Kozma Szilárd asztrológus honlapja

Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó  |   Regisztráció

Kedves Szilárd!

Azt hiszem, nem tudom eléggé megköszönni a munkáját és a törődését,
teljesen komplex és mélységi értelmezést kaptam, minden szempontból,
nagyon szépen köszönöm.
Mindegyik megérintett, de ez a legutolsó volt a legszebb és legmélyebb,
mintha csak a végére tartogatta volna a koronát.

Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy a transzcendens bolygókhoz
vonzódom leginkább.

Szavai rendkívül feltöltenek engem, és meg fogom érlelni magamban a hallottakat, olvasottakat.
Nagyon sok és nagyon masszív anyagot kell most feldolgoznom, elindítanom magamban.
A naplóírást még nem olvastam el, csak belenéztem, és rendkívül érdekes a téma.

Köszönöm tehát, roppantul örülök, hogy úgy döntöttem, hogy megkérem Szilárdot útmutató értelmezésre.
Nem is mondok többet, mert azt hiszem, átment a visszajelzésem lényege.

Sok örömöt, kiteljesedést és minden jót kívánok Szilárdnak és a Családnak, Violának is üdvözletem!

Deres Anita

Kedves Szilárd, Így, a szintézis végéhez érve hálásan szeretném megköszönni az elmúlt időszakban (egészen az analízistől kezdve) értem végzett kitartó, türelmes munkáját. Annak ellenére, hogy mindezidáig az asztrológia és a horoszkópok világa számomra teljesen idegen, sőt előítélettel bevont terület volt, el kell, hogy mondjam, hogy mégis rendkívül szerencsésnek tartom magam, hogy kapcsolatba kerültem Önnel és az Ön által művelt tudománnyal. Munkája eredményeként sok tekintetben fordulás következett be a belső lényemben: 
- Míg korábban az asztrológiáról és a horoszkópokról azt gondoltam, hogy az valamiféle megalapozatlan hókuszpókusz, ma már teljesen meg vagyok győződve arról, hogy az Ön által művelt asztrológia egy zárt rendszerű, összefüggésekkel átszőtt, racionális, felülről ihletett tudomány, amely nem jósol, hanem szinte tudományosan értelmezi az ember cselekedetinek legmélyebb rétegekben rejlő mozgatórugóit és a kiutat is megmutatja!
- Azt is megfigyeltem, hogy akár az analízis, akár a szintézis azonban csak akkor tud választ adni, segítséget nyújtani, ha őszintén fel merem tenni a kérdéseimet, és a problémáimmal leplezetlenül és pőrén szembe merek nézni! - Már ez is nagyon nehéz volt, ám mégsem elég, mert mit ér bárminemű megvilágító információ és értelem, ha az nem épül be az életembe! Ez a végső konklúzióm, most már rajtam áll a sor!
- Szilárd kitartóan, türelmesen, és nagy lelkesedéssel mindent megtett annak érdekében, hogy idáig eljussak! Azért, hogy képbe kerüljek saját magammal, megértsem mit miért is teszek, és rámutatott, hogy a bennem feszülő ellentmondások miben is rejlenek. Megtanított, hogy a sok kényszeres, rossz cselekedetem valójában honnan is ered és kezelhető! Nem kell, hogy ezek fogságában éljem további életem, sőt, magasabb minőségre emelhetem azt, egészen a megváltódás felé!
- Mindezt bölcsen, tapintatosan, intelligensen tette Szilárd, megelégedett pont azzal a( kevés) mennyiségű információval amennyit hajlandó voltam, most, a jelen állapotomban megosztani vele. Éles látásával, nagy élettapasztalatával nem volt gond kipótolnia a hiányzó láncszemeket, és ráéreznie, hol is vannak az elakadások, mi is a valós probléma, amit talán magam sem tudok vagy merek megfogalmazni, bevallani. Miközben én bevallani sem mertem Ő feketén – fehéren felfedte előttem! - Komoly feltáró munka folyt közöttünk, miközben sokszor meg kellett, hogy álljak és nagy levegőt vegyek, de mindig át tudtam lendülni, mert a hanganyagon elhangzottakat belengte a humor és a derű, ami nagyon – nagyon sokat segített! És az is, hogy teljesen hozzá nem értőként érthetően, logikusan felépítve kaptam meg minden kérdésemre a választ.
- Az sem volt utolsó szempont, hogy míg kiszolgáltattam magam, soha nem éreztem, hogy ezzel Szilárd visszaélt, megbántott, leértékelt volna! Ez nagyon – nagyon jól esett! Nem tudom, hogy a köszöneten kívül búcsúzásul vajon mit is lehet kívánni egy Tanítónak, aki az élet legfontosabb kérdéseiben adott útbaigazítást! Azt gondolom, talán az a legbölcsebb ha ugyanazt kívánom Szilárdnak, mint amire Ő is megtanított engem: Eltántoríthatatlanul, diadalmas küzdelmek közepette, sikeresen haladjon a megváltódás útján oda célba érve! Mostantól kezdve már nekem is ez a célom, és tudom, hogy igazi, maradandó, valós boldogságot a megváltódásomat előidéző életfeladataim beteljesítése okozhat! Minden fáradozását és tanítását megköszönve, szeretettel:
Évi

Figyelem! Fontos tudnivaló a horoszkópkészíttetés – horoszkóprendelés felől érdeklődőknek.

