Kozma Szilárd asztrológus honlapja

Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó  |   Regisztráció

Kedves Szilárd!

Azt hiszem, nem tudom eléggé megköszönni a munkáját és a törődését,
teljesen komplex és mélységi értelmezést kaptam, minden szempontból,
nagyon szépen köszönöm.
Mindegyik megérintett, de ez a legutolsó volt a legszebb és legmélyebb,
mintha csak a végére tartogatta volna a koronát.

Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy a transzcendens bolygókhoz
vonzódom leginkább.

Szavai rendkívül feltöltenek engem, és meg fogom érlelni magamban a hallottakat, olvasottakat.
Nagyon sok és nagyon masszív anyagot kell most feldolgoznom, elindítanom magamban.
A naplóírást még nem olvastam el, csak belenéztem, és rendkívül érdekes a téma.

Köszönöm tehát, roppantul örülök, hogy úgy döntöttem, hogy megkérem Szilárdot útmutató értelmezésre.
Nem is mondok többet, mert azt hiszem, átment a visszajelzésem lényege.

Sok örömöt, kiteljesedést és minden jót kívánok Szilárdnak és a Családnak, Violának is üdvözletem!

Deres Anita

Kedves Szilárd, Így, a szintézis végéhez érve hálásan szeretném megköszönni az elmúlt időszakban (egészen az analízistől kezdve) értem végzett kitartó, türelmes munkáját. Annak ellenére, hogy mindezidáig az asztrológia és a horoszkópok világa számomra teljesen idegen, sőt előítélettel bevont terület volt, el kell, hogy mondjam, hogy mégis rendkívül szerencsésnek tartom magam, hogy kapcsolatba kerültem Önnel és az Ön által művelt tudománnyal. Munkája eredményeként sok tekintetben fordulás következett be a belső lényemben: 
- Míg korábban az asztrológiáról és a horoszkópokról azt gondoltam, hogy az valamiféle megalapozatlan hókuszpókusz, ma már teljesen meg vagyok győződve arról, hogy az Ön által művelt asztrológia egy zárt rendszerű, összefüggésekkel átszőtt, racionális, felülről ihletett tudomány, amely nem jósol, hanem szinte tudományosan értelmezi az ember cselekedetinek legmélyebb rétegekben rejlő mozgatórugóit és a kiutat is megmutatja!
- Azt is megfigyeltem, hogy akár az analízis, akár a szintézis azonban csak akkor tud választ adni, segítséget nyújtani, ha őszintén fel merem tenni a kérdéseimet, és a problémáimmal leplezetlenül és pőrén szembe merek nézni! - Már ez is nagyon nehéz volt, ám mégsem elég, mert mit ér bárminemű megvilágító információ és értelem, ha az nem épül be az életembe! Ez a végső konklúzióm, most már rajtam áll a sor!
- Szilárd kitartóan, türelmesen, és nagy lelkesedéssel mindent megtett annak érdekében, hogy idáig eljussak! Azért, hogy képbe kerüljek saját magammal, megértsem mit miért is teszek, és rámutatott, hogy a bennem feszülő ellentmondások miben is rejlenek. Megtanított, hogy a sok kényszeres, rossz cselekedetem valójában honnan is ered és kezelhető! Nem kell, hogy ezek fogságában éljem további életem, sőt, magasabb minőségre emelhetem azt, egészen a megváltódás felé!
- Mindezt bölcsen, tapintatosan, intelligensen tette Szilárd, megelégedett pont azzal a( kevés) mennyiségű információval amennyit hajlandó voltam, most, a jelen állapotomban megosztani vele. Éles látásával, nagy élettapasztalatával nem volt gond kipótolnia a hiányzó láncszemeket, és ráéreznie, hol is vannak az elakadások, mi is a valós probléma, amit talán magam sem tudok vagy merek megfogalmazni, bevallani. Miközben én bevallani sem mertem Ő feketén – fehéren felfedte előttem! - Komoly feltáró munka folyt közöttünk, miközben sokszor meg kellett, hogy álljak és nagy levegőt vegyek, de mindig át tudtam lendülni, mert a hanganyagon elhangzottakat belengte a humor és a derű, ami nagyon – nagyon sokat segített! És az is, hogy teljesen hozzá nem értőként érthetően, logikusan felépítve kaptam meg minden kérdésemre a választ.
- Az sem volt utolsó szempont, hogy míg kiszolgáltattam magam, soha nem éreztem, hogy ezzel Szilárd visszaélt, megbántott, leértékelt volna! Ez nagyon – nagyon jól esett! Nem tudom, hogy a köszöneten kívül búcsúzásul vajon mit is lehet kívánni egy Tanítónak, aki az élet legfontosabb kérdéseiben adott útbaigazítást! Azt gondolom, talán az a legbölcsebb ha ugyanazt kívánom Szilárdnak, mint amire Ő is megtanított engem: Eltántoríthatatlanul, diadalmas küzdelmek közepette, sikeresen haladjon a megváltódás útján oda célba érve! Mostantól kezdve már nekem is ez a célom, és tudom, hogy igazi, maradandó, valós boldogságot a megváltódásomat előidéző életfeladataim beteljesítése okozhat! Minden fáradozását és tanítását megköszönve, szeretettel:
Évi

