Kozma Szilárd asztrológus honlapja

Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó  |   Regisztráció

Kedves Szilárd!

Azt hiszem, nem tudom eléggé megköszönni a munkáját és a törődését,
teljesen komplex és mélységi értelmezést kaptam, minden szempontból,
nagyon szépen köszönöm.
Mindegyik megérintett, de ez a legutolsó volt a legszebb és legmélyebb,
mintha csak a végére tartogatta volna a koronát.

Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy a transzcendens bolygókhoz
vonzódom leginkább.

Szavai rendkívül feltöltenek engem, és meg fogom érlelni magamban a hallottakat, olvasottakat.
Nagyon sok és nagyon masszív anyagot kell most feldolgoznom, elindítanom magamban.
A naplóírást még nem olvastam el, csak belenéztem, és rendkívül érdekes a téma.

Köszönöm tehát, roppantul örülök, hogy úgy döntöttem, hogy megkérem Szilárdot útmutató értelmezésre.
Nem is mondok többet, mert azt hiszem, átment a visszajelzésem lényege.

Sok örömöt, kiteljesedést és minden jót kívánok Szilárdnak és a Családnak, Violának is üdvözletem!

Deres Anita

Kedves Szilárd, Így, a szintézis végéhez érve hálásan szeretném megköszönni az elmúlt időszakban (egészen az analízistől kezdve) értem végzett kitartó, türelmes munkáját. Annak ellenére, hogy mindezidáig az asztrológia és a horoszkópok világa számomra teljesen idegen, sőt előítélettel bevont terület volt, el kell, hogy mondjam, hogy mégis rendkívül szerencsésnek tartom magam, hogy kapcsolatba kerültem Önnel és az Ön által művelt tudománnyal. Munkája eredményeként sok tekintetben fordulás következett be a belső lényemben: 
- Míg korábban az asztrológiáról és a horoszkópokról azt gondoltam, hogy az valamiféle megalapozatlan hókuszpókusz, ma már teljesen meg vagyok győződve arról, hogy az Ön által művelt asztrológia egy zárt rendszerű, összefüggésekkel átszőtt, racionális, felülről ihletett tudomány, amely nem jósol, hanem szinte tudományosan értelmezi az ember cselekedetinek legmélyebb rétegekben rejlő mozgatórugóit és a kiutat is megmutatja!
- Azt is megfigyeltem, hogy akár az analízis, akár a szintézis azonban csak akkor tud választ adni, segítséget nyújtani, ha őszintén fel merem tenni a kérdéseimet, és a problémáimmal leplezetlenül és pőrén szembe merek nézni! - Már ez is nagyon nehéz volt, ám mégsem elég, mert mit ér bárminemű megvilágító információ és értelem, ha az nem épül be az életembe! Ez a végső konklúzióm, most már rajtam áll a sor!
- Szilárd kitartóan, türelmesen, és nagy lelkesedéssel mindent megtett annak érdekében, hogy idáig eljussak! Azért, hogy képbe kerüljek saját magammal, megértsem mit miért is teszek, és rámutatott, hogy a bennem feszülő ellentmondások miben is rejlenek. Megtanított, hogy a sok kényszeres, rossz cselekedetem valójában honnan is ered és kezelhető! Nem kell, hogy ezek fogságában éljem további életem, sőt, magasabb minőségre emelhetem azt, egészen a megváltódás felé!
- Mindezt bölcsen, tapintatosan, intelligensen tette Szilárd, megelégedett pont azzal a( kevés) mennyiségű információval amennyit hajlandó voltam, most, a jelen állapotomban megosztani vele. Éles látásával, nagy élettapasztalatával nem volt gond kipótolnia a hiányzó láncszemeket, és ráéreznie, hol is vannak az elakadások, mi is a valós probléma, amit talán magam sem tudok vagy merek megfogalmazni, bevallani. Miközben én bevallani sem mertem Ő feketén – fehéren felfedte előttem! - Komoly feltáró munka folyt közöttünk, miközben sokszor meg kellett, hogy álljak és nagy levegőt vegyek, de mindig át tudtam lendülni, mert a hanganyagon elhangzottakat belengte a humor és a derű, ami nagyon – nagyon sokat segített! És az is, hogy teljesen hozzá nem értőként érthetően, logikusan felépítve kaptam meg minden kérdésemre a választ.
- Az sem volt utolsó szempont, hogy míg kiszolgáltattam magam, soha nem éreztem, hogy ezzel Szilárd visszaélt, megbántott, leértékelt volna! Ez nagyon – nagyon jól esett! Nem tudom, hogy a köszöneten kívül búcsúzásul vajon mit is lehet kívánni egy Tanítónak, aki az élet legfontosabb kérdéseiben adott útbaigazítást! Azt gondolom, talán az a legbölcsebb ha ugyanazt kívánom Szilárdnak, mint amire Ő is megtanított engem: Eltántoríthatatlanul, diadalmas küzdelmek közepette, sikeresen haladjon a megváltódás útján oda célba érve! Mostantól kezdve már nekem is ez a célom, és tudom, hogy igazi, maradandó, valós boldogságot a megváltódásomat előidéző életfeladataim beteljesítése okozhat! Minden fáradozását és tanítását megköszönve, szeretettel:
Évi

Figyelem! Fontos tudnivaló a horoszkópkészíttetés – horoszkóprendelés felől érdeklődőknek.

     Azok számára, akik komolyan fontolják a horoszkóprendelést, a horoszkóprendelési tájékoztatóban szereplő születési adatok lényegi részének (születési dátum, óra és perc, plusz a születési helység koordinátái és a szülők születési dátuma.) a kozmaszilard@gmail.com, vagy a kozmabszilard@gmail.com címeim valamelyikére való elküldése után, megadott jeligére válaszolok ... 

Tovább...

