Kozma Botond Szilárd: Asztrológusi Egyenes Beszéd
Egy kapcsolatra invitáló facebokos "ismeretlen ismerőstől" figyelmeztető levelet kaptam, hogy értékelni ugyan értékeli, mind a tárgyi ismereteimet, mind a lexikális kifejezőképességemet, de számára emészthetetlenek a hosszú és nyakatekert mondataim, nem „jön át" számára rajtuk "az üzenet”. És, mivel fél, hogy ugyanilyen általános és személytelen kifejezésekkel készítem a horoszkóp-értelmezéseket is, a horoszkóprendelésről lemond, pedig amúgy kíváncsi lenne... Meg írtam neki, hogy az utóbbival kapcsolatos képzete messze eltér a gyakorlati valóságtól, mivel jól tudom, hogy a horoszkópértelmezés természetszerűleg egyszerű és világos kell legyen, mintha az ember kilenc - tízedikes diákhoz beszélne. És direkt ezért, vagyis a személyességért és a személyesítésért készítek külön képlet-értelmezési hangfelvételeket, az analitikus leírások mellé. Sőt: igazából ezek képezik az általam készített horoszkópok lényegi részét, és nem csak azért, mert a rendelők számára kényelmesebb a feltárások meghallgatása, mind azok elolvasása.
A metafizikai tanulmányaimban viszont, ha tetszik, ha nem, minden oldalról – És lehetőleg minél több oldalról! – mevilágítva, elmagyarázva, kell sűrítenem azt a rengeteg információt, ami egyetlen állításhoz, vagy ha úgy tetszik: a tényleges igazságot fedő kinyilatkoztatáshoz, kapcsolódik. Hiszen rengeteg kételyt és ellenérvet látok sorakozni a lelki szemeimmel minden állításomra, mind a tudományos-materialista, mind a szentimentális misztikus – oldalról. A levelet el küldtem ugyan az újdonsült barátnőnek, de két nap múlva rá jöttem, hogy végül is igazság rejlik a panaszos fedésében: Semmi értelme annak, hogy továbbra is, folyamatosan magyarázkodva értelmezzem a sors-figyelő, sors-értelmező munkám során felfedezett fundamentális problémáknak az ok – okozati összefüggéseit, húsz éves tapasztalataim alapján eleve ismerve, a minden felfedezésemmel kapcsolatos állításommal szemben felsorakozó szentimentális – misztikus és a szkeptikus materialista ellenérveket. Hiszen éppen az őskarma miatt: az embereknek a meghatódás és az önámítás iránti vágya, sem a steril kételkedése, soha nem fog el fogyni! Ugyanakkor mindaz, amit a gyakorló asztrológusi tapasztalataimból leszűrve, sors-tényként megfigyelek, legalább azokhoz el kellene jusson, akik misztikusan, vagy vallásosan kábulni többé nem kívánnak és a steril - szkeptikus ellenérvekre sem kíváncsiak, hanem arra, hogy miként lehetnének ténylegesen – Tehát nem magukat ámítva és megjátszva, mint a vallásos misztikusok! - boldogak és egészségesek.
Ezért tehát, két – három napi töprengés után, eldöntöttem, hogy többet nem kímélek sem szemforgató misztikus szépelgőt, sem az anyag mindenhatóságára esküdő szkeptikus okos tojást, hanem mindent úgy írok le egyszerűen, ahogy felelősségteljes sorsfigyelő asztrológusként tapasztalom, tudom és látom. És ennek érdekében, alapkőnek le is fektetem a következő Egyenes Beszéd nevű, axiómarendszert:
1. Arról én nem tehetek, ha az emberiség első szintetikus tudományát: AZ ASZTROLÓGIÁT, éppen a tudomány művelői is kompromittálták és kompromittálják ma is végzetesen azáltal, hogy jósolgatnak vele. Amint arról sem tehetek, hogy őket követve, az újságírók és a média-szerkesztők is ugyanezt teszik, tehát jósolgatnak, és ma nem is létezik Európában újság, tévé-stúdió, vagy rádió-szerkesztőség, amely a tömeghülyítésnek ezzel az eszközével nem élne.
2. Arról sem tehetek, hogy a velem egy közösséget alkotó öt asztrológuson kívül, a mai magyar kollégák (tisztelet a kevés kivételnek...), félre vezettetve magukat a jóslás nevű tévút logikája által, nem voltak képesek mindazt az életbe vágóan fontos metafizikai igazságot meglátni és felfedezni, amit nekem sikerült meglátni és felfedezni a spirituális asztrológia gyakorlása során, vagyis a karma-feltárások és az életfeladat-feltárások során.
3. Ennek a lényege pedig az, hogy a sorsunkat irányító, tehát az irracionális sors-nehézségeket, a betegségeket és a baleseteket okozó, és szélsőséges esetekben az életünknek ideje korán véget vető (korai halált okozó!) szellemi erőknek a logikája homlokegyenest ellentétes a mi egyéni karmánk háttér-befolyása (tudattalan sugallatai) által irányított boldogulási törekvéseinkkel. Ez attól az egyszerű októl fogva, hogy az eredeti lételv és életcél, nem a karma szerinti boldogsági vágyak kiélése és duzzasztása, hanem a karmikus képzelgésnek a tapasztalásból szerzett értelem (megfigyelés) segítségével történő feloldása, meghaladása, megszüntetése és az eredeti karmikus tulajdonságoknak a megfelelő jellegű pozitív tulajdonságokkal és képességekkkel való kicserélése.
4. Ennél a fundamentális életténynél fogva, annyiban vagyok keresztény, amennyiben az asztrológia rá vezetett arra, hogy sorsfeladat és sorsnehézség elfogadó és nem sorskicselező, nehézség-kerülő kell legyek, illetve arra, amire mind a Názáreti Jézus, mind Hamvas Béla fel hívja a figyelmet, ti., hogy az életem és mindenkinek az élete arra való, hogy a sors-nehézségeit tudatos elfogadással megélve, általa elérjem azt, ami az életnél magasabb rendű, és amire az élet maga is sóvárog: a teljes kiegyenlítődési és együttműködési képességet, vagyis, a megváltódást.
5. Ez szerint, a kereszténység számomra nem szertartásos vallás-gyakorlás és még csak nem is hit kérdése, hanem egyszerű, természetes élet-feladat vállalásé, amelyről évek óta tapasztalatlatból tudom, hogy az egészségemet és, a nem világi értelemben vett, boldogságomat (derűmet, nyugalmamat, lét-biztonságomat), valamint a gyermekeim egészséges fejlődését és biztonságát képes napról napra létrehozni és fenntartani.
6. Nem a spekuláns, de steril és végső soron menetrendszerűen egyéni és közösségi kudarchoz és életcsődökhöz vezető, humánus alapú, materiális - tudományos érvek és ellenérvek az irányadók („Az Én utam, nem a te utad!) és nem is a még humánusabb, meghatóan misztikus, vagy vallásos fantazmagóriák. Hanem az, a hosszú távú következmények tükrében megvizsgált tárgyi valóság az irányadó, amit a Názáreti Jézus úgy fejezett ki, hogy: „Gyümölcséről ismeritek meg a fát”.
7. Ami az emberiség legértelmesebb személyiségének: Jézusnak az isteni mivoltát illeti, ugyanazt értem alatta, mint amire ő is figyelmeztette a farizeusokat: „Nincs-e a zsoltárokban megírva, hogy mindannyian az Isten fiai (és lányai) vagytok?”. A szellem-történelem legnagyobb hamisításának tekintem tehát azt, hogy őt kinevezték kivételes isteni inkarnációnak és ráfogták, hogy előre és ajándékba elintézte a híveinek a megváltást, és ezért azoknak egyéb dolga sincs a megváltás elérése érdekében, mint őt imádni. És majdnem olyan súlyos következményekkel járó hamisításnak tartom azt is, hogy Jézusnak nem volt gyermeke. – Ugyan kérem! Személyes szülői felelősségtudat nélkül, lehetetlen megérteni a kereszt jelentése lényegét!
8. Hogy Krisztusi szintre el jutott-e nem tudom, csak azt, hogy a mágikus csodatevéstől – nem hiába - már a negyven napos pusztai koplalásban töltött meditációja után, a belső ördögi kísértésekre adott válaszai egyikében óvta magát, de már az anyja unszolását is elfogadta a kánai mennyegzőn, el egészen a Lázár feltámasztásáig. A hatás visszahatás törvényének köszönhetően, utol is érte ezekért a törvénytelen beavatkozásaiért a végzete, és a nagy érdeme éppen az, hogy nem bújt el e végzetével a világ elől, hanem azt vállalva és azzal szembe menve („Ha ez nem döntetett volna el az égben, semmi hatalmad nem lenne felettem.”, mondja Pilátusnak.), hátra hagyja tehát a tanítványai számára a szaturnuszi sorsvállalás elfogadásának: a keresztnek az élő leckéjét, mint a megváltáshoz egyedül elvezetni képes, kikerülhetetlen életfeladat-vállalás elemi szükségét, a megváltásnak az előfeltételét.
9. Ezért mondja tehát e nagy tanító, ugyanazt, mint amit a nem-jósoló és a jóslással szemben álló asztrológiának is az alaptétele, ti., hogy „Aki meg akarja nyerni életét, elveszti azt, és aki feláldozza életét, megnyeri azt.” Értsd alatta, hogy aki felvállalja és beteljesíti az általános emberi, és a személyes életfeladatait is, még az életében végleg egészséges és boldog lehet és halála után egyesülni képes (integrálódik) azzal, amit a vallás Istennek, a metafizika abszolút létnek nevez. Mondják, a kvantumfizika ugyanazt mondta ki és írta le, amire már a Buddhizmus, illetve a magasztos is fel hívta a figyelmet 26OO évvel korábban. Amit Jézus mond ki, nem lehet megérteni a kvantumfizika tételeivel (Pl. „Akinek van, annak még adatik, akinek nincs, attól elvétetik”), de meg lehet érteni az asztrológia segítségével, aminek az axiómáit viszont, semmivel nem lehet jobban visszaigazolni mint a kvantumfizikával. Persze, ezen már lehet fanyalogni és ebben lehet kételkedni, de bárhogy is lenne, örökérvényűen marad az alaptétel, hogy „Gyümölcséről ismeritek meg a fát”, mert ez a biztos tárgyi – anyagi ismérv minden kétséget kizár.
1O. Az én gyümölcseim a szeretetteljesen és egészségesen fejlődő gyermekeim, valamint az, az egészségem és kreatívan páros életem, amit évek óta őrzők és erősítek e keresztény alapállású tudományom segítségével, annak ellenére, hogy betegesen kezdtem az életet már csecsemő koromtól és úgy is folytattam, felnőtt koromban is, mindaddig, amíg nem találkoztam az asztrológiával és a gyakorlati metafizikával.
