De mondjuk, hogy a képlet mégsem jó, mert ő egyes helyeken Kos, máshol meg Vízöntő Ascendenst emleget. – Egyébként a VIII. házban álló, tök negatív Ikrek Jupiterjével, számomra teljesen világos, hogy kauzális kérdésekben rejtőzködve hazudik, illetve hazudozva rejtőzködik, mert nem akarja, hogy a misztikusok őt „megfejtsék”! – Még úgy járna mint Benkő Dániel meztelenül magamutogató gitárművésszel, aki kinevezte tanítványnak, majd, amikor ezt Csernus elhérította, ötlet-tolvajnak! Szóval, a képletttől függetlenül, a Csernus prototípusával, nem csak a 22.es csapdájában találkozunk a felesége által szintén elhagyott szexológus: Daneka Doki személyében, de még inkább a Hamvas Karneváljában, az Absolom Doktor személyében. Absolom ugyanis éppen olyan tévesen – hamisan – beavatott, mint Csernus, és éppen olyan fűrészgyárba illően, de racionálisan kevésbé indokoltan ordítozik a pácienseivel. – Mert ha Csernus a kamera előtt is így ordibál, elképzelhető, hogy totál Absolom Doktorként viselkedik a rendelőjében. Hogy miért ordítanak? – Pontosan a lelepleződéstől való félelmükben. Csernus attól fél, hogy lelepleződik az, hogy az egész nagy pasizása és csajozása mögött (Egyébként: nem elég, hogy olyan rondán hangsúlyoz magyarul, mint nálunk a jó indulatú moldovai románok, akik annyira itthon érzik magukat erdélyben, hogy még magyarul is megtanulnak beszélni, még a pesti külvárosi jassz nyelvet is beszéli e romános kiejtésével, amitől borzolódik a szőr a hátamon.), az áll, hogy gőze nincs arról, hogy neki mint férfinak és potenciális apának nem éppen a feminizmus – persze, az ő steril publikumánál abszolút nyerő! – moralitását kellene képviselnie. Hogy tulajdonképpen, csak jár a szája, mert ő is csak egy igazi családi felelősség-vállalásra képtelen infantilis enfan terrible (vásott kölyök?), aki, Kozma Emőkéhez hasonlóan, anyuci után vágyik még néha, egy - egy kicsit gyengédséget szopikálni. Meg látnám én három olyan gyermek után, akiknek nem csak az egészségéért, de a testi épségéért, meg a jövőjéért is felelősnek kellene lennie, a fülbevalós „pasit”, hogy mit kezdene a liberálisan moralizáló feminizmusával!
De nézzük a prototípust, a Karnevál főhőse, Bormester Mihály, Máté nevű patafilozófus ismertetésében:
„A Herminautikua meghatározásában Absalom Doktor, un sage mal initie. ....
A francia mal, hamisat is jelent. Mondjuk így: hamisan beavatott. Találónak tartja?
Tistan megijed. Nem tudom, mondja. ...
Máté: Abasolm a múltkor sokat beszélt Herstallékrol. Háziorvosuk. Már több mint harminc éve. A grófnő krónikus, sőt permanens fejfájásainak az oka, szól harsogva doktorunk, hogy házassága nem sikerült. Orvostól ilyen megállapítást példátlannak tartok. EZ ABSOLON ELŐNYE MINDEN MÁS ORVOS FÖLÖTT. Tudja, hogy z embernek van valamije, amit a régiek léleknek neveztek. Sőt, ő ezt valamilyen tanulmány tárgyává tette. Az okkultizmusban otthonos, misztikusokat olvasott, az asztrológiát elvben ismeri. A grófnő fejfájásainak az oka meglepő. Én, mondotta a doktor bömbölő hangján, ezt már harminc évvel ezelőtt megjósoltam. Ön, mondom, ha a hangjával gyógyítani tudna, a grófnőnek a húsz éves kora egészségét vissza tudná adni. Absolom tovább bömböl. A grófnő a fejfájásokba menekült, mert azokat a normális szenzációkat, amelyeket az emberi élet nyújt, de amelyben neki rész nem lehetett, most a szenvedésben kezdte keresni. Az ilyen természetű betegségek szenzáció-szurrogátumok. Mert a betegség fő tulajdonsága, hogy izgalom. A léleknek élményekre van szüksége. A lélek, élményekkel táplálkozik. Ha élmény nincs a lélek elpusztul. Nincs kellemes élmény? Akkor legyen fájdalmas! Nincs boldogság? Akkor legyen szenvedés! Nem lehet tőle elvenni. A beteg est az élményt élvezi. Erősen ragaszkodik hozza. Mert ebből él... Férje, Herstall tábornagy a neuralgiás hipochondria klinikai esete. Ha orvosilag megvizsgálja, makkegészséges. Mindenféle szolgálatra jó. Mégis, a legbetegebb ember, akit valaha láttam. Hipochonder? Mi az, hogy hipochonder? Reszketni attól a betegségtől, amit meg szeretne kapni, úgy, hogy az csak szenzáció legyen, de veszélytelen. Mivel ez nem megy, vagyis, mivel a betegségnek az a természete, hogy veszélyes, el kezd félni. Most rá jön arra, hogy a félelem pont olyan, mint a betegség. Még nem az, de bármely pillanatban, bármely betegségre, teljes névértékben beváltható. Közben nem veszi észre, hogy a mohó lélek tele zabálja magát félelemmel. Vagyis meg van mérgezve. Ezt hívjuk neurotikus
hipochondriának...
Egész sereg szebbnél szebb esetet mondott el. A rákról olyasféle megjegyzéseket tett, hogy az az életben elkövetett mulasztások fölött való önmardosás betegsége. A Tuberkulózis általában, patológ anti intellektualizmus. .... - Az egyetlen zavaró mozzanat az előadása dinamikájában volt. A fortissimót senki sem bírta. Nyilván, ha valaki szüntelenül üvölt, abban a rettegésben szenved, hogy eszméit nem fogják méltányolni. De Abasolom nem az az ember, akit egyszer ha száját kitátotta, el lehet hallgattatni. ... Amint látja, ebben eddig nincs több szélhámosság, mint amennyi az ilyen dolgokban általában lenni szokott . A herminautika álláspontja a következő: Ábsolom doktor jó diagnózisokat csinál. „ - Ha ön legalább egy kicsit a terápiát is komolyan tudná venni, egészen tűrhető orvos lenne. Ábsalom persze, nem is hallja, bömböl tovább....
Mert kérem szépen, a doktornak esze ágában sincs gyógyítani. A beteghez férkőzik, titkát kilesi, és a beteggel együtt a betegség szenzációit ő is élvezni kezdi. Ábsalom a legérdekesebb parazita, akit valaha láttam. A kolosszális ebben az, hogy ő a betegnél aránytalanul kisebb kockázattal élvez. Miért? Mert nem ő a beteg. Ő csak ott van, s a betegségbe belenyal. A legízesebb falatokat a betegtől elkapja és gyorsan lenyeli! Ha a beteg ezt tőle zokon veszi, tüstént azt vallja, őrüljön, hogy elvette tőle, mert ebbe bele halt volna....”
Kérlek nézzétek meg a Bevállalja néhány darabját és csodálkozzatok el azon, hogy Hamvas Béla, aki 69-ben halt meg, amikor még számítógépről is alig hallottak az emberek, nem hogy internetről, már ismerte Csernus Imre doktor urat, aki viszont még csak három éves volt akkoriban. Következésképpen, annak ellenére, hogy Csernus doktor egyáltalán nem egy olyan, az áldatlan tevékenységgel tudatos kártevő misztikus, mint A.J. Krisztián, beszélnünk kell róla és kritikailag kell értelmeznünk a néha – tudatosan, vagy akaratlanul, de - spirituális húrokat is pengető munkáját, mivel az a tény, hogy az egyes a látszólagos pozitív eredményei ellenére, hosszú távon, sok kárt tesz, sőt tömeges kárt hoz létre az állítólagosan gyógyító tevékenységével. És ezt a kijelentésemet a Viola által is elemzett, Kitty esetével is alá tudom támasztani:
