Kozma Szilárd asztrológus honlapja

Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó  |   Regisztráció

Kedves Szilárd!

Azt hiszem, nem tudom eléggé megköszönni a munkáját és a törődését,
teljesen komplex és mélységi értelmezést kaptam, minden szempontból,
nagyon szépen köszönöm.
Mindegyik megérintett, de ez a legutolsó volt a legszebb és legmélyebb,
mintha csak a végére tartogatta volna a koronát.

Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy a transzcendens bolygókhoz
vonzódom leginkább.

Szavai rendkívül feltöltenek engem, és meg fogom érlelni magamban a hallottakat, olvasottakat.
Nagyon sok és nagyon masszív anyagot kell most feldolgoznom, elindítanom magamban.
A naplóírást még nem olvastam el, csak belenéztem, és rendkívül érdekes a téma.

Köszönöm tehát, roppantul örülök, hogy úgy döntöttem, hogy megkérem Szilárdot útmutató értelmezésre.
Nem is mondok többet, mert azt hiszem, átment a visszajelzésem lényege.

Sok örömöt, kiteljesedést és minden jót kívánok Szilárdnak és a Családnak, Violának is üdvözletem!

Deres Anita

Kedves Szilárd, Így, a szintézis végéhez érve hálásan szeretném megköszönni az elmúlt időszakban (egészen az analízistől kezdve) értem végzett kitartó, türelmes munkáját. Annak ellenére, hogy mindezidáig az asztrológia és a horoszkópok világa számomra teljesen idegen, sőt előítélettel bevont terület volt, el kell, hogy mondjam, hogy mégis rendkívül szerencsésnek tartom magam, hogy kapcsolatba kerültem Önnel és az Ön által művelt tudománnyal. Munkája eredményeként sok tekintetben fordulás következett be a belső lényemben: 
- Míg korábban az asztrológiáról és a horoszkópokról azt gondoltam, hogy az valamiféle megalapozatlan hókuszpókusz, ma már teljesen meg vagyok győződve arról, hogy az Ön által művelt asztrológia egy zárt rendszerű, összefüggésekkel átszőtt, racionális, felülről ihletett tudomány, amely nem jósol, hanem szinte tudományosan értelmezi az ember cselekedetinek legmélyebb rétegekben rejlő mozgatórugóit és a kiutat is megmutatja!
- Azt is megfigyeltem, hogy akár az analízis, akár a szintézis azonban csak akkor tud választ adni, segítséget nyújtani, ha őszintén fel merem tenni a kérdéseimet, és a problémáimmal leplezetlenül és pőrén szembe merek nézni! - Már ez is nagyon nehéz volt, ám mégsem elég, mert mit ér bárminemű megvilágító információ és értelem, ha az nem épül be az életembe! Ez a végső konklúzióm, most már rajtam áll a sor!
- Szilárd kitartóan, türelmesen, és nagy lelkesedéssel mindent megtett annak érdekében, hogy idáig eljussak! Azért, hogy képbe kerüljek saját magammal, megértsem mit miért is teszek, és rámutatott, hogy a bennem feszülő ellentmondások miben is rejlenek. Megtanított, hogy a sok kényszeres, rossz cselekedetem valójában honnan is ered és kezelhető! Nem kell, hogy ezek fogságában éljem további életem, sőt, magasabb minőségre emelhetem azt, egészen a megváltódás felé!
- Mindezt bölcsen, tapintatosan, intelligensen tette Szilárd, megelégedett pont azzal a( kevés) mennyiségű információval amennyit hajlandó voltam, most, a jelen állapotomban megosztani vele. Éles látásával, nagy élettapasztalatával nem volt gond kipótolnia a hiányzó láncszemeket, és ráéreznie, hol is vannak az elakadások, mi is a valós probléma, amit talán magam sem tudok vagy merek megfogalmazni, bevallani. Miközben én bevallani sem mertem Ő feketén – fehéren felfedte előttem! - Komoly feltáró munka folyt közöttünk, miközben sokszor meg kellett, hogy álljak és nagy levegőt vegyek, de mindig át tudtam lendülni, mert a hanganyagon elhangzottakat belengte a humor és a derű, ami nagyon – nagyon sokat segített! És az is, hogy teljesen hozzá nem értőként érthetően, logikusan felépítve kaptam meg minden kérdésemre a választ.
- Az sem volt utolsó szempont, hogy míg kiszolgáltattam magam, soha nem éreztem, hogy ezzel Szilárd visszaélt, megbántott, leértékelt volna! Ez nagyon – nagyon jól esett! Nem tudom, hogy a köszöneten kívül búcsúzásul vajon mit is lehet kívánni egy Tanítónak, aki az élet legfontosabb kérdéseiben adott útbaigazítást! Azt gondolom, talán az a legbölcsebb ha ugyanazt kívánom Szilárdnak, mint amire Ő is megtanított engem: Eltántoríthatatlanul, diadalmas küzdelmek közepette, sikeresen haladjon a megváltódás útján oda célba érve! Mostantól kezdve már nekem is ez a célom, és tudom, hogy igazi, maradandó, valós boldogságot a megváltódásomat előidéző életfeladataim beteljesítése okozhat! Minden fáradozását és tanítását megköszönve, szeretettel:
Évi

Figyelem! Fontos tudnivaló a horoszkópkészíttetés – horoszkóprendelés felől érdeklődőknek.

     Azok számára, akik komolyan fontolják a horoszkóprendelést, a horoszkóprendelési tájékoztatóban szereplő születési adatok lényegi részének (születési dátum, óra és perc, plusz a születési helység koordinátái és a szülők születési dátuma.) a kozmaszilard@gmail.com, vagy a kozmabszilard@gmail.com címeim valamelyikére való elküldése után, megadott jeligére válaszolok ... 

