Kozma Szilárd karma és családasztrológus:
Az ellenség fontosságáról, mint a fejlődésünk kihegyhetetlen eleméről
Harmadszori köszönet az egyetlen kiengesztelhetetlen ellenségemnek: a kökösi Nagy Puli Attilának, Saját megnevezésében: a székely anarchista vallásos prófétának, volt szekus - besúgómnak.
A közmondás úgy tartja, hogy gyanús az a személy, akinek nincs ellensége. Más változatban. nem is lehet jól élni ellenségek nélkül, illetve, hogy nem is egészséges dolog ellenségek nélkül élni. És ez természetes is, hiszen, amennyiben nem létezne olyan személy, aki a karmája hatására ne válna az esküdt ellenségünké, azt jelentené, hogy nem vállaljuk nyíltan és bátran és határozottan az általunk fontosnak tartott értékeket, gondolatokat, eszméket. Másrészt, nagy életvezetési és metafizikai – szellemi hiba, bele élni magunkat valaki más, vagy mások ellenségének a szerepébe és főként az ellensége állapotába, mivel az ránk, már csak fizikai egészség szempontjából is, káros hatással van.
Én is tudom tehát, hogy sokan vannak, akik az általam művelt kauzális asztrológiával és a Hamvas Bélától tanult és az asztrológia húsz évi profi művelésén keresztül tovább fejlesztett metafizikai látásmódommal nem értenek egyet, és ez a fentiek szellemében, hálistennek így is van rendjén, de eddig senkivel nem találkoztam, aki akkora ambícióval vetette volna bele magát az ellenségem szerepébe, mint a Kovászna megyei Kökös nevű község (Sepsiszentgyörgy melletti község) alkoholizmus és rendetlenség miatt ki rúgott unitárius papja: a Gyergyóditrói születésű Nagy Attila, aki magát újabban anarchista vallásos prófétának és ennek megfelelően: Pulinak nevezi.
Ez a nálam kb. 12 évvel fiatalabb, gyermektelen férfi, miközben misztikus elméletekkel támasztja alá azt, és erényt kovácsol magának abból, hogy sehol nem dolgozik és az agybeteg felesége betegnyugdíjából élősködik (Ez az ő anarchizmusa...), az utóbbi években azt a célt tűzte ki magának, hogy engem és a családomat teljesen tönkre fog tenni, az által, hogy szerte az interneten található blogjain és különösen a Google-ben általa archivált írásaiban, amelyekre különböző, ugyancsak internetes ingyen-hirdetési lehetőségeket kihasználva, hívja fel az olvasó-közönsége figyelmét, rólam szóló, általa kieszelt, és a tárgyi valósághoz egyáltalán nem kötődő történeteket talál ki, majd ezekre alapozva a következtetéseit, a le szélhámosozásig és a le sarlatánozásig menő erkölcsi következtetéseket von le a személyemről, illetve az asztrológusi tudásom és munkám minőségéről. És teszi mindezt úgy és akkor, amikor ő, aki jóval fiatalabb nálam, és az életében soha, semmiféle különösebb küzdelmet nem kellett vállalnia – és nem is vállalt, sem feladatot, sem felelősséget - gyermektelenül is nyomorban él, az általa szerencsétlenné tett feleségének az omladozó és repedt falú putriában, ahelyett, hogy például fogná magát és legalább ennek, az otthonául szolgáló kulipintyó falait megerősítené, annak a hatalmas repedéseit betömné. És teszi ezt, mármint az én erkölcsi lejáratásomat és az általam művelt asztrológiának az ő állítólagos szakemberi – misztikus csodabogár kozmetikus minőségében történő „kritikai” kigúnyolását, annak ellenére, hogy ő maga egy, a szomszédai által és az egész falú-közössége által megvetett, szerencsétlen ember, aki nem csak gazdaságilag került nyomorult helyzetbe az által, hogy a szomszédait és a falus társait is éppen úgy rágalmazza a különböző internetes cikkeiben, mint engem kiemelten, hanem a szervezete is le van gyengülve attól a sok, rejtett, vagy nyíltan kifejezett utálattól és gyűlölettől, amit nap mint nap létre hoz magában és a közvetlen környezettében.
Mondom, ezzel a szerencsétlen emberrel, nem is foglalkoznék, amennyiben a papi képzettségére alapozva, még ha eleve hiteltelenítő helyesírási hibákkal telve is, de meg nem jelentette volna rólam a durva sarlatánozástól, a finomabb, misztikus elméleti kritikákig menő, hiteltelenítés és ezen keresztül a gazdasági tönkre tevés céljával írt un. cikkeit, egészen pontosan, az un. „Memoárjait”! És még ez sem bántana és nem késztetne „az érem másik oldalának” a felmutatására, illetve a védekezésre, amennyiben nem kellene egyedül és egymagam és Romániában, ahol a gyermekek után járó családi támogatás majdhogynem egyenlő a nullával (Semmiféle más, és csakis cinikusan segélynek nevezhető pénzt nem kapok mint ezt a gyermekenként törvényesen járó 42 lejt!), három gyermeket eltartanom.
Még csak az sem érdekelne, hogy olyan jelzések érkeznek vissza hozzám, hogy egyesek, akik ezeket a, nem csak, hogy minden tárgyi alapot nélkülöző, besúgói hazugságokat, de sötét bosszú-vággyal keveredett feltűnési viszketegségből eredő, sunyi – misztikus rágalmakat olvassák, csakugyan úgy képzelik, hogy ez a felesége betegnyugdíján élősködő, hőbörgő munkakerülő, aki magát még ráadásul anarchista (Vagyis: hamis!) prófétának is nevezi, ez a szomszédai és a faluközössége által évek óta lenézett és kiutált Nagy Puli Attila, ténylegesen „az igazság” másik oldalát” képezné és jelentené velem szemben, holott csak a maga lustaságából keletkezett szellemi, lelki és fizikai nyomorúságát jeleníti és testesíti meg, még akkor is, ha ebben a dohos és kietlen nyomorúságában, amiben a felesége betegnyugdíjából élősködve, annak az omladozó viskójából osztja az észt és a mocskot mások fejére, rólam nyilatkozva, röhincsél, mint aki mások által díjazott jó hecceket végez, éamely felsőbbrendű heccelései közben engem, a volt besúgottját folytonosan fölényesen le „Szilárdkáz”.
Hát köszönöm ennek a saját szellemi, lelki és fizikai piszkában röfögő nyomorultnak, hogy engem ilyen kiemelt helyre emelt a sajnálatosan silány és mocskolódó - anarchista érdekességeiben még inább unalmas és siláény "életművében", mivel az a tény, hogy engem és a spirituális tevékenységemet egy ilyen kisíklott sorsu, nyomorék misztikus, aki képtelen a szeretetre és a jó tanács befogadására, engem ennyire utál, a lehető legjobb bizonyítéka annak, hogy tisztességgel és maximális felelősséggel végzem az asztrológusi hivatásomat és napi munkámat.