11. Az én gyümölcsöm az, hogy e tudománynak köszönhetően nem őrültem meg, amikor a gyermekeim édesanyja - aki el árulta ezt a tudományt a vallásos pszichológiának – szét robbantotta a négy gyermekes családunkat másodjára is, hanem ahelyett a gyermekeinknek a hányattatástól való megmentésére koncentrálva, azok biztonságát megőriztem és a családot újraalkottam, miközben tudományos objektivitással igyekeztem leírni mindazt a mágikus erőhatást amit e szélsőséges élet-tapasztalatok közben megéltem.
12. Az én gyümölcsöm az Egyetemes Törvények kiegészítése, vagyis a 8. (A spirituális fejlődés), a 9. (A nyitott lét és a szeretet) és a 1O. (Az abszolútum és a megváltás) egyetemes törvényeinek a felfedezése és leírása a hermetikusok által korábban felfedezett és leírt hét egyetemes törvény mellé. Az én gyümölcsöm a teremtés első és abszolút okának: a misztika Lilith nevű elemének, mint kauzális jelenségnek az első, részletesen kibontott és a kvantumfizika hullám-értelmezése segítségével elmagyarázott racionális leírása, ami előbb – utóbb gyökeresen át fogja írni mind filozófiai ontológiát, mind a metafizikai kozmogóniát. És végül az én gyümölcsöm, a karmának az anyai ági női ősöktől (női felmenőktől) való származásának az újra felfedezése (Mind a bibliában, mind a héber származási hagyományban van utalás rá, de én azokról csak később értesültem. Ugyanis a saját gyermekeimnek a sorsképlete, majd általában a problémás gyermek-horoszkópok értelmezése közben fedeztem fel.), és a hét egymástól különböző sajátos karma fajtának (negatív spirituális örökletes programoknak) a leírása.
13. Akinek van füle, hallja tehát. Amit az élet lényegéről és az isteni igazságról akartam mondani (Amelynek a szellemében ezentúl kertelés nélkül írni fogok...), befejeztem.
...........................................................................................................................
EGYENES BESZÉD I.
I. Első üzenet. Ha ilyetén alapot teremtetem az egyenes beszédnek, kezdjük az első tudni valóval az egészség és a boldogság feltételéről:
A MÁGIA TÉNYÉNEK A NAGY PROBLÉMÁJA
Akit nem zavart meg a húsfogyasztással kapcsolatos egyenes beszédem első üzenete, azt biztos, hogy meg fogja zavarni a második. Holott olyan, a misztikusok számára bagatellnek számító jelenségről kell szólnom, mint a mágia. Nem a mesebeli és nem az amerikai filmek beli és nem a Sycret c. misztikus sikerfilm által szuggerált és nem az agykontrol által okított mágiáról van szó! Illetve, ezekről is szó van, de mégsem egészen, mert ezek jó része tulzás, fantázia- és misztifikáció-termék. Én a tényleges, reális mágia – jelenségről akarok most írni, aminek a hatásait a vallásos legendák és mitoszok, mind a mesék és a filmek otrombán eltúloznak. Sajnos, annyira eltúlozzák, hogy hihetetlenné, sőt nevetségessé teszik a mágia létezését, és aminek az igazi jelentését, ezek a mesék és filmek, csak a lényegtelen felszínen képesek megérteni és felgmutatni.
A mágia jelensége tulajdonképpen a minden dimenzión átütő és áthatoló információ- és az energia áramlás az egyetemes létben. A mágia létének és törvényeknek köszönhető az, hogy a lények és a jelenségek között egy nem anyagi jellegű közvetlen és közvetett kapcsolat és tudattalan kommunikáció, kölcsönös befolyásolás is létezik. Mágiának nevezem azt a jelenséget tehát, hogy megtudok, vagy meglátok valamit és az tudattalanul kihathat, nem csak a lelki világomra, de akár a testi egészségemre is, és azt, hogy nem is kell halljak, vagy lássak valamit, de ha csak gondolok is rá, már az is befolyásolja a lelki állapotomat és akár az egészségemet is. A mágia, információ átadási és a befogadott információ szerinti lelki, vagy fizikai állapotoknak a módosulási jelenségének köszönhető tehát minden szubtilis információ-közvetítés és mindenféle szubtilis, anyagi műszerekkel esetleg még csak nem is mérhető, vagy ki nem mutatható lelki, vagy testi módosulás, akárcsak a telepátia például.
Nos, ettől a tény-megállapítástól kezdve, gyökeresen elkülönülnek a magukat realistáknak képzelő materialisták, a magukat hívőnek képzelő, vagy hivőnek mondó Isten- vagy szellem-kutatóktól. Vagyis e ténynek az el nem ismerése, illetve elismerése, gyökeresen elkülöníti egymástól azokat, akik hisznek az anyag mindenhatóságába, azoktól, akik viszont a szellem mindenhatóságában hisznek. - Vagyis azokat, akik abban hisznek, hogy az anyagi világon kívül más semmi nincs, az emberi értelem és fantázia, stb., mindössze annak az anyagnak a kivételes tulajdonságát képezi, amely anyagról szintén kizárólag az anyagi – fizikai jelenséget kutató tudósok (fizikusok) ki mutatták, hogy önmagban mint olyan, nem is létezik, azoktól, akik tudják és vallják, hogy az abszolút szellem hozta és hozza létre folyamatosan az anyagot és éppen a mágia által. (Persze, a kvantumfizikának a korábban említett a felfedezése egy kicsit nehéz helyzetbe hozta a materialistákat, de sebaj, most meg mindent az önmagában állítólag létező „univerzális energiára” kennek. Ennek viszont az lett a végzetes következménye, hogy ettől kezdve semmibe vették és veszik az anyagot, vagyis a tárgyi valóságot, és a szkeptikus elméleteik igazolása érdekében, kétségbeejtő módon el kezdtek hazudozni.)
Most viszont nem a magukat realistának gondoló és képzelő szkeptikus – materialisták és a többiek: misztikusok, vallásosok, un. ezoterikusok, vagy más „szellem-megengedők” közötti differenciáról akarok írni. Illetve nem a második csoportnak az Isten, Buddha, Tao, Sinto, Brahman, Allah, Abszolútum, stb. létezésére vonatkozó pozitív állításában akarok igazat adni, hiszen ez az igazság számomra rég óta evidens, nem szorul semmiféle bizonyításra. Hanem el akarom mondani e meggyőződésem szerint, gyakorlatilag határozottan létező mágiának azt a nagy problémáját, amire főképpen azok nem gondolnak, akik a mágia létezéséről való meggyőződésükben, arról lelkesednek, és akik úgy képzelik, mint pl. a kezdő agykontrolosok, vagy a Sykret c. film hívei, hogy a mágia-irányítás segítségével, ettől fogva semmi bajuk nem lehet, mert mindent pozitívan és helyesen és megbízható módon el tudnak intézni az életükben.
Nem is tudjuk elképzelni azt, hogy mennyi bajt okoz számunkra az, hogy még az objektívnek képzelt fizikai élet-jelenségek és folyamatok is, tehát: a tárgyi sorshelyzeteink, nem másak mint a mi rejtett vágyainknak és az önkényesen száguldó gondolatoknak az eredményei (is)! Azt, hogy sokszor az életünk tárgyi valósága is, nem a vak véletlen következtében, vagy az ördög befolyására alakul olyannak amilyenné alakul, hanem nagy részeben, minden az életünkben a mi egyéni és a csoportos akaratunk és egyéni képzeleti és gondolati tevékenységünk hatására keletkezik, alakul és változik. Illetve azt nem tudjuk elképzelni még akkor sem, ha hiszünk a mágiában azt, hogy az életünk és a sorsunk, nem annyira a racionálisan megfontolt, tudatos munkálkodásunk és gyakorlati tevékenységünk szerint alakul, hanem ebbe a sors-folyamatba erősen bele szól, sőt: sok esetben az ezedeti célkitűzéseinkkel ellentétes élet- és sorshelzyetekbe kerülünk a karmánk által irányított, tudattalan képzeleti és gondolati tevékenységünk hatására, amely képzelet, a maga mágikus erejével, be idézi azokat a sors-elemeket és élethelzyeteket, amelyek nem tartoztak az eredeti terveink között, tehát a tudatos akaratunk által irányított cselekedetsorok célkitűzései között. – A közmondás úgy jellemzi ezt a jelenséget, hogy ember tervez, isten végez, holott semmi nem áll távolabb az istentől, mint hogy azzal foglalatoskodjék, hogy kibabráljon velünk. A karma-feloldási szükségeink azok, amelyek, a tudattalan egyéni és kollektív imaginációnkra (életképzeletünkre) hatva, annak és azoknak a jellegét megadva, a vonzás törvénye alapján, összhetásként, be idézik, ezeket a nem várt élet- és sorshelzyeteket. Felnőtté válásunk után, a velünk született egyéni karmánknak megfelelő élethelyzetek az egyéni imaginációs készségünk mágikus erején keresztül, annak a hatásaként alakulnak és jönnek létre.
El sem tudjuk képzelni azt, hogy mennyire fontos lenne tudatosítanunk azt, hogy az anyagi (fizikai) és a pszichikai jelenségeknek és folyamatoknak az egyéni szellemi (karmikus) erők által létrehozott keletkezési oka van. Hogy végül is, a karma által gerjesztett öntudatlan személyi vágyak és a tudatos akarat által működtetett, (automatikus) mágikus erejű képzelet általi jön létre az életünk össz - valósága! A mágia jelenségének a léte tulajdonképpen a felnőtt korú embereknek a sorselemei és sorskörülményei megteremtésben való, tudatos, vagy tudattalan, közvetett, vagy közvetlen részvételének a gyakorlati ténye, és ezért a személy felelősségét követeli! Vagyis a személyi öntudat zavartalanságát, tehát, a személyi identitástudat minél nagyobb mértékű tisztítását teszi szükségessé!
