Kozma Szilárd asztrológus honlapja

Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó  |   Regisztráció

Kedves Szilárd!

Azt hiszem, nem tudom eléggé megköszönni a munkáját és a törődését,
teljesen komplex és mélységi értelmezést kaptam, minden szempontból,
nagyon szépen köszönöm.
Mindegyik megérintett, de ez a legutolsó volt a legszebb és legmélyebb,
mintha csak a végére tartogatta volna a koronát.

Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy a transzcendens bolygókhoz
vonzódom leginkább.

Szavai rendkívül feltöltenek engem, és meg fogom érlelni magamban a hallottakat, olvasottakat.
Nagyon sok és nagyon masszív anyagot kell most feldolgoznom, elindítanom magamban.
A naplóírást még nem olvastam el, csak belenéztem, és rendkívül érdekes a téma.

Köszönöm tehát, roppantul örülök, hogy úgy döntöttem, hogy megkérem Szilárdot útmutató értelmezésre.
Nem is mondok többet, mert azt hiszem, átment a visszajelzésem lényege.

Sok örömöt, kiteljesedést és minden jót kívánok Szilárdnak és a Családnak, Violának is üdvözletem!

Deres Anita

Kedves Szilárd, Így, a szintézis végéhez érve hálásan szeretném megköszönni az elmúlt időszakban (egészen az analízistől kezdve) értem végzett kitartó, türelmes munkáját. Annak ellenére, hogy mindezidáig az asztrológia és a horoszkópok világa számomra teljesen idegen, sőt előítélettel bevont terület volt, el kell, hogy mondjam, hogy mégis rendkívül szerencsésnek tartom magam, hogy kapcsolatba kerültem Önnel és az Ön által művelt tudománnyal. Munkája eredményeként sok tekintetben fordulás következett be a belső lényemben: 
- Míg korábban az asztrológiáról és a horoszkópokról azt gondoltam, hogy az valamiféle megalapozatlan hókuszpókusz, ma már teljesen meg vagyok győződve arról, hogy az Ön által művelt asztrológia egy zárt rendszerű, összefüggésekkel átszőtt, racionális, felülről ihletett tudomány, amely nem jósol, hanem szinte tudományosan értelmezi az ember cselekedetinek legmélyebb rétegekben rejlő mozgatórugóit és a kiutat is megmutatja!
- Azt is megfigyeltem, hogy akár az analízis, akár a szintézis azonban csak akkor tud választ adni, segítséget nyújtani, ha őszintén fel merem tenni a kérdéseimet, és a problémáimmal leplezetlenül és pőrén szembe merek nézni! - Már ez is nagyon nehéz volt, ám mégsem elég, mert mit ér bárminemű megvilágító információ és értelem, ha az nem épül be az életembe! Ez a végső konklúzióm, most már rajtam áll a sor!
- Szilárd kitartóan, türelmesen, és nagy lelkesedéssel mindent megtett annak érdekében, hogy idáig eljussak! Azért, hogy képbe kerüljek saját magammal, megértsem mit miért is teszek, és rámutatott, hogy a bennem feszülő ellentmondások miben is rejlenek. Megtanított, hogy a sok kényszeres, rossz cselekedetem valójában honnan is ered és kezelhető! Nem kell, hogy ezek fogságában éljem további életem, sőt, magasabb minőségre emelhetem azt, egészen a megváltódás felé!
- Mindezt bölcsen, tapintatosan, intelligensen tette Szilárd, megelégedett pont azzal a( kevés) mennyiségű információval amennyit hajlandó voltam, most, a jelen állapotomban megosztani vele. Éles látásával, nagy élettapasztalatával nem volt gond kipótolnia a hiányzó láncszemeket, és ráéreznie, hol is vannak az elakadások, mi is a valós probléma, amit talán magam sem tudok vagy merek megfogalmazni, bevallani. Miközben én bevallani sem mertem Ő feketén – fehéren felfedte előttem! - Komoly feltáró munka folyt közöttünk, miközben sokszor meg kellett, hogy álljak és nagy levegőt vegyek, de mindig át tudtam lendülni, mert a hanganyagon elhangzottakat belengte a humor és a derű, ami nagyon – nagyon sokat segített! És az is, hogy teljesen hozzá nem értőként érthetően, logikusan felépítve kaptam meg minden kérdésemre a választ.
- Az sem volt utolsó szempont, hogy míg kiszolgáltattam magam, soha nem éreztem, hogy ezzel Szilárd visszaélt, megbántott, leértékelt volna! Ez nagyon – nagyon jól esett! Nem tudom, hogy a köszöneten kívül búcsúzásul vajon mit is lehet kívánni egy Tanítónak, aki az élet legfontosabb kérdéseiben adott útbaigazítást! Azt gondolom, talán az a legbölcsebb ha ugyanazt kívánom Szilárdnak, mint amire Ő is megtanított engem: Eltántoríthatatlanul, diadalmas küzdelmek közepette, sikeresen haladjon a megváltódás útján oda célba érve! Mostantól kezdve már nekem is ez a célom, és tudom, hogy igazi, maradandó, valós boldogságot a megváltódásomat előidéző életfeladataim beteljesítése okozhat! Minden fáradozását és tanítását megköszönve, szeretettel:
Évi

Figyelem! Fontos tudnivaló a horoszkópkészíttetés – horoszkóprendelés felől érdeklődőknek.

     Azok számára, akik komolyan fontolják a horoszkóprendelést, a horoszkóprendelési tájékoztatóban szereplő születési adatok lényegi részének (születési dátum, óra és perc, plusz a születési helység koordinátái és a szülők születési dátuma.) a kozmaszilard@gmail.com, vagy a kozmabszilard@gmail.com címeim valamelyikére való elküldése után, megadott jeligére válaszolok ... 

Tovább...

A halálos betegségek és a babák halálának spirituális okai
Kozma Szilárd: Illusztráció az örökletes programokhoz, avagy a Karma és a betegségek összefüggése    Annak, hogy halálos tragédiába sodródunk a volt-feleségemmel Magyarországon (- Bármennyire is fájdalmas ezt így nekem leírni: de rajtunk kívüli - politikai! - okok miatt akkoriban számunkra mégiscsak külföldnek számító Magyarországon, tehát a kilences ház hatáskörébe tartozó életterületen), és meghalt a második gyermekünk, nem a Hold, a Merkúr, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Plútó bolygók által megtestesített õsprincípiumokkal való diszharmonikus kapcsolatunknak, vagyis ezeknek a bennünk létezõ és általunk is megnyilatkozó: a mi szellemi-lelki folyamatainkon keresztül is érvényesülõ õserõkkel való kapcsolat diszharmonikus átélésének a következménye. Az igazi ok a teremtés õsi okának az egész emberiség által történõ félreértésének: az õsi bûnbeesésnek a következménye, aminek a közvetlen, nyers hatásától akkor mi még nem voltunk teljesen mentesek. Sõt: a VIII. házban álló, Rák-Lilithel rendelkezõ volt-feleségem, aki azóta a legfelelõtlenebb módon "megszabadult" a családi gondoktól, még csak most, hogy a nagyanyjával él együtt, ahelyett, hogy velünk élne, tapasztalja meg annak igazi mélységében a Rákhoz kapcsolódó õsi bûnbeesés következményeit, hogy a családtól való elmeneküléssel próbált könnyíteni az általam számára minden erõmmel könnyíteni óhajtott, karmikus terhein.  Mózes még tud róla, Jézus már nem is említi konkrétan, csupán a kornak és a zsidó családjogi törvényeknek megfelelõ recepteket ad arra, hogy miképpen oldható fel a hatása. Utalást tesz rá, amikor azt mondja, hogy: "Azért jöttem, hogy rámutassak arra, ami a kezdettõl fogva rejtve van.", de - az evangéliumokban legalábbis - semmiféle konkrét feltárás nem történik a Lilith természetére és hatásaira vonatkozóan. A teremtés õsi oka ugyanis az, ami az abszolútumot kimozdítja az abszolút állapotából, ami az abszolút állapoton kívüli állapot létrehozására készteti. Ez az abszolút állapoton kívüli állapotra való õssóvárgás a másra és az újra ugyanaz az abszolút káoszt elõidézõ õserõ amit az asztrológiában Lilithnek nevezünk. Csíkszeredai elszigeteltségem következtében nem rendelkezek olyan asztrológia-történeti ismerettel, amelynek alapján értelmes magyarázatot kaphatnék arra vonatkozóan, hogy a Lilithet, mióta és minek az alapján tüntetik fel a horoszkópban, illetve, hogy milyen képletek alapján számolják ki közforgalomban levõ Lilith- táblázatokat, de arra rájöttem, hogy a Lilit annak az õssóvárságnak, annak a mindenkori "másra", a "másképp-re", a más-állapotra való õsi vágyódásnak az asztrológiai megfelelõje, amely az Abszolútumban gyökerezik, és amely az abszolútumot megzavarja az abszolút állapotában és arra készteti, hogy az abszolút állapoton kívüli állapotokra, élményekre sóvárogjon. Mivel ez az elsõ õserõ idézi elõ az õskáoszt, amely az abszolút létet is fenyegeti, arra készteti az abszolútumot, hogy teremtõ erõket hozzon létre magából amelyekkel a Teremtés aktusát elindítsa. - Így, a jelen idõben írva, mert a Teremtés nem csak valamikor a múltban történt, nem egy egyszeri múltbeli aktus, hanem egy állandó folyamat, amelyben az ember is részt vesz, ha akarja, ha nem, ha tud róla, ha nem, pontosan a benne is létezõ õssóvárgás hatására és az ugyancsak a benne is munkálkodó, a személyén keresztül megnyilvánuló õsi teremtõ képzeleten: az imaginációján keresztül. Így érvényesül rajtunk keresztül, a mi személyünk által is, az egyetemes tõrvény, amit a misztikusok a Mágia, a hermetikusok a Teremtés, vagy a Mentális tõrvényének neveznek. Annak a személynek, aki most elõször szembesül ezzel a döbbenetes - és elsõ hallásra hihetetlen - ténnyel, még nevetségesnek is hangzik az, hogy az élet és "az objektív világ" teremtésében õ is részt vesz Arról, hogy miképpen mûködik - bennünk és általunk is - a mágia tõrvénye, Az Egyetemes Tõrvényekrõl szóló tanulmányomban részletesen kifejtettem. Jelen írásomnak elsõsorban az imagináció - tisztítás a célja. Ugyanis a zavaros: homályos és tisztázatlan vágyaimmal és a zaklatott (ambícióim miatt feszült és félelmeim miatt szorongásos) lelkiállapotom által befolyásolt, állandóan és önkéntelenül mûködõ imaginációmmal olyan eseményeket: élethelyzeteket és egészségi (betegségi!) állapotokat idézek elõ az életembe és a biológiai szervezetembe, amelyeket nem szívesen viselek el! Ezért arra törekszem, hogy azáltal, hogy a személyi horoszkópom segítségével meghatározva a bennem levõ, rombolási és hamis információ-áramoltatási programok mûködését, azokat leleplezve semlegesítsem (feloldjam és megelõzzem azok negatív hatásait). A jelenlegihez hasonló írásaimmal pedig lehetõséget akarok nyújtani azok számára, akik rendelkeznek személyi horoszkóppal, hogy ugyanezt a belsõ tisztítást elvégezhessék. Mózes azt írja a Teremtés Könyvében (Vigyázat: a hely ahol le van írva nagyon fontos a mi szempontunk szerint, hiszen a Teremtés Könyve a Mágia könyve címét is viselhetné!), hogy mielõtt az Úr (vagyis az Õstörvény) Évát megteremtette volna, Ádám a Lilittel élt együtt a paradicsomban. Amennyiben rászoktatjuk magunkat arra, hogy a szent könyvek szövegeit ne a középkori skolasztika által kanonizált fantazmagóriák alapján értelmezzük és például az Éva elõtti Ádám fogalma alatt ne egy paradicsomi õslénnyel kéjelgõ magányos fiatalembert értsünk, hanem a még androgünoszi (két nemû) állapotban létezõ ember kauzális (paradicsomi) õsképét (ideáját), amely már nem Ádám Kadmon: Isten elsõ ideája, de még nem is a nemek szerint kettészakadt ember maszkulin ideája, akkor közelebb jutunk a saját Isteni eredetünkbõl következõ isteni természetünknek (valamint annak a zavarodott állapotának: az ördögi) a megértéséhez, mint ahogy a teológiai interpretációk azt lehetõvé teszik. Ha Ádám Kadmon a metafizikai értelmezés alapján nem más, mint Isten elsõ Ideája, vagyis a teremtés világa és a Teremtõ Abszolútum közötti, elsõ és végsõ szellemi-mágikus teremtõ idea, akkor Ádám és a Lilit, maga a teremtés elsõ megvalósulási formája: az elsõ szellemi lény õsideája (Ádám) és a benne - általa létesülõ örök sóvárgás a másra (Lilith), a másképp-létezésre: a megnyilvánulásra. Sõt, amennyiben a Lilit, az örök sóvárgást jelenti, azt a más-állapotra való õsi vágyakozást, amely a Teremtõ Abszolútumot arra késztette (készteti!), hogy megnyilatkozzon, akkor az Abszolútumnak a Lilit-állapota megelõzi az