elő).  Jézus tanította: "És meg fogjátok ismerni az igazságot és az igazság fel fog szabadítani benneteket." Ez a teremtői - megváltói igazság az egyetemes törvényekkel együtt működő teremtői képzeletünkben lakozik. Láthatjuk tehát, hogy minden karma-oldási szükséget jelző, szerencsétlen és boldogtalan lelki állapotot okozó helyzetből való fel -és megszabadulás, a spirituális törvényeknek az ismeretéből és ennek az ismeretnek a minél görcs-mentesebb és feszültség-mentesebb, tehát a békés lelki állapotban, és annak megfelelően nyugodt, lazán magabiztos és tudatos alkalmazásából: a pozitív képzeleti hitnek az állandó és folyamatos átéléséből, tehát gyakorlati alkalmazásból ered.

   A benső sugallat-lehallgatás és a lelkiismeret-meghallgatás megelőzi a foganatosítást és a teremtés törvénye alárendeli magát az embernek (a személynek), amikor az ember aláveti magát az Isteni felelősség-tudatának, a Felettes-Énjének. Vagyis: a lelkiismerete és az isteni felelősségtudata hangjának. Az elektromosság törvényét: az elektromágneses mezők és erőterek felgyorsított és gyorsítottan változtatott egymásba hatolásának a következményét: a keletkezett elektromos erők befogási és irányítási (lecsapolási) lehetőségét előbb megsejtették a tudósok mint a feltalálók. Az ide vonatkozó sugallatokat előbb megfejtették, úgymond lehallgatták és megértették egyesek, és csak azután próbálták ki és alkalmazták a gyakorlatban az elméletet ismerő, zseniális feltalálók, vagy a tervezők által előre nem látott, és csak a gyakorlati alkalmazáskor felmerült, technikai problémákra megoldásokat kereső mérnökök. De amikor az így nyert természeti erőt felelőtlen személyek kezelik, az erő, ez, az embernek a halálos ellenségévé válik. Hát akkor az ennél az erőnél és az atomokat összetartó erőterek felbontása következtében felszabaduló természeti energiánál is, ezerszer finomabb és azért sokkal hatásosabb és erőseb mentális erő: az Imagináció, vagyis az ember teremtő képzeletén keresztül ható, és az általa felszabaduló erő, hogy ne válna halálos ellenségünkké, amennyiben tisztátalan és zavaros életképzeletünkkel idézzük meg és alkalmazzuk ezt az erőt...

    Íme egy példa a mágia-tanból: Egy vasakaratú és primitív mágikus erővel rendelkező hölgy mindenképpen a magáénak akart tudni egy lakást, amelyben az egyik ismerőse lakott és gyakran elképzelte magát bemenni abba a házba és birtokába venni azt. Egy idő elteltével a ház tulajdonosa meghalt és csakugyan az erős akaratú hölgy, megvásárolhatta és birtokába is vehette az áhított lakást. Sok évvel később, amikor megismerkedett a spirituális törvényekkel, megkérdezte az oktatóját, hogy elképzelhető-e, hogy neki valamiféle köze lett volna az előző háztulajdonos halálához? Amaz azt válaszolta, hogy igen, mivel a hölgy vágya által felhevített képzeletnek az ereje olyan hatásos volt, hogy a rezonancia törvénye alapján, akaratlanul és önkéntelenül, de az ő extrém képzeleti ereje által, besegített és közrejátszott az előző tulajdonos korai halálába, noha elsősorban annak az öntudatlan és önkéntelen romboló képzeleti tevékenysége és tehát a karma-oldási képtelensége váltotta ki a halát, a polaritás, a karma, a fejlődés és a visszahatás egyetemes törvénye összhatása alapján. De a lakást minden áron megszerezni akaró hölgynek is lakolni kellet később ezért a felelőtlen mágikus tevékenységéért, mert kis idővel a ház birtokba vétele után, meghalt az ő férje, akit ő valósággal imádott.