A mágia jelenségének a létezésének az alapján tehát, a világegyetem alaptermészete nem mechanikus, hanem MÁGIKUS, vagyis szellemi irányítású. Hamvas Béla megfogalmazása szerint: „a valóság természete mágikus”. Ezért mindaz és minden, ami létezik és megnyilvánul a létben voltaképpen Szellem. Minden a Szellemből születik, a Szellemhez tartozik, Szellemből van és végül a Szellembe tér vissza (Kybalion). Tegyük hozzá, hogy a mágia által, mert különben az állítás nem teljesen érthető, hanem misztikus marad, mint egy sejtelmes verssor. Ezt a törvényt, vagyis annak a hatásait és a következményeit, NEM LEHET ELÉGGÉ HANGSÚLYOZNI, és nem lehet eléggé komolyan venni! Ennek a törvénynek az ismeretében tudomásul kell vennünk, hogy a Teremtő Szellem által TEREMTETT OBJEKTÍV VILÁGEGYETEM TERMÉSZETE nem gazdaságilag és nem is tudományosan racionális jellegű, hanem MÁGIKUSAN ÖSSZETETT JELLEGŰ. Ezért az emberi élet- és sorsrendezési körülmények sem pusztán és kizárólagosan az embernek a megélhetési szükségének, vagy az élvezeti, vagy a kényelmi haszonelvének az ésszerűsége szerint alakulnak. Hanem ebbe beleszól az egyes embernek a tudattalan vagy tudatos képzeleti tevékenysége is. Illetve, az egyes emberrel közvetlen, vagy áttételes kapcsolatban álló személyek képzeleti tevékenységének az összhatása is! Vagyis, nem csak a pragmatikus racionalitás az irányító elve és sors-ereje a sorshelyzeteink kialakulásának, hanem e sors- és élethelyzetek alakulásába bele szól a tudattalan képzeleti tevékenységünk mágikus összhatása is. – „Az én utam, nem a te utad. – Mondja a seregek Ura.” –Tehát, az élet- és sorskörülményeinket létrehozó abszolút (Isteni) képzelőerőnek a hatás-logikája (hatásmechanizmusa) nem lhet teljesen objektív, mivel a mi egyéni szubjektív képzelőerőnknek, még ha a legtöbb esetben a részünkről önkéntelenül és öntudatlanul is, de része van a sorsunk alakulásában! És persze: ez a mágikus sors- hatásmód nem is érzelmes, nem is esztétikus, és nem polgárian morális, de még csak nem is véletlenszerű ahogy azt képzeli a materialista tudós, vagy a vallásos ember, hanem egyszerűen csak rendkivülien összetett.Közös eredő szerint ható!
A világegyetem keletkezésének és fennmaradásának – működésének ez, a mágikus alaptermészete és működési elve tehát, egyrészt objektív és azt az abszolút imagináció működteti. Másrészt szubjektíven mágikus is, mivel a mi és a velünk valamilyen közvetlen, vagy áttételesen közvetett sors-kapcsolatban álló személyeknek a tudatos, vagy tudattalan MENTALIS és képzeleti tevékenysége által, mi magunk is – még hogyha igen csekély mértékben is, de - befolyásoljuk az egyetemes létezés ránk vonatkozó működését és így, ha csak részben is, de hozzájárulunk a saját élet- és sorshelyzeteink kialakításához. Ennek a szellemében, érthető talán, hogy az Abszolút Szellem és ezáltal a Teremtő Imagináció nem a személyünkön kívül létezik, hanem bennünk is és általunk is, és velünk és általunk, vagyis a karmánknak megfelelő képzeletünk hatásaképpen és a közös karmikus képzeleti tevékenységünk eredményeképpen. Tehát, a többi emberi együtt és azok által, illetve azok képzeletének az eredményeképpen nyilvánul meg a mi folyamatosan alakuló, sors- és élethelzyeteinkben.
A TEREMTETT VILÁGEGYETEMNEK ez a mágikus természete tehát, a mi szemszögünkből, igenis szubjektív. És egészen objektívnek csak a határhelyzetbe került anyagi részecskék tömbszerűen egybesűrűsödött megnyilvánulási formáit: az anyagi struktúrákat láthatjuk. Csak és csakis a puszta anyag karma-mentes! Ezeknek az anyagi formáknak változása (mágikus átalakulása) a mi biológiai változásunkhoz viszonyítva sokkal tágabb időintervallumokban történik. De, a mi személyünk sem más, mint a megváltás (létmentés, abszolút önmentés) érdekében létrejött ősideának: Ádám Kadmonnak, vagyis Istennek a megváltásra, a magvalósítási lehetőségére vonatkozó első látomásának és akaratának egyik sajátos megnyilvánulása. Ezért, a vágyaink és az akaratunk által befolyásolt teremtő képzeletünk révén, mi is, ennek mágikus erejű, a mi emberi személyünkön keresztül is megnyilvánuló, valóság-létrehozó és valóság-alakító, teremtő törvénynek az egyéni és egyedi megtestesítői – létrehozói vagyunk!
Azt is kell tudnunk és a sorsunk megítélésében feltétlenül számításba kell vennünk viszont, hogy a mi egyéni teremtő képzeletünk csak az után tudja és kezdi éreztetni a hatását az életünkben, miután kiforrott, határozott - önálló (individuális) tudattal és akarattal rendelkező felnőtt személyekké válunk és még inkább, miután spirituális tudatossággal – egyetemes felelősségérzettel – rendelkező egyéniségekké válunk. Addig egy, az emberiség korábbi generációja, az elődeink és a szüleink (és ezt attól függetlenül is így van, ha esetleg már kiskorunkban elveszítjük őket:) - pozitív és negatív - képzelete és akarata által befolyásolt és az ő személyi tudatuk és képzeletük által létrehívott, befolyásolt és meghatározott valóságban (környezetben) kell élnünk. Csak az a baj, hogy nagyon későre vesszük észre - és nagyon kevés bizalommal kezeljük - azt a tényt, hogy ez által a velünk született és 21 éves korunktól „teljes gőzzel” beinduló karmikus teremtői képességünk (képzeletünk) által, mi is alakítjuk a sorsunkat, mi is befolyásoljuk (harmonikusan, vagy negatívan) a viszonyaink alakulását. És, hogy a legbiztonságosabb és legstabilabb helyzeteinkbe is beidézünk a sorsunkba olyan véletlennek hitt eseményeket, amilyeneket nem terveztünk be az ésszerű gondolkodásunk és akaratunk által és nem utolsósorban idézünk be ezzel az "önműködően" tevékenykedő képességünkkel, olyan betegségeket és baleseteket is, amelyeknek normális körülmények között nem kellett volna bekövetkezniük.
Az ősmagyarok még tudtak erről az emberben rejlő mágikus erőről: a képzelet - a képzelgés és a tudatos képalkotás révén ható és működő, valóság - alkotó és valóság - befolyásoló képességéről. – Igen: pontosan a képesség szavunk, amely által a nagyobb, kirívóbb erőnket, vagy tehetségünket (képtelenségünket!) szoktuk jelölni, utal arra határozottan, hogy az ősmagyarok még tudták: minden tett és cselekvés, minden folyamat és jelenség alapjainál ott van az idea: az őskép, amely mozgatja azt a szellemet, amely később lelki erővé: vággyá, akarattá válik és az anyagban és az anyag formaváltása által válik kézzel fogható, illetve érzékelhető és észlelhető valósággá. Az ősmagyarok tudták, mint ahogy minden archaikus nép tudta, hogy mindig előbb van a kép mint a gondolat, az érzés, vagy az erő. Azt, hogy az egyetemes képzelettel belső befolyási kapcsolatban álló egyéni képzelet a gyökere mindennek. Ezért igyekeztek képet alkotni magukban, a maguk számára, mindarról, amit el akartak érni, illetve amit meg akartak valósítani, hódítani, vagy legyőzni. És azt is tudták, hogy ennek a mindig és mindenhól, de számunkra a legkövethetőbb módon, leginkább az ember képzeletén keresztül érvényesülő (mindenható) törvénynek a kivédhetetlen és elháríthatatlan hatásának a következtében, mindenki, aki érzelmesen és érzelgősen viszonyul az élete lényegi kérdéseihez, az önmagát önkéntelenül a saját zavaros teremtői képzeletének az ítélete alá helyezi. Igz ugyan, hogy ezt a mágikus önítélő jelenséget kifejező fogalom, vagyis a szentimentális (mentálisan elítélő) kifejezés a modern korban jött létre, de az őseink enélkül is tudtak a jelenségről. Ez a magyarázat arra, hogy miért idegenkedtek sokáig és annyira „megátalkodottan” annak a, kiemelten szentimentális, un. keresztény vallásnak a felvételétől, amely a tizedik század idején már azzá, a Jézus által tanított gnosztikus szellem-tannak az alapjaival homlokegyenest szemben álló, alattvalói meghunyászkodási ideológiát terjesztő birodalomkormányzási ideológiájává, vagyis hazugságrendszerré alakult, amelynek a visszaható következménye a mai természetellenes és szellem-ellenes termelői - fogyasztói nyugati életkoncepció.
Az ősmagyarok még tudták, hogy menthetetlenül a saját ellenőrizetlenül működő és ezáltal zavarosan teremtő - materializáló mágikus képessége és annak a hatásmechanizmusa fog ítélkezni minden megalázkodó és érzelgősködő személy fölött, mivel az erősen átélt érzelmek által fűtött (intenzíven átélt) önellentmondásos képzeti tevékenységével, olyan ellentmondásosan ható természeti és közösségi környezetet és olyan eseményeket idéz (hoz létre) majd be az életébe, amelyeknek a gyakorlati hatásai és a visszahatásai egyre tragikusabban nyilvánulnak meg az egyén és a nemzet egész sorsában és egészségében. - Nem véletlenül jött létre tehát később a Sententia és a Mentális szavakból a szentimentális kifejezés. Fölöslegesen tehát ne tartsuk magunkat ítélet alatt, ne ítéljük el magunkat örökösen, ne tegyük magunkat az önkéntelenül működő, ellenőrizetlen mágikus teremtői képességünk áldozatává!
A teremtett világegyetem tehát az összes dimenzióival és létformáival együtt, az önmegmentő (Megváltó) Abszolút Szellem képzeletének a megnyilvánulása. Ebben az Abszolút Szellemi (Megváltói) logikában, benne vagyunk és a sorsunkkal és életünkkel és minden sejtünkkel, minden gondolatunkkal, minden érzésünkkel, vágyunkkal, akaratunkkal és cselekedetünkkel részei vagyunk, ha tudomást szerzünk erről, ha nem!
Tudatosságunk és gondolkozói képességünk, leginkább a Mentális síkon köt össze bennünket a Mindenható Világszellem teremtő őserőivel (hatalmaival, emanációival). E tíz teremtő – megváltó erőnek – Lásd az asztrológia tíz bolygóját - a hatásait és a megnyilvánulásait ilyen módon mi magunk is befolyásoljuk, akarva, vagy önkéntelenül, tudatosan vagy öntudatlanul, a gondolkozásunk, képzeletünk és vágyaink által létrehozott Szellem-képeink által. Illetve, a GONDOLATKÉPEINK által és azon keresztül: a tudattalan vágyaink, ambícióink és félelmeink által befolyásolt valóságról és a jövőről alkotott (jó, vagy rossz, örömteli, vagy félelem-teli) képzeteinken keresztül. Ezek, a mágikus természetű, huzamosan a központi képzeletünkben tartott, vagy a tudattalan képzeleti tevékenységünk legalján is „alig pihegő” vágy- és gondolatképek a mágia törvénye következtében materializálódnak, azaz megvalósulnak az életkörülményeinkben, illetve a fizikai és a pszichikai természetünkben.