Az ismétlõdés, a ritmus és a ciklus törvénye
Kozma Szilárd 6) AZ ISMÉTLÕDÉS, A RITMUS ÉS A CIKLUS, VALAMINT A SORRENDISÉG (HIERARCHIA) EGYETEMES TÖRVÉNYE.       A teremtési és megváltási folyamatok rendjének, valamint az ismétlõdés és a rend ciklikusságának a törvénye. Az anyagi megnyilvánulási forma-rendszerek törvénye, vagyis a Tér és az Idõ Törvénye. Az ember számára: az élet igazi értelme és értéke felismerésének és elismerésének a törvénye és ez által a fontossági sorrendnek, valamint a személyi jelenvalóságnak, a Teljes Jelenlét-tudat kialakulásának a törvénye. Más szóval: az emberi élet rendeltetésének, teljességének és minõségének a törvénye. E törvény által és emiatt, fontos tudatosan és felelõsen részt vennünk a Teremtés folyamataiban egész személyiségünkkel és teljes kapacitásunkkal, tehát minden kreatív képességünkkel és lehetõségünkkel.     E törvény alapján, minden folyamat ami végbemegy a teremtett létben, minden ami létezik és ami él a fizikailag és a pszichikailag megnyilvánult világban, egy meghatározott fontossági – minõségi - sorrend és egy bizonyos ismétlõdési ritmus alapján nyilvánul meg, és jól meghatározott ciklusok alapján ölt fel bizonyos ritmus szerinti tér és idõ formát. Ezt a formai és lényegi minõséget az anyagi forma számára mindig a jelenség szellemének a minõsége és rendeltetése határozza meg. Az anyagi (tér-idõ) ciklusokon belül, annak a segítségével, a teremtési – megváltási (Minõségi kiegyenlítõdésen keresztül történõ újraegyesülési) folyamatokban, mindig felismerhetõ egy keletkezés, egy felemelkedés, vagy tágulás. Egy érlelõdés és kiteljesedés valamint egy hanyatlás és egy elmúlás. Egy emelkedés és egy ereszkedés, egy kiáramlás – kiáradás és egy beszûkülés, bezuhanás, egy megérkezés és egy eltávozás, egy kiélezõdés és egy eltompulás, egy fejlõdés és egy hanyatlás, egy, vagy több maximalitás, és, egy vagy több minimalitás. Ez az ismétlõdés és ciklikusság, illetve, ez az ismétlõdõ ciklikusság, a megnyilvánult világ minden létezési formájára érvényes: mind a világegyetem kozmikus elemeire (bolygók, naprendszerek, galaktikák és csillagrendszerek), mind a természetre, az állatokra, gombákra és növényekre, mind az emberre, annak lelki és szellemi folyamataira és általában a szellemre, az energiára és az anyagra egyaránt. Ez az a törvény a Teremtés Könyvében így fogalmazódik meg: "Van ideje mindennek. Van ideje télnek és nyárnak, van vetésnek és van ideje aratásnak, van ideje békének és van ideje hadakozásnak, van ideje örömnek és van ideje bánatnak..., stb.”.     A rendszeres ciklusok és ritmusok formájában jelentkezõ forma- és helyzet-ismétlõdés géniusza, a létben (és persze, az anyagban!), a zavart, és káoszt okozó Lilithnek a hosszú távon káros és romboló –hatásainak, a gyökérben (még csirájában, keletkezésében, az elején, stb.) történõ felismerésének és kijavításának – kiküszöbölésének és meghaladásának ad lehetõséget! Az ismétlõdés tehát a megváltás egyik lefontosabb eszköze, mivel az a jelenség, ami intenzíven és ismételten eltér a szabályos ismétlõdésektõl, nyilvánvaló, hogy a Lilith intenzív hatása alatt áll. Következésképpen, a hiba-észleléskor, mindig meg kell keresni, fel kell kutatni és világosan ki kell mutatni azt, hogy az illetõ lét- vagy életjelenség spirituális gyökerének melyik jellegzetes részében hordozza a Lilith szelleme által indukált, kiegyenlítõdés-ellenes öncélúság hatásait, és a gyök-hiba kijavításával, a harmonikus megnyilvánulást, a fejlõdést és kiegyenlítõdést okozó zavart megszüntetni. - Ez tulajdonképpen a felmérhetetlen értéke és megvéltói funkciója a létjelenségek szabályos ismétlõdéseinek!     Persze, ugyanakkor lehetségesek a Fejlõdés törvénye szerinti, forma- és ritmusváltások is, de ezek nem okoznak zavart a létrendszerben, hanem a teremtésnek egy –egy új kifejezõdési lehetõségét, és a megváltásnak egy - egy új megvalósulási lehetõségét jelentik. Ezek az új formák viszont egyáltalán nem zavarók, hanem inkább kellemesek és harmonikusak. Errõl, a harmonikus természetükrõl lehet felismerni. És éppen ezért áll analógiában az ismétlõdés és a ritmus törvénye az értéktudat és az értékítélet szellemével, mert ez, a helyes ítélkezésnek a Jupiteri õsszellemisége az, amely lehetõvé teszi a törvény szerinti – harmonikus! - új teremtõdési (teremtés - kifejezési) formák felismerését és megkülönböztetését a Lilith által generált zavaroktól, vagyis öncélú és romboló élvezet-keresõ szellemiség által létrehozott, diszharmonikus formáktól és ritmusoktól.      Az Ismétlõdés, a Ciklus és a Ritmus Törvénye a világok keletkezésénél és elmúlásánál, az állatok és az ember fizikai megtestesülésénél és a fizikai világból való távozásánál csakúgy jelentkezik, mint a különbözõ fajok, civilizációk és nemzetek kialakulásánál, terjeszkedésénél, fejlõdésénél, fénykoránál, kiteljesedésénél és hanyatlásánál. Jelentkezik az ember fizikai állapotainak a változásánál, a harmonikus és diszharmonikus lelki és szellemi állapotainak a váltakozásánál, ezek gyengülésnél és az erõsödésnél, vagy akár a különbözõ spirituális képességek és állapotok megszerzésénél és elérésénél. Elõbb van az egyéni és a csoportos karma feldolgozásához (megértéséhez és feloldásához) szükséges, jellegzetesen differenciált én- tudat kifejlõdését elõkészítõ gyermekkor, az én- tudat megerõsítéséhez és a megfordulást szükségessé tevõ, negatív határállapotba juttatását szolgáló, illetve a késõbbi átminõsülések feltételeit: a tapasztalatszerzést szolgáló, szenvedélyes és mohó fiatalság. Aki ebbõl az ifjúkori kábult állapotból nem ébred fel harmincöt, de legkésõbb negyven két éves koráig, és a személyi létképzeletében (világlátásában, életszemléletében) az élet megnyerési lehetõségének a téveszméjét továbbra is fenntartja, súlyosbítja a veleszületett karmáját és menthetetlenül a szellemi, a lelki és a fizikai hanyatlás (utóbbi esetében a betegségek) útjára lép. Aki felébred az én-tudat erõsítését és a nyers (közvetlen) és szélsõséges tapasztalatok megszerzését szolgáló fiatalság kábulatából, valós fejlõdési és kiegyenlítõdési képességekkel érkezik az élete érett, ténylegesen kreatív idõszakaszához. És amennyiben itt is helytáll és megszeri a szükséges éberséget, akkor az egyetemes léttudat kialakulását biztosító idõs korral járó éber felelõsség állapotába, az egyetemes teremtõ erõkkel való együttmûködés és a teremtésben való tudatos részvétel, valamint az egyetemes kiegyenlítõdést szolgáló spirituális tudatosság, a maximális szellemi kollaborációs készség kialakulásának a fázisába, nem mint magatehetetlen és beteges öregember érekezik, hanem mint egészséges testttel és rugalmas szellemmel rendelkezõ bölcs.     