    Az egyszerű ház-birtoklási vágy és az akaratlanul kierőszakolt beteljesülés még nem kellett volna ilyen tragikus következménnyel járjon, ha azt, nem előzte volna meg az egoista akarat kisugárzása. De a Rezonancia törvénye miatt, a férjével együtt, a Hatás és a visszahatás - a Karma- törvénye hatása alá kerültek mindannyian. Persze, mind az előbbi tulajdonosnak és mind a nő férjének a tudattalanjában erős rombolási és önrombolási programok léteztek, amiket mindössze aktivált a nő kizárólagos akarati-vágya, illetve azoknak a negatív kisugárzása aktiválta és felerősítette az ő megalkuvást nem ismerő képzeletét. E férfiaknak kellett hogy létezzenek, kellett legyenek más kifizetetlen Karmikus számlájuk is. Mindenesetre, a hölgy, ha már annyira szeretett volna egy megfelelő házat, akkor, a következőképpen kellett volna azt kérje: "Határtalan teremtő akarat, add meg nekem azt a megfelelő otthonomat képező házat amely egyenértékű azzal, amit megkívántam, és ami az enyém a rendeltetésemmel együtt járó Isteni jog és gondviselés alapján." Ebben az esetben, az egyetemes törvények alapján történő isteni kiválasztás egy mindannyiuknak megfelelő állapotot hozott volna létre és mindenki az ő rendeltetése tökéletes megvalósulásának megfelelő házban élhetett volna zavartalanul.

    A sorsunk isteni értelmével összhangban álló, az egyetemes megváltási terv megvalósításában közreműködni hivatott Személyi Megváltódási sorsprogram az egyedüli mágikus erőforrás, amely sorsunkra és körülményeinkre pozitív hatást gyakorolhat, anélkül, hogy valakinek is ártana. A határozott körvonalú képzelgésekkel és pontosan kimondott, pozitív sors-idéző igékkel társuló vágyakozás, egy feltartozhatatlan erőforrás, amelyet az isteni igazság útjára tereli az automatikusan amúgy is munkálkodó képzeltünket, amely irányítatlanul csak káoszt eredményez. Ezért, nem csak a boldogsághoz vezető, boldogulási lehetőség, illetve egy boldogulási előfeltétel és tehát életszükséglet a képzelet-irányítás és fegyelmezés, hanem spirituális életfeladat is („Munkálkodjatok, mert a ti Atyátok is munkálkodik!) Ezért a legfontosabb mindig az első aktus: a mágikus Ige (a primum movens) megalkotása , vagyis az, hogy úgy beszéljünk és úgy képzelegjünk, "ahogy azt kell": mindig az egyetemes törvények szerint, az egyetemes megváltásnak megfelelően, az egyetlen értelmes életcélnak a megváltásnak a magvalósítása szellemében. Mert a Mágia törvénye nem a zavaros egoizmust kiszolgáló ördögi erők törvénye. Mindig azt kell kérni tudatosan és határozottan, azt kell igényelni a kimondott a mágikus Ige által, amiről érzed is, hogy a teremtés és a kiegyenlítődés érdekében tudod használni és ezért az tényleg a tiéd kell legyen a születési jogod alapján. Amennyiben az imént említett, példabeli asszony a következőket mondta volna magában, hogy "Amennyiben az a ház az enyém, nem veszíthetem el, de amennyiben e ház nem az enyém, akkor kérem az annak megfelelő értékű házat," talán a korábbi gazdája máshová költözött volna, vagy a nő talált volna egy számára még annál is megfelelőbb házat.

    Vigyázni kell tehát, mert minden dühös - haragosan, vagy lagymatagon kinyilvánított egyéni vágy, szerencsétlenséget és kellemetlenséget hoz maga után és nem ad semmiféle elégtételt az elindítójának. Az „édes-bosszúvágy” beteljesülése soha, senkinek nem ad tartós örömet, hanem inkább hátráltatást okoz hosszú távon. Az örök embert figyelmeztették Jézuson keresztül az égi hatalmak: "Ha lehet múljon el tőlem e keserű pohár, de úgy is a te akaratod érvényesüljön." És: „A keserűség méregpoharát, mindenkinek magának kell ki innia.” A Mágia és a tiszta személyi tudat törvénye szerint

az ember mindig megkapja azt amit előzőleg világosan akart, amennyiben lemond az együgyű és primitív, vak-ambíciójáról az ilyen jellegű vágy-képzeteivel együtt. A lemondás és az elbocsátás segítségével elért szellemi szabadsága által ugyanis, a képzelőereje szabad áramlásával és az intuíciója zavartalan mágikus működésével, lehetőséget biztosít az Isteni Értelemnek, hogy a számára dolgozzon. "

    „Állj meg csendben és hozd létre magadban a zavartalan és boldog égi nyugalmat és ebben a feszültség nélküli békében várd az isteni ajándékokat és a világos útmutatást."