Ádám Kadmoni elsõ ideatikus megnyilatkozást. Ez az a bennünk is jelenlevõ abszolút sóvárgás, az õsi hiány - információ állapot az, az õs-szomjúság, amelyet egyes nyugati gondolkozók és a keleti misztikusok összetévesztenek magával az Õsi létforrással: az Abszolútummal (Nirvána) és azt állítják, hogy Isten az abszolút Semmi. Azt, hogy Isten maga a Meghatározhatatlan Semmi, annyira komolyan vették még a középkorban, hogy amikor a tudósok a légüres tér létrehozásával kezdtek foglalkozni és azzal kísérleteket végezni, a Klérus tiltakozott e szentségtörõ eljárások ellen, mondván, hogy ez Istennek a megbecstelenítése. Nem tudták ugyanis, hogy a légmentesített tér még nem egyenlõ állapot a semmi állapottal, ami egyébként sem létezik sem a fizikai világban, sem a metafizikai valóságban. Néhány évvel ezelõtt, ismerkedõ beszélgetést folytattam Magyarországon egy késõbb barátommá való személlyel. Ez a beszélgetés egyféle vizsgáztatás volt az õ részérõl, mivel õ csoportszervezõ volt egy közismert Rejki - mester által oktatott közösségben, amelynek én metafizika - asztrológia elõadásokat tartottam. Miután minden ismertebb misztikus dogmán és közhelyen végigzongorázva, az ismerkedési fázison túljutottunk, ismerõsöm feltette a teremtés aktusára vonatkozó kérdést: "- De a Teremtõ ezt miért tette?" - Mondom, hogy ezt nem egy rajtad, vagy rajtam kívülálló Valaki, vagy Valami tette önkényesen, és igazából mi mindannyian most is teremtünk, együtt és egyszerre, az egészen. - Jól van..., akkor Te miért tetted és miért teszed?" Nem tudtam válaszolni erre a kérdésre és zavaromban valami olyat mondtam, ami ellentétben állt azzal szellemiséggel, amelyre mindenkor igyekszem rávezetni a hallgatóimat: a kutatásra, a keresésre, a minden misztikus, vagy vallásos dogmák felbontására és gnoszeológiai vizsgálatára - értelmezésére. Azt mondtam nagy okosan, hogy ez a "miért" a teremtés örök titka, amire eddig még soha nem kapott választ senki sem. Hamvas Béla elment ugyan odáig a Scientia Sacra III. kötetében szereplõ, Az Androgünos címû esszéjében, hogy ezt a Teremtést visszavonandónak, mert korruptnak tartja, de amennyiben tényleg korrupt (kábulatban történt) is lenne az õsi-primer teremtési aktus, azt, hogy egyáltalán miért van, azt nem válaszolta meg maga Hamvas Béla sem. Medárda lányom születése után, miközben elõször fejtettem ki írásban az örökletes rombolási programok mûködésérõl szóló felfedezéseimet az elsõ lányunk, orvos- és komplikációmentes születése kapcsán, két és fél évre a Rejkis barátom szájából elhangzó sarokba szorító kérdés után, az abszolút (metafizikai) hiány-információ fogalmának felfedezésével és körülírásával, megválaszoltam a legeslegelsõ ontológiai kérdést anélkül, hogy ilyen nagy tettet akartam volna véghez vinni. Hamvas Béla szerint az intézményesült kereszténységnek az egész emberiséget katasztrófába sodró bûne az, hogy tûzzel-vassal tiltotta a szent szövegek gnosztikus értelmezését. Hamvasnak igaza van, mert ha a metafizikai- gnosztikus értelmezéseket nem cseréltük volna fel skolasztikus, majd tudományos értelmezésekkel, ma mind a Lilithrõl, mind az örökletes szellemi programokról többet tudna az emberiség és akkor nem zavartuk volna össze és nem tettük volna tönkre ilyen végzetesen a külsõ természetet és a belsõ szellemi természetünket oly annyira, hogy ma már a fûport és a virágpor is allergiát kiváltó ellenségünkké kiáltottuk ki, miközben a civilizációban élõ, és már újszülött koruktól agyongyógyszerezett fiatal lányok lassan - lassan elveszítik mind a magzatfoganási mind a természetes gyermekszülési képességüket. Ha a bennünk mindent összezavaró, állandóan a más - állapotra, másságra és ezáltal még az igazi párjukat megtaláló személyeknek a szexuális képzeletét is állandóan kísértõ, zavaró és felzaklató Lilinek a hatását egybevetjük és egybe értelmezzük a diszharmonikus Jupiteri és Neptunuszi elvhez kapcsolódó önkéntelen félrevezetésre: hazudozásra, árulásra, csalásra és öncsalásra: kábulásra, szédelgésre, az irracionális káprázat-gyártásra (külsõ ellenségekrõl való ködös fantáziálásra) és való késztetéseinket a Vénusz diszharmonikus fényszögei által jelzett öncélú szexuális kéjelgésre és kényelemre való vágyakozásainkkal, a diszharmonikus Merkúrhoz kapcsolódó, röghöz kötötten haszonelvû, tudományos spekulációk gyártására való késztetéseinkkel és a Szaturnuszhoz kapcsolódó hamis felelõsség-érzetünkkel (aggódás, sajnálkozás, stb.), a természet- és sors-ellenes biztonság- vágyunkkal, nem kell csodálkozzunk azon, hogy annyi szerencsétlenséget és nyomorúságot elõidézõ - védekezõ és jót akaró! - tettet hajtunk végre nap mint nap. Arról nem is beszélve, hogy a mágikus erejû zavaros életképzeletünk tudatos, de többnyire önkéntelen mûködtetésével mennyi betegséget és zavaros élet- helyzetet idézünk be magunknak. Ne gondoljunk másra, csak arra, hogy a Nap - Merkúr - Jupiter - diszharmonikus fényszög-együttessel és a Nap - Jupiter - Neptunusz alakzat által támadott Lilittel rendelkezõ személy, aki még nem rendelkezik önleleplezõ képességgel, mennyit ámítja magát napjában arról, hogy neki miért szükségszerû ezt és azt a csalást elkövetni, miközben a más nemû személyekkel való személytelen szexuális élvezet-vágya mozgatja õt majd minden tettében és gondolatában. Amit a Sors alakzatok jeleznek egy személyi horoszkópban, végeredményben, csak konkrét (megvalósulási életkörökre: életterületekre vonatkoztatott) részletes értelmezõdése annak, amit a Sárkányfarok által jelzett, anyai ági családi karmát (szellemi sors-programot) jelzõ Sárkány faroknak a jegy és házhelyzetébõl és a vele együtt álló bolygóknak, valamint a Napnak a jegy és házhelyzetébõl együttesen kiolvashatunk. A Sárkányfarok pozíciója, az anyai ági (nõi) õszülõknek a generációkon át fel nem oldott és az elfojtás által "megkövesedõ" szellem-zavarának a jellegérõl ad szimbolikus információkat a jegy- és házhelyzetével. Az, például, hogy az Én Sárkányfarkam a Rákban és a XII. házban, a zártságok, elkülönülések, illetve a sorsfeladatok (meditáció és kontempláció segítségével történõ) spirituális feloldási lehetõségének a házában áll az Uránusszal együtt, valamint az, hogy a Ráknak megfelelõ IV. házban és a Skorpióban található a Napom még három bolygóval együtt egyenesen utal arra, hogy nekem ebben, az itthoni zártságban, itt, ebben, a nem hivatalos kényszer-remeteség által szolgáltatott körülmények között, kell a végsõ sors problémáimat önmagamban elintéznem. De Emõkének is ott áll a Sárkányfarka a XII. ház életterületének a spirituális erõterében: a Halakban és a Ráknak megfelelõ IV. házban, ami ugyancsak arra utal, hogy õ sem léphet az anyai ágon örökölt nehéz sors-programjainak a feloldása és az önmegvalósítás terén elõre, amíg meg nem tanulja a szülõföldjének, valamint a saját otthona és családja által felvetett problémák kreatív kezelését, illetve amíg meg nem tanul kreatív lénnyé válni, amíg meg nem tanulja a teremtõ képzelõ-erejét pozitívan használni az otthon és a család harmonikus egysége fenntartása érdekében és a szülõföld körülményei között. Egyszerûen klasszikus asztrológiai tévedés volt részünkrõl külföldön keresni a boldogulásunkat ilyen korai családalakítási fázisban. Nem a téma közismert mivolta miatt, hanem amiatt írtam azt, hogy klasszikus asztrológiai tévedés, mert a sors-könnyítési lehetõségeket fürkészõ, késõ ókori és középkori hagyományokra alapozó, klasszikus asztrológia gyakorlatában áll a sors-gócoknak, a sors nehézségeknek a kikerülését célzó tanácsadás, ami összhangban áll ugyan a modern gazdasági és politikai ideológiákkal, de teljesen szemben áll például a Jézus által tanított alapeszmékkel. ("Aki meg akarja nyerni életét, elveszti azt.") Én, és Emõke is, az egykézõ, szexuális vágyaikat és e vágyak be nem teljesülése miatt létre jött feszült lelki állapotaikat a vallásos erkölcsösködésbe fojtó, nyomasztó szexuális helyzetük felvállalásának a megváltoztatását és a természetes kiegyenlítõdés megvalósulását vallásos ájtatoskodással, érzelgõs jóságosodással és erkölcsösöködéssel pótolni akaró, anyai õseinktõl átvett kaméleon - programoknak vagyunk az örökösei. Nálam a nyílt, Emõkénél a mélyen rejtett rombolási - önrombolási programokkal együtt. Nekem, ezek miatt, az idejében fel nem ismert és fel nem oldott negatív késztetések miatt, ment tönkre idejekorán a májam, az epém, a vesém a prosztatám a végbelem és a húgyhólyagom, amit nem gyógyszerszedéssel, és misztikus, vagy modern terápiákkal, hanem sok lemondást igénylõ és évekig tartó lelki és szellemi tisztítással, befelé figyeléssel, önuralommal kiegyenlített lelki önfelszabadítással(!) valamint étrend-változtatással (és nem utolsósorban böjtökkel) hozhattam csak helyre. Ezt, a betegség- okozó kaméleon és romboló programokkal szembeni éberségemet sikerült oly mértékben kifejlesztenem, hogy egyáltalán nem szorulok orvosság szedésre és a legdurvább hûlést is "kimeditálom" két, maximum három nap alatt. Ez nem azt jelenti, hogy immun lettem a betegségekkel szemben, sõt: mint spirituális zavart és lelki tévelygést jelzõ szellemi rendszer, a betegségekre való érzékenységem megmaradt, különösen a húgyhólyagom, a prosztatám és a vastag és végbelem érzékenysége. Emõke viszont majdnem folytonosan hûlésekkel küszködik, amióta Etelka megszületett és újból két gyermeknek az anya-igényére kell figyelnie, annak jeleként, hogy milyen erõsek a mentális agresszivitást okozó, anyai ágon örökölt romboló programjai. És ha a gyermekkorom óta gyûjtött gazdag betegség- kollekcióm darabjai közül a legnehezebben távozó prosztata és a végbélbetegségek is szóba kerültek, hadd térjek vissza az Enikõ nevû kislányunk Magyarországon történt halálához is igen szorosan kapcsolódó, diszharmonikus Plútó által jelzett "Isteni" (kauzális: eredõi) problémákra, amelyeknek a jelenléte végzetessé tehet minden olyan személyi sorsot, amit a romboló és a kaméleon programok jelenléte megpecsétel. Az Enikõ személyi horoszkópja ugyanis telítve volt e programok gyûjteményével és mind az egész a IV. csúcsán álló, egyértelmûen negatívan fényszögelt Plútóhoz kapcsolódott. Ez viszont nem jelenti az, hogy az õ sorsa már születésétõl fogva meg lett volna pecsételve és kötelezõ lett volna számára a korai halál. Ha a Magyarországon ránk váró, az itthoninál nehezebb háztartási körülmények miatt (központi fûtés helyett füstölõ szénkályhák és fürdõszoba helyett egyetlen hidegvíz csap az udvaron) nem aktiválódnak oly erõsen az Emõke tudattalan képzelet világában a gyermek -és életellenes romboló programok és az én spirituális éberségem nem csökken azáltal, hogy az új körülmények közötti helytállás és az asztrológusi vállalkozásom és a külföldi tartózkodásunk törvényesítése miatt ezer irányba kellett figyelnem és járkálnom - utazgatnom, biztos, hogy Enikõnek semmi különösebb baja nem történik és most is velünk lenne. De hiába tudtam én akkor már az örökletes rombolási és ámítási programokról, mert a Plútónak az egész teremtés (és a mi életünk) minõségét meghatározó spirituális jelentését nem ismertem a teljes mélységeiben. A Plútó az egyetemes kiegyenlítõdésnek: a Teremtõ és a Teremtés (a teremtés folyamatai és a teremtmények együttvéve) közötti teljes kiegyenlítõdésnek, valamint a teremtés tapasztalatai alapján történõ újrateremtésnek, a megújhodásnak és a teremtés folyamatos fenntartásának az õserejét megtestesítõ a bolygó. A Plútó a tízedik: a Mindenség és az Egyetemes Igazság õsprincípiumát megtestesítõ bolygó. Asztrológiai szimbóluma egy kör és egy abba rajzolt nagyobb sugarú korív amely a Fény és a Szeretet, a Nap és a Hold, a Mars és a Vénusz, az Uránusz és a Neptun tejes áthatását, egymás átalakítását és egymás közötti kiegyenlítõdését szimbolizálja. A Plútó a kiegyenlített és állandóan újjászületõ Mindenség, valamint a kiegyenlített Személy termékeny megújhodásának és végsõ kiteljesülésének a bolygója. A spontán, és elsõdleges megnyilvánulás õs-princípiumát megtestesítõ Mars mellett, a Plútó a Skorpió uralkodója, az egyetemes õs megnyilvánulás végsõ következményét testesíti meg: a legfinomabb és ezért a legerõsebb teremtõerõknek és teremtõ hatalmaknak a teremtés folyamatain keresztül, a teremtési folyamatok kiegyenlítõdése által történõ megújhodását és ezáltal a teremtés céljának (rendeltetésének) a beteljesedését. Az Abszolútum Lilith utáni megnyilvánulásának az elsõ következménye a két világalkotó princípium: a Feminin és a Maszkulin õserõk elsõ megjelenése, egymásba hatolása, egymást kiegyenlítése és egymás megtermékenyítése. Nem hiába a Skorpió a gátlástalan szexualitás és a minden földi rendet a fenekéig felforgató személyeknek a csillagképe. Ezért a Plútó, a Skorpiónak megfelelõ spirituális tengelybe-helyezõdés princípiumának alapján, a szexualitás mellett, a minden káprázat szétoszlatása eredményeként létrejövõ spirituális újjászületés princípiumának a megtestesítõje. Az emberre lefordítva: mindig meg kell haljon bennünk valami, az egoizmusunkat tápláló öncélú élvezetvágyhoz és az élvezeteket biztosítani vágyó törekvésekhez kapcsolódó zavaró tulajdonság, ahhoz, hogy átadhassa helyét valami újnak, valami másnak, valami értékesebb meggyõzõdésnek. Régi tévhiteink, szellemünket gúzsba kötõ rögeszméink elmúlása nélkül nem léphetünk elõre, nem érhetünk el újabb spirituális megvilágosodási állapotokat, nem tágíthatjuk ki a tudatunkat és nem teljesíthetjük be az életünk kiegyenlítõdési célját. Az egyetemes (Isteni) igazság nem más, mint az egyetemes Teremtés folyamatos szellemi tágulása és az új létformáknak a kiegyenlítõdési szüksége mindazzal ami elõzõleg létre jött a Teremtésben. Aki nem akar spirituálisan tágulni és kiegyenlítõdni, az visszafordul: beszûkül és zsugorodik, haragszik, csal, rombol és gyûlölködik és elviseli a megfelelõ következményeket. A Plútó által megtestesített egyetemes igazság az, hogy a Feminin és a Maszkulin princípiumok, a Jin és a Jang, a Szeretet és a Fény, a Bölcsesség és a Tapasztalat, a Nyugalom és a Kiáradás (a kitörés és a behatolás), szüntelenül áthatol egymáson, behatol egyik a másba és újra és újra megtermékenyíti és kiegyenlíti egymást. E folytonos egymásba hatolás és megtermékenyülés maga az Egyetemes Szellem, a Sanctus Spiritus, a Logosz, aminek alapján történik a Teremtésben minden. Ezért senkivel nem körülményeskedik és nem kíméletes a Plútó szelleme, mivel õ az egyetemes vezérelvet: a Logoszt testesíti meg, amelynek mindenkor, minden idõben és térben érvényesülnie kell. Ezért az emberben a pozitív Plútói szellem jótékony energiákat felszabadító, gyógyító, kiegyenlítõ hatású, amíg a negatív harmonizálatlan Plútó-szellem, célratörésében kíméletlen, kegyetlen és romboló, hatalmi mániákat gerjesztõ, maga a pokol misztikus tüze, a tudatos, vagy öntudatlan gonoszság: fekete mágia megtestesülése. A Plútó ott áll minden létezési forma gyökerénél, a szám és a hang gyökénél, ott ahol az Abszolútum önmagán belül elválasztja a világosságot a sötétségtõl, az eget a földtõl: a fényt a szeretettõl. De ugyanúgy a Plútó az újra-egyesítés, a teljes spirituális egységesülés bolygója is, vagyis a fény és a szeretet tökéletes egybehatolásának és egybeolvadásnak a helyes szellemi alapállás felvételének, vagyis az isteni tengelybe-kerülési képesség megszerzésének a bolygója. Negatív esetben: az öncélú hatalmi ambíciók, a nyers energiákkal, társadalmi hatalommal és minden befolyásolási lehetõséggel való visszaélésnek és a mindent szétbomlasztó létkorrupció bolygója, ahogy pozitív esetben mindezek ellentéte: õ a spirituális tisztánlátási ("belátási") képesség megszerzésének a bolygója. Csak az olyan ember válik képessé a valós tisztánlátásra, aki a teremtési tapasztalatok folyamán önmagát teljesen átvilágítva, minden öröklött programjából eredõ negatív tulajdonságát: ambícióját, megalkuvását és félelmét felszámolva, saját személyét a Szeretet és a Fény éberségén át, az isteni áthatolás erõi számára hozzáférhetõvé teszi. A Plútó princípiuma áll az isteni - és így az emberi- hatalomhoz a legközelebb, egyedül õ tudja annak természetét és ha valakinek sikerül a fény és a szeretet teljes áthatolását önmagán belül megvalósítani, az úgy tud bánni a teremtõi képességeivel, hogy se önmagának se másnak ne ártson vele. Mert az aki az isteni áthatolás (az áldozat) közép- tengelyébe nem tud visszakerülni, az vagy a korrupcióban él, vagy valamiféle törvénytelen hatalmat gyakorol, azaz törvénytelen helyet foglal el az élet színpadán. És mert nem tud önmaga fölött uralkodni, másokon uralkodik azáltal, hogy öncélúan gyakorolja a képességeit (hatalmát) miközben az ellenõrizetlen hatalom (kiegyenlítetlen és törvénytelen állapot) öt a Luciferi erõk eszközévé változtatva, lassan - lassan letaszítja a hozzá szegõdõ (vele együtt tévelygõ), lelkek csoportjával együtt az állandó fájdalmat kiváltó káprázatos zuhanásnak: a végsõ szétbomlásnak a szenvedés-terhes mélységeibe. Természetes tehát, hogy a Plútó a teremtés: az életadás csiráit magukban hordozó, az anyagi teremtést lehetõvé tevõ szervekhez: nõk esetében a Petefészkekhez és férfiak esetében a Prosztatához kapcsolódik. Pontosabban: azok kapcsolódnak a Plútó õselve szellemi megtestesülési formáihoz. De a Plútó õselvéhez kapcsolódik a legrejtélyesebb mirigyünk is, a biológiai szervezetünk egészséges mûködését irányító és szabályozó agyalapi mirigy. Világos tehát, hogy amennyiben a Plútó több bolygó által támadott a személyi horoszkópunkban (láttuk, hogy a romboló programok esetében fõként a Nap, a Hold és a Szaturnusz által), ez annak a jele, hogy az egyéni szellemi struktúránk (személyünk) a teremtés legmélyebb spirituális (és kauzális!) rétegeibõl tõrt az anyagi felszínre. Ez viszont azt jelenti, hogy rengeteg éberséget követelõ és a legnehezebben megvalósítható kiegyenlítõdési programot hordozzuk magukban. Ahol a Plútó romboló, vagy kaméleon programokat jelzõ alakzatokon belül és az átlagtól eltérõ módon támadva jelentkezik a horoszkópban, ott a személyi horoszkóp karmikus szimbólumaiban rendszeresen megjelenik a Skorpió motívum (szellemiség) is a Napjegy, a Sárkányfarok - Sárkányfej, az Ascendens helyén, vagy azáltal, hogy a Skorpiónak megfelelõ VIII. házban található a Sárkányfarok, a Nap, vagy több bolygó. Mindez arra utal, hogy az illetõ személynek az anyai ági õsei, a tudatuknak és a lelkiismeretüknek, még az önmaguk elöl is rejtett mélységeiben hosszú éveken és évtizedeken át, a nyílt szembeszegülés helyett, rejtetten és fojtottan (alattomban) nehezteltek a sorsukra és/vagy a sorsukhoz kapcsolódó, azt számukra megtestesítõ személyekre, ember csoportokra, vagy az adott társadalmi helyzetre, a változtathatatlannak látszó keserû és boldogtalan családi helyzetükre és képtelennek bizonyultak a finom neheztelésbõl való feloldódásra: a kiengesztelõdésre és a megbocsátásra. Ez, az anyai ági õsök által éveken át a szívek titkos zugaiban hordott, idõvel finom szomorúsággá és csendes nehezteléssé kristályosodott harag, valamint a "vak sors" (pl. társadalmi és politikai helyzet) személytelennek képzelt erõivel szemben táplált fojtott gyûlölet, amit ma már a vallás sem képes feloldani, az élet kauzális csíráit támadja meg, azokat bontja fel, vagy zavarja össze. Nagyon eltökéltnek kell lennie annak az utódnak, aki képessé teszi önmagát ennek az örökségnek a saját személyén: a tudatán és az életén (sorsán: viszonyain, viszonyulásain) belüli kiegyenlítésére, feloldására. A több negatív fényszöggel támadott és ezekkel együtt a romboló, vagy kaméleon programokra utaló alakzatokban részt vevõ Plútó tehát arra utal, hogy az illetõ személy esetében különös figyelmet kell fordítani a személyi karma feloldására és az élet-feladatok beváltására, különben végzetesnek bizonyuló betegségekkel, balesetekkel és sorsfordulatokkal kell szembenéznie a közeli, vagy a távoli jövõben. Több éves gyakorló asztrológusi tapasztalataim és megfigyeléseim alapján azt észleltem, hogy a még mindig, a középkori jósolgató asztrológiából átvett "bolygó befolyás" koncepciójában gondolkozó asztrológusok, nem az igazi jelentésének és súlyának (súlyosságának) megfelelõ körültekintéssel és mélységgel elemzik a Plútó helyzetét a személyi horoszkópok értelmezésénél, sõt: a legtöbb esetben elhanyagolják, vagy misztifikálják azt. Holott a Plútó (valamint a Sárkányfarok és a Lilith) által jelzett gyök-problémák rendszere, asztrológiailag sokkal fontosabb egy személy egészsége és boldogsága (boldogulása) szempontjából, mint az orvostudományban az illetõ személyre vonatkozó genetikai információk rendszere. Természetesen nem csak élet - és gyermekellenes (romboló) és ámítási - önámítási (kaméleon) programokat, illetve e programoknak megfelelõ hajlamokat jelzõ sors (karmikus) alakzatokat lehet kiolvasni a személyi horoszkópok kauzális értelmezésével, amelyeket a Plutóval való összefonódás végzetessé tehet. Ott vannak például a Merkúr - Szaturnusz - Nap, a Merkúr - Szaturnusz - Mars, vagy a Merkúr - Szaturnusz - Jupiter és a Merkúr - Mars - Jupiter háromszögek által jelzett ellenõrzési ("kezelési"), uralkodási - birtoklási és manipulálási hajlamokra utaló alakzatok, amelyeknek a hatványozódása az uralkodási mániát, a Plútóval és az Uránusszal való kapcsolódása viszont a hatalmi õrületre való hajlamot és az un. Istetelen-ellenességre való mély hajlamokat jelzik. Ezek az alakzatok viszont a külvilág irányába forduló, öncélú és negatív hajlamokra utalnak, amelyek csak kevés esetben, vagy túlontúl késõn okoznak olyan betegséget, vagy más olyan élet-eseményeket, amelyek az egyént a teljes szakadék szélére való sodródásában megállíthatnák. Vagy futtában megemlíthetõek még a Nap-Jupiter - Szaturnusz, a Nap - Jupiter- Plútó, vagy a Jupiter - Szaturnusz - Plútó alakzatok is, amelyek a valóság-ferdítési, valósághamisítási és a dogmatizálási mánia mellett, a rang és címkórságra, a tekintélyelvûségre: a farizeusi magatartásra való hajlamokra utalnak, amelllett, hogy rejtett és mély, és ezért igen nehezen meghaladható kiegyenlítõdére - megbocsátásra való képtelenséget, illetve folytonos neheztelési és haragvási, kifelé (más és mások fölött) való ítélkezési késztetéseket jelõlnek. E negatív hajlamok és mániák következtében viszont inkább a környezet (sokszor egy egész nép) szenved és nem az egyén, amennyiben ezen alakzatok mellett a horoszkópban olyan kiváló képességekre vonatkozó jelek mutatkoznak, mint például a három, vagy több trigon kapcsolatából létrejövõ egyenlõszárú háromszög, amelynek a csúcsain pl. a Merkúr és a Nap és a spirituális bolygók egyike található. Ezeknek a társadalmi jelenségek alakulásához kapcsolódó alakzatoknak a részletes ismertetését most nem találom annyira fontosnak értelmezni, mint a materialista logika számára megmagyarázhatatlan betegségeket és a hétköznapi logika számára "igazságtalannak" és "értelmetlennek" tûnõ, nehéz betegségeket és halált okozó (pl. légúti vírusfertõzés, forgalmi- vagy munkabaleset, pánikszerû öngyilkosság, stb.) programokra utaló alakzatoknak a tanulmányozását. Azt, hogy hová vezetethet ezeknek az örökletes szellemi programok a nem ismerése, illetve a sors-program feltáró asztrológia helyett a primitív (modern) egoizmust kiszolgáló jósolgató asztrológia gyakorlása és a szellemi kauzalitást, illetve az egyetemes lét és a személyes élet (a személyi viszonyok) kellemetlen, de lényeges és fontos kérdései felett lebegõ, azokat elkenõ, érzelgõsen humánus és egzotikusan misztifkus ismeret-terjesztés gyakorlása, részletesen fogom elemezni a következõ fejezetekben.   