Kozma Szilárd:
Szaturnusz, Sors és Kereszt
Különösen ajánlom a Kökösi Prófétának: Nagy Puli Attilának
7. A SZATURNUSZ asztrológiai szimbóluma a Jupiterével szimmetrikusan ellentétes: felül van a természeti tapasztalás szükségét, tehát a fájdalmas és a kellemes jelzéseknek, és e jelzések racionális észlelésének és értelmezésének a szükségét jelentő kereszt, és alul van, a Hold szimbólumánál leírt tudattalan szellemi-lelki meghatározódásokat és az érzelmi - képzeleti folyamatokat (ambíciók, félelmek, haragvások, ragaszkodások, elhárítások, stb.) jelentő félkör. Vagyis: a Szaturnusznál az akarat, a racionális tudatosság és az önuralom uralja az érzelmeket és a képzeletet.
A Szaturnusz tehát, elsősorban és végső soron, a felelősségérzet és a felelősségtudat, valamint, ezzel együtt és ennek a szellemében, a spirituális (egyetemes) törvény-ismeret és törvény-tisztelet, sőt: a törvényszeretet és a következetesség őserejét testesíti meg, aminek a tartozékai és működési feltételei a memória és az összpontosítási (odafigyelési) képesség. Jelentése a Jupiterével kiegészíti egymást, hiszen spirituális értéktudat, vagyis szellemi hierarchia-képzet szerinti építő kritika, az erre alapuló ítélői és viszonyítási készség (Jupiter) nélkül, el sem képzelhető igazi felelősségérzet és felelősségtudat, amit a Szaturnusz - többek között! - megtestesít.
A Szaturnusznál, mint metafizikai létprincípiumnál a személyi és személyes tapasztalás, a tudatosan megélt Teremtés (élet), az észlelés, tehát a határhelyzetek és a végső állapotok megismerése, ismerete, számontartása és számonkérése az elsődleges. A Szaturnuszi által megtestesített létprincípium egyértelműen a Karma, vagyis az Ok és az Okozat, illetve a Hatás és a Visszahatás Törvényéhez kapcsolódik. Ezért a Szaturnusz tágabb asztrológiai értelmében az Egyetemes Felelősségtudatot, illetve a Felelttes Én-t megtestesítő bolygó. Azért hívják misztikusan a Nagy Tanítómesternek, a Karma Urának, vagy az Egyetemes Felvigyázónak, mert addig ismélteti egy - egy általunk asszimilálatlan és ismeretlen létprincípiummal való "találkozásunkat" a különböző tapasztalások láncolatán (fájdalom, betegségek, balesetek) keresztül, amíg ráébredünk a személyes karmánk jellegére, illetve, ennek ismeretében, az illető karma-motívum feloldásánk az elkerülhetetlen szükségére és a (belső) harmonizáció szükségének a határozott tudomásul vételére.
Az a személy aki kezdi felismerni a benne működő, visszafogó és ismétlésekre szorító szaturnuszi erőket, az hozzá fog a karmája minél nagyobb mértékű megismeréséhez és feloldásához, vagyis a saját személye pozitív átalakításához, átneveléséhez: a vak ambícióktól, az irrracionális sóvárgásai szenvedélyes vágy-kielégítéstől és a gyávaságtól, a gyűlölködő érzelmektől, a másokkal szemben táplált ellenséges képzetektől (agressziótól), az önámítástól és a hazudozási reflexektől, az imaginációjának (az életképzeletének) a negatív - romboló képzetektől és a sötét, agresszív gondolatképektől, az ilyen jellegű spontán képzetektől való megtisztításához. Aki ehhez nem fogott hozzá, azt hosszú távon, előbb, vagy utóbb, de mindenképpen személyi és anyagi veszteségek és betegségek sorozata fogj érni, még akkor is, ha éppen milliárdokat kereső sikeres üzletember, a Microsoft tulajdoonosa, vagy befolyásos pártvezér, esetleg épp az Egyesült Államok, vagy az Orosz Birodalom elnöke, a Kínai Kommunista Párt főtitkára. Talmi társadalmi - közösségi csillogásaik mögött ott bujkálnak az egészségi, vagy a családi, szerelmi-szexuális nehézségeiket, személyes kudarcaikat, csődjét előkészítő problémáik, mint a sorra el - el bukó európai politikusok, akik közül sokan még börtönbe is kerültek utólag.