     Egy asszony igen kétségbeesetten állított be a Mesterhez, mivel a lánya egy olyan, az anya által felelőtlennek ítélt, kiránduláson akart részt venni minden áron, amelytől féltette. Az anya elmesélte, hogy ő már minden lehetséges "józan érv" felsorakoztatásával megpróbálkozott azzal, hogy a lányát lebeszélje, és minden lehetséges veszélyt, amely az úton a gyermekét fenyegetheti felsorolt, de amikor ez sem hatott, a végén egyszerűen megtiltotta a lányának, hogy elutazzon. Ennek ellenére a lány hajlíthatatlan maradt és még inkább el akart menni. A Mester, ahelyett, hogy igazat adott volna neki, a következőket mondta: "Megerőszakoltad az eseményeket és most viseled a következményeket. A te szembeszegülésed és a személyes ellenkezésed pontosan az, amitől a lányod még jobban izgalomba jön a kiránduláson rá váró élvezetek és kalandok elképzelése következtében. Hagyd, hogy békében elmehessen és emeld le aggodalmaskodó lelki kezeidet róla, hogy ez által, görcs-mentesen helyezhesd őt az isten hatalma alá. Azután ismételd el magadban a következőket:"

    "- Átengedem a kezemből ezt az általam veszélyesnek látott sors-helyzetet a Határtalan Szeretet és az alkalmazó Isteni Fény által létrehozott Isteni Bölcsesség kezeibe és amennyiben ez a kirándulás egy isteni terv magvalósulásának az eszköze, megáldom és nem szegülök ellene. Amennyiben viszont a Megváltói Értelem hatásán kívüli (Lilith!) erők hozták létre, áldásomat adom azért, hogy megsemmisült."

    Két nappal azután, hogy az anya kimondta e mágikus szavakat, a lány közölte az anyjával, hogy lemondott a kirándulásról és ezzel az élet visszaállt a normális kerékvágásba. Meg kell tanulnunk nyugodtaknak lenni és belső ellenállás és feszültség  nélkül lépni kapcsolatba az isteni és az azokat szolgáló, azokat kifejező, alacsonyabb rendű szellemi erőkkel, még akkor is, ha ez, az első látásra elképzelhetetlennek és megvalósíthatatlannak tűnik.

   Íme még egy furcsa példa a "Ki mint vet úgy arat" - példázattal értelmezett Mágia tőrvényének a megnyilvánulásáról: Egy nő azzal a kéréssel jött a Mesterhez, hogy a banktól több hamis húsz dollárost kapott. Nagyon mérges volt, mert meg volt győződve, hogy a banki tisztviselő nem fogja elismerni ezt a lehetőséget. A Mester azt válaszolta, hogy a vádaskodás és a harag helyett, vizsgálják meg együtt azt, hogy mivel vonta magára a nő ezt a helyzetet? Egy pár kérdés-felelet után a nő felkiáltott, hogy megvan a baj forrása, ugyanis egyik barátnőjének egy pár (színházi) hamis-pénzérmét küldött, de nem ártatlan viccelődés szándékkal, hanem azért, hogy gúnyt űzzön a barátnőjéből. Az egyetemes Mágia és a Karma Tőrvénye alapján működő mágikus tudattalan képzelete viszont, nem értette a viccet és ezért visszafordította a játékot, hamis bankjegyeket küldve a számára is. A Mester azt mondta neki, hogy most a teremtés és az öntudati integritás (A Mágia), valamint a megbocsátás, vagyis az oldás és az oldódás: a szabad információ-áramoltatás (A Fejlődés és a Szeretet) törvényeit (Angyalait) kell hívni segítségül: "Az emberben élő Krisztus a megteremtője és ő a feloldó megváltója is minden diszharmonikus helyzetnek.” A Mester a következő varázsigét mondta: „Végtelen szellem, mi a Megbocsátás Urát hívjuk és előre megköszönjük, hogy a mi oldalunkon áll. A barátnőm, nem veszítheti el ezeket az értékeket, amelyek őt illetik az isteni jog által." - Most menj el a banktisztviselőhöz és mond meg neki félelem nélkül, hogy tévedésből hamis dollárokat kaptál. A hölgy megfogadta a Mester tanácsát és nagy meglepetésére a tisztviselő elismerte a tévedést, bocsánatot kért és igen udvariasan a hamis bankjegyeket kicserélte érvényes bankjegyekkel.