Ha megnézzük a videót döbbenetes a Csernus Luciferi (- És azzal, hogy ezt a kifejezést használom, egyáltalán nem túlzok a hatáskeltés érdekében, ahogy a doki szokta!) mentalitásának, cselekedeteinek, hogy ne mondjam: tudatos ördögi játszmájának a szimbólikája: A beszélgetés elején egy pólyában levő „valamit” – gondolom, játék babát – tartó, az átélt traumák és általa okozott tragédia által furcsa módon komollyá tett, a doktorra nagyon figyelni igyekvő, és nyilvánvalóan egyértelműen és határozottan, annak a hatása alatt álló, attól bármit elfogadni és bármit elismerni kész kamaszlányt látunk, akit a doki a szó szoros értelmében nem is leckéztet, hanem szid. Mielőtt tovább lépnénk, gondolkozzunk el azon, hogy mit is akar(na) a pólyába rejtett játék baba jelenteni - Amiről és aminek a funkciójáról, vagy szerepéről egyébként a pszichiáter szakember, feltűnő módon, sőt: tüntetően egyetlen szót nem ejt és nem is kérdez Kittytől, annak ellenére, hogy ő adta oda neki a felvétel elején! Mit keresett az a pólyás baba, a hirtelen magzatot fogant „gyilkos lány” ölében? Miért rakta a babát Csernus a kamaszlány ölébe, ha utána onnan éppen, hogy nem brutálisan kivette? Ha a későbbi történések fényében, esetleg helyt is adunk annak a sokak által megfogalmazott gyanúnak, hogy Kitty az anyja tanácsára, tudatosan „csináltatta fel magát” a szeretőjével, annak érdekében, hogy elkerülje a börtönbüntetést, illetve a javítóintézetbe zárást, ÉPPEN, HOGY A SZÜLŐI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ÖSZTÖNÉNEK – DERENGŐ JELÉT, POZITÍV SZÁNDÉK-MEGNYILVÁNULÁSÁT kellett volna jelentenie! Azt a prímér anyai ösztönön keresztül, gyengén előbukkanó felelősségvállalást, de legalább is a felelősségvállalás szándékát, ami még meg menthette volna, az átélt traumák után és az általa okozott tragédia után idejekorán a felnőtt kor küszöbére került kamasz lánynak, az éppen szétesőben levő, erkölcsi integritását, normális jövőjét és a gyermeke jövőjét is! Ehelyett ez, a hamis felelősségtudatot megtestesítő, világi szakértő, ez a - sajnos nem tudom másképpen mondani: - sátáni figura, nem csak a látszólagos világi-tudományos- gazdasági felelősségű szavakkal ragadja el ezt az utolsó szülői állapotba fektetett reményt, ezt az utolsó spirituális szálat az, erkölcsi és meneküléshez a szerencsétlen kamaszlánytól, doktori tekintélye és férfias-oroszláni rámenőssége magas lováról kiosztva neki a stupid pragmatikus észt arról, hogy mennyire nem lesz képes 15 – 16 évesen szülői feladatait ellátni! - És micsoda stupid érvekkel! Mintha Romániában - Szerbiában élnének és nem adna elegendő gyest a magyar állam! Mintha nem lenne hagyományos pelenkázással gondozni egy gyermeket! (Az első három gyermekünkre semmiféle gyest, gyedet, családi pótlékot, stb., nem kaptunk! És úgyszintén az első hármat hagyományos pelenkázással gondoztuk, mosván és szárítván a vászon pelenkákat.) Mintha a gyes lejárta után, nem lehetett volna a gyermeket bölcsődébe - óvodába adni és nem tudott volna az addig 17 - 18 évessé váló Kitty munkába járva, becsülettel ellátni a gyermekét! És mintha nem lett volna sem neki, sem a szeretőjének, anyja, rokona, aki segítsen egy - egy kicsit!
Ezek józan latolgatása - felmérése helyett, és egy ilyen szemszögből megközelített felelősség-megerősítés helyett, a doktor ELRAGADTA a jövendő anyától EZT, AZ UTOLSÓ SZÁL REMÉNYÉT IS, és ezzel megfosztotta az emberi lényünk legfontosabb funkciójától: a személytelen felelősségtől! Ehelyett, folytatván a magas szintű istenkáromlást amit az úgy kezdett meg, hogy az elkapartatás "elmulasztását", vagyis a nem-gyilkolást (!!!!) egoizmusnak nevezte és arról osztotta az szerfölött felelősségteljes észt, hogy adja oda a gyermeket Kittynél idősebb házaspárnak, akinek nem lehet gyermeke! – Eközben, a székelyföldön, de a csángó-vidéken egyáltalán nem megy annyira ritkaság-számba és főként tragédia számba az, hogy lánygyermekek anyává és nem is egy esetben, nagyon is jó anyává, felelős szülővé válnak!