A Szaturnuszi sorsjelzések hatására rá kellene jönnie mindenkinek a vele történő és az általa előidézett események igazi (mentalitás módosulási szükséget jelző) jelentésére és értékére. De ha lenne ehhez megfelelő információja, előbb a Jupiter, a Mars, a Vénusz a Merkúr, a Hold és a Nap princípiumaival kellene mély, személyes kapcsolatba, majd harmóniába kerülnie, vagyis ezeket a benne létező őserőket kellene a saját személyiségén belül felszínre hoznia és egymás között kiegyenlítenie. Mindaddig, amíg az első hét, klasszikus bolygóknak a háttérbe szorított, elfojtott, vagy diszharmonikus állapotban létező hatásait (aspektusait) nem sikerül valakinek tudatosan feloldania, vagyis: a mindennapi élet tapasztalatainak a hatására -, a személyi tulajdonságai között és saját életében felismernie és a beismerésen keresztül tudatosítva, feloldania meghaladnia, illetve a tudatosítás segítségével, ezeket a horoszkópja által pontosan kimutatott negatív karakterjegyeket (lelki-szellemi tulajdonságokat) nem sikerült átalakítani pozitív és kreatív tulajdonságokká, örvendhet, hogy a születésének megfelelő vibrációs állapotban marad és nem kerül alacsonyabb vibrációs (létezési) állapotokba, vagyis nem válik ugymond "szerencsétlenné", sőt: nem hal meg idejekorán. Mert az idő múlásával, spirituális tudatosság nélkül, az emberiség kilencvennyolc százaléka inkább visszafelé süllyed a vibrációs skálán, mint hogy feljebb emelkedne. - Ez a tendencia, az emberiség negatív pszichikai közérzetén, az átlag egészségi állapotának csökkenésén (az immunrendszer gyengülésén), a rafinált bűnőzési késztetések emelkedő számán, valamint a természeti környezete szennyezettségén lemérhető. Az ilyen ember a legnagyobb veszélyeknek teszi ki magát, amennyiben megpróbálja a következő három - spirituális - bolygó által képviselt (Uránusz, Neptunusz, Plútó) ősprincípiumoknak megfelelő tulajdonságokat felébreszteni önmagában, különböző (divatos és könnyen elérhető boldogságot, valamint gyors sikert ígérő) mágikus eljárások (mágikus praktikák: agykontroll, diaetika, rejki, stb.) által.
Mindaddig tehát, ameddig, a hét klasszikus bolygó fényszöge, azok jegy- és házhelyzete alapján, nem sikerült önmagunk szellemi és lelki diszharmóniáit (örvényeit) megismerni és a megismerés segítségével felszínre hozni és egymás között kiegyenlíteni, a legközönségesebb fekete mágiázás számába megy az úgynevezett misztikus bolygók által képviselt személyi képességek erőltetett kifejlesztése és különböző, misztikus céloknak, vagy kicsinyes érdekeink (nyerészkedés, vagyon és más fajta előnyszerzés, mások szabad akaratába való beavatkozás, az általunk elképzelt jó útra való térítése érdekében, stb.) szolgálatába állítása.
A Szaturnusz a teremtési - megváltási folyamatokban felmerülő határhelyzetek egyetemes számontartásának és vissza-szorításának, és ezáltal a többi kilenc őselv pozitív érvényesülési lehetőségét, vagyis a teremtés zavartalanságát biztosító princípium, amely nem ismer kivételt, előjogokat vagyis nem ismeri a protekciót és ezért nem ismeri azt fantazmagóriát sem, amelyet a korrumpálható "Jóistenben" hívő vallásos ember kegyelemnek nevez.