Figyelem! Fontos tudnivaló a horoszkópkészíttetés – horoszkóprendelés felől érdeklődőknek.

     Azok számára, akik komolyan fontolják a horoszkóprendelést, a horoszkóprendelési tájékoztatóban szereplő születési adatok lényegi részének (születési dátum, óra és perc, plusz a születési helység koordinátái és a szülők születési dátuma.) a kozmaszilard@gmail.com, vagy a kozmabszilard@gmail.com címeim valamelyikére való elküldése után, megadott jeligére válaszolok ... 

Tovább...

Amazónia öröksége: a Gerle Éva féle feminizmus

Kozma Szilárd asztrológus:

 

Amazónia és a mai amazonok

 

Az ókori mondák egy Amazónia nevű, kimondottan csak nők által lakott országról (államról?) tudósítanak. Ez, a férfiakat és a férfi társadalmat eleve ellenségnek - és így a férfiakkal való együttélést és együttműködést kizáró, eleve elutasító - nők által lakott ország, úgy biztosította a fennmaradását, hogy a kegyetlenségig is elmenő, rendkívüli bátor (nő) harcosai, akiknek már a kamaszkor elején levágták az őket a harcban zavaró mellüket, harci zsákmányként kimondottan csak lány gyermekeket raboltak az ellenséges országok területeiről. Lehet, sőt, több mint valószínű, hogy mindez csak költött mítosz, de ma már tudjuk, hogy minden mítosznak szellemi és spirituális, sőt: pszichikai valóság-alapja is létezik. Ahogy mondja Hamvas Béla az ókori (aranykori) nyelvek különböző színvonalairól szóló tanulmányában: az a metafizikai tudás, amit a mítoszok rejtenek magukban, sokkal értelmesebb a mai filozófiai spekulációknál, az un. természettudomány szegényes és szürke információ-halmazáról nem is beszélve.