       Az egyetemes törvények ismeretében, a Hit segítségével az ember kijavíthatja a mentális tévedéseit (Újraprogramozhatja a karmájából adódó, tudatos, vagy tudattalan és önkéntelen negatív és zavaros igényléseit). Deazoknak a körülményeknek és jelenségeknek a létezését, ami már megnyilvánult és létrejött már a fizikai és a pszichikai világban, annak nem szabad - és nem is lehet - letagadni a létezését. Azokat feltétel nélkül és határozottan el kell ismerni, majd az ok – okozati összefüggéseket be kell ismerni. Nem csak, hogy nem lehet erőltetve elérni (Az ilyen mentalitás közönséges Mentális erőszak!), hogy visszaalakuljon egy már korábban kialakult, vagy egy kialakuló félben levő állapot, vagy egy élethelyzet, illetve, hogy az átváltozzék olyasmivé ami nincsen (Pl. egy szeretett családtag, vagy élettárs korai elvesztése, vagy egy anyagi veszteség változzék át meg nem történtté.), de az ilyen, fizikai valóság - ellenes (mágikus) törekvéseink igencsak veszélyesek és a fekete-mágia gyakorlásával egyenértékűek, aminek beláthatatlanul veszélyes és romboló hatásai lehetnek.

     Ha gazdagságot akarsz, előbb a saját tudatodban kell gazdagnak lenned teljes meggyőződéssel. Ha igazságot akarsz, saját személyedben kell igaznak lenned teljes meggyőződéseddel. Ha egészséget akarsz, teljes meggyőződéseddel kell hinned az egészséged megvalósulási lehetőségében. Például: egy nő prosperitásra igényelt mágikus erősítést a Mestertől. Mivel nem volt munkára nevelve, ez a nő belső, dühös lelki ellenállást érzett a házimunkák iránt és a háza mindig nagy rendetlenségben állt. A misztikus azt mondta neki, hogy amennyiben gazdag akar lenni, előbb rendszeretővé kell válnia. Minden nagy vagyonra szert tevő ember rendszerető volt, mivel az életünknek rendeltetése van és így, a rend az ember legelső törvénye. "Nem lehetsz soha boldog, ha az elégett gyufaszálakat beszúrod a tűpárnába.” A hölgy nem vette ezt zokon és mivel jó humorérzékkel rendelkezett, magát takarítónőnek nevezve, elkezdte rendbe szedni a lakását. Újrarendezte a szobabútorzatát, megjavította a fiókokat, kipucolta a szőnyegeket és mindjárt egy váratlan ajándék formájában hatalmas pénz-donációhoz jutott. Sőt, mivel erős képzelőerővel rendelkezett, egy bizonyos idő elteltével ez a nő gyártulajdonos lett és ő vezette a könyvelést, mindig nagy gondját viselve a külső gyarapodás számon tartásának, tudván, hogy az Isten az ő vagyona és neki felelősség-teljesen kell bánnia és gazdálkodnia ezekkel, a spirituális evolúció szempontjából, az ő számára és mások számára is, fontos anyagi értékekkel.