A Szaturnusz vezeti rá az embert kellemetlen és fájdalmas tapasztalatok és veszteségek révén a felelősségnek az un. radikális felvállalásának a szükségességére, tehát arra, hogy csak teljes bevetéssel lehet felelősséget vállalni bármiért is és ebben a kérdésben, nem létezik félmegoldás, vagy kompromisszum. Arra, hogy nem léteznek bocsánatos bűnök, és, hogy a kényelem-szeretet mely a halasztási lehetőségeket sugallja, nem jó tanácsadó felelősségi kérdésekben. Ő az egész emberiséget és az embert személyesen a megváltódás irányába terelni igyekvő, és ennek az érdekében az un. "égi megszorító intézkedéseket aláíró " sorserő, amellyel szemben nem lehet földi törvényhozási és ítéleti szinten, "intézkedni", és amely előbb, vagy utóbb, akárha mindössze erős és gyakori fogfájások formájában is, de mindenképpen fogja éreztetni a negatív visszahatásait azokkal szemben, akik megbánás nélkül, huzamosan felelőtlenkednek a saját sorsukkal és mások sorsával szemben. Azokkal szemben, akik úgy gondolkoznak, hogy "ennyi még bele fér", hogy „ez még el megy”…, és hogy „majd aztán később, valamikor a jövőben” felvállalom ezt, vagy azt, az életbevágón fontos életfeladatot aminek a beváltását hónapok, vagy hónapok óta halasztom, vagy jóvá teszem ezt vagy azt a korábbi vétkeimet. - Ahogy a székelyföldön mondják: "A medve nem játék!" Ugyanúgy: "A Szaturnusz sem játék". És mivel a határoknak, a határozottságnak, és az elhatározásnak, vagy az elhatárolódásnak is az ősereje, nem lehet tudni, hogy egy - egy ilyen "megengedős", sorsunkkal szembeni könnyelmű felelőtlenkedési folyamatban, mikor lépjük át azt a határt, ahonnan már nincs visszaút, amelytől tehát a káros és fájdalmas, vagy egyenesen: halálos visszahatások már nem védhetők ki, nem kerülhetők el.
A Názáreti Jézus tisztában volt ezzel, és tudta, hogy az öncélúan végzett egyes mágikus praktikáinak (A víznek a borrá változtatása, a halottak feltámasztása), vagyis a törvényes természeti rend megbontásának a végzetes következményeit (vissza-hatásait) nem kerülheti el, és elébe menve a következményeknek, ezt, a szaturnuszi erőknek és törvényeknek a természeti jelenségek általi megnyilvánulásainak az elfogadási szükségének az örök-leckéjét hagyta hátra örök intő-tanításnak az emberiség számára. Vagyis: a természeti sors-elfogadást, a természeti törvények szerinti sorvállalást, vagyis az eredeti, vallásos misztikáktól mentes kereszténységet. A Szaturnusz igazi szimbóluma ugyanis a ugyanaz, mint a földi életnek és rendeltetésnek a szimbóluma: a merőleges és a víz-szintes tengelyeket megtestesítő kereszt, amely léttengelyek megtalálhatók a személyi horoszkópok grafikájában, a sorsképletekben is.
A Szaturnusz az apai felelősségnek, illetve az apai állapotnak és öntudatnak, valamint a felelősség, a helytállás és a kitartás erkölcsét tanító – elváró apai szellemiséghez való viszonyulásainknak, az apai szellemiséggel szembeni magatartásoknak az őserejét is megtestesíti. A férfi sorsképletekben arra utal, hogy az illető személy akarja-e, illetve képes-e megfelelő mértékben és intenzitásban ezt, a benne levő szaturnuszi minőséget elfogadni és határozottan gyakorolni, a női képletekben viszont azt, hogy tudattalanul hogyan (negatívan, vagy pozitívan) viszonyul az illető személy az életében fontos szerepet betöltő férfiaknak (férjének, apjának), ehhez a női lélek számára, a felszínen, sokszor agresszívnek és kegyetlennek mutatkozó kvalitásához.
Misztikus neve és funkciója szerint, ő mágikus - spirituális világ küszöbének az őre, mivel az, aki nem került harmóniába a Szaturnuszi eszmeiséggel, nem juthat el abba a sorsállapotba, amelyben megszűnnek a végzetes sorsveszélyek, illetve amelyben a Szaturnuszt követő három spirituális bolygó által megtestesített egyetemes léterők és személyi képességek (mágikus) hatásai már csakis pozitív sorseseményeket idéznek az életünkbe. Ő tehát abba a sors- és életállapotba való jutásnak a feltétele, amit Jézus, mikor a Boldogságnak, mikor a Királyságnak, mikor a mennyek országának nevezett.