Az asztrológia legújabb felfedezései szerint azokat személyiségünket és így a sorsunkat is meghatározó, negatív kauzális programokat, amelyeknek a nem (!) ismerete következtében elkövetjük az életünk nagy tévedéseit (vétkeit: elvétjük az életünk igazi, spirituális célját) és amelyek következtében, nem csak hogy boldogtalanná válunk, de a krónikussá és végül halálossá váló betegségeinket is, a szó szoros értelmében “legyártjuk”, az anyai ági női ősszüleinktől (anyai nagy- ük és dédnagyanyáinktól) örököljük. A betegséghajlamainkat és a negatív személyi tulajdonságainkat is okozó szellemi programok úgy keletkeznek és akkor implantálódnak egy - egy magzatot létrehívó kauzális szellemi struktúrába - az anya mágikus erejű teremtő képzeletébe - , hogy a foganás előtt és a foganás időszakában a jövendő gyermek édesanyja, valamilyen okból kifolyólag erősen megbánja azt, hogy a korábbi gyermekeit megszülte (többnyire az anyának a gyermek apjára, annak a szüleire, vagy a saját szüleire való fojtott haragvás, neheztelés, vagy egyszerűen az anyának a más jellegű, például az anyagi szűkösség miatt keletkező csendes, de huzamos sors-neheztelése miatt, de lehet ez a megbánási és neheztelési ok például a személyi vágyainak és ambícióinak a megvalósulási lehetőségének az elvesztéséből következő sors-neheztelés is) és ha ezek a kívül érzékelhetetlen, de belül intenzíven és huzamosan (folyamatosan, vagy alkalomszerűen) átélt ellenséges érzések - gondolatok, negatív és ellenséges sors-képzetek behatolnak az anya finom szellemi struktúráiba. Ilyen romboló programok keletkeznek például a jövendő anyákban a felnőtt gyermek és az idős szülő között történő “nyilvános” kiátkozások alkalmával is, de az örökletes romboló szellemi programok akkor is létrejönnek, ha a keletkezésük oka a külvilág, vagy épp az azt létrehozó-elindító anya számára sem nyilvánvaló. Romboló programok keletkeznek az ismételt művi abortuszok esetében is, vagy akkor is, ha a rendszeres szexuális életet folytató jövendő anya sok éven át védekezik a gyermekáldás ellen, lehet a védekezési módszer akár a legszelídebb fajta is.

A szellemi sors-program viszont megszakad a fiú utódok vonalán és mindössze a biológiai sajátosságok továbbadása történik az apák és utódok között, mert az apa nem adhatja át a finom, spirituális programokat a gyermekeiknek, hiszen nem benne fogan meg a magzat és nem ő érleli ki a magzatot kilenc hónapig a testében (és ezáltal a lelkében), nem ő befolyásolja annak a finom struktúráit rá gondolva és vele együtt érezve, intenzíven róla képzelegve még álmában is. De amennyiben csupán a biológiai tényeket is vesszük alapul, kiderül, hogy az anyaméhben fejlődő lány utódokban a női petesejtek már az magzati lét első hónapjaiban kialakulnak a fejlődő magzat petefészkében és a lány bébik már kész petesejt állománnyal születnek a világra úgy, hogy ez után több petesejtjük nem is jön létre, hanem ezekből inkább több elhal miközben a gyermek felnőtté válik. Vagyis, amennyiben az anyjában fejlődő, életre készülődő lány-magzatnak a jövendő utódaira gondolunk, kiderül, hogy ezeknek a lehetséges jövendő utódoknak az életadó petesejt-csiráihoz még a nagymama szervezete szállítja és szolgálja a kialakuláshoz szükséges alapsejteket és a sejtfejlődéshez szükséges anyagot - ami természetesen át van itatódva a saját spirituális struktúrájával. Magyarán: az a női petesejt-csira, amely az én biológiai lényem alapját képezi, már a nagymamámban magzatként érlelődő édesanyám petefészkében alakult ki és vívta meg a harcát a fennmaradásáért a többi, elhalásra ítélt petesejt-csirával szemben, amikor még talán a fiatal nagyanyámban sem jutott eszébe, hogy neki valamikor unokái is lesznek. És így tovább: az én jövendő unokáim biológiai lét-alapját képező petesejt-csirák, öt és másfél évvel ezelőtt, már magzat korukban: Emőkében alakultak ki a most járni tanuló (Etelka), és szaladgáló - mesét hallgató (Medárda) gyermekeink magzatkori petefészkében! Természetes tehát, hogy ezek az unokák inkább az Emőke szellemisége által lesznek átszőve, az ő anyai ági vonalán örökölt spirituális programoknak lesznek a megtestesülései és hordozói, mint az általam örökölteknek, vagy a jövendő vejeim által örökölt spirituális fejlődési élet-programoknak. Hiszen a mi nyüzsgő, petesejt-termékenyítő spermiumaink állandóan, minden mag- kilövellés után újra termelődnek és ezáltal kicserélődnek. Vagyis ha nem is a pillanatnyi, de mindenképp csak az időszaki lelki és spirituális állapotaink által és jóval kevesebb hatást gyakorló személyes szellemi erővel lehetnek meghatározódva (programozva), mint a nők petesejtjei. Persze, tagadhatatlan, hogy az apa is át tud adni ilyen programokat a neveléssel, egyéni példával, az általa instaurált, vagy a szüleitől átvett, hasonló családi szokásokkal, de ezek a (a személyi horoszkópokban meg sem jelenő!) nevelés és tanítás útján keletkező pszichikai és mentális szokások (programok) nem annyira rejtettek és nem megváltoztathatatlanok mint amennyire mélyen rejtettek és meghatározóak az egyén kauzális struktúráiba rejtett, anyai ági szellemi örökségek.