Az öröklõdõ betegségprogramok általános szellemi eredetérõl. A Rák szellemi okai A betegségek mentális - metafizikai- oka igazából a hamis információ-áramoltatáshoz: a folyamatos önáltatásig mélyülõ környezet-félrevezetési késztetésekhez, vagyis a kaméleon - programokhoz kötõdik kauzálisan, még kor is ha elsõ látásra a rombolási és önrombolási programok erõs átélése váltja ki a betegségeket. Bármilyen betegség eredeti oka, még az orvosilag néha felismerhetetlennek mondott betegségeké is (lásd az egyes, konkrét fizikai okok nélküli, a szervek rongálódásához, vagy a biológiai funkciók zavarához egyértelmûen nem köthetõ betegségeknek, mint a fiatalkori végzetes elgyengülések orvostudományi meghatározhatatlanságát) végsõ soron egy, vagy több, a fizikai létben a bolygók által is megtestesített létprincípiummal (õsi teremtõerõvel) való önkéntelen és öntudatlan, vagy tudatos diszharmonikus (ellenséges, vagy félreértett: zavaros és érzelgõs: misztikus és vallásos) szellemi kapcsolatnak - viszonyulási módnak a következménye. Igaz, hogy egy-két mágikus-misztikus praktika és módszer segíthet olyan betegség, vagy betegség komplexum feloldásában, amelynek a materialista orvostudomány nem találta meg az adekvát, biológiai, vagy pszichológiai szintû gyógymódját, de ezek a gyógyulások az egészség visszanyerése szempontjából semmivel nem jelentenek jobb eredményt a puszta biológiai (sebészi, orvosság - terápiai) beavatkozás következtében elérhetõ tüneti eredményeknél. Ez azért van mert a gyógyulás egyik esetben sem a pozitív mentalitás-változtatásnak, vagyis az õsi szellemi erõkkel való tudatos harmóniába kerülésnek az eredménye. A "mágikus" gyógyulás ezekben az esetekben a külsõ - biológiai vagy pszichológiai ráhatásoknak, vagy legjobb esetben a betegségokozó lelki feszültségeknek és szellemi zavaroknak az idõleges felfüggesztésének és felületi eloszlatásának (mert csak egy bizonyos helyzetre - állapotra vonatkozó) a kérész életû eredménye. A betegség tünetek, lehet hogy teljesen más színezetben és más betegség-formában, ugyanúgy jelentkezni fognak késõbb, mivel a "meggyógyult" személy ugyan azokat a személyi-szellemi programjával (Vagyis egyedül és kizárólag csak a személyi horoszkópja házhelyzeteinek a vizsgálata segítségével megállapítható életfeladataival!) nem egyezõ dolgokat akarja erõltetve elkövetni mint azelõtt, mihelyt a lelki terápiát és a betegség fizikai kezelését megelõzõ léthelyzetbe, vagy ahhoz hasonló ingereket és problémákat hordozó körülmények közé kerül. Ahhoz, hogy ne folytasson a szellemi létfeladataival ellenkezõ gyakorlati tevékenységet és érzelmileg ne lovalja belé magát a személyi-szellemi kiegyenlítõdési programjával ellentétes lelki folyamatokba (érzelmi ambíciókba), az szükséges, hogy tudomásul vegye ezeket, a horoszkópjából kiolvasható (és csakis onnan, sehonnan máshelyrõl nem!) konkrét életfeladatokat. Ilyenek pl. a tudatos, de sok esetben nehéz és kellemetlen konfliktus- felvállalásokon keresztül elérhetõ, személyi környezetével való harmóniába kerülés, az anyagi javak és eszközök helyes értékelése és azok helyes használata, a közvetlen fizikai tapasztalatokból, kellemetlen benyomásokból való szellemi információ-szerzési képesség kialakítása, az otthon és családalapítás valamint ami ehhez szükséges: lakásszerzés vagy házépítés, az intim párkapcsolatokon keresztül történõ individuális tudatnak és kreativitásnak a felszabadítása - kiteljesítése, a nemesítés, vagyis a szellemnek az anyagi-természeti világba való bevezetése és viszont: az anyagi természetnek és persze saját természetének a szellemi világ tõrvényeihez való visszakapcsolása, stb., És mindezek külön-külön konkrétan és kiemelten, árnyalódva minden egyes személy esetében. Ha tudomásúl vette, arra törekedjen hogy ezeknek a konkrét életterületeken végrehajtandó gyakorlati és személyes feladatainak, amelyeket az anyai ági õsei diszharmonikusan vittek véghez, eleget tegyen és ne törekedjen olyan életfeladatokat végrehajtani (azokat erõltetni), amelyek valamiért tetszetõsek és kedvesek ugyan a számára, de nem tartoznak az õ konkrét (gyakorlati) életfeladatai körébe. Ez kellene történjen, de mivel az asztrológia tudományát évezredeken át hiteltelenítették azáltal, hogy jósolgatásra használták, az egész emberiség szintjén, majdnem sehol, vagy ha igen, akkor elenyészõen kevés személy esetében történik meg. Az asztrológiai félrevezetetettségünk következménye a "rafinált" betegséghalmozódás, a betegségekben és nem természetes végelgyengülésben való nagyszámú elhalálozás és a "balestek" következtében történõ átköltözés a túlvilágra. A balesetek és a betegség ugyanis olyan kauzális (isteni) eszközök, amelyek az embert teljesen, vagy részlegesen eltérítik, vagy meggátolják abban, hogy tovább folytassa azoknak a romboló és zavaró -szennyezõ mentális programoknak az erõsítését, amelyet a szülei és az anyai õsszülei kiegyenlítõdés végett (és nem öncélú gyakorlás végett!) akaratlanul ráhagytak. A betegség és a baleset az Isten nyila (Zeusz nyila), amely lerombolja, az egyénileg és a csoportosan épített Bábel-tornyokat kór-okozó mikoróbák és vírusok: fertõzõjárványok, vagy technikai balestek és tömeges áldozatot követelõ természeti katasztrófák formájában. És ez akkor is így van, ha elsõ hallásra (olvasásra) abszurdnak tûnik, mivel a kiskorú gyermekek például nem építhetnek Bábel tornyokat. A gyermekek hét éves korukig az édesanyjuknak, vagy más, az öket közvetlenûl gondozó, hozzuk érzelmileg ragaszkodó személyeknek a tudattalan lelki folyamataimnak vannak teljes mértékben alárendelve és betegségeikkel, baleseteikkel (és halálukkal), sokkal inkább leképezik az anya lelki - szellemi harmóniába kerülési problémáit, mint az anya, vagy a gyermeknek a "gondját viselõ" személy biológiai szervezete. Amint említettem, a nehezen diagnosztizálható és a nehezen gyógyítható betegségeket inkább a hamis információ-áramoltatási és az információ-blokálási programok intenzív átélése váltja ki, mint a destruktív programokátélése. Més szóval, a kaméleon-programok veszélyesebbek. És kaméleon-csoporton belül is nem az a huzamosan és intenzíven átélt hamis információáramoltatási magatartás végzõdik betegséggel, amely gyakorlásával a környezetünket vezetjük félre, hanem azok amelyekkel saját magunkat vezetjük félre. Akkor leszünk betegek, ha önmagunkat, lelkiismeretünket akarjuk becsapni, ha nem akarjuk önmagunk számára beismerni azt, amirõl a lelkünk mélyén tudjuk, hogy másképp van, mint ahogy bemagyarázzuk magunknak. Ha nem akarjuk meglátni azt, amirõl tudjuk, hogy ott van és létezik a fizikai, vagy a szellemi-lelki valóságunkban. Akkor leszünk betegek, ha a bennünk lakozó (a lelkiismeretünkben: az isteni felelõsségérzetünkben és az egyetemes értéktudatunkban: a szellemi-lelki igényességünkben)Istent, a bennünk levõ abszolútum csirát, magát az élet forrását próbáljuk félrevezetni. És ez természetes, hiszen a hatás - visszahatás törvénye alapján, hamis információt: életrontó energiát kapok az õsforrástól, ha saját magamban összezavarom: bemocskolom az õsforrást amibõl táplálkozom. Megzavarom a lényem legmélyén létezõ abszolút erõt, azáltal, hogy állandóan igyekszem félrevezetni és elaltatni a saját lelkiismeretemet. A befelé irányított kaméleon - mentalitás következményei a hamis értéktudathoz, vagyis a Jupiteri princípiumhoz kapcsolódó betegségek általában: a májproblémák, a cukorbaj és általában a vérbetegségek. Amikor a huzamos önáltatás és a környezetáltatás gyávaságból és félelembõl: szorongásból eredõ (rejtett) gondolati agresszivitással ( mentális támadással: belsõ vitatkozással és viaskodással) párosul, akkor keletkeznek a rák különbözõ fajtái, a szarkoma, a különbözõ agydaganatok valamint a szervezet immunrendszerének különbözõ betegségei, annak függvényében hogy az élet mely területére és a személyközti kapcsolatok mely formái felé irányulnak a huzamosan fenntartott, belsõ (rejtett) intenzitással átélt, félrevezetõ és romboló érzelmi-gondolati magatartások. A szülõ-gyermek, vagy a gyermek-szülõ viszonyok és általában a családi viszonyok több rétû és huzamosan fenntartott, önámító és ámító (érzelgõs) átélése, amely a "szeretett" családtag részérõl egy bizonyos életterületen vagy szellemi tárgykörben tapasztalt szembeszegülés, véleménykülönbség, gyökeresen eltérõ és ellenkezõ életszemlélet, nyílt szembeszegülés esetében átcsap haragba és gyûlölködésbe, majd átminõsül csendes nehezteléssé, elsõsorban a nõk számára jelent egyenes utat az emlõ daganatok képzõdéséhez és elrákosodásához, de ( ritkábban!) a férfiak melleiben is eredményezhet hipertrófiás csomósodást, ha huzamos ideig félrevezetik magukat a családdal kapcsolatos kérdésekben. A gyomorbetegségek és általában az emésztõrendszeri betegségek is oda vezetõdnek vissza, hogy a családtagi viszony úgy megromlik, hogy a személy semmit nem hajlandó elfogadni és tudatába - lelkébe befogadni, ami a másik családtagtól jön, miközben azzal áltatja magát, hogy õ mindenek fölött és mindenek ellenére szereti azt a családtagot és megbocsát neki, holott megbocsátásról szó sem lehet mindaddig, amíg a finom és csendes neheztelési érzések tovább lappangnak a tudattalanban. Amennyiben a fent leírt kaméleon mentalitáshoz erõs, aggódásba rejtett uralkodási - ellenõrzési és cenzúrázási vágy is kapcsolódik, a betegség formájában jelentkezõ következmény nem marad meg a gyomortájék és az mellek szintjén, hanem nõknél a petefészkekben és a hüvelyben, a férfiaknál a prosztatában is jelentkezik, a kezdetben alig érzékelhetõ rendellenesség, majd végzetes betegséggé fokozódik (a destruktív és félrevezetõ mentalitás teljes megállításához vezetõ) rákos sejtburjánzás formájában. Amennyiben a családtagok fölötti uralkodási vágy és azok folytonos ellenállása miatt érzett harag ( a méreg ) teljesen erkölcsi gátlások és érzelmi megfontolások alá záródik, vagy az illetõ családtag - esetleg alkohol hatása alatt - nyíltan, de ezért még intenzívebben és még többszõr átéli mérges - gyûlölködõ állapotát, ez a fajta családapai, vagy a "féltõen" szeretõ-aggódó családanyai diktátorkodás, szívbetegséghez és végül szívinfarktushoz vezet. Persze, a betegségek keletkezése és fejlõdése nem ilyen egyszerû és a táplálkozás, az ivóvíz, a szennyezett levegõ a "rossz szokások és káros szenvedélyek" hatása, valamint az egyéni alkat kérdése árnyalja a betegségek jellegét. De az alkati tényezõk, vagyis a hajlamok és a sorshelyzetek is a horoszkópból kiolvasható családi szellemi (kauzális) örökségek következménye. Ezen örökletes programoknak a befolyása - hatása alatt állnak az utódok és ezek hatására kerülve folytatják a drámai kibontakozáshoz és a tragikus fejleményekhez vezetõ "fejlõdésüket" mindaddig, amíg nem tudatosítottuk õket az asztrológiai sorsfeltárás és szellemi programértelmezés segítségével. A betegségek és a családi drámák sorozata csak akkor ér véget egy személy életében, ha az