A mágia viszont soha nem önmagában, a többi szellemi jelenségtől elkülönülten hat, hanem azoknak az igazi energia-alapját képezve, azokkal összhangban, azokkal együttműködve érezteti a teremtő-hatását mind a természetben, mind a mi mindennapi életünkben. Sőt: mivel nem más, mint a minden dimenzión áthatoló spirituális energia maga, igazából, a többi egyetemes törvény által működtetett spirituális jelenségnek a működését biztosítja. A legegyszerűbb példa arra, hogy a mágia törvénye miképpen hat a természetben, illetve az ember spirituális képességeivel nem rendelkező lényeknél, épp a különböző állatfajok külső természete (bőr és szőr színezete, test formája) alakulásában, generációról generációra erősödő forma és szín alakulásában, formaváltásában, az un. fejlődésében érhető tetten. Pontosabban, az állatoknak környezetükhöz való külső idomulási készségében. Nem véletlen, hogy azok a szárazföldi állatok, amelyek egész év folyamán hó borított területen (környezetben) élnek, fehér a szőrzetük, vagy legalábbis fehérebb, mint a többi állaté. A mágikus erejű képzelő erő hatalma az, amely a biológiai szervezet szintjén is materializálja az állatok bundájának a környezet színéhez való idomulását. A biológusok rég kimutatták, hogy olyan ötödik, hatodik, vagy hetedik generációs utódok esetében is elfehéredik a szőrzet, amelyeknek az elődje még színes, vagy legalábbis szürke szőrzetet viselt. Persze, a globális felmelegedés korszakában inkább a jelenség fordítottját figyelhetik meg. Az állatoknak ez, a környezethez való idomulási vágyukhoz (a környezettel való egybeolvadási vágyukhoz, a ragadozók előli elrejtőzési vágyához, illetve a ragadozóknak az áldozatok általi észrevehetetlenné válási törekvéséhez, igyekvéséhez) visszavezethető új tulajdonságok kialakulása nem történik meg egyik napról a másikra, hanem csak majdhogynem észrevehetetlenül, egyik generációtól a másikig, évezredeken és évmilliókon keresztül.
És ez éppen amiatt megy ilyen lassan végbe, mivel ez az átalakulás a többi törvény érvényesülésével együtt: a kiegyenlítődés, a ciklus és a ritmus, de főként a hatás és a visszahatás és a fejlődés törvényén keresztül mehetett csak végbe. Mivel viszont, az ember öntudata, a individuális önérzékelése, világérzékelése) közvetlen kapcsolatban áll az egyetemes léttudattal, és így az állatoktól messze-eltérő teremtői képzelettel is rendelkezik, nála a tudatosan irányított képzelő erejével létrehozható változások, pl. a tudatos öngyógyítások, sokkal gyorsabban végbe mehetnek. Sajnos, erre is, a negatív példa a legalkalmasabb és a sorsukra titokban neheztelő személyek arcán – főként a férfiaknál sokkal nagyobb mágikus képzelőerővel rendelkező nőkén! – egy két évtized alatt is megjelenik a képzeleti szintű gyűlölködés és a haragvás jellegzetes száj-vonása. Persze, nem annyira a fiziológián belüli pozitív, vagy negatív változások a lényegesek a mi szempontunkból, hanem a képzeletnek az un. külső, sors- és életkörülményekre gyakorolt hatások által előidézett pozitív, illetve (és sajnos inkább csak: ) negatív sors-hatások.
És itt, a többi kilenc egyetemes törvénneyl való együtthatás fejezeténél, érdemes nagyon jól odafigyelni az egyetemes mágia törvényének a hatására: Tehát: annak ellenére, hogy az ember teremtői képességének (Istenhasonlóságának) a következtében, az ő esetében a tudatos, vagy öntudatlan (karmikus) félelmek, ambíciók, vágyak és sóvárgások által önkéntelenül és öntudatlanul beidézett változások, megtörténhetnek többnyire már a személy életében. Ezek, a mágikus képzelőerőnk által előidézett pozitív, vagy negatív változások is (javulások és romlások), csak és csakis, a többi kilenc törvénnyel való összhatás eredményeképpen jönnek létre. Vagyis, az általunk, majdnem az egész életünk folyamán annyira óhajtott pozitív sorsváltozások, életkörülmény-változások, mindamellett, hogy más, velünk közvetlen, vagy csak közvetett kapcsolatban álló, ismert, vagy ismeretlen, szeretett, vagy esetenként gyűlölt személynek a tudatos, vagy tudattalan képzeleti tevékenysége összhatásaképpen jöhet létre, ráadásul, csak és csakis, a többi kilenc egyetemes törvény által adott sors-lehetőség és feltétel függvényében.
Ezért csak felszínesen és időlegesen gyógyulhatunk meg egy betegségből, mindaddig amíg meg nem szabadulunk a kézeletünket sugallati szinten működtető, velünk született, romboló hatású agresszív viszonyulásoktól, és amíg képessé nem tettük magunkat az igazi, nem érzelgős és diszkrét szeretetnek a lelki békében történő mély átélésére. Illetve, addig még csak meg sem gyógyulhatunk rendesen, amíg nem váltjuk fel az agressziót eredményező külső visszahatásokat kiváltó önzésünket, áldozathozatali készséggel. Vagyis amíg nem változtatjuk meg az önös érdekeinket szolgáló spekulatív gondolkozásunkat (intellektusunkat) az egyetemes törvények felsőbbrendű logikája szerinti spirituális gondolkozásra, az automatikusan működő karmikus (megváltás-ellenes - negatív) képzeletünket a tudatos, tehát az egyetemes felelősség szerinti gondolkozási módra! Természetesen, valójában boldogak, elégedettek és félelem nélküliek: harmonikus személyiségek sem lehetünk mindaddig, amíg a teljes karma-felodás nem következik be az életünkbe.
Ezért marad tehát meddő és dőre törekvés minden mágiázás, minden mágikus technika és technológia alkalmazása, nevezzék azt akár fehér mágiának, vagy fekete mágiának, vagy éppenséggel agykontrollnak. Mágiázhatunk és agykontrolozhatunk, még a világ s két nap, de pozitív és tartós változást az erőnléti - egészségi állapotunkban, de főképpen az életünkben, csak, és csakis akkor fogunk elérni, ha tudatos belső erőfeszítések útján törekszünk, elsősorban az egyedül a személyi horoszkópokból pontosan és konkrétan kiolvasható karmikus (rejtett) tulajdonságaink feloldására és meghaladására, valamint arra, hogy a többi kilenc törvénnyel is tudatos kapcsolatba, majd harmóniába kerüljünk. Aki a karma törvénye (7), a fejlődés törvénye (8), a ciklus és a ritmus törvénye (6), a kiegyenlítődés törvénye (3), de főképp a szeretet és a nyitottság (titoktalanság: 9) törvénye figyelembe vétele nélkül, öncélú mágikus praktikák és misztikus trükkök, vagy ugyancsak mágikus erejű, vallásos szertartások segítségével akar akár boldog, akár egészséges lenni, az éppen hogy a fordítottját fogja elérni annak, amit célul tűzött maga elé. És a mentális és képzeleti (ideális) agresszió miatt, még betegebbé - erőtelenebbé és még boldogtalanabbá válik, mint amilyen volt a mágiázásai előtt. Hiszen a polaritás és a hatás visszahatás (A Karma-feloldás) törvénye is érvényesül mindig és a fejlődés törvénye is igényli a magáét! Belső fejlődés nélkül lehetetlen úgy gyarapodni kívül, hogy az kárunkat nem okozná. Készítettem én már olyan személynek is a horoszkópját, akinek az lett a végzete, hogy teljesen negatív jupiterrel a második földházban, ötös találatot nyert a lottón, mert attól fogva felelőtlenné vállt, kábítószerzni kezdett és szét szakította a családját. Nem tudom, hogy tovább csúszott-e az erkölcsi lejtőn a horoszkópja elkészítése után is, mivel abban az időben, máris a gazdagok komplexusában szenvedett, amely szerint ők jobban tudnak mindent, mint azok akik nem gazdagok és emiatt kevés volt már az esély arra, hogy a tanácsaimat megfogadja.
A Mágia törvénye a elsősorban a Teremtés feltartótathatalan erejének a törvénye is. Ő teszi lehetővé tehát a materializálás (beidézés) és a dematerializálás (feloldás, megszüntetés) jelenségét, és ő teszi lehetővé, hogy az ember, ha igen csekély mértékben is, de tudatosan is gyakorolhatja az ősi teremtőerejét. Ezért ő a személyiség-tudat, vagyis a személyi felelősségtudat tisztításának és tisztán tartási szükségének a törvénye is. Hiszen logikus, hogy, akár a fenti példában is, egy zavart és ezért gyenge személyi tudattal rendelkező személy képzelőereje is gyenge, és határozatlan, aminek következtében, nem, hogy pozitív hatással lehet a saját sorsára, de csak és csakis negatív eseményeket idéz be, mind a saját életébe, mind a gyermekei, és más családtagjai életébe. A személyi öntudat megtisztításának a szükségét és a karma-felvállalás segítségével történő öntudatnak a karmikus meghatározódásoktól való részbeni megtisztítása után, a képzelet összpontosításával történő tudatos pozitív teremtő-erő gyakorlást, a szellemtudományok a legősibb korok óta ismerik. Ez tehát nem Jose Silva úr találmánya, még akkor sem, ha ez az Úr semmit nem tudván ezekről, az egyszerű egyén tapasztalatainak és intuiciójának a hatására fedezte fel és dolgozta ki a mágia-hasznosítás emem modern tudományát. A baj vele viszont éppen az, mint az atomenergia segítségével nyert villanyárammal: az utóbbi is, hiába menti fel az embert a kézi mosás fáradalma alól, ha az így megsporólt, fennmaradó idejében, össze vissza nyüzsög, vagy cigarettával, italokkal és kokainnal kábítja magát, ahelyett, hogy spirituálisan – erkölcsileg tehát! – fejlesztené magát.