Tovább...

A baba és gyermekhoroszkópok titkáról és hasznáról.
Kozma Szilárd: A baba- és gyermekhoroszkópok titkáról és hasznáról             Hat éve nyilvánítottam magamban az emberiség - de legalább is annak az un. civilizált részének - a helyzetét véglegesen reménytelennek. Ez egy, a kisbabák mellkasának és hasának a szájukból kiesõ ételtõl és a saját nyáluktól védelmezõ, etetõ – nyálazó nájlon eszköz beszerzési nehézsége következtében történt, miután elindultam a Turula számára, egy ilyen nyakba akasztható, fröccsentett nájlon ruhavédõ etetõkét vásárolni. Olyan, egyszerû, egyetlen matricában millió számra gyártható kék, vagy sárga, vagy barna, a babák mell és has-domborulatát követõ, laposan fröccsentet, nyakba akasztható nájlon darabot akartam venni, amirõl azt képzeltem én naiv, hogy egy – két lej lehet az ára. Aztán kiderült, hogy ez, a közönséges nájlon zacskóknál semmivel nem bonyolultabb technikával elõállítható árú, sokkal drágább mint például, egy komolyabb számítógép-egér, amiben felmérhetetlenül több, különbözõ alapú és állagú anyagból készült, de össze szerelten, egyik a másikkal összehangoltan és eredményesen együttmûködni képes és persze: a számítógéphez bonyolult digitális információ-csomagokat küldeni képes, finom kis alkatrész található, és amit össze is kell még szerelni! Arról nem is beszélve, hogy mind a tervezés, mind a ráfordított, sõt: az általa elvégezhetõ munka szempontjából is, sokkal több munka-befektetés és intelligencia-érték van benne, mint a nájlon zacskós fröccsentéssel elõállítható baba-nyálazóban! „- Micsoda? Hogy mennyi? De hát miért könyörgöm, hiszen az elõállítása semmivel nem bonyolultabb egy, néhány baniba kerülõ reklámzacskó elõállításánál és anyagból is alig van benne sokkal több mint a zacskóban? „ – Azért drágább ez kérem, mert gyermekholmi.” „- Hát éppen ezt mondom: azért, mert gyermekholmi, még a nájlon zacskónál is olcsóbb kellene, hogy legyen! „-Ön hol él kérem, köztudott, hogy minden, ami gyermek holmi, sokkal drágább, mint a más árucikk!” „– Micsoda? Tényleg? De hát miért?”  „- Azért, mert a szülõk nem sajnálják a sok pénzt kidobni, amikor a gyermekükrõl van szó!” „-De hát ez nem játék, vagy luxus-cikk, hanem elemi szükséglet!”  „Az nem számít, csak az, hogy gyermekholmi és minden gyermekholmi sokkal, de sokkal drágább, mint amennyi a tulajdonképpeni értéke.” – Nem variálom tovább, hanem még csak azt mondom el, hogy a nyálazók és más gyermekholmik drága árának a kérdésében azért voltam tájékozatlan, mert a Turula születéséig, kimondottan csak Medárdánál, majd Etelkánál nagyobb ismerõs gyermekektõl „örökölt” ruhákban – cipõkben jártak a gyermekeink, esetleg a turkálókból össze szedett cuccokban, és mivel lánykákról volt szó, játék baba és állat, de még nájlon (lego), vagy papondekli építõ-kockás játék is került bõségben ugyanígy. Mellesleg, már az elsõ házasságomból született fiammal töltött idõ alatt észrevettem, hogy a gyermekek nagyon hamar megunják a bonyolult és drága mechanikai játékokat, és inkább az olyan játékdarabokkal, vagy nem is játéknak készült anyagdarabokkal szeretnek játszani, ahol az õk személyi fantáziája viszi a prímet és nem a játékkészítõ felnõttek infantilisen fondorlatos leleményessége. Arról nem is beszélve, hogy a gyermek az összes tárgyi játékáról lemondana, ha az lenne az ára, hogy többet lehessen együtt és többet játszhasson, vagy csak éppen beszélhessen a szülõk valamelyikével. És én ezeket a megfigyeléseimet követtem játékvásárlás kérdésében. Vagyis: labdákon és szájmuzsikán kívül, más játékot, vagy „gyermekholmit” nem vásároltam. Nem volt tehát ahonnan azt sem tudjam, hogy a szabadpiac körülményei között, azoknak a játékoknak az ára is fel ment, amelyeket nekem eszembe sem jutott megvásárolni. Természetes, tehát, hogy ezt a primitív kapzsiságon alapuló, aljas és embertelen „szabadpiaci” alapállást látva, felment a pumpám és még csak azért sem vettem meg a nájlon nyálazó-etetõt, persze jól, nagyon is jól tudván, hogy ezzel nem fogom a „piac törvényeihez igazodó gyermekholmi-gyártókat” és kereskedõket a pofátlan kapzsiságukról leszoktatni.     