Börtönfalakon belüli és kivüli foglyok
A börtönfalakon belül és kívül élő karma-foglyokról.
Karácsony este, de szilveszter este is, két számomra nagyon szimpatikus, de az utóbbi hónapokban - években nagyon, de nagyon porul járt női személyiségekre gondoltam, akik éppen börtönben töltik ezeket a szakrális napokat (karácsonytól vízkeresztig), bizonyára értetlenül állva és tudattalanul, vagy titokban neheztelve, vagy nyíltan haragudva az őket ért és bizonyára méltatlannak képzelt sors-csapásokkal szemben. Arról nincs hírem, hogy a remek, vagy éppenséggel zseni szülész-nőgyógyász és pszichológus, Geréb Ágnes hogyan viseli az őt megalázó meghurcoltatásokat követő börtöni fogoly-állapotot, de az a sajtóhírekből a tudomásomra jutott, hogy a mindig skatulyából kihúzott, tipp topp - ragyogó szőke hajkoronás Julia Timosenko, az Ukrán volt miniszterelnök, bele betegedett a bizonyára megalázónak és az ő szempontja szerint legalább is, vérlázító igazságtalanságnak érzett sors-nehézségeibe. (Itt bocsánatot kérek azoktól a Geréb Ágnes - hívektől, akik talán joggal is, felháborítónak találják azt, hogy az élet-szentséget felfedező és az élet kinyílását segítő szülésznőt egy kalap alá veszem a korrupció-gyanús politikus Júlia Timosenkoval, hiszen az is könnyen lehetséges hogy a két ember között óriási a morális alapállásban való eltérés, persze a szülésznő javára, de mindjárt meg fogják látni, hogy abban, amiért éppen a kettőjükre gondoltam karácsony és újév táján, nagy a hasonlóság, sőt esetleg a spirituális helyzet-azonosság is közöttük.)
Bármennyire is igaz lenne az, hogy Júlia asszony (kisasszony?), még a politikai tevékenységét megelőző olajgazdasági igazgató korában, nem éppen törvényes gazdasági manőverezésekkel, vagy másképpen - ehhez én nem értek - érdemtelen vagyon szerzést célzó korrupt játszmákban vett részt, akár a maga hasznára, az orosz gáz-cápák javára és a nemzete kárára, akár csak a gázirányító, gázadagoló szakember barátai - kollégái javára, a tény mégis az, hogy nem véletlenül és nem is teljesen csalással választották meg egy akkora és egy olyan labilis ország élére, mint Ukrajna, és Miniszterelnökként bizony voltak pozitív törekvései és eredményei, ha úgy tetszik, akár érdemként elkönyvelhető politikai tettei is, ami egy olyan (ellentmondásosan zavaros politikai-erkölcsű) és egy akkora országban mint Ukrajna, bizony nem csak rendkívüli intelligenciával párosuló rátermettséget igényel, hanem óriási felelősséget is, amely feltételeknek úgy látszik, hogy a törékeny alkatú szőke szépség csodálni valóan eleget is tett. Nem hiszem tehát hogy csupán a primitíven ostoba női szolidaritás - aminek a káros hatásainak pl. én ki voltam téve a gyermekeimért és azok tiszta jövőhöz való jogaiért való harcaim során - lenne az, ami azt a rengeteg szimpatizánst és tüntetőt az utcára képes vinni az Ukrán fagyos időkben is, valahányszor Júliával kapcsolatosan történik valami. Valahogy, mind az élettapasztalatom, mind a misztikus intuícióm azt sugallja, hogy a politikus nőnek kellett valami erős és hathatós pozitív dolgokat is tennie a népe számára, ahhoz, hogy ezt az erős politikai szimpátiát és elismerést ki tudta váltani nem csak az ukrán nők tömegeiből, de
a férfiakéból is.
A Geréb Ágnes rendkívüli érdemeit nem akarom újból felsorolni, hiszen meg tettem már számtalan alakommal. Tény az, hogy ezen érdemeik és a szülésznő esetében legalább is, vitathatatlan pozitív eredményeik (jó cselekedeteik) ellenére ez a két kiváló nő ma és a tegnap és holnap és holnapután is és sokáig még, közbűnözőként börtönben, más, szabadon élő és gaztetteit talán ilyenkor is szabadon és büntetlenül folytató, millió ismert és ismeretlen gazemberrel szemben, szabadság-fosztva és megalázva és méltóságától - legalább is a külvilág számára - fosztva sínylődik, nem lehet a szeretteivel, nem lehet senkivel csak a foglár őreivel és a többi joggal, vagy az esetleg hozzuk hasonló módon, a világi törvényesség logikája szerint, náluk kevésbé nyilvánvalóan jogtalanul elítélt rabbal.
De nem csak az egyszerű emberi empátia és a természetes szolidaritás-érzés miatt gondoltam rájuk ezekben a napokban (hiszen a Csíkszeredai hazudozó ügyvédek, a tévedés-elkenő és hazugság-védő bírónők, az ignoráns és feminista hülyeségüktől vezetett szociális hivatalnoknők és az őket fedező, mindenféle közéleti demnitáriusok éppen elég lelki és testi gyötrelmet és valóságos szenvedést okoztak a múlt évben nekem is.), hanem az a tudat, hogy ezek a porul járt rendkívüli személyiségek, teljesen értetlenül, tehát akaratukon kívül tök ostobán, és mindenféle fény-értelmem, racionális magyarázat nélkül kell elviseljék azt amiben vannak, az értelmes és elfogadható racionális magyarázat és indoklás legkevesebb reménye nélkül. Hiszen teljesen világos, hogy a Geréb Ágnes ellen felhozott vádak hamisak, illetve, erőltettek, mivel olyan szakmai eredményekért vádolták be, amelyekért éppenséggel, hogy a legmagasabb kitüntetéseket érdemelné – a világi logika szerint legalább is. Én viszont azt is tudom, éppen a saját ide vonatkozó tapasztalataimból következő megvilágosodásaimból, hogy rejtett karma-feldolgozás szempontjából ezek nagyszerű emberi és szellemi képességekkel rendelkező, de szerencsétlenné vált asszonyok, nem véletlenül vannak ott ahol éppen vannak (Annak ellenére is, hogy ez a tény egyáltalán nem menti fel az őket elgáncsoló és szerencsétlen helyzetbe hozó ellenségeiket és hamisan ítélkező, lelkiismeretlen bíráikat!). És az a legszomorúbb az egészben, hogy gőzük nincs arról, hogy miképpen kellene fel- és kihasználniuk azt a rendkívüli, mondhatni spirituális szempontból szakrális helyzetet (Asztrológiai szempontból a Halakkal, a XII. házzal, valamint a Szaturnusszal és a Plútóval kapcsolatos), amiben vannak, és amelyet ha kellőképpen és megfelelően ki tudnának használni (pl. egy olyan spirituális tudásnak a birtokában, mint amilyennel egy kauzális asztrológus rendelkezik), egészen biztos, hogy ha nem is napok, vagy hetek, de néhány hónap alatt, egészen biztos, hogy megnyílnának előttük a börtöneik ajtói és kapui, sőt: esetleg még magas kitüntetésekkel övezve, maximálisan is rehabilitálnák őket!
Hát ezért gondoltam én ezekben a napokban rájuk és az emberiségnek arra a messzemenően többségi részére, aki csakúgy mint ők a karmikus programjának (ontológiai bűnbe-esetti állapotának) a rabja, még akkor is, ha nem veszi körül konkrét börtönfal, ezt a több mint hat milliárd embert.