A mágiázásnak a káros használása meggátlása érdekében (Például, mint a karmikus vágyak kiélése érdekében folytatott szerelmi-, vagy szexuális vágy- ébresztő hatásgyakorlást, vagy mint pénzszerzést, vagy akár mint kártevő, sőt: romboló és a másik életének a kioltása érdekében is véghez vitt, szellemi tevékenység.) hozták létre a katolikus egyház intézményén belül az inkviziciót. Ezt attól függetlenül tudnunk kell, hogy ez a mágiázás-irtó funkciója, a későbbiek során átváltozott az egyház ellenségeinek a kiiktatását és semlegesítését szolgáló, sötét politikai szervezetté. És ma, a középkori Európában az inkvizíció által üldözött mágikus technikák tovább fejlesztett, tudományos változatait használja fel ma (különböző, "minden áron" jót akaró, de szellemi alapjaiban tisztázatlan, többnyire a felelőtlen beavatkozási késztetéseket és egoista vágyakat kielégítő célok elérésére) a José Silva féle agykontroll iskola. A közhiedelemmel ellentétben, a teremtés törvénynek az ember által történő tudatos használatát (az agykontroll - mágiát) nem Jósé Silva úr a találta fel, hiszen ilyen mágikus erejű képzelgési technikákat ismertek az összes korok beavatott szellemtudósai és mesterei anélkül, hogy mindjárt az amerikai szabadalmaztató hivatalhoz fordultak volna a mágiázó módszereknek a hivatalos úton történő kisajátítása, un. levédése érdekében.
Az agykontroll tehát az eredetileg teljesen más és az öncélú haszonszerzésnél sokkal összetettebb funkciókat betöltő mágiának: a képzeletnek a terentő erejét használja fel az un. materializációs műveleteihez. De anélkül, hogy a karma, a polaritás, vagy többi hét törvény hatását és következményeit (visszahatásait) ismertetné a „hívekkel”. Anélkül tehát, hogy azokkal „tudományosan, vagy hivatalosan” is számolna. Ezért, amennyiben az agykontroll-oktatók nem ismerik az egyetemes törvényeket, maguk is csak ártatlan áldozatai egy tömegméretűvé nőtt, de szerfölött jól jövedelmező illúzió-kergetésnek. Amennyiben viszont a többi kilenc törvényt ismerik - De a jelen tudomásom szerint, a hallgatóikkal és követőikkel nem ismertetik ezeket a törvényeket! - az öncélú mágiázásnak a veszélyes örvényeibe sodorják az ártatlan és felkészületlen hallgatóikat. Ezért az agykontroll öncélú alkalmazása, vagyis az egyéni karma megismerése és feloldása nélküli alkalmazása, a mindenkiben egészen más okok miatt, tehát a vele született karma külső anyagi formáinak a materializálása érdekében létező, mágikus képességek mesterséges és öncélúan erőltetett gyakorlása (a ráhatás) olyan helyzetekben, amikor egy létre hozott esemény (pl. egy hirtelen gyógyulás, vagy egy szerelmi párkapcsolat) nincs összhangban a Rezonancia, a Nemek, a Polaritás, a Ciklus és a ritmus, és a Fejlődés, de főképpen a Megváltás törvénye szükségével, közönséges fekete mágiázásnak bizonyul.
Így az "agykontroll-sikerek" listája is automatikusan átalakul a fekete mágiázás díszes eredménytáblájává és a hamari sikerek hosszú távon átalakulnak olyan “abszurnak” látszó, egyéni, vagy családi sikertelenségekké, szélsőséges esetekben tragédiákká, amelyeknek az okát már régen nem keresi senki a korábbi sorozatos agykontroll – sikerekben, nem ismeri fel azok viszahatásaként. Mert hiába gyógyítanak ki például egy nőt, illetve hiába gyógyítja meg valaki saját magát az agykontroll technikák (mágikus trükkök) segítségével a virágpor, vagy az állatszőr allergiából mindaddig, amíg az illető nem csak hogy védekezik a természetes időszak szerinti (fiatalkori) megtermékenyüléssel szemben, hanem elutasítja, majd szorongva fél és önkéntelen negatív magatartást tanúsít a gyermekvállalás gondolatával szemben. Az így kikezelt “betegség” ugyanis, egy olyan betegségből, amely csak azt hivatott jelezni a személy számára, hogy nem helyesen éli az életét, hogy rosszul járja az élete spirituális és gyakorlati útját, sokkal végzetesebb betegség formájában fog visszatérni, esetleg a mellekben vagy a méhében jelentkező rákos csomó képződések formájában. És akkor azt majd mind agykontrolozhatja!
Mert hiába mulasztja el agykontrollal valaki magának ezeket a rákos daganatokat is és a többi, az anyaság princípiumához: a termékenyítő információ áramlások befogadásához kapcsolódó szerveiben (gyomor és emésztőrendszer) jelentkező daganatait is agykontrollal, mert a Rák-krama feloldását feloldani hivatott több számú gyermekáldás vállalás kötelezettsége alól, és más, ide vonatkozó, de általa elutasítandónak képzelt, szellemi, vagy gyakorlati “kötelező” életfeladatainak a beváltási kötelezettsége alól, úgy sem fog megszabadulni, lett légyen ő akár a liberálisok nemzetközi főtudósa is! És ha tovább ellenkezik a karma-feloldási kötelezettségével szemben, a jellegzetes élettapasztalatokat (ez esetben az időben megélt és esetleg több gyermekes anyai tapasztalatokat és élményeket) igénylő sorsa felvállalásával szemben, akkor szerencsétlen kimenetelű nemi erőszak áldozatává, vagy más végzetes következményekkel járó, balesetnek látszó esemény áldozatává válik a sors-feladataival való szembeszegülés vagy azok kicselezését szolgáló mágiázás miatt, attól függetlenül, hogy a vak véletlenre, vagy az ördög mesterkedésére keni
A Karma (Ok és okozat) törvénye nem más, mint a mágia visszahatásainak rendszere. És ennek az egyértelmű észlelése (és őszinte beismerése) után, kevés olyan buta Silva- tanfolyam hallgató marad, aki nem veszi észre, hogy e sajátos karma-hízlalással rég óta tévúton tévelyeg, és anélkül, hogy a karmája felől pontosan tájékozódna, az agykontrollal tovább erősíti még a fizikai hibáit és pszichikai - karakterbeli hátrányos tulajdonságait. Szomorú, hogy a hamari sikereket követő (és természetszerűen bekövetkező) kudarcélmények után, a legtöbb agykontroll hívő csalódottan felhagy mindenféle szellemi-spirituális kutatással, vagy mindössze "érdekességként", "szellemi izgalomként" kezel mindenfajta spirituális jelenséget. - Ezt sajnos, ahelyett, hogy más, a szellemi sorsfeladataik felől konkrét és pontos iránymutatást szolgáltató karmikus asztrológiai sors-képlet értelmezés segítségével megismernék azoknak a negatív "hátráltatottságaiknak" az igazi, sorsbeli (kauzális) okait, amelyeknek a felszínes kijavítása és helyrehozása érdekében valamikor "agykontrollozni" kezdtek. (Tudni kell azt is, hogy igazi sors-megismeréshez és a szellemi kiegyenlítődéshez nem elegendőek a meditációs-technikák, a terápiás módszerek, hanem sokszor kegyetlen őszinteséget követelő önmegfigyelés, önfegyelem, igényesség és felelősségteljes hibabelátás szükséges.)
Az agykontroll módszereivel elérhető gyakorlati mágiázási sikerek, nem csak időlegesek, de olyan fölösleges karmikus tehertételeket is (szerzett karmát!) okoznak, amelyek tudatosítása után, a legtöbb felelősségtudattal rendelkező agykontroll-gyakorló messze elkerüli e "tudományos" praktika további gyakorlásának a gondolatát is. Ugyanis, a Kiegyenlítődés Törvénye értelmében, a könnyen és érdemtelenül, valamint az idejekorán elért "agykontrollos" sikereknek, amelyeket a mentális és az ideatikus szinteken gyakorolt naiv erőszakoskodások árán érnek el, valamikor a hétszeres árát kell "visszafizetniük", anélkül, hogy tudatosíthatnák a magunk számára, hogy miért is érik őket sorozatosan, újabb és újabb veszteségek, hogy miért érik őket újabb személyi nehézségek, hogy miért kerülnek bizonytalan és kilátástalan helyzetekbe, miért gyötrik újabb és újabb, a szellemi éberségüket kiváltani hivatott betegségek.
Az amit ezzel a személyi karma jellegét és a személyes fejlődési sorsprogram jellegét teljesen figyelmen kívül hagyó, valamint az agykontrollozók környezetének az önkéntelen mágikus tevékenysége összhatását figyelmen kívül hagyó, valamint a többi kilenc egyetemes törvény összhatását figyelmen kívül hagyó, együgyű – hogy ne mondjam: primitív – mágiázási módszerrel elérni lehet, a fekete mágia művelőivé teszi az agykontroll gyakorlókat. És ez még akkor is így van, ha csupa naiv "jó szándék" és javítani-akarás vezérli e minden áron jót akaró agykontrolozókat a céljaik elérésében. A hermetikusok nem véletlenül figyelmeztettek arra, hogy "A pokol felé vezet út csupa jó szándékkal van kikövezve."! E módszer használata csak akkor és csak abban az esetben lehet jótékony hatású, amennyiben annak gyakorlója a többi hat egyetemes törvény ismeretében, azok következményeinek tudatosításával és személyes felvállalásával, azok szellemével összhangban, teljes felelősségtudattal használja a módszert és a technikákat és ha minden negatív következményért előre felvállalja a személyes felelősséget. Különben csak árt vele magának és környezetének a pillanatnyi kézzelfogható sikereinek ellenére.
Annak érdekében, hogy pontosabb és érthetőbb legyen mindaz amit az imént leírtam a mágia törvényének az öncélú alkalmazásáról, illetve a különböző mágikus módszerek és technikák tisztulatlan személyi tudattal való alkalmazásának a következményeiről, sőt: e könnyelmű eljárások hosszú távú veszélyéről, idézem Hamvas Bélának az ide vonatkozó megállapításait, aki nálam sokkal nagyobb ismeretanyag birtokában, sokkal nagyobb tájékozottsággal és sokkal pontosabban ír korunk e cseppet sem elhanyagolható jelenségéről: "Az eltudományosított ember hozzászokott ahhoz, hogy a szellemi erőket azonnal és alaposan kiaknázza: technikára felváltsa. Ez a törvénytelen aktus Európában már nem egyszer - Platón és Püthagorasz idejében - keserves kudarccal végződött..." "A modern ember kezében az őskori (metafizikai) egységek szellemmének alkalmazásai merő mágikus technikává alacsonyodtak. Nem értették, hogy az őskori egység felbonthatatlan, melyet az egység metafizikájának tökéletes asszimilációja nélkül alkalmazni nem lehet, és ha mégis, abból csak a tudatlan kontár bűvészinas mutatványa derül ki. Az ilyen meggondolatlan mágikus aktivitások, amelyeket a modern ember primitív éretlenségében merő technikának tart, már eddig is sok emberi sorsot vezetett szellemi megzavarodásba, sőt a sötétségbe és nem egyet a teljes felbomlásba. Az alkalmazás metafizikai ismeretek nélkül, az őskori egységben levő egész emberfölötti tudással egybefoglalt erő -és szellemvilágot felszabadítja. Egyszer s mindenkorra tudomásul kell venni, hogy Európában ma az ember egyáltalán nem él olyan spirituális életet, hogy ezeknek a szellemi erőknek felszabadítását el tudná viselni, nem is beszélve arról, hogy az erők felszabadításával tökéletesedjék.