De ezt a helyzetet is csak azért meséltem el, hogy érthetõbb legyen az a régrõl magammal hurcolt komplexusom, ami szerint nem szabad gyermekhoroszkóp rendeléseket elfogadnom, bármennyire is igényelnék azt a szülõk, hanem csak amolyan, kis nevelési tanácsadó, eligazító útmutatásokat, amelyek nem kerülhetnek negyed annyiban sem, mint egy felnõtti horoszkóp. Mert tényleg: ma is azt mondom, hogy „más szemében meglátni a szálkát” - ide, és „az enyémben a gerendát nem észre venni” - oda, és, hogy: „Ne ítélkezz ide, hogy ne ítéltess oda”, de aljas dolog az kérem, hogy a szülõnek a gyermekeivel szembeni szorult és szûkös helyzetét (Hiszen nem minden, egynél több gyermeket vállaló szülõ ab ovo gazdag!), de akár a túlfûtött szeretetét is, vagy a természetellenesen duplázott felelõsségérzetét kihasználva, akarjanak egyesek könnyen – a nyálazó esetében, majdhogynem ingyen! – meggazdagodni. - Hát akkor pontosan én, hogyan kerülnék már csak önmagammal szemben is, akár csak ilyen látszat-helyzetbe is, hogy meglovagolom a szülõknek a gyermekeikkel szembeni érzékenységét és – egyes esetekben indokolatlan aggodalmaskodásban jelentkezõ – a kellettnél fokozottabb, babonás felelõsségét? Szóval, e miatt az erkölcsi gátlásom miatt, sokáig tartottam magam ahhoz a nem tudom, hogy mikor és miért, magamban felállított belsõ tiltáshoz, hogy márpedig én nem készítek babák és kisgyerekek számára teljes horoszkópokat.  Az utóbbi évben viszont olyan helyzetek merültek fel elõttem, amelyek hatására kénytelen voltam ebben a kérdésben felülvizsgálni az etikai nézeteimet és meggondolni magam:            A negyedik jelt arra, hogy félre kell tennem a gyermek horoszkópok készítésével kapcsolatos erkölcsi gátlásaimat, és fel kell hívnom az életüket spirituális alapokon álló harmóniában élni szándékozó szülõk figyelmét a gyermek-horoszkópok fontosságára, két hete kaptam meg. Ezt úgy, hogy egy olyan, a korához képest rengeteg mûtéten átesett fiatal nõ rendelte meg a horoszkópját, akinek a sorsképletét megpillantva, egyértelmûen szembe tûnt az, hogy azért kellett szenvednie már gyermekkorától különbözõ, majdhogynem végzetes belsõ térdsérülésekben, mert nem volt aki megmondja, hogy a kézilabda kapusi („poszt”) foglalkozás, amit az édesanyjától úgymond átörökölt és ami ellen egyfolytában lázad, a személyi karma-feloldási szempontjából, számára éppen a lehetõ legmegfelelõbb. Ennél jobb már csak a hoki kapusi sportolói státusz lett volna számára, vagyis a karmája száméra testhezállóbb. Egyszerûen döbbenetes volt számomra azt észlelni, hogy valaki azért szenved a térdeivel és esik át egyik térd-mûtéten a másik után, majd azért kényszerül a sportkarrierjét abbahagyni, mert nem világosították fel még gyermekkorában arról, hogy amit kézilabdakapusként - És éppen, hogy NEM csatárként, amire õ mindig vágyott a kapusi feladatok közben és annak ellenében! – neki tennie és átélnie lehet, az számára a lehetõ legmegfelelõbb szellemi állapot, amit csak el lehet képzelni, mint olyan lelki és szellemi képességszerzési és mentális fejlõdési lehetõség, ami az õ harmonikus személyisége kifejlõdésének és az egészséges életének a feltétele.    Ennek ez egyszerû információnak a hiányában ugyanis, amit elsõ ránézésre bárki is, aki a kauzális asztrológiához ért, azonnal megállapíthatta volna és közölhetett volna vele még gyermekkorában, az illetõ személy, éppen hogy szerencsétlenségére, éppen azt támadta lelkileg a leginkább attól a naptól, hogy az edzõje kapuba állította kézilabdaedzésen, és a horoszkópja megrendeléséig azt vélte a legnagyobb sorsigazságtalanságnak az életében, ami máskülönben (amennyiben nem lázadt volna folyton ellene), nem csak, hogy a rendkívüli fiatal kori (sportolói) sikereit, hanem az egész karmája feloldását és az élete harmonikus és egészséges lefolyását is, igen nagy mértékben biztosíthatta volna!    A már gyermekkorától, több komoly térdmûtéten is átesett ügyfelem errõl az állapotról következõképpen írt:
„…ami óta megmondták, hogy apám és anyám nyomdokait követve, semmi más nem lehetek a csapatban csak kapus, mindig is utáltam ezt a posztot, nem szerettem tétlenül várni, amíg a csapattársaim az ellenfél kapujára támadnak, majd pedig a testemmel hárítani a kemény ütéseket, többször abba akartam hagyni, de a család nem engedte. Iskolás éveim frusztrációval és kiközösítéssel teltek,…”
   És, amikor azt kezdtem azonnal fejtegetni, mielõtt az egész horoszkópot elkészítettem volna, hogy jó lenne számára valamiképpen a pályára visszatérni, akárcsak amatõr szinten is, így válaszolt: „Köszönöm az ötletet, beváltására van is itt helyben lehetõség, igen, ilyen öreglányok csapata, ..., inkább az ismételt sérülésektõl félek, már az elsõ mûtétem után nem javasolták, de én sosem bírtam magammal és vissza-visszatértem, még 2004. évben is volt egy nagyon rövid próbálkozásom. Ez a sportág számomra a legizgalmasabb, imádom nézni és benne is szerettem játszani, bár a kapus posztot nem éreztem a magamévá, szerettem volna kint küzdeni, de ez így alakult. Szóval most már életveszélyes lenne ilyen térdekkel játszanom azt hiszem, de azért lehet megint kimerészkedem a pálya közelébe.”