Ezért az erősen személy-ellenes, illetve az ellentétes nemű személyekkel szembeni agresszivitásnak az igazi (kauzális) okai, az ősanyáknak (ük, déd és nagyanyáknak a, kimondottan a férfiakkal szemben táplált (az utódok nagyapjával, dédapjával és ükapjával szemben, illetve általában a férfiakkal szemben) és lélekbe rejtetten, és képzeletbe fojtottan átélt haragjában, gyűlöletében, megvetésében, de főként a rejtett bosszúvágyában gyökereznek. De gyökerezhetnek, a maszkulin tulajdonságokkal (maszkulin jelleggel) felruházott, és ezeknek az ősanyáknak a “nehéz sorsot adó” Istennel, vagy más, misztikus sors-erőkkel szemben érzett neheztelésében és kimondottan a szellemi dimenziókban: vallásos képzelődések szintjén, tehát nagyon mélyen és huzamosan átélt lázongásában, ellenséges (ateista!) mentalitásában is. Ezeket, az utódok horoszkópjában többnyire a jellegzetesen maszkulin típusú bolygóknak: Napnak, a Marsnak, a Jupiternek és az Uránusznak a sűrű negatív fényszögelése által jelzett örökletes programokat, Fény ellenes programoknak neveztük el. (Jin= a Szeretet, a feminitás első princípiuma és a Jang = a Fény, illetve a maszkulinitás első teremtő princípiuma.)

Persze, ez nem azt jelenti, hogy a szegény, spirituálisan tájékozatlan és a férjeik, apósaik, vagy más (pl. munkaadó, munkafelügyelő) férfiak által elnyomott ősanyákat tesszük hibássá az utódok személyi devianciáiért, mert ez senkinek nem válik a hasznára, de ha tudatosítottuk az okokat, amelyeket az eddigi tapasztalatok szerint, mindig meg is találtuk az írott, vagy beszélt családi krónikákban, az agresszivitásra való hajlam néhány év alatt feloldható és a lelki (mentális) egészség, illetve a családi béke ezzel helyreállítható!

Ezek a tűz jegyekkel (Kos, Oroszlán, Nyilas) és azok uralkodó bolygójával kapcsolatos, mindenképp spirituális személyiség-alakítási sorsot jelző, romboló programok, úgy jönnek létre tehát, hogy valamelyik ősanyának a személyi akaratát, egyéni meglátásait és ambícióit, a “program kezdő”, program-örökös” utód foganása előtt, teljes mértékben elnyomta az ősapa, annyira és olyan körülmények között, hogy az illető hölgynek (üknagyanyának, dédnagyanyának) a külső ellenállásra és lázadásra még csak nem is nyílt lehetősége. Ez a lelki zártságot és szellemi nyomást okozó negatív léthelyzet olyan belső (rejtett: többnyire még az illető hölgy által még önmagának sem bevallott) lázadást és lelki ellenállást váltott ki az ősanyából, amely haraggal, gyűlölettel, bosszúvággyal keveredő, a tudat legmélyebb rétegeibe lefojtott és ezáltal a tudattalan szellemi szférákba átpréselődött személy-ellenes, férfi-ellenes, szenvedélyes férfiúi megnyilvánulás-ellenes, vagy Isten-ellenes kauzális agressziót, lelki ellenerőket “termelt” az anya vagy valamelyik ősanya spirituális struktúrájában, amelyet az nem tudván nyíltan kiélni, megvalósítandó - feloldandó szellemi csomagként - anélkül, hogy erről a leghalványabb sejtése is lenne - átadott az utódainak.