Több száz éven keresztül az anyagban való vakságra oktatott nemzedékek, amelyek megvetéssel és gúnnyal fogadtak minden metafizikát, idealitást, egzakt valóságot, misztikus intuíciót és az intuíció minden megnyilatkozását és az őskori (metafizikai) egységben nem tudtak egyebet látni, mint saját "haladó" emberiségüket megelőző komolytalan meséket, ezek a nemzedékek ma, mikor a több száz éves absztrakt és irreális kábaság következményeit keservesen tapasztalják, beavatatlan lélekkel és megszenteletlen kézzel, DE SÖTÉT MOHÓSÁGGAL (kiemelés: K.SZ.) nyúlnak az őskor szakrális hagyományának titkaihoz és fel akarják azt használni. De már itt van az idő, amikor beavatatlanságuk súlyos következményeit tapasztalni kezdik a szerencsétlenségbe taszított sorsok láttán, és saját életüknek esetleg végzetes összetörésén. Több kirívó példa volt már erre, de számtalan eset maradt titokban, és az emberi sorsok összetörésének valódi oka soha sem fog kiderülni (...) De számításba kell venni, hogy még soha a világon a mai európai (nyugati) embernél az anyagi zárt életbe jobban elmerült lény nem élt, beleszámítva az őserdők vadembereit is. Ennek az embernek a kezében a magasrendű eljárások olyan mágikus technikává lesznek, amelyeknek hatása kiszámíthatatlanul veszedelmes. Az európai ember feladata ma nem lehet a spirituálisan éretlen szellemével mohón a gyakorlati alkalmazásokhoz nyúlni, türelmetlenül a módszerek (Lásd: a Silva- módszer és pl. a Dianetika módszerei, stb. - beszúrás: K.Sz.) hatására szomjazni, hanem az őskori egységek szellemének megértését kell megkísérelni.
E barbár tömeg azonnal a szentélybe akar törni és ezoterizmusra éhezik, pedig még a kezét sem tudja megmosni. Az első lépés az őskori metafizikai hagyomány felé nem lehet más, mint a tanítványi alázat: mert az embert nem a technika alakítja át, hanem a szellem. Az alkalmazás ideje és módja, ha a szellem arra megérett, s arra szükség van, önmagától elkövetkezik." (Hamvas Béla: Scientia Sacra I. ll7-ll9 oldal.)
Hogy Hamvas Bélának a XX. század közepén írott szavai mennyire aktuálisak a XXI. század elején, jól jellemzi a legjobb magyar Silva tanítványnak, dr. Domján Lászlónak a Budapesten havonta megjelenő Elixir Magazin 2001. áprilisi számában megjelent, saját agykontroll tanfolyamát reklámozó szövege: “Többek között elmondom, hogy: - melyek az igazán hatékony programozás titkai, //- miként lehet rácsatlakozni az “internetre” , s így többek között elérni, hogy adósunknak eszébe jusson megadni a tartozást, hogy könnyen el tudjuk adni az ingatlant, hogy szolgáltatásunkról, üzletünkről ingyen tudomást szerezzenek az az iránt érdeklődök, hogy hirdetéssel kapcsolatban jó döntést tudjunk hozni, // - beszélgetés közben hogyan lehet speciális szubjektív kommunikációval hatni a másik emberre, s így segíteni neki,..." - Egyszóval, hogyan kerülhetjük el a közvetlen és a nyers fizikai és pszichikai tapasztalatokat (földi rendeltetésünket) és hogyan szolgáljuk ki mágikus - szellemi módszerek segítségével az önös, egoista vágyainkat, a nyerni akarásunkból fakadó érdek- tévképzeteinket és azt, hogy e felemelően nemes és az önzetlen szeretet által vezérelt céljaink elérése érdekében, hogyan befolyásoljuk - manipuláljuk embertársainkat nem pszichológiailag, hanem mentálisan, sőt: spirituálisan, úgy, hogy ezáltal állítólag még “segítsünk (is) neki”?
- Amikor ilyeneket olvasok, egészen biztos vagyok abban, hogy nem véletlenül született meg a Szent Inkvizíció intézménye. Egyrészt, mert tévképzet az, hogy Loyolai Szent Ignác nem ezt a spirituális szükségszerűséget felismerve, hanem eleve politikai céllal hozta volna létre az intézményt, másrészt azért, mert tudom, hogy minden személytelen és ellenséges intézmény, minden szaporodó - bővülő hivatal, jól vagy rosszul, a személyi felelősség elhárításának, vagyis a felelőtlenkedésnek, illetve az egyetemes felelősség-tudat kialakítása elhárításának a következménye.
Hogy tévedés ne essék és egészen világos legyen azok számára akik e sorokat olvassák: az agykontroll létezését örvendetesnek találom, amiért a siker-eseteinek nagy méretű számával egyértelműen és megcáfolhatatlanul bizonyítja azt, hogy a világegyetem természete és a teremtés természete mágikus. Másrészt pontosan annyira elhibázottnak és nem csak hogy vakvágánynak, hanem veszélyesnek is tartom, az ember spirituális struktúrájának és rendeltetése megismertetése helyett, az alacsonyrendű egoista késztetéseit kiszolgálni hivatott un. tudományok terjesztését. Gyakorló, tehát sors-történeteket és ok-okozati összefüggéseket figyelő, asztrológusként tudván tudom, hogy "Aki meg akarja nyerni életét, elveszti azt." Valamint azt, hogy „Aki megtanul komoly áldozatokat hozni az életében, megnyeri azt.” És erre első kézi példaként itt áll mindjárt a dr. Domján reklám-szövege tényleges értelme: „Olyan mágikus módszerre - praktikára - tanítalak benneteket, aminek segítségével könnyen el lehet érni, hogy az adósotoknak jusson eszébe megadni a tartozását...”, - ha már nem mertek nyíltan, becsületesen és határozottan az igazság mellett kiállni és annak az érvényesítése érdekében harcolni, mint ahogy azt illene egy szellemi öntudattal rendelkező személynek! – Ha nem meritek a tartozás megadását nyíltan követelni tőle. Vagyis, ha továbbra is gyávák és sumákok akartok maradni…
A jó pénzért árult agykontrollos módszer nem csak azért sérti az egyetemes törvényeket, amelyek egyben a tiszta személyi öntudat és az egyetemes felelősségtudat kialakításának a törvényei is, (mivel a mágia csak azoknál a személyeknél hat jótékonyan és egyértelműen, akiknek sikerült megtisztítaniuk a Karmájukból: a Sors- adósságaikból következő fekete foltoktól a saját személyi tudatukat), mert egyértelműen a titkos tevékenységet és a rejtett élet-nyerészkedést: a fölösleges tárgyak, kapcsolatok és más sorselemeknek az agykontrollosok életébe való beidézését és azok szaporítását szolgálja. Hanem ezért is, mert ahelyett, hogy felhívja a "mozgalom" híveinek a figyelmét arra az egyszerű tényre, hogy amennyiben valakinek az ismerősei el felejtik megadni a tartozásukat, annak több spirituális oka is lehet. Többek között az is, hogy érzelmileg, vagy mentálisan olyasmihez köti magát, amit el kellene engednie, mert a szükségtelen kötődés hátráltatja őt a spirituális kiegyenlítődési képessége elérésében, vagy azt, hogy valamivel tartozik magának: ígéretet tett magának valamire vonatkozóan, amit több rendben és több ideje, hogy nem váltott be, nem teljesített és így igen közel áll ahhoz, hogy - spirituális szempontból legalábbis - hiteltelen személy legyen.
Ami a szellemtudományi állásponttal közös lehet a Mágia törvényének a Silva féle alkalmazási koncepcióban, az a pozitív gondolkozásra való törekvés, az a pozitív, építő jellegű gondolkozási és képzelgési készség kialakítása, illetve az egyéni képzeletvilágnak a szeretet-orientált iskolázása. Ennek következtében megszűnik a negatív gondolkozás, a negatív vágyélet, a félelmek és a szorongások feloldódnak, ami által az agykontollozó már kevésbé hoz létre negatív töltetű mentális gócokat és diszharmonikus szellemi erőtereket a környezetében. Nem idéz és ne materializál önkéntelenül negatív, romboló töltetű lelki-szellemi jelenségeket, negatív és destruktív "természeti" folyamatokat az önkéntelenül működő, negatív teremtő képzeletével. A sors-ellenes és ez által Isten-ellenes, a személyi- és tárgyi világ ellenes agresszió helyett, az állandó pozitív gondolkozásra és pozitív gondolatképek alkotására átállított gondolati tevékenység így teheti az embert tudatlan és magatehetetlen, a sorsának kiszolgáltatott kreatúrákból tudatos kreátorrá, kreatív lénnyé, olyan egyetemes öntudattal rendelkező személlyé. Olyanná, aki a Nagy Világszellem mindent számon tartó felelősségtudatával (a szaturnuszi ősprincípiummal) együttműködve, képessé válik megvalósítani a személyén keresztül a fizikai, az asztrál és a metál dimenziók összehangolását és egybekötését az ideatikus és a kauzális dimenzióval, és végül az Abszolút léttel és lénnyel. Ez persze nem egy absztrakt, a személyiség-tudatától elvonatkoztatott fantazmagória kell legyen, hanem a mindennapi élet minden vonatkozásában, minden szó és minden cselekedet vonatkozásában alkalmazott, beváltott és begyakorolt tudatosság.
Látható, hogy különösebb, modern, vagy tradicionális (de mindenképpen mágikus) módszerekre nincs szükségünk, vagy legalábbis egy bizonyos spirituális fejlettségi színt elérése után, nem kell (és nem is szabad!) ilyen külső, "ördöngös" módszereket, mágikus praktikákat (Agykontrol, Dianetika, Delejezés, Jóslás) alkalmazzunk, mert az általános pozitív mentalitásunk biztosítja a mindennapi életünkben való harmonikus és kreatív létezésünket. Fontos kihangsúlyozni a mentális (dimenzió) és a mentalitás fogalmak közötti szótő - azonosságot, amire e fogalmak egységes metafizikai jelentéstartalmára utal. Ennek értelmében az általános mentalitásunk, tehát a mindennapi cselekedeteink, gesztusaink, szavaink és eljárásaink, az embertársainkhoz, a mindennapi élet feladataihoz és a környezetünkhöz való viszonyulási módozataink befolyásolják és meg is határozzák az általános mentális és képzeleti tevékenységünket, a kreátori vagy kreatúrai minőségünket.