Ezek, az egyetemes létteremtésbe, megismerésbe és kiegyenlítõdési folyamatokba a biológiai testetükön keresztül is bekapcsolódott, és e minõség-fejlõdési létfázisokkal eggyé vált személyek mindössze korlátlan lehetõségeket biztosító tágultabb állapotba kerülnek, amikor a szellem-tudatukkal finoman és drámai megrázkódtatások nélkül elhagyják a fizikai testüket. A fel nem ébredettek haláluk után is tovább tévelyegnek az asztrál és a mentál síkokon, miután különbözõ fiziológiai folyamatok által kísért, különbözõ, a korral járó, öregedési, fájdalommal megélt sorvadási jelenségek formájában jelentkezõ éberség-vesztési (elbutulási) fázisok, vagy különbözõ drámai és tragikus események (betegségek, balesetek) megélése után kénytelenek elhagyni a fizikai testüket. A Ciklus és a Ritmus törvénye, mint az idõ és a tér törvénye, a Jupiter és a Merkúr, valamint a Szturnusz és az Uránusz által megtestesített princípiumokkal áll analogikus kapcsolatban. A ciklusok határ-állapotának a meghatározhatósága, valamint az anyagi világ természete miatt is, a Szaturnusz (Kronosz) princípiumához is elég szorosan kötõdik. Az a személy akinek a horoszkópjában a fent említett bolygóknak az egymás között alkotott (de fõként a Szaturnusznak a másik kettõvel) diszharmonikus kapcsolatai jelentkeznek (ami arra utal, hogy a személyi felelõsségtudat kialakítása az õ számára egy igen nehéz, de létfontosságú életfeladat.) a legkönnyebben az idõbe való beilleszkedési törekvéseken keresztül növelheti és fejlesztheti ki a Ciklus és a Ritmus törvényével való harmonikus és egységes kapcsolatba kerülési képességét.  (Szaturnusz - Kronosz a Teremtés határhelyzeteinek számon tartója és a határállapotokban történõ események és folyamatok szabályozója, az a teremtési õserõ amely vigyáz arra, hogy egyetlen más princípium se emelkedjek ki a többi tíz õserõ róvására, azok közül, és hogy egy bizonyos határon túl egyik õserõ se érvényesíthesse hatását a többi kilenc princípium valamelyikének a rovására.)          Nem mindegy ugyanis, hogy hol, mivel és hogyan töltöm az idõmet. Ezt mindenki tudja, de mivel elromlott és teljesen elsorvadt az idõ-minõség érzékelési képességünk és mindenki csak idõ mennyiségekben, illetve eseményekben, esemény-számokban gondolkozik, minél több fontosnak képzelt eseményben és élményben akarván részt venni és hogy az esemény-zabálás megtörténhessen, minél több idõt akarván spórolni magának, zûrzavaros nyüzsgésként éli meg az életét. Mindenféle idõnyerõ és idõ-spóroló eszközt, gépet technikát és trükköt találtunk fel, ahhoz hogy végül stresszben éljünk és a lényeges életfolyamatok valóságos megélésére (átélési lehetõségére) semmi idõnk és lelki állapotunk ne legyen.       Aki nem tud pontos lenni, aki nem képes idejében egy számára fontos találkozásra, vagy elõadásra (Pl. tudományos konferencia, egyéni elõadóest, színház, koncert, tudományos értekezés, stb.) megérkezni és azt nyugodtan, teljes szellemi-lelki átéléssel, jelenlét-tudattal várni a találkozás pillanatára, illetve az elõadás, megbeszélés, értekezlet megkezdésére, hanem még mindig a rohanás, a sietség, az utolsó pillanatba való beérkezés stressze, vagy a késés által kiváltott zavart, zaklatott állapotában fog bele a számára fontosnak képzelt munka elvégzésébe, egy elõadás meghallgatásába, vagy jegyzetelésébe, az inkább maradjon a korábbi helyén, illetve, mardjon otthon és képzelje el, hogy miképpen zajlott volna le a találkozás, ha idejében oda érkezik, hogy mit hozott volna létre a nyugodt munkájával, mirõl is szólhat az elõadás, vagy csak egyszerûen "büntesse" meg magát figyelmeztetésként a következõ alkalmakra nézve, az által, hogy a sietség által keltett alacsony vibrációs állapotában ne üljön be az elõadóterembe. Garantált, hogy metafizikai szempontból ezzel a tudatosan átélt és nyugodt távol maradással, vagy a kint maradással sokkal többet fog tanulni, mintha a világ leghíresebb és legrangosabb tudósát, elõadómûvészét, vagy spirituális tanítómesterét hallgatta volna végig. Mert aki nem tud a fizikai idõben élni, az, az öröklétben sem képes létezni és a Mágia Tõrvénye alapján. Személyes megvalósítás nélkül, minden metafizikai jellegû intellektuális ismeretével együtt, csak az emberiség világméretû zaklatottságát fogja növelni mentális szinteken is, ahelyett, hogy tisztánlátását és a fizikai - pszichikai nyugalmához (harmonikus jól létéhez) kapcsolódó szellemi felemelkedését (megszabadulását, megváltását) valaha is elérné.     Ahhoz hogy a különbözõ létfolyamatok szinkronicitásában, vagy egymásutániságában - amit konvencionálisan idõnek nevezünk! - tényleg a rendeltetésünk szerint, tehát igazából hasznosan és jól élhessünk, szükséges a megváltás elsõdlegességének a logikája és az egyetemes törvények szerinti értéktudat kialakítása. Mármint hogy az életünknek és bárminek amit teszünk, vagy átélünk, az adja meg az értékét, hogy a kiegyenlítõdési klpoességünket növeli-e vagy sem, illetve, éppen, hogy hátráltatja azt (Például az alkkoho-fogyasztás, vagy bármi, ami kábulatot, vagy hanis éberséget okoz, mint a kávé is például.). Ezért fontos ebbõl a szempontból az egyéni értéksorrend (hierarchia) kialakítása is, illetve a spirituális fontossági értékskála felállítása és betartása.     Emberi rendeltetésünk szerint ugyanis, ami gyökeresen különbözik a növények és az állatok rendeltetésétõl, vannak általános, az egyetemes törvényekhez, illetve az általános teremtési, tapasztalási - megismerési és kiegyenlítõdési életfeladatokhoz kötõdõ megvalósítási értékek és vannak olyan, a személyi horoszkópokból kiolvasható egyéni, az egyén sajátosan differenciált életfeladataihoz kapcsolódó (és karmájának a meghaladása feltételéhez: egyéni rendeltetéséhez kapcsolódó), abból következõ, megszerzendõ képességek. Nos, ezek az igazi értékek és nem a tehetségek a velünk született pozitív tulajdonságok és képességek. A modern (és a  posztmodern  - sicc!) ember problémája az, hogy a vele született képességeket képeségeket és tehetségeket tekinti értéknek, az élet folyamán megszerzendõ karma-feloldást és meghaladást lehetõvé tevõ képességek helyett. És ez azért van, mert az életfeladatok beteljesítésével járó belsõ elégedettség és nyugalom megszerzése helyett, a élvezet-halmozást és a külsõ biztonságot tekinti boldogsági célnak, amiért is, nem az egyetemes törvények szerint, nem a természet rendje és nem az ember eredeti rendeltetése szerint, hanem azok ellenében folytatja az életét.     Az ember értékei tehát hamisak (spirituális szempontból erkölcstelenek), az értékrendje feje tetejére állított, aminek következtében olyan értékek és élmények után rohangászik, amelyek nem hogy megsegítenék az egészsége és az élete harmóniája elérésében, hanem egyre inkább eltávolítják attól. Ezért él folytonos stresszben és zaklatottságban. Vagyis ellentétben az élet minõségével, illetve az Ismétlés, a Ciklus és a Ritmus törvényével. De nem csak a baj, hogy az általános idõben él rosszul és olyan értékesnek képzelt, idõ-nyerõ tárgyak és eszközök és olyan értékesnek képzelt alkotások elõállításán fáradozik, amelyek õt és környezetét különös, de olcsó élvezeti élményekben részesítik, aminek következtében lemarad, illetve hozzá sem jut a számára fontos élmények megélési és átélési lehetõségéhez, hanem az is, hogy a saját egyéni struktúrájának és rendeltetésének (karmájának) megfelelõ értékekhez – rendeltetése szerinti értéktudat és értékítélet kialakításához - sem juthat hozzá, mivel azok, akik arra lennének hivatottak, hogy e feladat - szüksége felõl õt tájékoztassák: a pszichológusok, filozófusok és teológusok, valamint a mûvészek és más, a rendelktetésrõl