Azok a lány gyermekek, akik ezeknek a férfi -és személyiség ellenes romboló programoknak (is) a megtestesülései, az anya elnyomottsági tudatának és titkos bosszú-vágyainak valamely szélsőséges megjelenési formáját élik meg: 1) Ugyancsak elnyomott, vagy zavart, kiismerhetetlen, introvertált személyiséggel, de időnként esetleg már hisztériás rohamokban felszínre kitörő rejtett agresszivitással élik meg a házaséletüket, 2) vagy a férfi ellenes és a személyiség ellenes mentalitást nyíltan felvállalva élik ki ezeket az amazoni késztetésekké erősödött ösztönös személy-ellenes késztetéseiket a férjeikkel szemben, valamint a más, erős (erőszakos) és nyíltan kinyilvánított- vagy éppenséggel látványosan akarat-gyenge (gyáva, félénk, döntés képtelen) individualitással rendelkező személyekkel szemben. Ők a “tűzről pattant”, “nyelves” és nem egyszer a férfiaknál is agresszívebb női személyek, akikről a régiek épp úgy tudtak, mint a modern pszichológusok és főként a rengeteg ízes anyós-vicc gyártó személyek. Mivel a rezonancia és a karma törvénye alapján élettársukká vált férjeik (a nagyapák és az apák) nem tudhatják, hogy valójában miről is van szó, az ugyancsak a saját ősanyáiktól örökölt programjaik alapján (tehát ugyancsak az anyai ági szellemiség szerint, de persze anélkül, hogy az apai példa meghatározó értékét kétségbe vonnánk), két véglet szerint viszonyulnak a feleségeiknek ezekkel, az ő férfi-személyük ellen nyíltan vagy rejtetten (pl. csendes neheztelés formájában megélt) irányuló fenekedéseihez, uralási vágyaikhoz: 1) laza jámborsággal (nőies béketűréssel) elfogadták a papucskorányt és a női irányítást, 2) vagy még sokkal nagyobb terrort alkalmaztak mint az apósuk, vagy a feleségük nagyapja - dédapja és szórványosan, vagy rendszeresen, de néha (alkohol, vagy drog hatása, stb.) elképesztő kegyetlenséggel bántalmazzák és elverik a tűzről pattant, “nyelves” feleségüket.

Fiú utódok esetében ez a személy-ellenes és férfi-ellenes anyai örökség, a nagyapákénál is durvább, külső agresszivitásban, vagy a saját férfiasságuk és a más férfiak “durvasága” elleni külső, vagy belső lázadozásban, a papucshősi szerep felvállalásában és a családfői felelősség ellátásának a képtelenségében, durvább esetekben szexuális zavarokban és impotenciában nyilvánul meg. Ritka esetekben, többnyire valami drámai esemény, tragikus baleset (az illető férfi halála, vagy baleset szerű mozgás- de legalábbis ütés-képtelenné válása) szokta megszüntetni és ezeket a generációról - generációra öröklődő agresszív programokat.