     Sokan nem tudják, hogy a kapott és az adott ajándékok, valamint a nem használt és feleslegesen felgyűlt, de tudatosan elengedett: másoknak adott tárgyak és anyagi javak mind a kiegyenlítődést szolgálják és a felhalmozások és az értelmetlen, öncélú spórolások menthetetlenül veszteséghez vezetnek. "Ott ahol tékozlás volt, most sporlás van, és ott, ahol több halmozódott fel, mint amennyi szükséges, ott szegényedés állt be." - Ez a polaritás és a kiegyenlítődés törvényének a következménye.

    Amennyiben az ember nem ismeri, hogy miképpen kell a pénzt hasznosan elkölteni és értéktudattal elajándékozni, ugyanaz az összeg el fog veszni értelmetlen és érdektelen, vagy éppenséggel szomorú (nem egyszer tragikus) módon. A Mester egyik ismerőse azért panaszkodott, hogy pénzszűkében le kellett mondja a családjának ígért pünkösdi dísz-ebédet, de ez hamis állítás volt, mert bőséggel lett volna a családi ebédhez elégséges pénze, de arra gondolt, hogy megspórolja. Egy pár nappal azután valaki behatolt a lakosztályába és pontosan annyi pénzt emelt el tőle, amennyibe a díszebéd került volna. A törvény annak kedvez, aki félelem nélkül áramoltatja az életenergiákat és a hit bölcsességével, de persze pazarlás és tékozlás nélkül él.

   Az ember vagyona kifogyhatatlan és kiapadhatatlan, amennyiben teljes bizalom és hit táplálja a pozitív megvalósítási vágyait. "A tárgyi valósággal szembeni, tehát a sorshelyzeteiddel, vagy a szeretteid helyzetével és akaratával, vágyaival szembeni ellenállásaidtól, ellenálló görcseidtől és feszültségeidtől, az elbocsátás és a megbocsátás éber gyakorlásával megszabadulván, és így teljesen lenyugodván, HAGYD HOGY A TE POZITÍV HIT-KÉPZELETED MINDIG VELED és előtted JÁRJON." A hit-képzeletünk a megváltási tervünk beteljesítését szolgáló anyagi eszközök megjelenésének és a megfelelő életkörülmények kialakulásának a feltétele, ő a boldog nyugalomhoz érkezésnek és a remélt anyagi dolgok misztikus szubsztanciája. A hit a még láthatatlan szférában levő, de megnyilvánulásra váró dolgok személyi és mágikus nyilvántartása, mivel a hit megkeményíti az imaginációt és feloldja és eloszlatja az ellenkező, zavaró és bizonytalan gondolat-képeket. A HIT MEGERŐSÍTI A POZITÍV IMAGINÁCIÓT ÉS AZ ELLENTÉTES, ZAVARÓ ÉS BIZONYTALAN GONDOLAT-KÉPEKET FELOLDJA ÉS SZÉTPORLASZTJA.. "Két másodperc alatt elérhetnénk mindent, amit akarunk, ha nem lennénk feszültek, ellenállók, gyengék és hitetlenek." Ha annyi hitetek (és nyugalmatok – bizalmatok) lenne, mint egy mustármagnak, azt mondanátok a hegynek, hogy…”

    Jézus elhozta nekünk a megváltáshoz vezető erkölcsi alapállásnak megfelelő, teremtői látomások törvénykönyvét: az evangéliumot, vagyis a HIT TŐRVÉNYÉT. Ez, az evangélium által kinyilatkoztatott megváltói hit-erő, nem más, mint a tíz egyetemes törvényt egybeötvöző, általánosan érvényes közös eredő, az egységes isteni törvény: a megváltás törvénye, amely egységes hit-erő erősebb és több mint a többi tíz egyetemes törvény külön – külön, több mint egy - egy törvény önmagában és ezért a teremtés pozitív értelmében vetett erős hitünk által meghaladhatjuk például a KARMA törvénye negatív következményeit is. Ez viszont feltételezi a teljes megbocsátást: az oldódás és a kiengesztelődési képesség legmagasabb (spirituális) és leggyakorlatibb (hétköznapi) szintű gyakorlását. Ami viszont, nem az élvezet-centrikus és a kényelmes luxus-élet érdekében elfogadott megalkuvást, nem a természet-szennyezésébe beleegyező a korrupciót, nem a hamis alapállást: nem a teremtés és megismerése ellenes olcsó kiegyezést jelenti, hanem a harcias éberség által biztosított oldott állapotot és felelősen éber létezést. Az oldott, de figyelmes és éber megismerési képesség kialakítását és szüntelen gyakorlását is igényli tőlünk tehát a Hit tőrvénye. („Nem arra való a fény , hogy azt a véka alá rejtsék!”)