asztrológiai sorsfeltáró program-értelmezést az életfeladatok felvállalásával történõ tudatos harmóniába kerülési és kiegyenlítõdési törekvések követik. "Mindenkinek a maga keresztjét" kell felvennie és nem a másét, vagy a másokét! Senki nem tapasztalhat meg semmit a "szeretett" felnõtt családtagjai helyett és a családtagok sem végezhetik el helyette azt, amit neki kell elvégeznie. Csak egy egyszerû példa a végzetes személyi válságokhoz vezetõ jóságos tévedésekre: sok szülõ nem csak hogy egyetem elvégzésére erõlteti a gyermekét, mert neki nem teljesülhetett ez vágya, hanem olyan tanulmányok folytatására és olyan szakma elsajátítására szorítja rá gyermekét, ami nem áll összhangban annak az alkatával és amely gyakorlati életterület megismerése nem tartozik a "gyermek" személyi életfeladatai közé. Már annyi is elég az egész a halálig tartó szülõ - gyermek közötti csendes nehezteléshez, vagyis a fentebb említett betegségek valamelyikének kifejlõdéséhez, hogy a saját életfeladatától eltérített utód lelki-szellemi zûrzavara és erkölcsi csõdje az "élettani" következményeirõl ne is beszéljek. És ez még elenyészõ baj ahhoz a létzavarhoz képest, amely az anyáknak, ritkább esetben az apáknak a gyermekeik szerelmi-szexuális párkapcsolatába és családi életébe való féltékeny és ostoba beavatkozása által keletkezik, persze aggódóan "féltõ és óvó" gondoskodás, vagyis alattomos intrikálás, majd nyílt lelki és anyagi zsarolások és állandó szemrehányások formájában. Ha nincs a gyermek-felnõttnek elég esze és nincs lelki ereje az aggódó szívû édesanyát, vagy a féltékeny apát kirekeszteni a saját szexuális szerelmi életszférájából és nem tudja azt a saját természetes vágyai és egyéni igényei, lelki és szellemi alkatának megfelelõen (lelki szükségletei szerint) megélni, annak elõbb - utóbb vesebaj, húgyhólyag gyulladás és deréktájéki károsodások, férfiaknál heregyulladás, vagy prosztatabántalom, nõknél menstruációs gondok, a méh- és a petefészkek megbetegedése lesz a következménye. A szexuális párkapcsolati élet feszültségei és diszharmóniái, összetettségük és elsõdlegesen szellemi kiegyenlítõdési jellegük miatt (a szeretet és a fény kiegyenlítõdése bennünk), végzetesebb következményekhez vezetnek mint a szülõi és a gyermeki viszonyok zavartsága. Több asztrológiai-metafizikai tanulmányban követtem és számtalan alkalommal kitértem és elemeztem a szerelmi-szexuális viszonyok zavart és diszharmonikus volta következtében létrejövõ betegségeket. Ezúttal, amikor az örökölt romboló mentális programok mûködését vizsgálom, nem térek ki részletesen egy-egy ide vonatkozó betegség szellemi okára (pl. a féltékenységnek, a partner fölötti hatalom gyakorlásnak és manipulálásnak, vagy a partnerrel szembeni huzamos ellenérzések intenzív átélésének a következménye férfiaknál a here- és a prosztatagyulladás, nõknél a petefészek-gyulladás), hanem a civilizáció által általánossá tett szexuális és másfajta imagináció fertõzés következtében felerõsödõt mentális programok hatásmechanizmusát szándékozom a kauzális gyökerekig vissza göngyölíteni annak érdekében, hogy ezáltal konkrét támpontokat adjak azok számára akik szellemi úton akarnak meggyógyulni és harmonikus életet folytatni. Már csak az olyan "normálisnak" képzelt szexuális-szerelmi szorongásaink, mint amilyen például a tudattalanul nyomasztó megfelelési képzetek, a párkapcsolati hiány, vagy a fontosnak érzett párkapcsolat elvesztése miatti félelem és persze az erõszaktól, vagy éppenséggel a kielégületlenségtõl való félelem is húgyhólyag - és vese problémákhoz vezet, ami gyakori éjszakai vizelési kényszerek esetén igencsak megnyomoríthatja az életünket. Pedig ez a legkevesebb, ami a párkapcsolati problémák esetében veszélyezteti a boldogságunkat és az egészségünket. A Rák Lilithel és a Rák Sárkányfarokkal rendelkezõ és általában az anyasági, a megtermékenyülési (magzatfoganási - teherkihordási), gyermek-szülési, gyermek gondozási, a család alapítási és családfenntartási sors-problámákkal (örökölt diszharmonikus családi programmal) személyek mindenkinél ellentmondásosabb, titkos fantázia- és vágyvilágban élnek. Egyszerre nagyon szeretnének több gyermeket és nagy családot és ugyanakkor nem-is. És ez nem elég, mert miután családot alapítottak, vissza vágyakoznak a régi, szüleik által alapított és fenntartott családba, vagy elvágyakoznak egy másik családba. De sok esetben egyszerûen menekülnének a családi körükbõl. Utóbbit olyannyira, képesek átélni, hogy mindenféle irracionális indokokkal, képesek el hagyni a szép és egészséges gyermekeiket is, arra hivatkozva, hogy nem tudnak békében élni azoknak az édesapjával. Másrészt, önkéntelenül a magukévá akarják tenni és magukhoz akarják kötni minden áron a környezetükben élôket azáltal, hogy szüntelenül gondoskodni akarnak azokról, miközben a legszivesebben szabadulnának ezektõõl a családi terhektõl. Ennek köszönhetôen ôk a rák-betegségekig is elmenõ tragikus élet-drámák hôsei és áldozatai is. Az ilyen személy, sértôdékeny én-tudatát (egoját) körülveszi egy külsõ érzelmi benyomás - hárító védõ rendszerrel, az ugynevezett rákpáncéllal, és felszínes kedélyeskedéssel, vagy ártatlankodó jóságossággal próbálja fedezni magát, palástolni félelmeit, belsô szorongásait, feszültségeit. Igaz, az is megtörténik néha, egy-egy Rák programmal rendelkezõ férfi esetében, hogy belefáradván sebezhetôségébe, "a legjobb védekezés a támadás" - alapon, agresszív, sôt: néha egyenesen kegyetlenkedô magatartási formákhoz szoktatja magát. Ez, az elején kényelmesnek látszó magatartás fogja okozni a vesztét is, mert ezzel a pszichológiai páncélzattal elzárván és valósággal eltorlaszolván tudatát a további kényelmetlen benyomások és a sértô információ-5behatolásokkal szemben, menthetetlenül a rákos sejtek természetellenes elszaporodását idézi elô hosszú távon a biológiai szervezetében. A sejttobzódás jelensége tulajdonképpen az egyetemes egységes létezés információáramlásával szembeni elzárkózási késztetésnek, a voluntarizmusnak és a félrevezetésnek a fizikai sejtek szintjén történô megismétlõdése. De nem csak az agresszív és elutasító, hanem a csendes neheztelô magatartással is képesek a Rák szülöttekhez hasonló érzékenységgel rendelkezô emberek pszichológiai páncélt, védô burkot vonni maguk köré, aminek következménye a Rák nevével fémjelzett betegség, vagyis az emberi szervezetben egyébként természetes módon és normális arányban létezõ, rák-sejtek túlságos elszaporodása és a burjánzási folyamat hatványozódása. Ezt a lelki öngyilkosságot leképezõ védô-burkot a legtöbb esetben a látszólagos önfeladásig menõ alkalmazkodással, vagyis a közvetlen környezetnek a tökéletes félrevezetésével: a hamis információáramoltatás segítségével történõ opportunista (kiegyezési) mentalitás személyi tulajdonsággá alakításával szokták létrehozni a Rák szülöttek és a Rákokhoz hasonló érzékenységben "szenvedô" személyek. Rudriger Dhalke szavával: ezek a normophánok. Õk a külsõséges társadalmi normák és konvenciók tökéletes betartói, felszíni megítélés szempontjából a legetikusabban viselkedô emberek. A tökéletes "jó ember" szerep segítségével akadályozzák meg a többi embertársuk esetleges agresszív fellépését, támadó viszonyulását személyükkel szemben. Ezért az idejekorán elhunyt "rákos" személyt igen megsiratja a környezete, melegszívû, jóságos emberként emlékezvén reá és a "Vak Sors" gonosz abszurditásának tudja be korai "elvesztését", nem sejtvén hogy a jóságos személyt csupán azért tekinti jónak a környezte, mert soha nem mondott ellent, mert soha nem mert ellenkezni nyíltan egyetlen erôszakosan és felelõtlenül a mások személyi integritásába gázoló embertársával sem. Mert látszólagos jóságában a végtelenségig tûrt, hallgatott és szenvedett, miközben a lelke mélyén, folyamatos és hallgatag neheztelések formájában mentálisan igenis támadta a környezetében élõ, "szeretett" családtagokat és munkatársakat, (akik miatt "õ annyit szenvedett méltatlanul és ártatlanul"), ahelyett, hogy életében legalább egyszer meg merte volna mondani ôszintén és becsületesen azt, amit gondol a környezetében élõkrõl valójában. Ezek az emberek állandóan kegyes hazugságok látszólagos védôfala mögött, de valójában egy, az életük kegyetlen végét elôkészítô hazugság-rendszer labirintusában élnek, miközben igenis támadják gondolataik szintjén, végtelen belsô neheztelések formájában, az egész környezetüket, amelynek "érzéketlen és kíméletlen" viselkedése következtében ôk ártatlanul és méltatlanul olyan sokat kénytelenek szenvedni... A sors iróniája (pontosabban a hatás-visszahatás törvényének a következménye), hogy életük utolsó heteiben, napjaiban ugyanazt a megtévesztést kapják vissza a környezetüktôl, amivel "etették" azt egész életükben: orvosok és családtagok elhazudják elôlük azt a tényt, hogy napjaik megszámláltattak s a védekezés érdekében létrehozott szellemi hazugságburkot a végzetes életkedvvel szaporodó, a szervezet immun-rendszerét a hamis információáramoltatással megtévesztõ rákos sejtek szétfeszítették és testüket kiszipolyozták. A Rák-sejtek ugyanazt a kaméleon-játékot folytatják, ugyanazt a megtévesztõ információ-áramoltatást végzik a sejt-társadalom szintjén mint amit a személy folytatott a közösségi életben és a családjában: becsapják a szervezet immunrendszerét azáltal, hogy olyan információkat sugároznak az immunitást biztosító sejtek irányába, miszerint õk ártatlanok, õk nem bántják a szervezetet és így biztosítják a maguk számára a túlélést és a szaporodást. Az élet ellentéteinek a kiegyenlítõdési aktusát az ellentétek kijátszásával folytonosan elkerülõ, a kellemetlen szembesüléseket és a nyílt konfrontációkat fel nem vállaló, gyávaságát a jóságosság álarca alá rejtõ és az etika eszközeivel kicselezni - megkerülni próbáló embernek még az a lehetôsége sem marad meg, hogy az élete utolsó napjaiban legalább ôszintén szembenézhessen a halálával. Az a lehetõsége sem marad meg, hogy felkészülhessen végre és nyíltan fogadhassa azt, amitôl egész életében félt: a reális és kicselezhetetlen halál tényével való szembesülést, hogy ezáltal, az utolsó kiegyenlítõdési aktus szemszögébõl végre megítélhesse a megtévesztô magatartása hiábavalóságát. Hogy beláthassa saját élettapasztalatai nyomán az élet legfontosabb igazságát miszerint "Aki meg akarja nyerni életét elveszti azt.", vagyis: Aki kényelmetlen környezeti benyomások és szembesülések nélkül akarja folytatni életét, annak testében kell megélnie az élet drámai konfliktusát. Mert az élet kiegyenlítõdési drámáját ôszintén és nyíltan kell vállalni nem azt mikor tullicitálni érzelgõsen, mikor titokban az elhárításra vágyakozni. Ennek, a konfliktusfelvállalással kezdõdõ kiegyenlítõdési folyamatnak az elutasítása, a társadalmi hazugság-rendszerek feltétel nélküli elfogadásával és betartásával történô kicselezése épp annyira életellenes magatartás, mint a fölösleges és öncélú dramatizálás, a tragikus állapotok elôidézéséig menô érzelmi szenvedélyesedések, amely állapotok felfokozott átélésére a negatív Rák - programmal rendelkezõ személyek hajlamosak. De nem a Rák szülöttek elôjoga ilyen, utódokkal kapcsolatos betegségekben szenvedni. Pontosabban: ilyen jellegû mentalitás-hajlamból rák - betegséget gyártani. Ezt "a betegségyártást” „elkövethetik" a más konstellációk szülöttei is. Azok tehát, akiknek az édesanyjuk diszharmonikus szellemi kapcsolatban van, vagy volt idõlegesen az õk fizikai fogantatásukat megelõzõ idõszakban a Rák konstelláció