A fiú utódok esetében tehát egyszerű a képlet: rejtett, vagy nyílt személyi devianciáikkal az adott társadalom kulturális és morális tradícióinak a függvényében, többnyire a két véglet közül valamelyik szélsőséges szerepben kötnek ki. Vagy már egészen fiatal korukban, sőt: már kamasz korukban fegyelmezhetetlen “vad motorosokká”, majd fiatal férfiakként, agresszíven vakmerő kommandó harcosokká, nyíltan, vagy rejtetten “dolgozó” terroristákká, vagy politikai, vállalati, esetleg egyszerű (feleség és- gyermekverő) családi zsarnokokká és közönséges kocsma- és utca verekedőkké válnak. Vagy, mivel a modern időkben a gyermekeket inkább csak az anyák, vagy az ugyancsak rejtett hatalmi ambíciókkal rendelkező, többnyire nő nemű pedagógusok nevelik: túlzottan szófogadó fiú gyermekek, kamaszként és fiatalként is a felnőtt-gyermeküket gondozó és felnőtt-gyermeküket oktató anyukák szófogadó anyámasszony katonájává. Később, jobb esetben - a rezonancia törvénye alapján kiválasztott és az anyuka-anyós által ennek megfelelően nevelt -, kemény feleségeik szófogadó szolgájává (papucshőseivé) vállnak. Rosszabb esetben, a nőuralom elkerülése érdekében nőtlenek maradnak és a békésen sorvadó polgári társadalmak sok vizet nem kavaró, nőtlen és családtalan agglegényei lesznek. Esetleg a toleranciáról és a győzelem vágyának a legyőzéséről szóló ultra feminista elméletek lelkes támogatói és tovább adói, akiket zavar minden szenvedélyesebb - férfiasabb megnyilvánulás (akkor is persze, sőt: akkor még inkább, ha ezt egy nő részéről érzékelik) és természetesen, zavar minden személyesség, minden nyers individuális megnyilvánulás, egészen a nyers művészi tehetség spontán kinyilvánítása is.

Az így keletkezett Fény-ellenes családi programok modern megtestesüléseként születő női utódok jelleme és annak megfelelő sorsa viszont ennél sokkal árnyaltabb, izgalmasabb és érdekesebb. Hamvas Béla szerint (l. az Androgünosz c. esszéjét) a tudomány, a modern hadseregek által őrzött látszat-béke (Valódi béke nincs sem a természeti, sem a spirituális valóságban, ezért a társadalmi béke is látszólagos. Ahogy dr. Thorwald Dethlefesen írja az Út a teljességhez című könyvében : a múlt századok nyugati csataterei áttevődtek a közutakra, a kórházakba és a fogászati rendelőkbe), a demokrácia, a pedagógia és a pszichológia, akárcsak a technikai háztartási berendezések, mind az életünk könnyítését és kellemesebbé tételét és ezzel együtt a modern és a posztmodern társadalmak feminizálását szolgálják. Ma már egészen jól látható, hogy az egész civilizációnk mennyire kellemesen nőies és csak azok a tájékozatlan személyek beszélnek kegyetlen időkről, akik nem értik, hogy miről van szó. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a nők, vagy a férfiak élete ezektől a boldogságot hozni hivatott, állami és államközi gondoskodástól, eszmétől és kényelmi berendezéstől sokkal boldogabb. Ha így lenne, nem fogynának a mesterséges boldogság-keltő szerek: az alkohol, a kábítószer, a vibrátorok, a használat közben kéjes hangokat hallató szex-babák, a vérnyomáscsökkentők, az altatók a nyugtatók, a serkentők és a potencia-növelő “gyógyszerek”.