    A hit tőrvénye, a megváltás törvénye, ez a legfőbb tőrvény tehát, amely feloldja az embert a személyi karmája sugallatainak a negatív hatása és következménye alól, vagyis a félelemben fogant ötletei és szorongások időszakában keletkezett zavaros képzetek megvalósulása alól, a tragikus események bekövetkezése alól. E törvénynek köszönhetően, a megbocsátás szellemében, és nem a korrupció és a negatív ítélkezés terhe alatt, az ember látszólag "ott arathat, ahol nem is vetett!”

    Számolni kell azzal, hogy minden múltbeli és jelenlegi sors-esemény és élethelyzet a mi belső zavaros képzeteinknek a tükre és ezért mindig azt kell mondanunk magunknak, hogy: „Mindenkink mindent megbocsátok és ezért nekem is megbocsátanak.” Megbocsátás és elbocsátás nélkül, vagyis, állandóan fenntartott, teljesen feszültség-mentes, belső nyugalmi állapot nélkül,  lehetetlen az igazság- megismerése, az igazi boldogsághoz vezető megvilágosodás, és így a kiegyenlítődés, de azt is fontos tudni és számon tartani, hogy a felismert igazság bátor felvállalása és kimondása, valamint az egyéni tévedések nyílt és őszinte beismerése és felvállalása nélkül, vagyis, a velünk történt negatív események és hátráltatások, csődök és kudarcok kauzális (karmikus) okainak a be-ismerése nélkül, nem jöhet létre az igazi oldódás és megbocsátás sem. Mert csak azt engedhetem el, amit előzőleg már jól megfogtam, vagyis csak az nem foglalkoztatja és nem zavarja tovább az elmémet és a képzeletemet – és ez által a sorsomat! -, aminek az igazi okát (A kauzális okát: vagyis az én horoszkópomból kiolvasható fejlődési sorsprogramom által a környezetemből kiprovokált ok – okozati összefüggéseket) teljes mértékben felfogtam és elfogadtam. (Metafizikai értelemben ugyanis, valamit felfogni, ugyanazt jelenti, mint megfogni: az eszemmel, gondolkozói képességemmel megérteni.)      

    Az emberre valósággal ömölik az áldás és a bőség tárgyi megvalósulása, ha a tisztázó megértést követő megbocsátás és az elbocsátás útján járva, lelki és képzeleti feszültségektől mentesen, az égi adományok felé megnyitja magát. "Mindaz amit az Égi Birodalom csak adhat itt van az én életemben." Az örök ideák létkörében a földi boldogság-állapot vár arra, aki képes meghaladni a természeti lét és az emberiség öncélú élvezetszerzési lehetőségek logikájára alapozott ésszerű és földhözragadt gondolkozását. Az emberi gondolkozásban mély megbántottságok, ambíciók, félelem, gyávaság, gyűlölet, hiúság és egoizmus által vezérelt vágy-képek uralkodnak, és azok működtetik az egyéni és a csoport – képzeletet. De Jézus azt mondta, hogy: "Legyetek bátrak, mert Én legyőztem a Világot." Ő legyőzte a karmikus negatív képzetek és lelki állapotok hatalmát. Az emberi faj közös tudattalanja, az úgynevezett Akhasa könyvtár, és így, az ember tudományosgondolkozása is, ma telítve van egoista kapzsisággal és a hibás boldogság-képzetek miatti ellenállásokkal, a beteljesületlen boldogsági-vágyak miattibántottsággal, haraggal, sérelemmel, bosszú- vággyal, fölösleges egymás fölötti győzni- akarással és egymás általi, egymással szembeni nyerni- akarással, és mindezzel együtt, a veszteségtől, a betegségtől, valamint a haláltól való félelemmel. Jézus megismertetve ezeknek a negatív képzeteknek az eredetét az emberi szívekben (A mindenkiben létező Lilith-képzetekben) és kimutatta ezeknek a korrupt imaginációban gyökerező vészterhes eredetét. Megmutatta a bűnök és vétkek belső gyökét és azt tanította, hogy a gondok, az aggodalmak, a félelmek, a harag, a gyűlölködés, a neheztelés és a bántalmak, el kell hogy múljanak az ember szívében a kauzális megismerés segítségével, és akkor az ember számára a megsemmisülés képzete: a halálképzete is átalakul az istennel való egybeolvadás boldogságának, tehát a személyi kiteljesülésének a képzetévé.