és a megváltás kényszerérõl semmit nem tudó, de erõs meggyõzõképességgel rendelkezõ, tehetséges csodabogarak, mint az un. szellem-tudományokban járatos, misztikus tanítók, önjelõlt tisztánlátók és jósok valamint a jósolgató asztrológusok is, a közgazdász-jogász népvezérekhez hasonlatosan, teljes értékzavarban szenvednek. Ezek az értelmiségi, vagy misztikus szellemi gondolkozók, akárcsak a pragmatizmusnak a befektetés - hasznosság satu-logikájában gondolkozó világi vezetõk és politikusok, önmagukkal együtt a hozzuk segítségért forduló személyeket a metafizikai realitás és a személyi realitás megismertetése helyett, az öncélú világi (gazdasági és politikai) sablon-játszmáknál érdekesebbnek látszó, vallásos, vagy misztikusan egzotikus élményeket kínáló délibáb-kergetési lehetõségek káprázat – világában tartják. A jósok és un. tisztánlátók azért, mert prognózisnak keresztelt, a tudományos látszatok mellett és azok ellenére is primitív jóslásokkal szédítgetik a szellem világában és a saját sors-problémáiban tájékozódni akaró személyt, a papok és a spirituális guruk, mivel a szanszkrit irodalomból és az õsi spirituális hagyományokból kiragadott mitikus részletek és egzotikusan tetszetõs mitológikus elemek modernné kalapált változataival, illetve könnyítési technikává misztifikált formáival vezetik be õt a kellemes és erõfeszítés mentes, vagy az érzékeket srofoló, fanatikusan szélsõséges üdvözülés (több esetben a végsõ kiábrándulás!) útjának az egzotikus és tetszetõs rejtelmeibe.     Annak a személynek tehát, aki törvényessé válva, ténylegesen boldog és egszséges akar lenni, vagyis az egyetemes törvényekkel és ebben az esetben, a Ciklus és a Ritmus törvényével harmónikus kölcsönhatásos kapcsolatba akar kerülni, illetve, aki a saját rendeltetését beteljesítve akar harmonikus kapcsolatot létrehozni az egyetemes sors-erõkkel, és ennek megfelelõ érték sorrend szerint akarja folytatni a mindennapi életfeladatait, nem elégséges az egyetemes törvényeknek az itt olvasottak szerinti elméleti ismerete például. Ahhoz, hogy e harmonizációs életminõség-változtatási  törekvései pozitív eredményekkel járjanak, elsõsorban az õ sajátos karmájából adódó, a mélytudattalan lelki és szellemi világa rendkivülien összetett háttér-rétegeiben gyökerezõ - és ezért rejtett: más sors-feltáró módszerek által fel nem ismerhetõ és ki nem mutatható – un. karmikus, negatív késztetéseit (rejtett személyi sérülékenységét, abból eredõ ambícióit, irracionális félelmeit, szorongásait, rejtett agresszivitásának és önkéntelen félrevezetési késztetéseinek a természetét) jelzõ, valamint a karma-oldást és meghaladást lehetõvé tevõ, asztrológiai sorsképlete tartalmát kell megismernie!     Ennek, az õ konkrét egyéni életfeladatait jelzõ, grafikai életterületekben elhelyezõdõ, különbözõ sorselemek asztrológiai szimbólumait tartalmazó, személyi horoszkópjának a megszerzésére és folytonos - hónapokig, sõt: évekig tartó elmélyült tanulmányozására kell különösen nagy hangsúlyt fektetnie. Nem ajánlatos tehát, hogy egy, a jóslási technikákhoz és a jóslás szerinti gondolkozási koncepciókhoz szokott asztrológus készítse el a sorsképlet-értelmezést, mert akárhogy is igyekszik a jósi reflexeit háttérbe szorítani, az életnyerési koncepciók szerinti beidegzõdései és szóhasználata, könnyen félre érthetõ karma- és életfeladat- értelmezéshez vezethetik. Pontosan a kreatív sorsfeladat-vállalásra és feldolgozásra semmiképpen nem vezetõ jóslásnak a kártevõ logikája az amiért, a magukat un. ezoterikusnak nevezõ körökben (amelyeknek egyébként semmi közük nincs az eredeti ezoteriához: a pitagorászi belsõ beavatáshoz) azt tartják és azt hangoztatják, hogy „az asztrológia is csak egy út a többi között és ezért az, hogy mit lehet kiolvasni a horoszkópból nem fontos, mert egy jó olyan beavatási módszer alkalmazásával, mind a joga, vagy a rejki, a sors-problémák mind meghaladhatók”.      Holott az asztrológia nem egy szellemi beavatási „út”, a sok közül, hanem a leg egzaktabb egyéni sors-ismereteket szolgáltatni képes, karma-megismerési tudomány. És csak és csakis egy jól elkészített egyéni horoszkóp birtokában van értelme a régi, megszokott értékszemléletet és minõségi érték-sorrendet gyökeresen megváltoztatni, holmi egoztous beavatási útak által igényelt életforma bevezetése helyett. Illetve a régi racionális, vagy vallásos létlátomásunkat feladni és kicserélni egy ugyanúgy párkapcsolati és családi kietlenségbe, valamint öregkori erõtlenségbe és betegségbe vezetõ, természetinek képzelt, vagy a régitõl mindössze egzotikumában különbözõ, irracionális hiedelemrendszerrel.     - És ez még akkor is így van, ha az új értékrendbet hirdetõ vallásban, vagy misztikus beavatási rendszerben, csupán táplálkozás, illetve az étrend és az étkezési szokások megváltoztatásának, vagy akut párkapcsolati - szexuális problémák feloldásának és meghaladásának az igéretérõl van szó. Mivel a felgfontosabb mindig az, hogy az új gondolkozási és életvezetési minõségek a differenciált személyi karma megismeréséhez és annak a gyökeres fololdási és meghaladási lehetõségeit jelentõ konkrét életfeladatok megismeréséhez és felvállsához, illetve ez által, a kiegyenlítõdési képességek kialakitásának a lehetõségéhez kötõdjenek.     Az Ismétlés és a Ciklus törvénynek a megjelenési formáit tehát nem csak az állatfajok és az emberi alkatok és tipusok kialakulásánál, vagy a lineáris idõ manifesztációiban ismerhetjük fel a fizikai és a pszichikai síkokon, (habár, mint ahogy azt a fentiekben láttuk, a genetikán kivül, az idõvel való kapcsolatunkban a legkönnyebb felismerni e törvény érvényességét és különbözõ hatásait) és nem csak a különbözõ, egymást keresztezõ, egymást fenntartó, aktiváló, vagy feltételezõ természeti (pszichikai és fizikai) folyamatok lezajlásában, de észlelhetjük és érzékelhetjük a természeti térformák, a különbözõ élõ alakzatok létrejöttében is. Gondoljunk csak az egyes állatok bõrének a mintázatára, amit mintha mikor egy rafinált, mikor egy monomániás formatervezõ képzõmûvész rajzolt volna meg sok matematikai tudással és algoritmikus fantáziával.      Egyébként a természetben végbemenõ folyamatoknak és jelenségeknek a formavilágát, a ciklikusságát és a ritmusát a legjobb megközelítéssel az aritmológia és matematika képes leírni. Az aritmológia tudományából létrejött tárgyi matematika és a fizika képes a metafizikai és a fizikai konkrét valósághoz legközelebb álló képleteket felfedezni és a teremtési aktusoknak és létfolyamatoknak legmegfelelõbb, elméleti leírásokat: matematikai mûveleteket elvégezni ezen ciklikus törvényszerûségek felismerésének és leírásának (kiszámításának) az alapján. Ám azt is tudnunk kell, hogy mindazok a jelenségek, formák és folyamatok, amelyeket a matematika a számok egzakt és ideális jelrendszere (nyelvezete) segítségével a lehetõ legpontosabban képes körülírni, még mindig csak a fizikai világban jelentkezõ, az anyagi létesülés különbözõ állapotainak megfelelõ alacsony vibrációs skáláján történõ megnyilvánulási formái, tehát csupán a határ állapotba kerülés miatti határozott megtestesülései az egyetemes törvényeknek.      