   És ezt válaszolta a hölgy, miután feltártam elõtte azt, hogy az I. házban a Lilithel együtt álló Szaturnusszal és az Ascendensén álló Marssal, a legjobb dolog, ami érhette már korai kamasz korában, éppen az volt (Az kellett volna legyen, ha nem unta, sõt: néha utálta volna...), hogy a kapuból figyelmesen kövesse azt, hogy mi történik a kaput a pálya többi részétõl elhárító hatos vonalon kívül és, ha megfordul a játék, maximális koncentrációt igénylõ, reflexszé vált hárító-tudásával próbálja elérni azt, hogy az ellenfél játékosai ne tudják egy jól meghatározott felülten belül, mögötte eldobni a labdát. (És figyeljük meg: nem csak a hárításban van benne a Szaturnusz, hanem az un. kézilabdai büntetõ dobásokban is: hetes is a Szaturnusz száma, mindamellett, hogy a mérték is a Szaturnuszhoz tartozik…). És az, hogy a „testével hárítsa a fájdalmas ütéseket”:
„Egyszerûen ledöbbenek ezen, a szó jó értelmében, amiket ír, én meg mindig azt hittem, hogy azért sérülök meg, mert nem ez az én utam, mert ez a sportág rettenetesen kemény és az én személyiségemhez ez már nem illik, az agresszió mindig is visszarettentett. És teljesen meg voltam gyõzõdve, hogy azért ér ennyi sérülés, mert nem szabad ezzel foglalkoznom, de akkor ezek szerint én idéztem magamra ezt a sok sérülést tudat alatt, mert nem mertem felvállalni vagy beteljesíteni a sorsomat.”
    Hát igen: így mûködik és ide vezet az úgymond elsõ-kézi misztikus gondolkozás, vagyis, így mûködik a babona: az ember beidézi ellenérzései és mentális ellenállásai mágikus következményei által magának a negatív sorskörülményeket és a betegségeket, majd azt követõen, intõ jelnek véli ezeket arra, hogy nem kell belépjen azon az ajtón és nem kell lakjon abban a házban, amit a sors jótékonyan megnyit elõtte. A fent leírt esetnél, erre a babonás magatartásra már csak az a jellegzetesebb példa, amikor azok a személyek, akik még mindig kételkednek abban, hogy nekik horoszkóp kellene, a rezonancia és a tükrözõdés törvénye alapján, éppen azokhoz a postahivatalokhoz mennek el, ahol éppen azok a legostobább és legarrogánsabb hivatalnokok vannak szolgálatban és fogadják õket, akik majd meggyõzik õket arról, hogy nem lehet postai úton Romániába pénzt küldeni. És természetesen, ezek a személyek, arra vonatkozó „égi jelnek”(!) képzelik és tudják be, hogy nem kell a horoszkóprendelésüket megtegyék.      Ezért, a fenti fiatal rendelõ hölgy által kinyilvánított felismerés, nem ez az elsõ döbbenetes, hogy ne mondjam: „szomorúan – utólagos”, de még így is jó idõben érkezõ, „hihetetlen” megvilágosodás, amit okoznom kell asztrológusként, sok ember számára. Jó, hogyha ilyen fiatalon, mint ebben az esetben (A hölgy „még csak” 28 éves!), szomorú, hogyha már 75 évesen. - Mert ilyen is volt sajnos: egy nagyon értelmes, mûvelt, szép és minden tekintetben kellemes személyiséggel rendelkezõ Budapesti hölgy keresett meg régen, azzal a kéréssel, hogy mondanám meg a melankólia kórnak az okát, amitõl õ annyira szenved, és amire semmiféle magyarázatot nem talál, hiszen szép és szerelmi élményekben gazdag életet folytatott, és anyagilag sem áll rosszul, is úgymond mindene meg van. Semmi oka nincs arra, hogy idõnként megmagyarázhatatlanul sírni kezdjen és ne tudja abba hagyni… - Nézzük csak: Halak nap, Merkúrral és Vénusszal a négyes házban, hát akkor, hol van a Hold? Hát bizony a Szaturnusszal és a Rák Sárkányfarokkal együtt áll a XII. házban, és mindezt a Neptunusz nyomja a VI. házból szembenállásban. Van-e család, gyermek? Nincs. Akkor ez az ön betegsége oka. – Igen. Sejtettem, kedves Szilárd, azaz tudtam, csak reméltem, hogy nem errõl van szó, bocsásson meg kérem…- És már sírt is a gyönyörû idõs hölgy, aki még így sírva is szép volt és akit én szívesen tudtam volna az anyámnak, de legalább a nagynénémnek. – Ilyenkor sajnos, már nem sokat lehet tenni a földi sorsállapot helyre hozása érdekében, de legalább az ember nem hal meg bután és nem kell kísértõ lélekként bolyongania (És „hazajáró lélekként” az itt maradt családtagjait, vagy a késõbbi generációk tagjait ijesztgetnie) évezredeken át a túlvilág alacsony rezgésû szféráiban.     De a legszomorúbb mégis az, amikor azt kell látnom, hogy ilyen egyszerû tények nem ismerete miatt (Kis kauzális asztrológiai ismeret birtokában, melankólia kóros nõnek is szólhattak volna fiatal korában, hogy nagyon vigyázzon, mert nem csak, hogy a szépség, a jó anyagi helyzet, de még a mûveltség sem lesz elegendõ a boldogsághoz az õ életében, de még ez sem kétségbeejtõ, de….), a gyermekek szenvednek – sõt: egyes esetekben – És ezt a szavaim súlyának az ismeretében és az ennek megfelelõ felelõsségem szellemében írom: -, meg is halnak. És még szomorúbb, hogy a jósolgató asztrológia hiteltelensége miatt a komoly asztrológia iránt is  kiváltott általános bizalmatlanság miatt, teljesen fölöslegesen.    - Igen is, nincs tévedés, jól olvassa kérem: meg is halhatnak gyermekek annak következtében, hogy a szülõk nem tudhatnak e gyermekeknek, az egyes esetekben egészen különleges és kényes spirituális meghatározottságaikról. És ez annyira komoly tény, hogy még egyszer arról is biztosítom, hogy ezt egyáltalán nem azért írtam le, mert lelki rokonságba kerültem volna a gyermekholmikat hétszeres áron eladó, sõt: az igazi értéküknél tízszer nagyobb érték felett árusító, kapzsi kereskedõkkel. Tehát, teljes emberi felelõsségemmel állítom, hogy nem a hatásvadászat miatt írtam azt, hogy van olyan is, amikor ilyen egyszerû asztrológiai tények, illetve, egyedül csak a személyi horoszkóp segítségével kideríthetõ, egyéni (karmikus) meghatározódások nem ismerete következtében, az ártatlan gyermekek, nem csak, hogy szenvednek, hanem meg is halnak! És erre a tényre, az elsõ figyelem-felhívást, éppen a mi, korábban orvosilag makk egészségesnek nyilvánított Enikõ lányunk hirtelen halála okozta. De akkor nem gondoltam arra, hogy ezt a halált a baba horoszkópja vizsgálatával ki lehetett volna védeni, mivel a klasszikus asztrológiai képzettségemmel, akkor még én sem értettem teljes mértékben annak a sorsmotívumnak a jelenését, amit az öt bolygó és a Lilith által is támadott Plútója jelentett a kislány horoszkópjának a IV. háza csúcsán. Erre csak azt követõen eszméltem rá, miután szeptemberben a feleségemmel komolyan beszélgetni kezdtünk a család újraegyesítése érdekében, azt követõen, hogy az édesanyja biztatására és közvetlen befolyására, elhagyta a családot és a közös gyermekeink jövendõ hányattatását jelentõ bírósági elosztását, vagyis, mind a négynek a hozzá való ítéltetését, hatóságilag igényelte. Ekkor derült ki ugyanis számomra egyértelmûen, hogy a volt-feleségem mélytudattalan képzeleti- és érzésvilágát nem csak a magzat- és gyermekellenes és otthon- és családellenes, illetve családanyai szerepkör ellenes karmikus meghatározottsága vezérelte mindenben, már közvetlenül a házasságkötésünk után is, illetve az elsõ gyermekünk megszülése után. Hogy minden olyan féltudatos családellenes magatartását, és lelki agresszivitását, ami utólag a gyermekek betegségét is okozta, ez az anyjától közvetlenül átvett karmikus programja okozta, hanem egy annál sokkalta veszélyesebb karmikus program: a gyökeres spirituális újjászületés és személyi megújulás (megváltódás) elleni ösztönös ellenkezés és ellenségeskedés karmikus programja. És Enikõ kislányunk ennek a két, egymásra fekvõ, igen veszedelmes karmikus programnak volt a megtestesülése. Ez azt jelenti, hogy számára akkor, az élete elsõ heteiben és hónapjaiban a legfontosabb dolog az édesanyjával való folytonos együttlét és testi kapcsolat lett volna, amit mi akkor, az úgynevezett emigránsi körülményeink között csak akkor tudtuk volna biztosítani, ha minden mást félre tettünk volna és ennek a megvalósítása érdekében valamiféle hatósági vagy más féle segítségeket kértünk volna, ahelyett, hogy az ottani, segély- és segítség nélküli megélhetési lehetõségeink érdekében tevékenykedtünk volna. Persze: megint a sok "volna"! Vagyis, az, ami nem létezik. Mert hát éppen abból ered ez a sok volna, hogy a klasszikus asztrológia semmit nem tudott és máig nem tud ezekrõl az anyai ági nõi õsöktõl öröklött és a kismamák boldogságát irányítani akaró, erõszakos édesanyák (A nagymamák) által rendszerint még inkább felerõsített karmikus programokról, és abban az idõben még én is csak az elsõ három karmikus programot fedeztem fel. De még akkor is, amikor négy évvel ezelõtt felfedeztem azt, hogy mennyire veszélyes tud lenni a Skorpióhoz, és annak az uralkodójához: a Plútóhoz kapcsolódó megváltás-ellenes karmikus meghatározódás („örökség”), csak annak örvendem, hogy megfejthettem az Enikõ halálának az igazi okát (Korábban csak a magzat- és gyermekellenes, illetve a családellenes programot véltem a halál okának, amit a teljesen negatív Plútó négyes horoszkóp-házi helyzetébõl olvastam ki a képletébõl, de arra nem gondoltam, hogy ahhoz még hozzá kell venni a Plútó kauzális jelentését is, illetve az édesanya megváltás-ellenes mentalitását is, mind a foganást megelõzõ idõszakban, mind a gyermek halála elõtt.), de az akkor még nem jutott eszembe, hogy ennek az ismeretnek a birtokában, az Enikõ horoszkópjához hasonló sorsképlettel rendelkezõ és a mi akkori sors-körülményeinkhez hasonló állapotba került gyermekeket és szülõket meg lehetne menteni az olyan tragédiáktól, mint amilyenben nekünk részünk kellett legyen 8 évvel korábban.        