Persze, egyáltalán nem azt akarom ezzel mondani, hogy helyes ez így, hogy ez lenne a megoldás a manapság az otthonainkban álló tévé-készülékek képernyőjéről is, az otthonokba ömlő szexuális kísértések tömkelege következményére és főképpen nem vagyok hipokrita és egyáltalán nem örülnék annak, hogy az én lányaim is idejekorán beszereznék a „való világi” tapasztalatokat. De erre egyáltalán nem az a megoldás, hogy a nem abortáló kamaszlányokat legorombítjuk és a sátáni módon a képükbe vágjuk, hogy önzésből nem gyilkolják le a magzataikat, mint ahogyan azt Csernus - Belzebúb tette ezzel a szerencsétlen, nála még reménykedő, de az ő hamisan beavatott lélek-kurkász „kezelése” után, nyilván minden reményét, a felelősségét elvesztő kamasszal! Szóval, a 4. házban álló Lilithje által jelzett, irracionális és tudattalan félelmei és szorongásai miatt, a családalapítástól tudattalanul iszonyodó és ezért család- és gyermekvállalására képtelen, de mert az ötös házi feladatairól semmit nem tud, hát az intim párkapcsolatok nyílt és becsületes "bevállalása" helyett, folytonos meddő házasságokban él ez a 37 éves terapeuta! És mivel első sorban saját magától van megzavarodva, ha már nem tudta a kamerák előtt abortuszra küldeni a 15 éves Kitty-t, - akinek, gondolom, "elrettentésképpen" egy pólyába tett játék-babát nyomott az ölébe, a vele való beszélgetés közben. – Szerintem maga a mindenható az Úristen üzent a Csernus tudattalanján keresztül, illetve ezen a szimbolikus tárgyon keresztül, és nem is Kittyinek, hanem magának Csernusnak! És nem csak azt, hogy jobban figyeljen oda, hogy mit beszél és mit tesz, illetve, hogy miként kezeli ezt az ügyet – hanem, azt is, hogy ideje lenne már végre neki is szülővé válnia, és ne csak a száját jártassa üresben, minden gyakorlati, tehát morális alap nélkül a szülői felelősségről!
De a tudományától vakká vált orvos, ahelyett, hogy észbe kapott volna, határozott durvasággal kitépte Kittynek a potenciális anyai szívéből a megszületendő gyermekével szembeni felelősséget, és határozottan azt szuggerálta, hogy amint megszüli a babát, azonnal adoptáltassa, nála és a szeretőjénél érettebb és felelősségteljesebb személyekkel.
És ez még mind nem volt elég. Mert amit megtett szóban, majdnem, hogy brutális agresszivitással – de legalább is ellentmondást és ellenállást nem tűrő határozottsággal – ki is szedte a polyás játékbabát a jövendő anya öléből és jó messzire eltette, mintegy szimbolikusan is elvégezve a Kitty nyiladozó (jövendő) személyi felelősség-fosztását.
És miután így megfosztotta a lányt az utolsó halvány - anyai felelőssége által helyre állítható morális - reménysugarától is, semmiféle következtetést annak a számára le nem vonva, attól el nem búcsúzva, minthogyha az a személy ott sem lenne, illetve, mintha csak egy tárgy lenne, a kamerák felé fordult és teljes fapofával elmondta azt, hogy lényegében nem mondott semmit. Immár a világ előtt láthatóan is rögzítve, szóról - szóra megismétlődött tehát a Hamvas Karneválja-beli tragikus aktus, amelyben a hamisan beavatott orvos (Ábsalom), öngyilkosságba kergeti a páciensét, aki utolsó élet-reményével, annak a szakemberi segítségét kéri. Ugyanígy zavarta össze és vetette oda a felelősség-hiányból eredő züllés monstrumának a torkába ez a luciferi Csernus is a hozza segítségért forduló kamasz lányt, aki ennek megfelelően meg is zavarodott és el is züllött(!!!), miután a gyermekét megszülte.