A Ciklus és Ritmus törvényének a fent leírt fizikai és pszichikai megnyilvánulási formái, illetve azoknak az analogikus megfelelései a Metafizikai Asztrológia, az Aritmológia és az Alkímia tudományában találhatók.     Jézus, aki nem vallást, hanem a mítoszok (legendák = tõrvények) és a költészet közérthetõsége szintjére leképezett metafizikai szemléletet próbált tanítani az emberiségnek, így fogalmazta meg e törvény következményeit azokra nézve, akik nem hajlandóak a spirituális újjászületésük érdekében megtenni a szükséges erõfeszítéseket és szellemi vakságuk következtében az életben tévelyegnek értelmetlenül és a kábultan lét kerekén forognak: "Az elsõkbõl lesznek utolsók és az utolsókból lesznek elsõk." Igen fontos e törvény kihatásainak a felismerése, hiszen amennyiben nem alkalmazkodunk hozzá, vagyis nem teszünk reális erõfeszítéseket annak érdekében, hogy közvetlen- személyes kapcsolatba és harmóniába kerüljön vele és erõszakkal ellene szegülünk a nálunk, vagyis a mi szûklátókörû ambícióinknál erõsebb egyetemes törvény megnyilvánulási irányával, minden egyetemes tõrvény, az emberi ambíciók fölött álló érvényesülési szükség-erejével felborítja mindazt, amit vak ambíciókkal és tudatlansággal telten próbálunk “minden áron” elérni, vagy önmagunknak örökre rögzíteni, anélkül, hogy az örök változások törvényének a könyörtelenül érvényesülõ szellemét figyelembe vennénk.       Mert az ember az egyetemes törvények helyett, a szûklátókörû, kicsinyes érdekei alapján összetákolt és a fizikai világ határhelyzeteiben érvénysülõ jelenségek megfigyelése alapján és a kicsinyes érdekei szûrõjén keresztül látott un. társadalmi, gazdasági, politikai, és más, önkényes és múlandó konjunkturális erkölcsi törvényeket alkot és azok alapján akarja minduntalanul berendezni az életét, a társadalmat és a környezõ világát. Ennek következtében zavart okoz a külsõ és a saját belsõ természetében, hiábavaló tragédiákat okoz saját magának és embertársainak egyaránt, nemegyszer rettenetesen szenvedve annak következtében, hogy az õ általa kispekulált törvényeknél sokkal erõsebb és erõsebb (érvényesebb) egyetemes törvény felborítja és semmivé teszi az õ kényelmét és más "boldogulási" terveit célzó, ambíciós törekvéseit, vagy azokkal együtt hatolva, olyan természeti katasztrófákat idéz elõ, amelyek következtében nem csak az ember, hanem a növényi és az állati világ is összezavarodik, szenved és pusztul.      De ezenközben az ember egyáltalán nem lesz boldogabb sem egészségesebb. Sõt: miközben a tudományos gyógyszerezés segítségével sikerül jelentõsen lecsökkenteni a csecsemõk halandóságának a számarányát és az átlagos korhatárt néhány évvel feltornásztatni, az olyan civilizációs tömegbetegségek, mint pollen allergia, vagy a rák és a cukorbetegség, ma nem csak a felnõttek, hanem a kiskorú gyermekek körében is járványszerûen ütik fel a fejüket és nyomorítják meg az anyagi gondoktól mentes gyermekkori éveket is. Így, a Ciklus és a Ritmus, valamint a Kiegyenlítõdés törvényének ellenében gyakorolt, termés-hozam növelõ mezõgazdasági törekvések következtében okozódott természeti zavar (szenny) és a temérdek pusztulást okozó, Bábel-tornya jellegû, tudományos és technikai “vívmányoknak, valamint az elképesztõen magas szintû orvostudományának köszönhetõen, az átlag ember ma semmivel nem boldogabb és egészségesebb mint ezelõtt négy ezer évvel.      Sem eredetileg nem volt, és most sincs szándékomban materiális tudományos jellegû értekezést írni az egyetemes törvényekrõl. Ezért tudatosan és nem az önkéntelen moralizálási hajlamaim kiélése következtében kapcsolom az egyes egyetemes törvények leírásához az azok néhány megszegési formájának következtében létrejött állapotok leírását. Metafizikusi - asztrológusi alapállásom és egyetemességre törekvõ felelõsségtudatom következtében nem lehet más célom e sorok írásával, mind az, hogy minél több személy kezébe adjam az egyetemes törvényekkel való mindennapi harmóniába kerülési lehetõséget. Ezért úgy gondolom, hogy nem árt, ha a Ciklus és a Ritmus törvényének a mindennapi megszegésébõl és a törvénnyel való szembe szegülések következtében létrejövõ zavarok és betegségek (fölösleges szenvedések) illetve a tudományos ostobaságunkban elkövetett céltévesztések tárházából néhány példa értékû jelenséget még felsorolok.      Az asztrológiában közismert tény, hogy minden allergia, mint a szervezet védekezési rendszerének a megnyilvánulása, a Mars, illetve a Szaturnusz és az Uránusz által megtestesített teremtõ sors-erõkhöz kapcsolódik. Magyarul ez azt jelenti, hogy az allergia, az egyén életét fenntartani hivatott biológiai rendszerekben ható nyers életerõnek a spontán kifejezõdése. Az asztrológus pszichológusok kimutatták, hogy a szervezet agresszíven reagál minden olyan benyomásra (érzékelésre és észlelésre), amely tudattalanul azokra a jelenségekre emlékezteti az egyént, amelyekkel az, a képzeletvilága szintjén nem akar kapcsolatba kerülni, illetve nem akar azonosulni. Az allergia tehát végülis az önkonzerválási ösztönünkben gyökerezõ tudattalan agresszivitásunknak a következménye. A testünk kellemetlen tünetei leképezik a bennünk lezajló, a lélek öntudatlan szférájában általunk megélt és ezért a felszínen nem érzékelhetõ és nem észlelhetõ, védekezõ - támadó mentalitást, a környezettel szembeni rejtett agresszivitást. Annak következtében, hogy a nyugati társadalmak pragmatikus embere nem csak hogy évek óta, hanem generációk óta természet-ellenõrzõ koncepciók szerint gondolkozik, mára már természetessé vált, hogy szellemi és lelki folyamatoktól független okokat nevezzen meg a felmerülõ problémáinak az okaiként. Egyes, az allergia térhódításáról szóló tudósításokban azt is olvashatjuk, hogy: „...az egyes virágok és növények pollenje annyira agresszív... ”. Holott nem az a természeti elem az agresszív, amely évmilliók óta, a mesterséges életet folytató emberen kívül semmilyen más élõlényt nem zavarva, a Ciklus és a Ritmus törvényének megfelelõen, úgymond menetrend szerûen végzi a dolgát, hanem a mi szellemi-lelki magatartásunk lett a múlt évszázad során agresszív egy olyan jelenséggel szemben, amit a virágpor megtestesít az egész természetben.     A mindent ellenõrizni és szabályozni akaró modern ember, lelkében agresszívvé vált mindennel szemben ami nem általa önkényesen ”beprogramozottan” keletkezik és nem általa ellenõrzötten jön létre. Így agresszívvé vált az olyan, általa „nem kívánt” természeti folyamatokkal szemben is mind a nõknek a Ciklus és a Ritmus törvénye szerinti idõben történõ megtermékenyülése.       Azt, amit a tavaszi és a nyári idõszakokban a szabad levegõben terjedõ virágpor, illetve a azt amit a természetben tavasszal és nyáron végbemenõ megtermékenyülés jelensége testesít meg, az anyaság õserejét és a spirituális teremtés õs erejét, az asztrológiában a Hold testesíti meg. Figyelve és követve a jelenséget, az asztrológusok azt észlelték, hogy a hozzuk forduló, allergiával küszködõ személyek horoszkópjában - különösen a nõkében! - a Holdat támadja a Mars és a Szaturnusz és néhány esetben a Jupiter és a Plútó is. Ezeknek az embereknek tehát nem csak az a bajuk, hogy allergiában szenvednek, illetve nem ez az életük problémája, amiért õk többek között egy asztrológushoz fordultak segítségért. Ezek az emberek öntudatlanul és önkéntelenül félnek és szoronganak és több esetben a pánik és a hisztériás fóbia határát érintve szegülnek szembe a lehetséges „teherbe esé”, illetve az apává válás gondolatával (ideájával) szemben. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb virágpor és fûpor allergiában szenvedõ személy nõ. Mégpedig olyan nõ, aki a korától fogva a potenciális megtermékenyülés idõszakában él. Az asztrológusok megfigyelték azt is, hogy a leginkább olyan gyermekek lesznek allergiások, akiknek az édesanyja, vagy a nõi gondozója öntudatlanul szorong a lehetséges megtermékenyülés gondolatától. A gyermekek ugyanis majdnem tizenöt éves korukig az édesanyjuk tudatalatti feszültségeinek (is) alá vannak rendelve, sok esetben majdnem egy az egyben.      A kiskorú gyermekek finom és képlékeny szervezete tehát leképezi betegségek formájában az édesanyjuknak és a gondozóiknak (gyámjaiknak) a fel nem ismert, illetve a be nem ismert, vagy az elhalasztott és így a tudattalan lelki szférák világába süllyesztett, de ott is csak feszültségeket okozó - szerelmi-szexuális problémáit, zavartságát, kielégületlenségét és természetesen a termékenység-ellenes, illetve a Ritmus és a Ciklus törvényével szembe szegülõ, rejtett agresszivitását. Az asztrológusok hipotéziseit nem csak a nyugati civilizációban észlelt csökkenõ népszaporulat igazolja, hanem az a tény is, hogy ma már un. sperma-allergia is létezik, természetesen nem a férfiak, hanem a hölgyek körében. Léteznek virágpor, fûpor és állatszõr allergiás (lásd az állatok szexualitásával egybe kötött megtermékenyülésének a nem rejtett: nem szalonképes kifejezõdését) férfiak is, de náluk is ugyanaz a helyzet: Õk is erõsen támadott Holddal rendelkeznek a születési horoszkópjukban, ami arra utal, hogy nagyon félnek attól a gondolattól, hogy váratlanul, akár csak a feleségük által is, „nem kívánt”” módon és nem az általuk beprogramozott (kívánt) idõben, tehát nem ellenõrzötten és nem programozottan apává válhatnak.      A virágpor és fûpor allergiás-betegségek okainak a felkutatásánál és feloldásánál, anélkül, hogy egy pillanatig is megfeledkeznénk arról a nyilvánvaló tényrõl, hogy ezeknek a betegségeknek a külsõ okaiként a különbözõ (külsõ) környezet ipari szennyezõdését lehet megnevezni, az is tény, hogy abban az ipari civilizációban, ahol az allergiás betegségek ekkora gondot okoznak, az ötven évvel ezelõtt született generációktól kezdõdõen, a személyi horoszkópokból kiolvasható sors-képletekkel összhangban, egyre növekszik az öntudatlan, illetve a tudatos gyermek-vállalás elleni mentalitás. Köztudott nem csak az, hogy az allergiás betegségben szenvedõk többsége nõ, hanem az is, hogy ezeket a nõket a megtermékenyülési képességük idõszakában gyötri az allergia. Civilizációnkban ma a természetesként elfogadott társadalmi érvényesülés, a karrierépítés és az anyagi függetlenség elnyerésének az eszméje nem csak a 18 - 20 éves életkorban történõ szülés gondolatával áll szemben. Ma már nem csak a lányok félnek az „idõnap elõtti” (sicc!), illetve a 26 - 30 éves kor elõtti teherbe eséstõl, hanem emiatt aggódik értük két „európai szemléletû” generáció: a felnõtt lányos 45-60 éves anyukák és a 60-75 éves nagymamák „felvilágosult” generációja is! Ezt, a valamikori „akkor szüljek gyermeket, amikor én akarom és nem akkor, amikor a természet szerint annak az ideje van” szerû mentalitást, a természeti ciklusokkal szembeni természet-ellenes agresszív magatartást, a mai lányok körében egyre inkább felváltja az „Ebbe a k. világba nem érdemes gyermeket szülni.” szalagcímû, divatos és „nemzeti”, illetve „európai” meggyõzõdés.      Valahányszor ilyet hall az asztrológus egy társaságban, tudja, hogy az illetõ hölgy, ha nem is egyke, de az a második, vagy harmadik gyermek, akinek a biológiai foganása és a megszületése elõtt, az édesanya, valamiért vagy nagyon félt a gyermekszüléstõl, vagy nagyon elege lett a gyermekszülésbõl és a gyermek nevelésbõl. De azt is tudja, hogy az a hölgy aki ilyen megtermékenyülés-ellenes, illetve gyermek-ellenes szellemi programot hord a tudattalanjában, nem csak hogy allergiára hajlamos már pici gyermekkorától és nem csak a jövendõ terhessége és a szülés közben számíthat szövõdményekre, hanem mellrák és méhrák is fenyegeti, amennyiben ezt, a tudattalanjának a mélyrétegeibe ágyazott és az édesanyjától örökölt, öntudatlan és önkéntelen gyermek-ellenes, illetve természet-ellenes és tõrvény-ellenes késztetését nem fogja valaki teljesen feloldani a személyi horoszkópja részletes és mély értelmezése segítségével.     És ugyanúgy: a helyzet megváltoztathatatlansága tudatában, csak bölcs rezignációval mondhatja el a becsületes asztrológus azoknak, akik tõle az életfeladataik feltárását várják és nem a feladataik és erõfeszítéseik alól felmentõ jóslásokat, hogy õk nem azért szenvednek aránytalanul sokat mindenféle allergiában, vagy például cukorbetegségben (asztrológiailag a jupiteri elvhez tartozó problémakörnek: az önámítás és az igazságtalan kritizálás betegsége) és rákban (az elfojtott és a tudattalan, természet- és teremtés ellenes agresszivitás betegsége), nem azért lesznek öngyilkosok és nem azért zavarodnak össze egyre jobban napról - napra mert nincsenek meg a gyermekvállaláshoz szükséges és “az emberi élethez méltó” anyagi feltételek. (Mivel a civilizációs igények állandóan változnak, ezek az anyagi feltételek soha nem is lesznek meg. Sõt: Nyugat-Európai tapasztalat, hogy minél nagyobb a márkában mérhetõ “életszínvonal”, minél kedvezõbbek az anyagi feltételek, annál kisebb a gyermekvállalási kedv.)     Azért betegek a saját természetes termékenységükkel szembe szegülõ nõk és a saját természeti megtermékenyítõ képességüktõl szorongó férfiak, mert még mindig úgy képzelik, hogy az egészséges életvitelük érdekében õk anyagi alapokat kell kitermeljenek a természetbõl és mert ugyanakkor a társadalmi környezetüktõl anyagi garanciákat akarnak kapni ahhoz, hogy õk újból a természetes, illetve a spirituális rendeltetésük szerint: a Ritmus és a Ciklus, valamint a többi egyeteme törvény szerint kezdjék élni az életüket. A Ciklus és a Ritmus törvényével ellentétes mentalitás abban is megnyilvánul, hogy ma már természetesnek veszik a mesterségesen beindított, illetve a mesterségesen a választott nõgyógyászok szolgálati idejéhez igazított szüléseket. Mindez azért is veszélyes, mert a gyors és azonnal látható eredményeket hajszoló gyógyítás-technika és a gyógyszerek alkalmazása az ipari civilizációban felnövõ gyermekek immun- rendszere tönkretétele mellett, a nõk szülõi, élet-adói képességét is károsítja. Statisztikailag kimutatott tény, hogy azok a lánygyermekek, akik mesterségesen, vagyis császármetszés útján születtek a világra, vagy olyan orvosi beavatkozás által, amely során a szülõanya nem használta teljes mértékben és teljes öntudatával a saját szülõ-teremtõ erejét, felnõtt korukban nem képesek saját erejükbõl megszülni gyermeküket és tudattalanul (önkéntelenül) félnek mind a várandós állapottól, mind a szülés aktusától.     