A gyermekhoroszkópok életmentõ és betegség- és tragédia-hárító lehetõségérõl (tragédia- és betegségmegelõzési funkciójára) akkor eszméltem fel, amikor egy olyan, volt két gyermekes anya (A jelenben már, és még csak egy gyermekes!) kérte a feltárói segítségemet, akinek vízbe fulladt az öt éves kisfia. Ez a kétségbeesett családanya ugyanis, nem is annyira a saját horoszkópját kérte, hanem azt, hogy ezen belül adjak valami számára is elfogadható, értelmes magyarázatot neki arra, hogy miért halt meg az egészséges és életvidám gyermeke? És arra, hogy miért nem tud most a méhében egy újabb magzat megfoganni, mivel a gyermeke halála után azonnal abba hagyta a fogamzásgátlók szedését, és abban kezdett reménykedni, hogy a reinkarnáció igaz, és emiatt a fiacskája, egy újabb gyermek formájában hozza feltétlenül vissza fog térni. Talán, mondanom sem kell, a születési idõpontjával babonásan egyezõ idõpontban meghalt gyermek halálának az úgymond objektív asztrológiai okát, nem volt nehéz feltérképezni, hiszen a születési képlet telve volt, akárcsak az Enikõ esetében, a magzat- és gyermekellenes, illetve anyaság-ellenes program motívumaival. Ezek a következõk: A Rák- Lilitel együtt álló, T-kvadrát csúcson levõ Hold, amelyben a T-kvadrát csücskeit a Jupiter és a Neptunusz képezte, és ugyancsak azok képezték a Lilith T-kvadrátja csúcsait is! Ezek mellett még a Szaturnusz és a Plútó is támadták a Holddal együtt álló Lilithet! Ez esetleg még nem jelentette volna a gyermek szükségszerû veszélyeztetettségét, hiszen a Holdnak akadt egy pozitív fényszöge is, de az már igen, hogy, mindezzel együtt,  a Halakban (Víz jegy!) álló Uránusz és a Vénusz a Plútó otthonában: a VIII. házban (Az újjászületés, gyökeres átváltozás, és – vagy, a halál házában...) tartózkodik a gyermek születési képletében és mindemellett a Plútó is negatív fényszögeket alkotott a Lilithel és a Szaturnusszal! (Voltaképpen egy vészterhes Bermuda-háromszöget alkottak hárman.) De ez még mindig csak potenciális veszélyeztetettség és nem halál ok! Nos, az un. asztrológiai ok abban fedezendõ fel, hogy a halál beálltának az idõszakában az un Radix konstelláció Lilithje szoros együttállásba került a gyermek képletének az ugyancsak erõsen támadott Lilithjével a Nyilasban, és ugyanakkor a Plútó által támadott Nap szoros együttállásba került a gyermek Hold – Lilith együttállásával, és ha mindez nem elég: akkor a teljesen támadott Radix-Hold is ráfeküdt a gyermek Kos-Napjátra (Ugyanazon a valahányadik napon halt meg és ugyanabban az órában, fix egy hónappal a születésnapja után.)       Ennek az un. asztrológiai magyarázatnak viszont még semmivel nincs jobb és több értéke, mint annál, amit a paptól is kaphatott volna – és bizonyára kapott is, és szerencsére nem elégedett meg vele! – a segítségemet igénylõ, szerencsétlen édesanya: azért halt meg, mert így álltak a bolygók. – Ennek tehát semmivel nincs értelemszerûbb értéke mint annak, hogy „IGY AKARTA AZ ISTEN.”  Ahhoz, hogy a halál tényleges magyarázatát megtaláljam, meg kellett vizsgálnom az édesanya, sõt, tekintettel az örökletes programokra, az anyai nagymama sorsképletét is, illetve ki kellett azt kérdeznem, arról, hogy milyen lelki állapotban volt (Mivel viaskodott) az édesanya azelõtt, hogy a gyermek eltûnt volna a látókörébõl és utólag kideríthetetlen módon, bele került egy Balaton-parti hajó-stég vizébe.     Azt az ok-okozati összefüggésrendszert viszont, hogy milyen, az anyától, az anya tudattalan érzés-és ideavilágából érkezõ, és a gyermek számára ebbõl a tudattalan de mágikus erejû spirituális „masszából öntudatlanul „átközvetítõdött” negatív energia-áramlás és energia-bombázás volt szükséges ahhoz, hogy ezekkel az ártatlan gyermek, a horoszkópjából kiolvasható befogadói jellegzetességeinek megfelelõen feltöltõdve, a negatív szaturnuszi princípiummal („A halál angyalával”) találkozhasson a fent leírt és az ennek megfelelõ (un. kedvezõ) konstellációk beálltakor, azért nem írhatom le, mert erre az asztrológusi diszkréció kötelez. De megnyugtatom az olvasót, hogy ilyen bõven volt, sõt: nagyon is bõven. És ezeknek a feltárása, nem csak arra szolgált, hogy az édesanya racionális és logikus magyarázatot is kapjon arra, hogy abban az állapotban és azzal a metafizikai „tudásszintjével” miért volt szükségszerû a tragédiának bekövetkezni, hanem arra is, hogy ennek segítségével kijózanodjon abból az õ akkori ismeretei szerint logikusnak tûnõ, de metafizikai szempontból nem csak, hogy hamis, hanem egyenesen törvénytelen képzetrendszerébõl, hogy amennyiben újból fogamzás gátló tabletták nélkül szeretkezik a férjével, a meghalt kisfia hozza vissza fog inkarnálódni.      Ez a tévképzet szerinti gyermekcsinálási törekvése ugyanis nem volt más, mint annak a mentális agressziónak a más célú és színezetû folytatása, mint amiért a fia meg halt, és nem csak hogy nem vezethetett pozitív eredményre, de az életben maradt nagyobbik fiú életét is veszélyeztette. És ezzel, ezt a példát is befejezem, biztosítva az olvasót arról, hogy a példabeli édesanya gyökeresen átalakította, nem csak az általános gondolkozását és élet-látomását, hanem, ami a legfontosabb volt egy olyan konjunktúrában, amelyben a Bak napját a Rákban álló Szaturnusza támadta a Bak Lilithel együtt, és már az édesanya is azért települt át Magyarországra, hogy „ne kelljen többet látnia” az apját, a férjéhez és a nagyobbik fiúhoz való viszonyulását is, ami számomra reményt jelent arra, hogy idõvel – bizonyos szerzett karma-tisztulási idõszak elteltével - nem csak két, hanem több gyermekes családanyává tud majd válni.     