Ugyancsak a mágiának a függvénye az un. szabad akaratunk is. A hermetikus bölcsesség azt tanítja, hogy az igazi mágikus képesség, amit egy ember az életében elérni képes, az csakis a minél nagyobb mértékben batorrá, tehát agresszió-mentessé és éberré, tehát kábulat és zavar-mentessé (Sors- személy, vagy tárgyi világ elleni haragvás, dühöngés, mérgelődés, gyűlölet, vagy csendes neheztelés mentessé és önámítás-mentessé!) tett, éber felelősségtudatba ágyazott önfegyelmén és öntudatán, és a Szeretetre való képességén keresztül érhető el. Ezt, a minél szélesebb körű és minél mélyebb felelősségvállalás következtében, vagyis az agresszió-mentessé válás következtében és az áldozat-vállalási képesség megszerzése árán belőle, a benne koncentrálódó spirituális terekből felszabaduló, öngyógyító és sorsjavító teremtő-erőt viszont, nem kell semmiféle mágikus technikával, vagy misztikus technológiával serkentenie, mert az magától „végzi a dolgát”, akárcsak az Egyetemes Szent Szellem. Persze, még valamire feltétlenül figyelnie kell annak, aki a mágia törvényének a pozitív hatásaival és következményeinek a jótéteményeiben akar részesülni. És ez nem más, mint a már több alkalommal is említett szellemi öntudat tisztasága és zavartalansága.
Egészen pontosan: ez nem más, mint az öntudat zavarhatatlanságának, vagyis az éber (arany) öntudat állapotának az elérése. Ez, az egyéni karma jellegének megfelelő gyakorlati tapasztalatokban való részesülés és a konkrét sors- tapasztalatok segítségével történő megvilágosodások nélkül, vagyis, az asztrológiai sorsképletből kiolvasható konkrét karmikus determinációk pontos megnevezése és meghatározása nélkül, lehetetlen mindazok számára, akik erős, úgynevezett Tűz-karmával, vagy Víz-karmával születtek. Az előbbieknek azért, mert eleve csonka és csorba öntudattal, labilis és hamis önképpel, téves személyi imaginnációval születtek a világra (Lásd a Tűz-karma c. tanulmányban leírtakat.) és vagy elvannak telve maguktól a csonka énjük kompenzálási reflexei miatt, és ezért érzéketlennek születnek a spirituális benyomások érzékelésére, vagy negatív értelmében túlérzékenyek a saját személyüket illetően, és még a természeti benyomásokat, még a természeti törvények kellemetlen benyomásait is a személyük elleni merényletként érzékelve, folyamatosan megsértődnek (megsérülnek). E+zért, ezek a személyek folyamatosan megzavarodnak minden, a karmájuktól való megszabadulást lehetővé tenni és elősegíteni hivatott sors-nehézségől, erősebb személyi benyomástól.
A Víz-karmásoknak viszont azért nehéz, mert veleszületetten bennük van az önámítás és a környezet-ámítás reflexe és megfelelő erkölcsi nevelés hiányában, ez az ártatlan valósághamisítási reflexük, idővel magas fokú önámítássá változik. És mindaddig, amíg a (Szaturnuszi) sorserők határozottan le nem állítják a mindenkinek és mindennek – és persze, saját maguknak is – a jóindulatú kegyes hazugságokkal történő átverésére, becsapására irányuló törekvéseiket, a mindent a maguk egoista javára forgatni akaró ámítási reflexeiket, képtelenek az igazi személyiségüknek, az igazi Én-üknek a megtalálására, hiszen semmi nem stabil az életükben. A tűz-karmások számára a legjobb és legcélravezetőbb karma-oldást, a keleti „puszta kezű” harcművészetek filozófiájának, etikájának és természetesen, a gyakorlati, nyílt harci tűzpróbájának a gyakorlása és testi érintkezés szintjén átélhető, közvetlen harci tapasztalata, a tapasztalatoknak a spirituális önbeavatási napló segítségével történő feldolgozása és személyesítése adhatja meg. De ez is csak elindító – bátorító, hozzá szoktató impulzus lehet ahhoz, hogy fel kell vállaniuk a hétköznapok során felmerülő sors-provokációkat és a velük szemben és a köörnyezetükkel szemben felemrülő igazsáégtalan eljárásokat nem csak, hogy nyiltan szóvá kell tenniük, de konkrét személyes közdelmekben is részt kell venniük ezen igazségtalankodásoknak a megszüntetése és jóvátételen érdekében. Magyarul, minden olyan rend- törvény és szokás, vagy erköcsellenes cselekmény megszüntetése, illetve aok megismétlődésének a megelőzése érdekében nyiltan sikra, és ha kell harcba kell szálljanak, ami őket, vagy a csalédjukat, vagy a közvetlen környezetüket valamilyen formában sérti, bántja, vagy megkárosítja. És ezt mindaddig, amíg a harci bátorság nyugalma, a harckészség nyugodt békéje nem veszi a hatalmába az egész személyiségüket.
A vízkarmások számára az egyetlen lehetőség az öntudatuk és ez által a mágikus erejű képzeletük megtisztítására az elsősorban önmagukkal szemben következetesen gyakorolt, úgynevezett kegyetlen őszinteségre, a tárgyi valóság szerinti, igazság beismerésére, kimondására és elfogadására való tudatos és ambíciós törekvés. A „kegyetlen” hibabelátással együtt gyakorolt, folyamatos önleleplezés, az önmagukhoz való kegyetlen őszinteség. Ehhez mindenféle hazugságvizsgáló és hazugságleleplező – önámítás leleplező – egyéni technikákat kell kieszeljenek és alkalmazzanak saját magukkal szemben, de a környezetükkel szemben is, amely, a rezonancia törvénye alapján, hozzuk hasonló módon jár el az élet dolgaiban. Vagyis: mindig a környezetük is a saját előnyét lesi és eközben a jóindulatú ártatlanságát vallja és hirdeti előttük. Tudatosan keresniük kell az úgynevezett „nyers igazságkimondó” személyek társaságát, vagy az azokkal való konfrontálódást, de persze, nem azzal a céllal, hogy az évek folyamán jól begyakorlót hazudozásaikkal azokat is legyőzzék, kétségbeesésbe kergessék. Hanem azért, hogy szembesüljenek a saját ámítási és önámítási reflexeik gyakorlati, konkrét megnyilvánulási formáival és így, a gondolkozásukból, de még a képzelgéseikből is kiiktathassák, sőt: gyökeresen ki irthassák azokat.
Asztrológusi tapasztalataim viszont azt mutatják, hogy éppen az erős tűz- és a víz-karmával rendelkező személyek kerülik el széles ívben a legegyszerűbb és leg enyhébb konfliktus-helyzeteket, és a legelemibb és leg nyilvánvalóbb igazság-fel- és kimutatási lehetőséggel bíró, valóság-szembesülési gyakorlati körülményeket.
"Én vagyok, az Én vagyok.", mondja állítólag az Úr (A legfőbb törvény) Mózesnek a Sion hegyén. (Persze, tudjuk, hogy az egész történet spirituális metafora, hiszen nem egyetlen embernek nyilatkozta ki egyszerre az Isten a személyi tudat titkát, vagyis azt, hogy az ember individuális tudatában megjelenik az egyetemes léttudat. És a szellemi erők pozitív működésének a feltételét leíró tíz prancsolat sem egyetlen „közlés” eredménye, hanem a mediterrán és az elő-ázsiai népek spirituális bölcseinek a sok száz, vagy éppenséggel több ezer éves tapasztalatának a kvintesszenciája!) Más fordításban úgy hangzik a kinyilatkoztatás, hogy: "Vagyok, aki Én vagyok" - Mózesnél az égő csipkebokor allegóriájában megsejthető ez a különösen finom (szubtilis) kauzális tudat-erő, a gondolati és a képzeleti szféráknál is finomabb, egyetemesen felelős, isteni öntudat – állapota, ami nem más mint az ember tudatán keresztül megnyilvánuló egyetemes léttudat és az abból, az emberen keresztül, az ember által (is) kiáradó teremtő ereje az egyetemes Teremtő-Megváltó Isteni erőknek. Jézusnál ugyanez így fogalmazódik meg: "Én vagyok az Út, az Igazság És az Élet." És: "Keressétek Isten Országát, és a többit megkapjátok ráadásként."
A szabad akarat kérdése nem választható el a személyi felelősségtudat és így a gyakorlati – hétköznapi és a szellemi felelősségvállalás kérdésétől. Csak az ember lehet szabad, csak az képes mindenkor érvényesíteni szabad akaratát, aki a törvények ismeretében, sem magának, de másoknak sem okoz anyagi, vagy lelki – tudati károkat. És az, aki az ellenőrizetlen és ezért zavaros, vagy agresszív (karmikus) mentális és képzeleti tevékenységével (Mivelhogy ez már nem jellemző rá), nem zavarja és nem korlátozza mások szabad akaratának érvényesülését. De hányan vagyunk képesek erre, amikor a Lilith által irányított emberek az egoizmusunkból és uralkodási mániáinkból eredő "jóindulatunkkal", mind-untalanul bele szólnak nem csak az egymás boldogulási törekvésébe, de a tudatosan vállalt szellemi és gyakorlati életfelada beválásába is, amikor is, szó szerint “minden áron”, az általuk jónak vélt egyedüli útra szeretnék rátéríteni a környezetüket, vagyis a sját karmájuk jellegének megfelelő boldogság- megszerzési és elérési lehetőségekkel telített útra! Vagy, amikor az egyszerű, egyéni (karmikus) boldogságvadászó törekvéseik közben, vagy a beavatkozási és tevékenységi mániájukban, a külső és belső nyugalomra való képtelenségükben (nyüzsöghetnékükben) széles jókedvükben, vagy széles bánatukban, folyamatosan, piszkálják, zaklatják és zavarják embertársaikat. Amikor az autóikkal hajtanak mint az őrültek, tekintet nélkül arra, hogy ártatlan gyermekek életét is veszélyeztetik ezzel.
Ezek a karma-hízlalók, megfosztanak minket a pihenési lehetőségektől, valamint a szellemi elmélyüléshez és szellemi belátási képesség kialakulásához szükséges nyugalomtól, tehát az időleges, de egyesek számára (Halak-karmások, 12. házi életfeladatoikkal rendelkezők számára) létfontosságú, külső ingerektől mentes létezés lehetőségétől, vagyis a kontemplációhoz és a meditációhoz szükséges belő lecsendesülés elemi feltételétől. Márpedig erre, nagyon sok személynek annyira nagy szüksége van, mint másnak a táplálkozásra, a levegővételre. Az ilyen személyekkel szemben meg kell tanulni erélyesen és határozottan fellépni, és a velük való konfrontációt, akár a testi konfliktust is, bátran felvállalni. A békénknek ugyanis az az ára, hogy a békétlenekkel szembeni harcot mindig és gondolkozás nélkül fel tudjuk vállalni. Mindaddig, amíg meg nem tanulunk a személyi tudatunkat és képzeletünket zavaró külső agresszorainkkal szemben bátran és határozottan fellépni, és ha kell, azok miket zavaró és zaklató hibás mentalitásával szemben akár nyílt harcot is vállalni, addig a belső békénket sem fogjuk megtalálni, még a teljesen hangszigetelt, föld alatti bunkerekben sem.