Ezért azokban az országokban, ahol két - három generációra visszamenõleg divatos a szülés közbeni fájdalomcsillapítók használata, a zsibbasztás, a császármetszés és a "programozott" szülés, a fiatal nõk egyre ritkábban és egyre több fenntartással vállalnak gyermeket. És ezt annak ellenére is, hogy az anyagi hátterük azt lehetõvé tenné. Tudattalanul és önkéntelenül idegenkednek, sõt szorongnak a rájuk váró gyermekszülés gondolatától, nem vállalják a várandós állapot (modernül: „teherkihordás”) nehézségeit, a gyermekszülés "kínját". Annak ellenére, hogy a legtöbben azt vallják, hogy "imádják a gyermekeket", igazából gyermek-ellenes a tudattalan pszichikai mentalitásuk. A foganás elõtt szedett fogamzásgátlóknak is létezik egy a gén struktúrák módosulásán keresztül ható, a szülõi erõt és kedvet csökkentõ következménye. Már azt is kimutatták, hogy a fogamzásgátlókhoz használt nõi hormonoknak a vizeletbõl, különbözõ természetes, vagy természetellenes utakon az ivóvízbe visszakerülése következtében az újabb férfi- generációk nemzõképessége (a férfi ivarszervek száma és vitalitása) és a szexuális potenciálja is jelentõsen csökkent. Nem csak a magyar nemzet fogy emiatt látványosan évrõl - évre, hanem a német, az angol és a skandináv országok "bennszülött" lakossága is, annak ellenére, hogy a gyermekszülést és a gyermekvállalást igen kedvezõen támogatják államilag ezekben az országokban. Annak arányában, ahogy a kelet európai népek és nemzetiségek (a romániai magyarság pl.) átvették ezeket a szülés könnyítési és család- szabályozási eljárásokat, azok is sorvadni kezdtek számbelileg.      Ezek a jelenségek csak a jéghegynek a csúcsát képezik, a látványos eredményeket hozó ipar-gazdasági törekvések által elõidézett, a szellemi dimenziók szintjén végbemenõ katasztrófa - folyamatnak. A káros és végzetes mellék-hatásaikat csak a harmadik- negyedik generációk tagjain érvényesítõ modern gyógyítói technikák miatt az emberi szellem egy része fejlõdik ugyan tudományos gondolkozásában, miközben spirituálisan és egészségileg degenerálódik. A kórházi szüléseknél alkalmazott fájdalomcsillapítással, zsibbasztással és altatással, valamint a hormonális fogamzásgátló tabletták szedésével már generációkkal korábban elkezdõdött gén-struktúra zavarodásnak a folyamata nem áll majd le a technika csõdjével és a természetes rend is csak több generáción keresztül fordul majd vissza. Amennyiben az ipari civilizáció társadalmaiban élõ lányok egyre gyengülõ és csökkenõ szülõi képességét vesszük számításba, a természet zavarásnak, a katasztrofális (külsõ) természet szennyezés mellet, máris észlelhetjük azokat a növekvõ számú, korai depresszióban és öngyilkossági vágyakban, valamint a biológiai sorvadásban jelentkezõ eredményeit, ami nem más, mint a természetellenes kényelmet és az öncélú élvezeti lehetõségeket létre hozni és azokat biztosítani hivatott gazdasági és gyógyászati eredményhajszának az ember belsõ természetére visszaható eredménye.     Próbáljuk megfigyelni a Ciklus és a Ritmus törvényének a mindennapi életünkre gyakorolt befolyását és a különbözõ jelentkezési formáit például a Mágia, a kiegyenlítõdés és a Fejlõdés törvényével és a többi törvénnyel való összefonódása és szövõdményes jelentkezése közben. A Mágia törvényének az alapján, valamint a Rezonancia törvénye és a Kiegyenlítõdés törvénye alapján, minden olyan esemény és jelenség amivel találkozunk, összefüggésben van a mi felnõttkori képzelgéseinkkel, tudatos, vagy öntudatlan képzetalkotói tevékenységünkkel. Ha jól odafigyelünk, észre vehetjük, hogy bizonyos olyan események, vagy élmények, olyan találkozások amelyekre nagyon vágyódtunk valamikor és amelyekre sokat és sokszor számítottunk, nem következtek be a vágyott és képzelt idõszakon belül, de miután már teljesen lemondunk róluk és talán félig-meddig el is felejtettük, hogy valamikor azokra nagyon erõsen vágyódtunk, hirtelen bekövetkeznek és egészen konkrét formában megjelennek az életünkben. Erre mondják a bõlcsek, hogy akkor jött el az ideje. Vagyis, sok- sok más fejlõdési, kiegyenlítõdési és harmonizációs folyamatnnak végbe kellett mennie, és az illetõ személynek (Nekem is pl.) sok karmikus késztetsétõl, reflexétõl, gondoolkozási módjától kellett megszabadulnia és sok új pozitív képességre és tulajdoonságra kellett szert tenne, ahhoz, hogy az az gyökers és lényeges pozitív élethelyzet, vagy sorsfordulat, amelyerõl évekkel korábban álmodoozott (Tudatosan, vagy önkéntelenül „mágikus erejû képzetet alkotott és átélt és fenntartott.), beteljesedjen.             De sajnos, ez a beteljesedés a negatív képzetek esetében is „könyörtelenül” végbe megy és az Ok és Okozat (7) törvény alapján, akkor is, és úgy is megtörténik, hogy valamitõl nagyon féltünk, de inkább csak tudattalanul szorongtunk a annak a „valaminek” bekövetkezési lehetõségétõl és sok évvel, miután úgy képzeltük, hogy a veszély elmúlt, hogy úgymond szárazon megúsztuk a dolgot, egy adott idõben, amikor már abszolút nem is jut eszünkbe, ez, a korábban veszélyesnek, vagy kellemetlennek képzelt helyzet „teljes pompájában” megvalósul. Az elsõ esetben általában már nem is örvendünk a bekövetkezett eseménynek annyira, mintha akkor valósult volna meg, amikor mi szerettük volna, hanem inkább csak nyugtázzuk a dolgot, hogy na, végre már ez is össze jött, ha egy kivcsit késve is. Sõt: van amikor egyenesen bosszantó, vagy legalábbis kényelmetlen helyzeteket és állapotokat idéz elõ az a dolog, vagy jjelenség, amire valamikor rettenetesen vágytunk. A második esetben, viszont, amikor az jelenik meg amitõl egy – két szaturnuszi cilkussal (Egy szaturnuszi cilkus 7 év!) korábban még féltünk, noha bosszankodunk egy kicsit, de már egyáltalán nem ijedünk meg és ki derül, hogy nem is okoz akkora kellemetlenséget, mint amikor féltünk és szorongtunk a lehetséges bekövetkezésétõl. Sõt: ritkán, de van olyan helzyet is, amikor még örvendhetünk is neki. (Pl. sok olyan hölgy van, aki 24 éves korában még rettegett és iszonyodott attól a gondolattól, hogy véletlenül teherbe esik és ugyanezt végtelenül boldoggá teheti egy ilyen váratlanul jött „terhesség” 38 éves korában.)     