Az ezt követõ harmadik és negyedik konkrét jelzést viszont arra, hogy ugyanannyira fontos kell legyen egy öntudatos szülõ számára a gyermeke fejlõdési és kiegyenlítõdési sorsprogramjának az ismerete, mint a saját képletébõl kiolvasgató gyakorlati életfeladatok és karmikus meghatározódások ismerete, két olyan „direkt” gyermek- horoszkóprendelésnek lett köszönhetõ, amelyeket semmiképpen nem utasíthattam el. Az egyik egy nagyon régi – régi barátnõmtõl jött, akinek az elsõk között készítettem a klasszikus asztrológia sémáitól merõben eltérõ tárgykezeléssel végzett horoszkópot, és akivel mindvégig, az enyémnél hosszabb családanyai „pályafutása” alatt levelezésben és ez által, un. gyakorlati spirituális információcserében voltam. Ez a barátnõm tehát, aki nagyon is tudatos és tájékozott a szellem-tudományi kérdésekben (Éppen, hogy csak nem azokból szerezte meg a tényleges tudományos – doktori – fokozatát), nagyon is tudja, hogy mit és miért igényel, egyértelmûen és határozottan szintézist kért a frissen született – és otthon és kizárólag a férjével együtt szült! – kislánya számára.      És hiába, hogy az elején húzódoztam a dologtól, mert olyan szûkös anyagi körülmények álltak be az életembe hirtelen, hogy mindkét ok miatt (a határozott és tudatos szintézis-igénylés és az anyagi helyzet) eleget kellett tennem az igénylésnek. És ugyanezzel, majdhogynem egy idõben – tulajdonképpen, miközben ezt a kérdést magamban fontolgattam és ennek megfelelõen a konkrét megvalósítást kezdtük, még a spirituálisan messzemenõen tudatos barátnõmmel együtt is toszogatni -  érkezett ugyancsak egy direkt szintetikus horoszkóp igénylés, egy olyan hölgy részérõl, akinek alig néhány hónapja készítettem el a horoszkópját, de úgy, hogy elemzés közben, az átlagosnál több idõt és energiát fordítottam arra, hogy megmagyarázzam: az édesanyja és a nagymamája karmikus asztrológiai meghatározódásaiból miként következik az, hogy neki olyan a horoszkópja mint amilyem, és miért logikus mindebbõl kifolyólag az, hogy olyan élet- és sorsproblémái legyenek, mint amilyenek éppen vannak (voltak, mert azóta gyökeresen változtatott a helyzetén). Ez a hölgy tehát, nagyon helyesen egyszerû „józan paraszti ésszel” tovább vitte a logikát és elhatározta, hogy márpedig az õ néhány hónapos lánya nem lesz olyan spirituális szülõi baklövéseknek az áldozata, mint amilyen õ lett az által is pl., hogy a szállodatulajdonos szülei az õ különleges nevérõl nevezték el a jól menõ és jól kinézõ szállodájukat. „Szegénynek” ugyanis még csak éppen ez hiányzott az Oroszlán Lilithjéhez, ti., hogy már gyermekkorában úgy viselkedjen, mint akirõl egy impozáns szállodát neveztek el!    Persze, a kislánya horoszkópja, nem csak az anyuka rejtett Oroszláni karmája és gõgje, karmikus motívumait mutatta, hanem annyira összetett, talányos sors-program kérdések értelmezését vetette fel, hogy tényleg nem lehetett mást tenni: egy teljes szintézist kellett készíteni, mert csak és csakis azon belül lehetett a szülõkkel ismertetni, annak minden – A szülõk békés lelki világa miatt éppen annyira fontos , mint a kislány jövõjére nézve is  - fontos árnyalatát, amely információk tudatában, egészen biztos, hogy a szülõk (fõként a gyermeket közvetlenül gondozó édesanya, akitõl egyébként is a jóval az anyának készített horoszkóp elõtt fogant és született gyermek a karmája nagy részét örökölte.), elejét vehetik mindannak a nehézségeknek (Hogy ne mondjam: nyomorúságoknak), amit a „természetes” tájékozatlanságukban, menthetetlenül „szabadon engedtek” volna. És hogy ez a „volna”, milyen Pandóra – szelencét takar, csak én tudnám megmondani. De az Oroszlán Nappal, Lilithel, vagy Sárkányfarokkal rendelkezõ és persze, kényeztetve, de legalább is humanista - „demokratikus” elvek szerint nevelt, és az apjukkal lehetõleg csak hétvégeken találkozó, mára csendes és magányos szíbetegekké szelídült olvasóknak lehet néhány tippje...      De nem csak ennek, a fantasztikus megelõzési lehetõségeknek a felismerésétõl láttam be végre, hogy mennyire fontos funkciót tölthet be egy családban a gyermek-horoszkóp (És mekkora nehéz sors-védelmet biztosíthat az a növekvõ gyermek, a majdani felnõtt személy számára!), hanem egy másik felismerés miatt is, aminek a metafizikai lényegérõl tudtam már szinte tíz éve – ami óta az örökletes családi karma-programokat felfedeztem! – de amit, talán éppen a bevezetõben leírt erkölcsi gátlásom miatt, nem gondoltam tovább, és nem „láttam bele” a gyermekhoroszkópok lehetõségébe. Ti., hogy ezek, többek között, tökéletesen tükrözik az édesanyának a foganás elõtti spirituális állapotát is. Vagyis az anyának, a korábban nem tudott, vagy nem észlelt, esetleg feltáratlanul maradt, vagy egyenesen önmaga – a nappali éber tudata - elõl elrejtett, pozitív, vagy negatív spirituális, mentális és lelki (Asztrális) állapotait és folyamatait, negatív, vagy pozitív ambíciói és boldogság-állapotai színezetét és rejtett, mélytudattalan görcseit, szorongásait és feszültségeit amelyek lehetõvé, vagy egyenesen szükségessé tették, hogy egy, a magzat által megtestesített egyetemes kiegyenlítõdési programot megtestesítõ lény,  megfoganjon és megszülessen.      