Sőt: a Teremtés törvényének a kiegészítését képező, öntudati integritás törvényének a szellemében, a fentiek miatt, jogunkban áll minden agresszorunkat és zaklatónkat, vagy akárcsak személyi rágalmazónkat is annak a tízszeresével, vagy akár a százszorosával is vissza támadni, mint amivel ő támadott meg, amennyiben az észhez térítése és az agresszori -zaklatási –rágalmazási szokásaitól való eltérítése, az ide vonatkozó reflexeiről való leszoktatása ezt szükségessé teszi. Ez a törvényismeretből eredő, mindig-bátor magatartás, az arany öntudat kialakításának a részét és feltételét képezi. Annál is inkább, hogy mindenkinek személyesen meg kell tapasztalnia azt, hogy azt a jogos védekező harcot, amit teljes mértékben és bátorságban, teljes elszántsággal felvállaltuk, a legtöbb esetben nem is kell már megharcolni, amiként arról az áldozatról, amit teljes szívünkkel és elménkkel fel vállaltunk, utólag mindig ki derül, hogy már nem is kell meghozni. („... És aki feláldozza életét...) – Ez is a valóság mágikus természetéhez tartozik. Ki kell próbálni és meg kell tapasztalni.
De azt sem kell elfelejteni viszont, hogy a mágia életadó, építő - teremtő ereje (Pl. a gyógyulás), csakis nyugalmi állapotban, tehát békés időben képes a legintenzívebb hatást kifejteni. Ezért azt is meg kell szoknunk – És ezt a képességet csakis a harcművészeti beavatás segítségével sajátíthatják el a Tűz-karmával rendelkező személyek. -, hogy minden személyi és öntudati, önérzeti integritásunkat védő, valós önismeretet szolgáló harci művelet, harci cselekvés után, azonnal a lelki nyugalom és a szellemi béke és ez által a fizikai (nem csak izom működési, hanem ideg- és agy-működési) fellazultság állapotát is elérjük.
Arra korábban feleslegesnek találtam kitérni, de a legutóbbi tapasztalataim szerint, sajnos mégis szükség van külön kitérni arra is, hogy a mágia törvényével harmóniában élni akaró személy soha nem engedheti meg magának azt, hogy olyan személyeket, akik neki nem ártottak, az önérzetükben, mentális, vagy lelki önértékelésükben sértegessen. Hogy azok fizikai külseje, vagy más külső aspektusa miatt bántson, vagy akárcsak finom célzásokat is tegyen arra, hogy neki a másik személy külső megjelenési formája, vagy bizonyos, olyan „objektív” személyi tulajdosnsága, amiről az nem tehet, nem tetszik. A rezonancia és a hatás - visszahatás törvényei alapján ugyanis, az, ha valakinek olyan vele született személyi tulajdonságába, vagy külső formájába kötünk bele, amiről az nem tehet, és amivel ő nem támad tudatosan és rossz indulatúan minket, a rá gyakorolt támadásunk hétszeresen vissza hárul ránk a jövőben, és amennyiben nem teszünk hathatós lépéseket az elkövetett vétek jóvátétele érdekében, akár az egész életünket is tönkre teheti annak a mágikus karma- következménye. Hiszen amennyiben valakinek, aki nekünk nem ártott, a személyét bántjuk, akkor a benne levő egyetemes léttudatot - magát az abszolút-tudatot - bántjuk, és erre már nem létezik bocsánat, csak erős jóvátételi cselekedetek után. Ahogy Jézus mondja: "Még annyit sem szabad mondani a másikra, hogy Ráka!"
Amennyiben viszont, valaki bántani merészel minket, ugyancsak olyan személyi velünk született, vagy közben keletkezett tulajdonságainkért vagy meghatározódásainkért, ameleykről nem tehetünk, nem hogy jogunkban áll magunkat megvédeni, de kötelességünk is a sorsprovokációt felvállalni, mert a látszólagos igazságtalan bántalmazás alatt, vagy mögött olyan megtudni való információ rejtőzik, aminek a megszerzésére szükségünk van a fejlődésünkhöz (a kiegyenlítődési képességünk megszerzéséhez), de ehhez a számunkra lényeges és a felszíni csörte alatt rejtőző információhoz csakis úgy juthatunk hozza, hogy a konfliktust vállalva, a támadónak azokat a személyi hibáit olvassuk a szemére, amely személyi hibák a kijavítására lehetősége lett volna, sőt, amelyek kijavítása a kötelessége is lett volna, vagy amelyek nem vele születettek, és amelyeket nem tőle független kürülények között szerzett be, tehát amelyeknek a létezéért (Pl. valósághamisítás, hanyagság, felelőtlenkedés, gerinctelenség, közömbösség, empátia-hiány, stb.) tehát ő igen is, felelősséggel tartozik. – Jézus sem, a maga szórakoztatása érdekében szidta folyamatosan a farizeusokat, hanem azért, hogy ez által, saját magáról, a saját felszínre még nem került karmája jellegéről tudhasson meg minél többet.
A leírtak szellemében talán érthető, hogy miért kapcsolódik a Teremtés Törvényéhez az alkímiai Sublimatio (Szublimáció) művelete, vagyis a mind finomabb és finomabb szellemi öntudat átalakítás, a pozitív benső átváltozás következtében létrejövő arany öntudat elérésének az egyszerre gyakorlati és spirituális művelete. És talán érthető az is, hogy az asztrológia elemek közül miért az egyetemes egységtudat eléréséhez szükséges, mindent átvilágító Napfény által megtestesített, tiszta személyiségtudat ősereje szolgálja elsőként a mágia törvényét. Zavaros személyi tudatú személynek ugyanis csakis zavaros lehet a saját sorsára, élete céljáéra és rendeltetésére vonatkozó fantázia-világa és hiába, hogy az Uránusz (Lásd a fejlődés törvényénél) és a Neptunusz (Lásd a Szeretet törvényénél) által megtestesített őserők hatáskörébe tartozik a mágikus teremtő erők működése, mert mindaddig csak negatív sorselemeket képes beidézni az életébe, amíg a személyi öntudatával és akaratával nem került egyenesbe. Amíg képtelen a következetességre, az önfegyelemre és a figyelme összpontosítására.
És akkor végre, lássuk Egyenes Beszédben is öösszefoglalva, hogy miért írtam le mindezt a mágikus erejű képzeletről, az én – te – mi – ti – ők képzeletének a mágikus erejéről? – Hát azért mert azon keresztül hat a Karma. És amint tudják egyesek, de legalább is sejteni vélik, a Karma az a személyi negatív késztetéseket tartalmazó sors-csomat, amit valahol bent cipelgetünk magunkban, és aminek a belső mágikus sugallatai miatt és a külső környeztere gyakorolt kisugárzása miatt, a „rossz” dolgok megtörténhetnek velünk. Illetve, ami miatt, ha nincs felfedezve, alaposan megismerve, megnevezve, felvállalva és így valamennyire feloldva, csakis rossz, de legalább is kellemetlen dolgok történnek velünk. És ezt mindaddig amíg meg nem ismerjük és alapos belső háborút („dzsihad”-ot) el nem kezdünk a karmánknak megfelelő belső negatív mentalitásunk – képzelgési és gondolkozási reflexeink – viselkedésünk, feloldása és meghaladása érdekében. Egészen pontosan: ameddig a karmánknak megfelelő negatív belső mentalitásunk helyében ki nem alakítjuk az annak (az illető lelki jelenségnek) megfelelő pozitív külső és belső mentalitást. - Hát azért kezdtem úgy, hogy nem is tudjuk, hogy mennyi bajt okoz a számunkra az, hogy létezik a mágia egyetemes jelensége, amit a magára valamit is adó (materialista) tudományos területen kutató tudósnak, ha nem is kötelező letagadni, de menthetetlenül figyelmen kívül kell hagyni!
Mert nem elég, hogy az úgy-e a komoly és megbízható tudósoknak, ha nem is fő-vesztés, de hitelesség-vesztés terhe alatt, kötelezően figyelmen kívül kell hagyni a mágiát, amiért is semmiféle megbízható információnk nem lehet annak a hatásmechanizmusa felől. De ráadásul még bennünk és általunk is hat és különböző kellemetlen, sőt, néha egyenesen káros élethelyzeteket idéz be, az egyéni karma a számunkra. És nem is mindig, hanem csak azt követően, hogy a mi magunk által sem észrevett, zagyva és zavaros imaginációnk és gondolataink felerősődnek. Ezek hatására és azok szerint idézi be tehát a kellemetlen és nem egyszer káros élet- és sorskürülményeket! De ráadásul még mások (az anyánk és nagyanyánk és a feleségünk, szeretőnk imaginációján kívül, ki tudja, hogy még kik) zagyva, vagy tudatosan káros, vagy éppen gonosz imaginációján keresztül is képes hatni a sorsunkra, életünkre! – ez, az övékével rezonanciában álló karma! - Úgy-e, hogy nem is olyan kellemes és optimista ujjongásra késztető dolog ezt így meg hallani és ha kételkedve is, de tudomásul venni, ahhoz képst, hogy milyen tudomásul venni, a naiv, un. „pozitív gondolkozás” szemszögéből, amely még örvendezik is a mágia létezésének a tudomásul vételekor, mondván, hogy nagyszerű, hét akkor semmi mást nem kell tennünk, mint pozitívan gondolkoznunk és képzelegnünk és akkor csupa jó dolgot idézünk be az életünkbe. Gondolván, hogy csak ennyi hiányzik ahhoz, hogy megnyerjük a mágia tudatos alkalmazása segítségével az életünket. Hát nem tévedett ez a primitív Jézus, aki azt mondta, hogy nem lehet az életet meg nyerni? De igen, bizonyára, bolondokat beszélt. – Persze, hiszen nem ismerhette szegény, sem a Silva féle agykontrol technikákat, és a Sycret c. filmet sem látta!
Pozitív gondolkozók és képzelgők (imaginálók) az egész világról egyesüljetek!
De hát nem ilyen egyszerű ez kérem... – A leg szelídebb hasonlat erre a helyzetre az, amit kezdő asztrológus koromban szoktam mondani, ti., hogy olyan, mintha egy szú-rágott korhadó faoszlopokból, gerendákból és falakból álló emeletes falusi házat kifestek szép színesre, sőt: még le is lakkozom, és azt várom tőle, hogy biztonságban éljek benne egész életemben. Nem csak össze fog omlani, de maga alá is temet bizonyára.