A másik, sok esetben végzetes példája a Ritmus és a Ciklus törvénye megerõszakolásának illletve a megerõszakolás visszahatásának éppen az, amire az egész mai liberális – kapitalista gazdálkodási rendszer alapozüdik. És ez a nagy méretû magán- és ipari beruházásokhoz használt kölcsönvétel, illetve az intézményes hitelezés. Ahhoz, hogy megértsük ennek a rákfenéjét, maradjunk az egyéni eseteknél. Tudjuk jól, hogy metafizikai szempontból, vagyis spirituális - fejlõdési az emberi munkának nem gazdasági célja van (Az csak a következménye!), hanem az „Ami lent van, ugyanaz, mint ami fent van” – abszolút lételv és pszichológiai világelv alapján, a munkának a vele járó személyes tapasztalatoknak a lelkünkre és tudatunkra való visszahatása követekeztében, elsõsorban spirituális-tudatosodási, vagyis kultikus célja és spirituális tudat-fejlesztési rendeltetése van. Na most, az a huszonkét - huszonöt éves, frissen munkába állt fiatalember, aki tíz, vagy tizenöt éves visszafizetési határidõvel, nagy méretû – összegû! - és magas kamatú kölcsönt vesz fel egy banktól annnak érdekében, hogy lakást vegyen magának és persze, egy „testhez álló” autót is, egyáltalán nem rendelkezik anak a késõbbbi önmagának az élettapasztalatával és szellemi – spirituális fejlettségével, akivé válnia kellett volna, abban az esetben, ha a Ciklus és ritmus törvényének megfelelõen tíz, vagy tízenöt évet fegyelmezetten költekezik és felelõsen dolgozik annak érdekében, hogy megvehesse azt a lakást és azt az autót, amihez ily módon, mindenféle tapasztalás ennek és megfelelõ spirituális fejlõdés nélkül, „ideje korán” hozza jutott. Vagyis olyan gazdasági – vagyoni, és kényelmi – luxus szinvonalon kezd élni 22 - 25 éves korában, amilyen körülmlényekhez, normáéis esetben csak 35 – 4O éves érett fejjel kellett volna elérkeznie. Ez viszont teljesen ellentmond, eésõsorban a Fejlõdés törvényének, de a kiehgyenlítõdés, és a hatás – visszahatás (ok – okozat) törvéyneit is mélyen sérti, hiszen ily módon rengeteg ember keresztül szökik az okokon és mindjárt az okozattal kezdi, ami idõvel, lassan – lassan és eszrevétlenül teljesen abszurddá teszi az egész életét. Engeteg ember él ilyen fonák és végsõ soron, teljesen törvénytelen léthelyzetben, és azt sem tudja, hogy miért zavarodik össze és válik tragikusan drámaivá az élete.  Arról nem is beszélve, hogy uly módon már – már az egész hitelezõ és biztosító bankhálózat által átszõtt földkerekségen az emberoség nagy része törvénytelenül él metafizikai szempontból, és gõze nincs arról, hogy mi a baja, mindamellett, hogy jól léthatja: a nagynban beruházás ördögének a segítségével teljesen lenyomorította a természetet, amely lassan, de halál-biztosan a katsztrofális összezavarodás szakadékába zuhan nem sokára. És mindenki csak vonogatja a vállát és mutogat a másikra mint a világ gazdaságilag vezetõ országok politikai vezéreinek a csúcstalálkozóin. – A Sárga Veszedelem, nem atomháború formájában, hanem a kommunista rabszolga-termelési mód hatékonyságának köszönhetõen gazdasági csúcshatalommá vált Kína atmoszféra-szennyezése formájában!               Bármilyen érzelmekkel is fogadnánk a mágikus teremtõ erõnknek az ilyen utólagos következményeit, nem csak hogy tudnunk kell azt, hogy soha semmi nem történik véletlenül és a mi tudatos, vagy tudattalan képzeleti és akarati tevékenységünktõl függgetlenül, illetve a mi személyes karmánktól függetlenül, hanem igenis, elsõ sorban mi idézzük be a különbözõ, kellemes és kellemetlen eseményeket a saját életünkbe a mágia törvénye alapján, és e tudatosság birtokában kell viszonyulnunk a saját sorsunkhoz. A dolgok siettetése, az egyéni karma feloldása nélküli boldogság erérésének a türelmetlensége mentális és képzeleti agresszivitást szül, ami olyan végzetes visszahatásokat idézhet elõ mind a sorsunkban, mind az egészségünkben, amilyenekre még csak gondolni sem vagyunk képesek. A türelmetlenség tehát, éppen olyan veszélyes, akár a más személyekkel szemben – fõként a szeretteinkkel szemben -, akár a sorsunkkal szemben táplált rejtett és csendes neheztelések.     Az alkímiában a Ciklus és a Ritmus törvényének a Reductio (Redukció), vagyis a gyõkhöz való visszavezetés mûvelete felel meg. A gyökre való visszavezetés múvlete azt jelenti, hogy az eredeti õs okikg ha nem is hatolhatunk vissza minden negatív sorsesemény vizsgálatakor, de a személyes karmikus  meghatározottságig, a kauzális sorrendiségig, a kiindulási pontig (az esszenciális jellegig) vissza kell keresésni minden jelentõs sorseseményünk okát. Illetve azt, hogy ennek a (lehetõleg a sorsképletünk tükrében, annak a segítségéverl végzett) karmikus ok-okozati összefüggések felfedezéséhez vezetõ spirituális kutatásnak az elvégzése után, a negatív jelenség – betegség, sorskrízis – megváltoztatását is a szellemi – képzeleti dimenzió szintjén, a belsõ mentalitásunk megváltoztatásával, az alapállás-korrekcióval igyekezzünk érjük elérni.     Az igazságot és az élete értelmét kutató személy, akár az archaikus korok embere, aki istenekként tisztelte e törvényeket és alávetette személyes akaratát e mitológiai hõsökkel megszemélyesített törvények mindenható erejének, hozzá idomítja életritmusát és szellemi törekvéseit az egyetemes Ciklusok szerint végbe menõ természeti és természetfeletti folyamatokhoz. Sõt: a személyi (belsõ) spirituális fejlõdését is nyilván tartva, nem tûrelmetlenkedik sem az idõvel, sem az idõjárással: nem az õ akaratától és képzeleti tevékenységétõl függetlenül létrejövõ, különbözõ esetlegességek sorozataként éli meg az élete eseményeit.     Nem úgy éli meg az életét tehát a törvény szelemiségébe és annak a hatásai természete felõl megvilágosodott személy, mint egy ostoba, abszurd, értelmetlen esemény és tragédia sorozatát, úgy tehát mint szeszélyesen és véletlenszerûen váltakozó krízis állapotok és veszélyhelyzetek folytonos sorozatát, amelyeknek õ ártatlanul ki van szolgáltatva. Mindennek következtében belül derûs, nyugodt és kreatív az ilyen ember élete. Még akkor is, amikor fizikai - anyagi, vagy pszichikai szinten szorult helyzetbe kerül, mert nem képes azonnal megérteni (helyesen értelmezni), és éppen az idõ törvénye miatt megoldani és feloldani a régi és sokszor az õ személyes akarata ellenére is (önkéntelenül) mûködõ negatív képzeleti tevékenysége által beidézett, egymás fölé tornyosuló eseményeket. Ami, a kívülállók szemében úgy tûnik, mintha erejét és képességeit felülmúló nehézségek és helyzetek elé került volna. Ez a személy még ilyenkor sem esik pánikba és megõrizve a szellemi nyugalmát, fenntartja a pozitív képzeletét, mivel az egyetemes törvények ismeretében és a személyi horoszkópja elmélyült tanulmányozásának segítségével tudja, hogy a megoldandó nehézségei, nem mások mint az õ értelmi – spirituális fejlõdését, szellemi finomodását és tágulását és sors-kiegyenlítõdését szolgáló személyes életfeladatai, amelyeket agészen fiatal korában az édesanyja idézett be a számára, de 21 éves kora után, õ maga. És amelyekkel azért találkozik, hogy a tényleges szellemi megoldási lehetõségük megtalálásán fáradozva, új felismerések és kiegyenlítõdési képességek elnyerésének a birtokába kerülhessen.      Azért, hogy értelmi világosságát és szeretetbe ágyazott spirituális érzékenységét növelhesse, tökéletesíthesse. Számára az a fontos még a legnehezebb próbatételek közepette is az, hogy maximális tudatossággal, mindig az egyetemes törvények szellemében, a törvényeket számon tartva és azokkal mindig számolva, mindig a törvény és a harmónia szellemében igyekezzen mindenben eljárni és így a lelki nyugalmát (spirituális éberségét) megõrizve, mind szellemi – képzeleti sikon, mind a fizikai és a pszichikai (személy-kozti) valóságban próbálja megoldani a személyes életfeladatait és ugyanúgy járjon közre és úgy vegye ki a részét a csoportos (társadalmi) életfeladatok megoldásában is, hogy ne vétsen az egyetemes törvények ellen, de fõképpen nem azidõ törvénye ellen, amely egyben a személyi tapasztalás törvénye is.    A Ritmus és a ciklus törvényének analogikusan a Jupiter és a Szaturnusz együttesen felel meg az asztrológiai õserõk közül. Az asztrológiai spirituális erõterek közül az Ikrek, a Bak és a Vízöntõ.