által megtestesített princípiumokkal. Ilyenek például az asztrológiai Víz-háromszög másik két napjegyének, a Skorpiónak és a Halaknak a szülöttei, vagy azok, akiknek több támadott (diszharmonikusan fényszögelt) bolygója áll a Rákban és általában a vízjegyeknben. Nôi horoszkópokban az is Rák-problémákat idéz elô többnyire, ha a Rák uralkodó bolygója, a bôség, a termékenység, a tudattalan lelki és szellemi folyamatok, az információ-befogadás és a visszaadás, a visszatükrözõdés princípiumát megtestesítô Hold, vagy éppenséggel a Lilit áll a Rákban, más Víz jegyekben, esetleg a négyes vagy a nyolcas, de fõként a tizenkette horoszkóp-házban. Ezek a hölgyek mindent elkövetnek, és minden követ megmozdítnak és addig meg nem nyugodnak amíg a család mindegyik tagját az általuk elképzelt boldogságba: biztonságba és jó életkörülmények közé nem helyezik. De ha ez az ideális helyzet elô is áll és tényleg nem marad semmi amiért aggodalmaskodni lehet, akkor elvágyódnak a kényelmes és nyugodt körülmények langymelegébôl valami egzotikusan személytelen szexuális kalandba, amit persze ritkán képesek megfogalmazni és bevallani saját maguknak határozottan. Csak az ok nélküli nyugtalansága és misztikus elégedetlensége jelzi azt, hogy az ilyen gondos anyák számára akkor nincs éppen rendben valami, ha végre minden a legnagyobb rendben van a családban. Ezek a személyek nehezen tudnak azonosulni más szerepkörökkel. ågy a gyámkodó szerepköreik fontosságának túlhangsúlyozása miatt, a felnôtté vált, de még mindig gyámolított gyermekek által fárasztónak és terhesnek ítélt és ezért sokszor kegyetlenül visszautasított, "szeretet-nyilvánítási" kényszerûk és gyámkodó-jóakarásuk következtében mindenkinek akad bôven szenvednivaló a környezetükben. A legtöbbet persze õk szenvednek, akik kifosztottnak, haszontalanoknak és megalázottnak érzik magukat amiért a huszon- harminc és negyven éves gyermekeiket nem nevelhetik tovább és nem irányíthatják azok lépteit az általuk elképzelt egyetlen jó irányba, vagyis a szülõi boldogság felé. Ilyen sérelmükben nagyon sok esetben "be-mentalizálnak" maguknak valamilyen rák-betegséget, hogy legalább ezáltal tölthessenek fontos szerepkört a szeretett gyermekeik, családtagjaik életében. És ha elvesztett családi helyzetüket és gyámi tekintélyüket a "veszélyes" betegségükkel sem nyerhetik vissza, az önemésztés útján egészen a halálig is elmennek, hiszen számukra a szülôi-gyámkodói, családirányítói szerepkör elvesztésével értelmét veszíti az élet. A Rák jellegû családi szellemi programmal rendelkezõ személyeknek nem az lenne a dolguk, hogy anyai ági õseiktõl örökölt spirituális determinációjuknak megfelelõen végig zongorázzák felnõtt korukban a fent leírt diszharmonikus viselkedési mintákat és azok intenzív átélésével felfokozzák - elmélyítsék ezeket a romboló programokat és nem az, hogy az ilyen programmal született lány-anyák tovább közvetítsék ezt a negatív szellemi örökséget az utódaiknak. De mivel ezeket az örökletes szellemi programokat nem kutatja a tudomány és az akadémikus embertan, amely lecövekelt a géneken keresztûi örökösödés, vagyis a génváltozások és génváltozatok kutatásánál, a szellemi fény helyett a tudományos és vallásos babonákban hívõ emberiség tragédiája tovább folytatódik a kétszáz hatvan ezer éves útján. Holott a tragédia részbeni leállításához példáúl annyi is elég lenne, ha a menstruációs zavarokkal rendelkezõ lányok, a meddõsségben szenvedõ fiatal nõk szervezetét nem kezelnék hormontablettákkal az anyai ágon örökölt diszharmonikus családi program feltérképezése és tudatosítása helyett. Hiszen a fiatal személyek, vagyis a rugalmas és hamar regenerálódó aurával és biológiai szervezettel rendelkezõ személyek esetében a program-kiigazításhoz és végül a gyógyuláshoz már az is elég, ha a horoszkóp, valamint a családi krónika fellapozása segítségével pontosan tudatosítjuk ezeknek a programoknak a minõségét és visszakérdezve meghatározzuk a családban is tapasztalható negatív gondolkozásbeli és szokásbeli mintákat. A romboló programok közvetlen és negatív pszichikai hatásának az azonnali feloldásához ez is elég. A teljes fizikai gyógyuláshoz vezetõ mentális és kauzális programok megszûntetéshez, jobban mondva: azoknak a pozitív kiegyenlítéséhez viszont a mind probléma-kerülõ, mind a dramatizáló magatartási formákkal való gyökeres szakítás szükséges és természetesen a Rák és négyes ház jellegû életfeladatoknak a tudatos gyakorlati felvállalása. Esetenként a felvállalásokra való mentális felkészülés. Ez viszont nem holmi elódászható jövõben történõ eseményekrõl és állapotokról való szentimentalista fantáziálást, hanem a várható konkrét feladatokkal és nehézségekkel szembeni bátor szembenézést jelent. A gyakorlatban viszont mindezt megbuktathatja a Rák - paradoxon, vagyis a Szeretet paradoxona, ha nem tudjuk feloldani, mert nem tudunk róla és nem vesszük figyelembe. Az érzés, vagy az érzések, a pozitív, vagy negatív viszonyulások még nem egyenértéeküek a Szeretettel. Csak a gyermek, vagy az infantilis felnõtt mondhatja azt, hogy ezt szeretetm, amazt meg nem szeretem. A szeretet nem határozott, nem részleges, hanem egész (egész-séges), teljes és határtalan. A családszeretet, a hazaszeretet, a népszeretet, az emberszeretet csak rész-szeretetek, vagyis a szeretet részleges és korlátólt kifejezõdési formái. Errõl Jézus is beszélt. Arról is beszélt, hogy az értelem még nem szellemi Fény, csak annak részleges kifejezõdési formája. Amirõl viszont nem beszélt az, hogy amiért valakivel, vagy valamivel együttérzek, nem azt jelenti, hogy értelmileg is elkötelezõdtem mellette. Együtt érezhetek valakivel, vagy valamivel, ez viszont nem azt jelenti, hogy egyet is kell értenem azzal. Mint ahogy fordítva is igaz: nem mindig szoktunk együttérezni azzal (azokkal) akivel, vagy amivel egyetértünk. A baj, hogy ez utóbbit természetesnek vesszük, az elõbbit viszont nem és érzelmi alapon számon kérjük egymástól az értelmi elkötelezõdést, vagyis a mással, a másokkal szembeni elkülönülést, elháritódást, elzárkózást, vagyis az ostoba ellenségességet. A Rák - sorssal küszködõ személyeknek tehát meg kell tanulniuk feltételek nélkûl szeretni azokat a személyeket és azokat a jelenségeket is, akikkel és amelyekkel nem értenek egyet. Az öröklõdõ romboló és betegségprogramok III. (Az AIDS szellemi okai) Az õsközösség szellemi hagyományait felváltó technikai civilizációban élõ ember latens tragédiáinak szellemi okát és alapját vizsgáló írásomnak célja nem az ítélkezés, hanem a kiegyenlítõdési képesség visszaszerzésének és helyreállításának elõsegítése a teremtõ és beavatkozó (építõ és romboló) képességgel rendelkezõ ember és a természet, valamint az ember és az abszolútum között. Ez az egyensúly helyreállítható a személy által, a személyen keresztûl megnyilvánuló egyetemes tõrvények mûködési mechanizmusának a megértése és e szelélem-törvények tudatos megélése, gyakorlása segítségével. Célom tehát nem a tragédiába jutott személyek fölötti ítélkezés, hanem a tragédiákhoz vezetõ lelki-szellemi okoknak és érzelmi folyamatoknak a megkeresése, megnevezése és meghatározása. Emberi létünknek és személyi életünknek a célja ugyanis a teremtés-tágítást szolgáló, szellem-tapasztalati (teljes) megismerés mellett, a minél harmónikusabb kapcsolat fenntartása az abszolútum és a teremtés határhelyzetében levõ anyagi világ legdurvább megjelenési formái között. Ezt a kapcsolatot a Teremtõ és a Teremtés végletes formavilága között a Fényhez kapcsolódó megismerési képességünkkel, valamint a Szeretethez kapcsolódó bölcsességünkkel: az egység-tudat teljes átélésével (a szeretettel) kellene megvalósítanunk. Betegségeink, tragikus baleseteink, személyi boldogtalanságunk annak a következménye, hogy egyéni életnyerési ambícióinkban - istentelen voluntarizmusunkban- a megismerési képességünket (tudásunkat, tudományunkat) az egységtudat lerombolására és az egység - élményt (szeretetet) biztosító õsforrástól való elszakadásra használjuk civilizált zavarodottságunk következtében. Ezért tartom szükségesnek a rák után megvizsgálni korunk legfõbb szexuális rákfenéjének az AIDS-nek a kauzális és okait. E vizsgálat következtében remélem, hogy az olvasóim rá fognak jönni arra, hogy nem a kórokozókat legyõzni hivatott ellenszérumokat - keresõ tudománnyal, nem a föld ökoszisztémáját is fenyegetõ rákdaganattá fejlõdött gyógyszer-iparral, vagyis nem a természeti elemek behatolásával szembeni védekezõ és a természeti folyamatokat támadó eljárásokkal kell megoldani az emberi nemnek elsõsorban a szellemében (szemléletében és mentalitásában) és csak másod -és harmadsorban a testében lakozó problémáit. Mivel az AIDS vírus különbözõ fajtái által okozott halálos kimenetelû és fertõzés útján terjedõ betegségrõl van szó, elõre kell bocsátanom, hogy ugyanazokban a kaméleon- mentalitásból eredõ szellemi zavarokban kell keresnünk az egyesek által szexuális - ráknak nevezett betegség kauzális okát mint a Rák esetében. Annyi különbséggel, hogy ebben az esetben a rák betegség kauzális okánál egy mélyebb, spirituális öntudat-zavarból keletkezõ, a szó szoros értelmében vett Isten-félrevezetési okot fogunk találni és meghatározni. Ez abból is következik, hogy miközben a "klasszikus-rák" esetén csak a biológiai sejtrendszer szintjén maradó hamis információ-áramoltatás történik, addig az AIDS esetében a nemi jelleggel járó meghatározottsághoz és a személyi eredethez, tehát a metafizikai teremtési - kiegyenlítõdési aktusokhoz közelebb álló biológiai mezõben, egészen a gén rendszerek mélységével analogikus szellemi szinteken történik a személyi öntudat és az egyetemes (isteni) léttudat áltatása és félrevezetése. Amennyiben a teremtés a nemi osztottsággal , a Jin - Jang: Szeretet - Fény felosztáshoz és a két õsprincipium egymásba hatolásával történõ, új minõségû egységgel és kiegyenlítõdési állapot megvalósulásával járó, primer spirituális aktus, aminek csak következménye minden fizikai-biológiai egyesülési és kiegyenlítõdési szexuális aktus, teljesen logikus, hogy az AIDS vírus annak a spirituális és biológiai tévedésnek a véget-vetési, leállítási - megakadályozási eszköze és következménye, amely az azonos nemû lények egymás közt folytatott szexuális kapcsolatának: biológiai és szellemi kiegyenlítõdési "tévképzetének" (pl. az állati világban is jelentkezõ azonos nemû egyedek párkapcsolati zavarodottságnak) szab határt és e szexuális zavarodottságnak az egész faj fennmaradását veszélyeztetõ katasztrofális elburjánzását hivatott megakadályozni. Tudományosan kimutatott tény ugyanis, hogy az AIDS vírus különösebb -(katasztrofális - tömeges kirobbanási veszélyek nélkül), úgymond békésen és természetesen lappangó állapotban létezik a különbözõ állatfajoknál és predominánsan az emberével majdnem azonos intenzitású szexuális késztetéssel rendelkezõ majmok bizonyos fajainál. Tudósok megfigyelték azt is, hogy különbözõ "hûséges fajta", monogám madárfajok (pl. sirályok) is élnek un. steril "homoszexuális" párkapcsolatban. Nos, ami az állatvilágban egy-egy egyedi szinten megrekedõ részleges kisiklása és elfajulása lehet a természeti, vagy a csoportszellemi "tévedésnek", a hasonló jelenség megismétlõdése és elburjánzása az emberi individuum szintjén már a racionális következtetésekre képes, tudatos énnek az Abszolút Léttudattal (a személy fölötti éber krisztusi potencialitással: felettes énnel) való közvetlen és õszinte kapcsolat (spirituális információ áramlási