     Mi tudjuk már, hogy a tudományoskodó kételkedés ellenére, a halál-félelem feloldható azáltal, hogy megismerjük, megértjük és beváltjuk a személyi horoszkópjainkból kiolvasható karma-oldási életfeladatainkat és ennek megfelelően, a tudattalanunkat betápláljuk (beprogramozzuk) az életfeladataink betöltéséhez elégséges erőnlét és egészség képzeteivel és az örökkévalóságba vetett hittel. Hiszen tudjuk, hogy a tudattalan egy irány és irányzék nélküli erőforrás lévén, valóra váltja a felé küldött képi és érzelmi impulzusokat (parancsokat), anélkül, hogy azokat különösebben felülvizsgálná, elemezné, értékelné, értelmezné és felülbírálná, illetve, hogy valamit is visszakérdezne a javítás érdekében. A tudatfölötti egyetemes erő (A Krisztus) oltalma és vezérlése, vagyis az Egyetemes Felelősségtudat és az Egyetemes Igazságtudat Logoszának alárendelt személyes imaginációnk szintjén tudatosan irányítva-dolgozván a tudatunkkal és a képzeletünkkel, a szellem erősödését követi a lélek megerősödése és azt viszont, a testnek a gyógyulása, megerősödése és feltámadása: a test megújhodása, a betegségektől való teljes megtisztulása. Így, a fizikai erőnlét teljes elnyerése is valóra válik.

   Sőt: a szellemileg tudatosan élő, hívő ember, soha nem fogja elveszteni a földi tapasztalatai során szerzett pozitív ismereteit még a túlvilágon sem (a halálban), hanem a folytonos meditáció és a megbocsátás által biztosított zavartalan információáramoltatás segítségével, az energetikai és az öntudati auratesteit egymással összehangolva a kauzális testével, abba felszívja a felettes énjével közvetlen kapcsolatba került fizikai sejtjeibe felgyülemlett információkat és így, az étertestét, onnan az asztráltesttét, onnan a mentális testtét, onnan a spirituális testtét, onnan az ideatestét, majd végül: az új kauzális testét feltöltve az életében szerzett pozitív tapasztalati információkkal, egyetemes léttudatot erősítő energiákká változtatja a földi tapasztalatait. A legfelsőbb öntudata viszont (A kauzális teste), már örök életű és abszolút, mert közvetlen kapcsolatban áll az Istennel, amellyel egybe olvad a fizikai testből való kiszálláskor. Ez jelenti azt, hogy az igazi Kereszténység a bűnök bocsánata által biztosított zavartalan információ- és energiaáramlási lehetőségeken, vagyis a külső és a belső ellentétek kiegyenlítésén, a feszültségek feloldásán és a végső és abszolút kiegyenlítődés és újraszületés, az újra teremtődés reális megvalósítási lehetőségein alapszik.

     De vigyázat, mert nem alapszik a megváltásról szóló tanítás érvényesítése érdekében keresztáldozatot hozó Jézus isteni kivételezettségéről és misztikus tetteiről szóló vallásban. Abban a vallásban, amely az öncélú intézményépítési célokat ugyan jól szolgáló, de végül is, a magát kereszténynek nevező, „fogamzásgátolt tudatú”, steril nyugati embert kitermelő, megható meséken alapszik! Amiként nem alapszik a vakszemű materialista tudományok „holt-biztos” sírhalmain sem.