Így tehát a gyermeke horoszkópja, nem csak a legjobb bedekker annak a személyi sorsprogramja szerinti gondozásában és nevelésében, hanem egy plussz segítség az édesanya számára is, a saját maradék karmája, vagy a közben szerzett karmája feloldásában, a rejtett mentális és spirituális görcsei és negatív ambíciói, sors-félelmei – És ez által, és ha vannak: a betegségei! – felszámolásában. És ebben a felismerésemben a régi barátnõm pici babájának a horoszkópja értelmezése száz százalékosan megerõsített. E munka közben ugyanis, majdnem azokat a felismeréseket voltam kénytelen megtenni, mint a mi gyermekeink kapcsán. Ti, hogy, annak ellenére, hogy a feleségem egy asztrológiai fõiskola elvégzése mellett, ráadásként úgymond habzsolta elméletileg a metafizikai információt, az idõközben született gyermekeink horoszkópja igen kevés tényleges spirituális fejlõdést mutatott, sõt: a feleségem asztrológusi diplomája megszerzése után fogant negyedik lányunk horoszkópja, inkább visszaesést – vissza-fejlõdést: vissza élést jelzett, mint tényleges evolúciót.      És tényleg: Emõke nem is volt képes ezt a gyermeket „szabadon”, vagyis otthon megszülni, hanem csak 13 órával a magzatvíz elfolyása után a kórházban, miután gyanút fogván és megelégelvén a dolgot, mentõt hívtam. És csakugyan: a Réka köldök- zsinórja a nyakára volt tekeredve, amely helyzet és állapot tökéletesen megfelelt a Skorpió gyakorlati életkörében: a VIII. házban (újjászületés vagy halál háza) álló Vízöntõ-napja, Neptunusza és Merkúrja jelzésének. Vagyis annak, hogy az anya titokban lázad a spirituális újjászületés ellen. A gyermek horoszkópja tehát megfelelt enne az anyai újjászületés- ellenes lelki és szellemi állapotnak, és titkolózásnak, aminek az okai csak kilenc hónap múlva derültek ki.     Persze, a barátnõm kislánya horoszkópjában egyáltalán nem ezek a spirituális újjászületés ellenes alapállást jelzõ motívumok voltak a jellemzõ motívumok, hanem teljesen más problémát és problémákat jeleztek, amelyek közül csak a szerintem legfontosabbat említem meg, mivel ez egy, úgyszintén korábban megfigyelt általános problémát jelenített meg, amire mindenképpen fel kell hívnom az olvasóim figyelmét: Ez a gyermekhoroszkóp ugyanis mintapéldája annak a metafizikai tévképzetnek, amibe mindamellett, hogy a negyedik kislányunk horoszkópja ennél súlyosabb problémát mutat, a feleségem is bele esett, és ami szerint, az igazi spiritualitás az a szélsõségesen és kizárólagosan Jin (Szeretet-princípium) - jellegû maximális békére és toleranciára, odaadó és úgynevezett agresszív kritika nélküli szeretetre, egyszóval, elszállt misztikus harmóniára való törekvés magatartása, amelybõl teljességgel hiányzik a „durva” igazság-keresõ és igazság-érvényesítõ szenvedély, az igazság kiderítése és érvényesítése érdekében vállalt harc, és nem utolsósorban a személyi akarati érvényesítés, amit a misztikusok az egoizmus ismérvének szeretnek feltüntetni.         Vagyis: ez a gyermek horoszkóp, amely gazdájának az anyukája éppen hogy nem a teljes önfeladás szellemi és lelki állapotát realizálta a felszíni életgyakorlatban az utóbbi évek során – a polaritás törvénye valamint a hatás visszahatás szellemében - , ha lehet így mondani: még „Oroszlánosabbra” sikeredett, mint annak a kislánynak a horoszkópja, akinek az anyukája öntudatát (egoját) egy egész szálloda- tulajdonos-örökösi tudat hizlalta gyermek- kamasz- és fiatalkorában.      Ennek a gyermeknek tehát, valósággal „tiltva van” egy olyan nevelést adni, ami az édesanyja téves metafizikai alapállás folytatását képezi, mert ez egyenértékû lenne a gyermek személyisége teljes elferdítésével és az elsõ dolog, amit tudtam ajánlatni az, volt, hogy mihelyt eléri a két évet, azonnal és minél nagyobb mértékben, ügyesen „át kell szoktatni” az apukához és lehetõleg az apuka egyáltalán nem kényeztetett gyermekét kell faragni belõle, mert különben nem csak, hogy a kétségbeesésbe kergeti a szüleit már 1O – 11 éves korától, hogy a késõ kamaszkori háborúk kilátásairól ne is beszéljek, hanem egyszerûen és teljesen képtelen lesz mindenféle normális partneri viszonyra és a szerelmi – házastársi boldogságra. – Hogy a korai „misztikus” mellkasi betegségek és szívproblémák kilátásáról ne is beszéljek...                        Summa summarum: az utóbbi évek asztrológusi tapasztalatai mélységesen meggyõztek arról, hogy nagyot tévedtem a komoly és teljes gyermekhoroszkóp készítésének a kérdésében, egészen pontosan azok elhárításában, és felhívom azon szülõk figyelmét, akiknek valaha is horoszkópot készítettem és ezen kérésüket finoman elhárítottam, hogy ezt a nézetemet ezennel vissza vonva, nagyon is helyén valónak és indokoltnak tekintek ezentúl minden gyermek-horoszkóp igénylést is!