Nyugat-Magyarországi tartózkodásaim, illetve ottani asztrológusi tevékenységem során megdöbbenve tapasztaltam, hogy a sok, jó anyagi kondícióval rendelkező, egyedül élő (elvált, vagy pártában maradt), vonzóan szép és jó kondícióban levő (aerobik, fitness) középkorú hölgy, amikor a gyermektelen állapotuk megszüntetésének a szükségére hívom fel a figyelmét, egytől egyig el kezd panaszkodni, és “cáfolhatatlan” érveket felsorakoztatni arra, hogy ott Magyarországon, amikor ők megtermékenyíthetők lennének, nincsenek ehhez megfelelő férfiak. Ilyenkor, horoszkóp nélkül is tudom, hogy a fent leírt személy-ellenes, illetve férfi-ellenes program egy “ártatlan” áldozatával, a férfiak és a férfiasság rafináltan képzett leszerelő mesterével, a láthatatlan Amazónia polgárával van dolgom. Azzal aki, ha ne adj isten mégis beadja a derekát és hivatalos házasságot kötne egy férfival, az a viszony pszichológiai, vagy, amennyiben nála erősebb, vagy agresszívebb férfire talál, testi háborúba fog torkollni előbb, vagy utóbb. Hogy a helyzetismeret (a személyi horoszkópokból kiolvasható programok ismerete) hiányában mennyire fajul el ez a háború, és mennyire válik a partner pszichikai, vagy fizikai kínzásáig is elmenő szellemi, vagy fizikai erőszakká már csak kultúra, illetve spirituális igényesség és önmérsékleti képesség kérdése.

Az asztrológiai feltárásig, mindannyiunkat a személyi horoszkópunkból könnyen kiolvasható kauzális sors-programunk - karmánk manipulál. Az rángatja - tuszkolja végig az életen a Nobel díjas tudósokat, az államelnököket, a munkásokat, a tanárokat, az orvosokat, az apácákat, a prostituáltakat, a betörőket, a hivatalnokokat, a terroristákat és a főpapokat is. Nem létezik olyan, önmagától megvilágosodott okos ember (esetünkben okos nő!), akit ne a Sárkányfaroknak, a Lilithnek a horoszkópjában elfoglalt pozíciójából, valamint az örökletes családi programokra utaló jelekből kiolvasható rejtett tulajdonságai, ambíciói, félelmei és agresszivitása irányítanának. Ezek a vonzóan szép, többnyire minimum főiskolai szinten képzett, művelt, a világ dolgaiban igen jól tájékozott hölgyek mindent tudnak a férfiakról ( - Ezért is tudják azt is, hogy olyan, aki őket boldoggá tehetné és akiknek ők gyermeket szülnének, nincs!), csak azt nem tudják, hogy a férfiak nem keljfeljancsik és nem járnak rugóra. Illetve tudják, de épp ezért elégedetlenek velük és éppen ezért “a szerencsétlen fogyatékosságukért” is nézik le a férfiakat. Már hogyne haragudnának az amazonok, ha az ostoba és az ágyban magatehetetlenné váló férfiak becsapják és/vagy ott hagyják, vagy istenesen elbánnak velük, ahelyett, hogy szeretnék őket, miután azoknak bebizonyították értelmi és női felsőbbrendűségüket?

A józanul gondolkozó ember számára érthetetlen, hogy ezek a magasan képzett és jól tájékozott hölgyek, a kiváló szépségük és nőiségük ellenére, miért maradnak magukra, család nélkül, boldogság nélkül, vagyis miért terméketlenek? - Azért az egyszerű tényért, mert ezek a hölgyek, nem tudják még, hogy az általuk elképzelt férfi ideál mellett: a lelki és szellemi férfiasságukról a “koedukáció” segítségével leszerelt, de ennek ellenére őket mégis boldoggá tenni képes férfiak mellett, vagyis a fiktív keljfeljancsik mellett, még inkább boldogtalanok lennének, mint ahogy minden, a család irányítását vaskezeiben tartó nő a lelke mélyén, még önmagának sem bevallottan boldogtalan.