lehetõség) teljes összezavarodását feltételezi és fokozza tovább az összes dimenziók (létállapotok) szintjén. Jól tudom, hogy nem csak homoszexuális kapcsolatok útján történik az AIDS vírus- fertõzés és pl. "ártatlan" kiskorúak is megfertõzõdhetnek akár "steril" korházi kezelések, egészségi beavatkozások alkalmával is. Nem vagyok orvos sem biológus és nem is akarom az AIDS kérdést annak a következményeiben és tüneti szintjén vizsgálni. A vírusfertõzött csecsemõk és kiskorú gyermekek pontosan annyira ártatlanok, mint a náci tisztek vagy más elborult tudatú személyek által meggyilkolt: legéppuskázott, letaposott és krematóriumokba küldött zsidó asszonyok csecsemõi. Az olyan, a vallásos - humanista (szentimentális) gondolkozásból eredõ absztrakt és fiktív (a valóságban nem létezõ) fogalmak használatával, mint amilyenek az ártatlanság, a tökéletesség, a béke, vagy a kegyelem, csak leragadunk a magható vallásos fantazmagóriák és az össz-emberiség szintjén végsõ soron sehova sem vezetõ orvostudomány ördögi körének a vég nélküli és spirituális szempontból céltalan körforgatásánál. Szó ólt már arról, hogy az öröklött romboló- és a kaméleon családi programok nem csak hogy átadódnak az utódoknak (vagyis arról, hogy ezek a romboló és félrevezetõ mentális programok már a csecsemõk aurájában is ott találhatóak, mint ahogy az én aurámban is ott volt már csecsemõ koromban a nagyanyámtól anyámon keresztül örökölt, nagyanyám esetében végbélrák-halálhoz vezetõ, anyám esetében számtalan aranyér-mûtéthez és nálam az aranyér problémák mellett korai végbélhuruthoz vezetõ, finom gyûlölködési és megbocsátási - kiegyenlítõdési képtelenségi program), hanem pontosan e programokon keresztül és ezek által az ártatlan csecsemõk és kiskorú gyermekek az édesanyák (eredeti programjaik által irányított) zavaros és agresszív, tudattalan lelkivilágának a befolyása alatt állnak. Az ártatlan csecsemõk és a kiskorú gyermekek ily módon finomabban és ezért sokkal sebezhetõbben állnak rezonanciában olyan fizikai és természeti jelenségekkel, amelyek analogikusak az anyák tudattalan szellemi-lelki világában zajló, romboló és hazug szellemi folyamatokkal. Ilyen módon, a hatás - visszahatás törvénye alapján a zavarodottság (pl. szexuális), vagy az agresszivitás természeti következménye hamarább éri az ártatlan csecsemõt, mint az anyát. A mi egy éves kislányunk esetében például hamarább áll elõ a székletszorulás jelensége, mint a feleségemnél, amikor az utóbbi huzamosan nem képes valami korábbi sérelmét megbocsátani, vagy amikor huzamosan nem képes egy szellemi problémagócot megérteni, a maga teljességében átvilágítani és tovább engedni. Úgyszintén, ha az igen támadott és a Rákban álló Lilit-el rendelkezõ feleségemnek a családi életforma kerete között (hûség...?) feloldhatatlannak bizonyuló, tudattalan, vagy tudatos szexuális vágyakozási problémái vannak, a kislány nemi szervének a bõre hamarabb kicsattog mint ahogy a feleségem érzékeny húgyhólyagja és fizikailag "homokos" veséje jelezné, hogy baj van "odafent". Vagyis, hogy szellemi zárlat és zavar keletkezett a feleségem tudattalan lelki világában az idõközben kielégítetlen vágyakozássá alakuló, de észre nem vett, önkéntelen szexuális képzelgések következtében. Nincs szándékomban mûvészi parabolákban és irodalmi allegóriákban célozgatva jelezni az ide vonatkozó szokatlanul meredek és veszélyes gondolataimat, nem csak azért, mert most nem irodalmi "mûvet" írok, hanem azért is mert tudatában vagyok annak, hogy mennyire fontos végre egyenesen és minden kertelés nélkül szembenéznünk a szellemi folyamatok és jelenségek tõrvényeivel: Az ártatlanul meggyilkolt - mostani példánkban épp a második világháború idõszakában élõ zsidó - gyermekek, de lehetnének azok bármelyik faji gyûlölködésnek áldozatul esett ártatlan gyermekek, akárcsak az AIDS vírussal befertõzött csecsemõk, vagy a pedofiliás szexuális kapcsolatra kényszerítettek, nem csak a kegyetlen, agresszív és perverz hajlamú felnõtteknek (férfiaknak...) az áldozatai, hanem a saját édesanyjuk intenzíven átélt, a huzamos veszélyezettség állapotában akkumulált félelmek következtében rejtetten agresszív, szellemi - lelki állapotának is az áldozatai. Mielõtt a szex-rák és a pedofilia áldozatainak a problémakörére (vagyis ezt a tragikus problémakört mûködtetõ anyai tudattalan lelki- és szellemi folyamatoknak az ok és okozati mechanizmusának a leírására) teljesen rátérnék, maradjunk a náci táborokban és e halál táborokon kívül meggyilkolt zsidó gyermekek esetének metafizikai elemzésénél. Semmi sem történik véletlenül és minden szellemi - lelki és fizikai - természeti jelenség az egyetemes tõrvények alapján megy végbe a maga ok - okozati összefüggésrendszerében. Ha nem elégszünk meg az ártatlan zsidó gyermekek abszurd legyilkolása fölötti megdöbbenésünk, sajnálatunk, dühünk és megrökönyödésünk állapotával és mélyebbre nézünk, meg fogjuk látni, hogy a krematóriumokon belüli és kiüli csecsemõ- és gyermekgyilkosságok elõtti idõszakban a magukat évezredek óta "az Isten egyedûi kiválasztott népének" tudó és ezt az irracionális "felsõbbrendûségi" komplexushoz vezetõ csoportszellem-képzetet intenzíven átélõ zsidók egy része (ne felejtsük el, hogy pontosan a karma tõrvénye következtében, nem minden zsidót gyilkoltak le Németországban a fasiszták és a Szovietunióban a kommunisták) pontosan egy másik, "még kiválasztottabb nép" és egy népfaj (germán és szláv) agresszív és gyûlölködõ küldetéstudatával került egy "hullámhosszra" a rezonancia tõrvénye alapján. Ezért a zsidó nõk is (a meggyilkolt gyermekek anyái), önkéntelenül, vagy tudatosan, rejtetten, vagy nyíltan, személy szerint, vagy csak általánosan, de pontosan olyan intenzíven gyûlölték, ha csak "ártatlan" félelmükben is, a fasiszta németeket és a nacionalista oroszokat, akárcsak ez utóbbiak a zsidó anyákat és a zsidó nõket a Németországban és az Orosz országban élõ zsidó tömegekkel egyetemben. Tetszik - nem tetszik, ha szõrnyû, ha nem, de tudomásul kell vennünk, hogy az egész létezés minden mentális vonatkozásában mûködnek és hatásukat methetetlenül gyakorolják az egyetemes tõrvények. Így a teremtés (képzelet), a rezonancia és a polaritás tõrvénye is. Nem létezik isteni kivételezettség, vagyis nem létezik égi protekció, sem "kiváló" személyek sem "kiválasztott" nemzetek számára és nincs isteni meghatódás (kegyelem), mint ahogy nincs ok nélküli, vagy véletlen sors-üldözöttség sem. De léteznek és hatnak az emberi teremtésben az örökletes programok mind a képzelet törvényének, mind a kiegyenlítõdés tõrvényének következtében. A fizikai-biológiai életben a végsõ (ultolsó) határhelyzethez: végsõ lehetõségéhez eljutott teremtés, humanista szempontok szerint vizsgálva - ítélve, könyörtelen. Nem a szerencse, vagy az isteni kegyelem hagy el bennünket, határhelyzetben került, fájdalmas és tragikus létállapotunkban, hanem visszafordíthatatlan, fizikailag és pszichikailag "elviselhetetlen" vég- helyzetekbe sodródik a fizikai személyünk az anyai õsöknél elindult romboló szellemi "örökségeink" következtében, amennyiben nem vagyunk képesek a szellemi - lelki átalakulásra. Akkor amikor nem tudjuk kiegyenlíteni önmagunkon: saját lelki - szellemi állapotunkon belül a mi személyünkbe (én-tudatunkba) "csomagolt" zavaros õs- sóvárgást és a romboló ellentétes szellemi erõket. Amennyiben megértettük és magunkévá tettük a fentieket, vagyis ha megtanultuk helyesen értékelni és értelmezni az ártatlanság fogalmát és megszabadítottuk gondolkozásunkat az ártatlanság idealista és irreális (tév-)képzetétõl, kezdjük el az AIDS szellemi okának vizsgálatát onnan, ahonnan a "fizikai betegség" elburjánzása és tömegjelenséggé válása elindult: a szexuális határtalanság és határolatlanság, vagyis a szexuális zavarodottság (homoszexualitás, biszexualitás) majdnem tömeges jelenséggé válásától. Onnan, ahol egyes már - már a tömegek szintjét is érintõ csoportok nem csak, hogy természetes nemi (és szellemi! ) állapotként kezdték a homoszexualitást tárgyalni és tõrvényesíteni, hanem "mûvészetet és filozófiát", sõt: vallást és ideológiát is "alkottak" belõle. Metafizikailag a dolog egyértelmû: Jin nem egyenlítõdhet ki Jinnel, hanem csakis Janggal. Szeretet nem termékenyíthet meg szeretetet és nem egyenlítõdhet ki szeretettel, hanem csak Fénnyel. Csakis Fénnyel! Spirituális szinten a Jin nem termékenyítheti meg a Jint és Jang sem termékenyítheti meg a Jangot, mint ahogy természeti - biológiai szinten sem. A Gyûlölet nem a Szeretet kiegyenlítõdõ szellemi ellentéte: nem az Isteni egységet helyreállítani képes komplementer õsprincipiuma a Szeretetnek, hanem annak a szétbomlott, darabokra szaggatott, szilánkokra porladt és zavarosan összevegyült, az egység megvalósulását megakadályozó (szennyes) állapota: maga a zuhanás õrülten kavargó és rothadó - bomlasztó õrvénye. Szeretetbõl és gyûlöletbõl nem lehet egység, mint ahogy a Fénybõl és a Sötétségbõl sem, hiszen a sötétség a fény poláris ellentéte és nem annak a spirituális kiegészítõje. A Fény hiánya, vagyis a szellem teljes hiánya a sötétség. A sötétség és a gyûlölet pontosan a fény-hiány, vagyis a szellem-zavar: az egység (a másik nemmel való egységbekerülés és kiegyenlítõdés ) elutasításának, vagy "finom" elkerülésének a következménye. Nem célja a jelen írásomnak, azt vizsgálni, hogy mennyiben tehet vagy nem tehet, mennyiben hibás, vagy nem hibás, vagyis hogy mennyiben felelõs a homoszexualitás, vagy a pedofilia szellemi, lelki és fizikai állapotába került személy a saját természetellenes természetéért. Tény, hogy az ellentétes nemû felnõtt (kiforrott személyi tudattal rendelkezõ) személyekkel való barátkozás és hosszas együttélés a maga ellentétes összetettségében mindig nehezebb, problémásabb és ezért különös erõfeszítéseket igényel. Az ellentétes nemû személyek közötti kapcsolat fenntartása mindig különösebb odafigyelést, a gyökeresen különbözõ természeteken, az ebbõl eredõ különbözõ igényeken és elvárásokon állandóan megtörõ másság összeegyeztetését feltételezi állandóan. A másnemû élettársi kapcsolat állandóan feltételezi a partnerrel szembeni felelõsséget: a sokkal nehezebben megvalósítható nyíltságot és sokszor mindkét fél számára kényelmetlen hibabelátást igénylõ õszinteséget. Ilyen szempontból a homoszexuális kapcsolat sokkal kényelmesebb, mert a természeti (nemi) másság megértésére irányuló erõfeszítést nem kell felvállalni a kapcsolatban. Ennek ellenére pontosan ebben a nemek közti spirituális kiegyenlítõdés érdekében tett erõfeszítés-ellenes (langyos: nem "meleg"!) állapotban a homoszexuális és a pedofil személynek a különbözõ nyakatekert tudományos (pszichológiai) elméletek és önigazolások segítségével a tudattalan mélyére süllyesztett permanens bûntudata már csak e szellemi könnyítési vétek-tudat miatt is személyiség-zavart okoz. De ez a legkevesebb. Mivel nem csak a tudományos (modern)-racionális és a misztifikáló vallásos irracionális (babonás) tudatunk vezérel bennünket, hanem a szellemünk legmélyén rejtõzõ isteni lelkiismeretünk és (egyetemes) felelõsségérzetünk is, aminek finom (zavaró) jelzéseit semmiféle vallásos kábulat és semmiféle tudományos módszer nem tud teljes mértékben és örökre elnyomni, a homoszexuális személy, a homoszexualitás "természetes másságát" igazoló legszilárdabb elméletek védelmében is ab ovo bûntudatot érez a lelke és szelleme legmélyén. És ez még akkor is így van, ha "mérhetetlen szelídségrõl és szeretetrõl tanúskodó, elbûvölõ és csodálatos" (szentimentális) "mûvészi alkotásokkal" próbálja ezt kompenzálni. Vagyis elaltatni saját éberségének és a közösségének a figyelmét ( pl. Elton John, Fredy Mercury). A rejtett és elfojtott bûntudat, pontosan az egyetemes szellemtörvények alapján minden esetben és természetesen rejtett (tehát veszélyesebb) agresszivitást eredményez. A rejtett és összezavart, vagyis a nem beismert és feloldani - jóvátenni, kiegyenlíteni vágyott bûntudattal és agresszivitással élõ ember, akarva - akaratlanul (és rosszabb, ha saját magával szemben is vallásos hipokritizmussal, mint az én nagyanyám) támadja azt a személyt, vagy azokat a személyeket, akikrõl tudja, vagy azt képzeli, hogy nyíltan, vagy a háta mögött lenézik, elutasítják, megvetik õt. A homoszexuális személy esetében ez az ellenség, akit akarva - akaratlanul gyûlöl, vagyis támad tudata legfinomabb szintjén, az a "túloldalon álló", nem homoszexuális emberiség többsége. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy finoman palástolt és hõsiesen viselt másságának keserû és kétségbeesett pillanataiban a "többieket" képezõ emberiség mellett, saját sorsát, sõt: ha homoszexuálisan is vallásos (és miért ne lenne?), magát a kívülálló és mindent ilyen zavarosan intézõ Úristent, végsõ soron tehát a saját õsforrását is jelentõ abszolútumot támadja (átkozza). Gondolom, hogy a fentiekbõl és mindabból, amit a korábbiakban leírtam érthetõ, hogy az AIDS miért hódít elsõsorban a homoszexuálisok körében és miért tekintem a szex-rákot a személyiségtudat spirituális rétegeiben megélt, anyai-családi zavartság romboló és kaméleon - programok természetes következményének. Röviden: az AIDS elsõsorban az abszolútum: a személyi lelkiismeret irányába áramoltatott, állandó hamis információ-táplálásnak és az egyéni sors-képzetnek a támadásán kerszesztûl az abszolútum irányába forduló gondolati-érzelmi támadásoknak a (a hatás és visszahatás tõrvénye alapján létrejövõ) következménye. Azon túl, hogy miközben az egyik betegség drámája a sejtek szintjén, a másiké mélyebben: az egyéni eredet meghatározottságaihoz közelebb álló gének szintjén történik, mind szellemi mind spirituális szempontból, még létezik egy lényeges különbség a rák és az AIDS betegség között. Ez az, hogy miközben a rák-burjánzást a személy szervezete: a belsõ mûködési dereglációja hozza létre, addig a hamis információkat tartalmazó AIDS-vírus elsõsorban személyek közötti fizikai kontaktus révén történõ fertõzõdés, vagyis hamis információ átadás - átvevés és (az anyai programok átadásával együtt természetesen:) öröklõdés útján terjed. A rákot kiváltó normophan magatartásnak ugyanis nem létezik a köztudatot különösebben érintõ, azt felkavaró és állásfoglalásra provokáló ideológiája, miközben a homoszexualitás vallásos és tudományos alapú ideologizálása és ezen ideológiának az érvényben levõ morális - vallásos nézetekkel történõ konfrontációja évtizedekkel az AIDS tömeges betegségként való megjelenése elõtt elindult. Persze, nem véletlenül, az AIDS esetében egy másik, tömeges fertõzõdési lehetõség is fellépik: a kábítószer-injekció útján történõ fertõzõdés. A huzamosan és többnyire kábult tudat-állapotban levõ személy egyértelmûen hamis szellemi információt áramoltat minden irányban, aminek következménye végül az "adóállomás" megszûntetése: a személy halála. A fertõzés és a fertõzõdés szellemi értelmérõl és metafizikai okáról a magyar nyelv is világosan beszél: nem csak olyankor mondjuk, hogy megfertõztek valakit, ha szexuális aktus során, vagy egy sterilizálatlan fecskendõ "segítségével" jutott hozzá a fertõzõ kórokozóhoz, hanem akkor is azt mondjuk, hogy egy gyenge akarattal, vagy zavaros tudattal rendelkezõ fiatalt megfertõztek, ha az egy vallásos szektába, vagy valamilyen szélsõséges eszméket valló pártba, tömegmozgalomba hirtelenül beáll. Nem véletlenül illeti a nyelv ugyanazzal a fogalommal a két különbözõ eseményt. Nyelvünk õrzi még a metafizikai gondolkozás kifejezési formáit. Metafizikai közhely, hogy csak annak a személynek fertõzõdik be a fizikai teste, aki személyi tudatában már fertõzött. A fertõzhetõ ember szellemileg sem "egész-séges" gondolkozással rendelkezõ személy, mivel a fertõzõ és fertõzhetõ emberek nem egészséges világképpel élõ személyek. Õk valamiért nem látják, vagy nem akarják látni az egész létezést a maga ellentétes, de egységes összetettségében, hanem csak a részeket és a töredékeket. Ezt a szélsõségesen sarkított rész -látást nevezzük tudati, ideológiai (morális életszemléleti) imagináció-fertõzõdés jelenéségének. Az egészet - látó ember nem beteg és ha az egész-séges létszemléletét, valamint személyi tudata integritását megtartja, akkor vagy nem találkozik veszélyes kórokozókkal, vagy a kórokozók nem állapodhatnak meg és nem szaporodhatnak el az õ szervezetében. Mert a "kór", vagyis a betegség nem ellenség és személyi vagy csoportos kiválasztódással azokban a szervezetekben üti fel a fejét, amelyeknek gazdái zavaros és agresszív mentalitásukon keresztül, generációkra visszamenõleg veszélyeztetik az egész egységes létezés egyensúlyát. A betegség, vagyis a kór nem ellenség tehát, hanem a mágia (teremtés: imagináció) tõrvényének a (spirituális) szabályozó mechanizmusa. A betegség az egységes egész létnek az immunitás-rendszere, egy olyan támadó-védekezõ spirituális mechanizmus, amely a határhelyzetben került teremtési folyamatokban azt biztosítja, hogy az imagináció képességével (mágikus erõvel) rendelkezõ teremtett formák individuumai és csoportjai ne legyenek képesek olyan deviáns és romboló szellemi programokat létrehozni, amely az egész létezést (teremtett és teremtõdõ életet) veszélyeztetné. Mivel határhelyzetekben mûködõ folyamatoknál lép fel mint spirituális szabályozó rendszer, a Szaturnusz által megtestesített õsprincipiumhoz, emberi szinten tehát az egyetemes (-és nem a spekuláló-aggodalmaskodó) felelõsségtudathoz kapcsolódik. Anélkül, hogy az ítélkezõ fanatizmus örvényeibe sodródnék (Annak a tudatában tehát, hogy a szubjektív szempontok bármennyire eltérnének az egyetemes tõrvények kérlelhetetlen természetétõl, valahol mégiscsak jogos az a törekvés, amely minden gyógyítási lehetõséget bedobna a betegségek ellen, és azzal együtt is, hogy tudom: a lét-romboló és teremtés-zavaró egyéni spirituális állapotokat leképezõ betegségi folyamatok csak mesterségesen állíthatóak meg és nem fordíthatóak vissza, valamint annak a tudatában is, hogy mennyire szeretném például én is a gyermekkori szexuális imaginácíó-fertõzõdésem következtében már serdülõ korom idõszakában tönkrement veséimet és húgyhólyagomat az alvási nehézségeket is okozó hiperérzékenységbõl kigyógyítani, hogy az eleresztési képtelenség következtében idültté vált végbélhuruttól való megszabadulási vágyamról ne is beszéljek !) merem állítani, hogy az orvostudomány ugyanannyi rosszat tesz, mint amennyi jót mindaddig, amíg a pontos diagnosztizálás, valamint a betegségek szellemi okainak a felderítése és tudatosítása helyett, a gyógyításra és a terápiára fekteti a hangsúlyt. Pontosabban: mindaddig, amíg az orvosok a gyógyítás terén a sikerek elérésével (" a halállal és a szenvedéssel szembeni versengéssel") vannak elfoglalva, tulajdonképpen az egyetemes (globális) egészséges létezés szelleme ellen munkálkodnak ("küzdenek") az egész egészségvédõ propagandájukkal, technikai tudományos apparátusukkal és intézményeikkel. Gondolom a fertõzés és az egészség kérdését (tudván azt is, hogy e témából külön egy, a jelen tanulmánnyal vetekedõ méretû metafizikai - asztrológiai tanulmányt lehet készíteni ) az AIDS fertõzés és a homoszexuális deviancia szellemi okainak megértése szempontjából szükséges mértékben felvillantottam, nem szükséges már a betegségeket okozó táplálékok fogyasztását és más, betegségokozó fizikai körülményeket (például "rák keltõ anyagok" fogyasztása, belélegzése, atomerõmûvek meghibásodása és felrobbanása következtében létrejövõ veszélyes sugárzásba kerülés, stb.) szellemi szempontból, vagyis az egyetemes törvények összhatása szempontjából megvizsgálni. Az emberi individuum egy az egyben megtestesíti, gyakorolja, de ugyanakkor el is szenvedi ezeknek a "világkormányzó" õs szellemi erõknek a megnyilatkozását. Mivel a destruktív és kaméleon programokról szóló tanulmányt háromszor hét oldalasra terveztem, a még rendelkezésre álló sorokban vizsgáljuk meg az AIDS asztrológiai vonatkozásait. Mint az egyetemes egységtudathoz, az egységhez való tudatos kapcsolódási képességhez és a spirituális éberséghez a legközelebb álló, elsõsorban mentális és ideális (imaginatív) dimenziók szintjén érvényesülõ hamis információ áramoltatási folyamatoknak (aktusoknak) a fizikai leképezõdése, az AIDS elsõsorban a Halkhoz kapcsolódik, de mint a Szeretet és a Fény áthatolásának, megtermékyenülésének és végsõ kiegyenlítõdésének az elferdült, steril és örvény-állapotába került személyi és csoportos alaphelyzet, a Skorpió által megtestesített spirituális erõtérhez kapcsolódik. A Skorpió viszont, mint a megfordulási határhelyzetbe került spirituális állapotok leképezõdése annyira el van látva önromboló (öngyilkossági) programokkal (halálos mérgekkel) és uralkodó bolygója: a Plútó révén egyetemes igazság-felismerési képességgel, hogy a szélsõséges létállapotba kerülõ, Skorpió - személy, akarva vagy akaratlanul (tudatosan, vagy öntudatlanul) hamarabb átküldi magát a túlvilágra mintsem, hogy az AIDS- vírust terjeszthesse akár fizikai-biológiai, akár spirituális szinten. Az egyetemes egység-tudat és az éberség helyett a szentimentalizmus ál-egységét választó Diszharmónikus Halak-ember viszont tovább sodródik az árral és ontológiai zavarodottságát résztudományos elméletekkel indokolva tévelygését, folytatja az AIDS spirituális terjesztését. A Halak által megtestesített spirituális erõtér problémaköre a Teljes Szeretet megvalósítási állapotát képviseli. Az abszolút lét-pontjától vallásosan különválasztott (külsõ Isten-képzet) és tudományos világlátásával elszakított ember, csak pszeudo-szeretetben él, rész-szeretet, szeretet-darabkákat képes átélni személyében. A különbözõ rész-egységekhez, lényekhez, csoportokhoz és tárygakhoz - helyekhez, vagy képzetekehez való egoista ragaszkodását összetéveszti a szeretettel. Holott, ha jól megnézzük, még az emberszeretet is (ami az egész emberiség minden egyedének a szeret-érzését feltételezi a rablógyilkosokkal és a népírtó diktátorokkal, stb., együtt), vagy az Isten-szeretet is, idealisztikusan különválasztva pl. a kór-okozó baktériumok és az AIDSZ vírus szeretetétõl, csak pártos-szeretet. A szeretetnek az rész- formában történõ megélése ugyanolyan létkorrupció, mint bármely hamis információ- áramoltatásra alapozódó szélhámoskodás. Az igazi szeretet-állapot és a szeretet élmény nem tûr meg semmiféle ellenségképzetet. Ez az egyetemes egységállapot-tudat, a szeretet-élmény csak az anyagi létezés korlátai által létrehozott tévképzetnek a feloldásával és elhagyásával jöhet létre. Ahhoz, hogy ezt a határtalansági állapotot átélhessük szellemünkben, bátran fel kell vállalnunk a fizikai állapotunkból adódó határozott állapotunknak megfelelõ tudatos határozottságot: a Szeretet - állpot inkább igényli a kábulat elleni harcot mint a korrupt állapotok felvállalását. Együtt érezhetek minden szenvedõ emberrel ( az AIDSZ vírussal fertõtött homoszexuálisokkal, vagy a hozzám hasonló szexuális vágyakkal rendelkezõ emberekkel is), miközben egyáltalán nem kell azokkal egy követ fújva, egyet - értenem.