A szélsőséges jelenségeket az ellenkező pólusra átváltó polaritás törvénye is beleszól a személy ellenes és férfi-ellenes sorsprogramok alakulásába és ahogy az, ami az egyik ősanyánál elfojtott megnyilvánulási vágy és lázadás volt, az egyes utódok természetében vulkánként kitörő gátlástalan individuális érvényesülési - önérvényesítési késztetésként jelentkezik, ugyanúgy e jelenség fordítottjával: a határozatlansággal, személytelenséggel, közömbösséggel és az akarat-gyengeséggel is találkozunk. Emiatt a megtévesztő jelenség miatt nem kapják a pszichológusok a betegségek okát elég mélyen és ez téveszti meg a spirituális öröklődés jelensége többek között a modern misztikusokat is. Mivel ha zavarosan is, de a modern misztikusok, akárcsak a természettudósok a misztikusok is lineáris logikában (reinkarnációban) és nem az analógiák rendszerében gondolkoznak, nem találván a logikus magyarázatot arra, hogy a béketűrő, humánus szülőknek miként lehet “haramia” gyermeke, minden jó nevelés és pozitív szülői, rokoni és környezeti példa és befolyás ellenére, illetve arra, hogy agresszív szülőknek miként lehet csendes, humánus, méltányosságra és tisztességre törekvő gyermeke, a negatív példák és környezeti hatások, valamint a genetikai örökléstan állításai ellenére? Sőt: hogy miképpen lehet teljesen egészséges apának és aránylag egészséges anyának beteges, vagy nyomorék gyermeke, továbbra is a keleti vallásoknak a reinkarnációra vonatkozó dogmaként értelmezett metaforáival magyarázzák.

Egy teljesen új, értelmes és a természeti- fizikai valóság által is igazolt világ nyílt meg előttem és gondolom, az asztrológia előtt, amikor kutató asztrológusként a problémás sorsot tükröző horoszkópnak a tulajdonosokkal történő értelmezése és az egyetemes törvények tanulmányozása közben rájöttem, hogy az anyák és a nagyanyák sorsában, illetve azoknak az adott szociális és családi konjunktúrák (lehetőségek) és morális szokások (téveszmék, tévképzetek) szerinti viselkedésében pontosabb és konkrétabb magyarázatot találok a sorsképletek jellegére, mint a reinkarnációs fantazmagóriákban.

A Fény-ellenes romboló programok következményének az egyik legkirívóbb esete a Nap-fény allergia, a derekukat valamiképp mégiscsak az élet rendeltetésének beadó modern amazonok által szült (általában persze: egyke) gyermekekre jellemző betegség, amely arra ítéli az áldozatait, hogy egész életükben árnyékban éljenek. Nagyon tanulságosnak és (minden cinizmus, vagy káröröm nélkül!) mulatságosnak találom, hogy a Kohl kancellár felesége is ebben a betegségben szenved, hiszen a Bundestag volt kancellárjánál erősebb (és nagyobb!) Nap-személyiséget és egy ilyen betegségben szenvedő feleségnek, a polaritás és a rezonancia törvénye szerinti, megfelelőbb férjet elképzelni sem lehet.

    És persze: az Amazónia létezéséről megkérdőjelezhetetlen tanúságtételt tesznek az olyan féle, szerintük „jogos” férfi- és apagyűlöletet propagáló szélsőséges feminista mozgalmak képviselői és tagjai is, mint amilyen budapesti Gerle Éva nevű bloggernek a „csak az olvassa – én szóltam” c. blog szerzője is, akinek az alapideológiája szerint, a férfiak veleszületett nő- és gyermekbántalmazók, vagyis egyfajta új vallást alapított, amelynek az alapja a férfiak veleszületett bűnbe-esetsége. Jellemző az is, hogy Gerle Éva, ezt az ideológiai üzletének (A férfigyűlöletbe bele szédített fiatal nők „kávépénz” címen való megfejésének) az alapfilozófiáját képező esszéjét „az egyetlen bántalmazójának: első gyermeke édesapjának, Tarján tamásnak dedikálja, akiről aztán ki derül, hogy tulajdonképpen nem a férfi bántalmazta az amazont, hanem fordítva: az amazon bántalmazta több rendben is a férfit, „könnyű testi sértéseket” okozván annak.