     Azok számára, akik komolyan fontolják a horoszkóprendelést, a horoszkóprendelési tájékoztatóban szereplő születési adatok lényegi részének (születési dátum, óra és perc, plusz a születési helység koordinátái és a szülők születési dátuma.) a kozmaszilard@gmail.com, vagy a kozmabszilard@gmail.com címeim valamelyikére való elküldése után, megadott jeligére válaszolok ... 

Tovább...

Felhívás a határon túli magyarokhoz

Felhívás a határon kívüli magyarok hozzájárulására, a megcsappant nemzeti egészségügy véralap gyakorlati feltöltésére

 

A minap - csütörtökön - láthattuk a Bp.-i Hír-tv egyik hír-műsorában azt a - Tudomásom szerint civil kezdeményezésből indult. Az indítványt ismertető szimbolikus videoklippen Nagy Feró szimpatikus rockénekes is szerepel... - felkérést, hogy a magyar állampolgárok járuljanak hozza önkéntes véradással, a magyar népi hadsereg megszűnése után drasztikusan megcsappant, un. nemzeti véralap feltöltéséhez, amely készlet a sürgősségi beavatkozásokhoz, valamint a sok vért igénylő műtétek elvégzéséhez és bizonyos esetekben a teljes vércseréhez kell.

Amellett, hogy elsőre az jutott az eszembe, hogy én akár több alkalommal is, nagyon szívesen és szeretettel(!) adnék bennem kellő bőséggel és arányosan csordogáló, az amúgy ritkának tartott és ezért keresettnek mondott RH – (negatív) véremből, de hirtelen nem tudom, hogy ezt miképpen tehetném meg, még rengeteg dolog jutott az eszembe, azzal kapcsolatosan, hogy ezt miért is illenék minden hozzám hasonló egészségnek örvendő székelynek, sőt erdélyi magyarnak, sőt: határon túli magyarnak meg tennie.

Az első az, hogy amennyiben tényleg sikerülne ezt a határon kívüli magyarok körében tömeg szinten megszervezni, ez is csak nagyon kevés értékű hála kifejezés lenne ahhoz képest, hogy a környező országoknak a nemzeti-szocialista diktatúrájából való felszabadulása után, milyen sok anyagi és más értéket is kaptunk mi az anya-nemzettől. Hadd be soroljam itt ezeket, Erdély és a székelyföld tekintetében megelégednék a felbecsülhetetlen értékű Szapientia egyetemmel, amivel az anya nemzet úgymond megajándékozta a gyermekeinket, unokáinkat.

A második, hogy könnyű a nemzet egységéről beszélni, de néha nehéz a szót tettre váltani, amikor arra a szükség és a lehetőség megmutatkozik. Nos, itt az alkalom, hogy bizonyítsunk: akár a közös vér szintjén is, vagyis a nemzeti „véralaphoz” való számottevő hozzájárulásunkkal is komolyan gondoljuk ezt az egységet. Ne tagadjuk le: gazdaságilag bármennyire is gyötrik és a kettős mércét szüntelenül alkalmazva, mondvacsinált ürügyekkel Brüsszelből és Párizsból és Berlinből a magyar államot és annak a nemzeti jobb oldali kormányát, a „határokon belüli magyarok” anyagilag tehetősebbek nálunk, hát mutassuk meg, hogy a nemzet feltámadásához mi is hozza tudunk járulni, és nem mindig csak a segítséget várjuk.

Lenne még mondanivalóm ezzel kapcsolatosan, pl. a székely hagyományból eredő „váráldozat” szimbólumáról, amit a nemzet határainak a védelmében áldoztak az őseink önszánt - hősiesen, vagy szükségből, de számtalan alkalommal. Hát amennyire most, mindössze egy ennyi véráldozatra van szüksége a nemzetnek, ami senkinek nem kerül sem az életébe, sem az egészségébe, akkor miért ne áldoznánk mi, remélhetőleg méltó utódai a szabadságot a nemzettel együtt szerető, hős őseinknek? DE A LEG FONTOSABB, amiért úgy érzem, hogy minden határon kívüli, egészséges magyar ember, aki nem iszonyodik a vér látványától, vagy nincs más lelki, vagy öntudati (pl. vallásos) problémája a véradással kapcsolatban, egyenesen, igen is köteles szerintem vért adni ebbe, a magyarországi egészségügy vérkészletbe az, hogy az elmúlt, minimum 6O évben, számtalan olyan eset történt, hogy életveszélyes betegségben szenvedő, vagy ilyen jellegű balesetet szenvedett határon kívüli magyar (és nem magyar...!) gyermekeket, magyarországi korházakban mentettek meg és küldtek haza az értük aggódó családtagjai és barátai körébe az „eredeti hazájukba”, és bizony ezek között rengeteg olyan eset is volt, amelyekben, éppen ez, a pillanatnyilag megcsappant magyar nemzeti véralaphoz kellett nyúlni, és sok esetben nem is kis mértékben! Hálistennek, még a rokonságomban sem fordult ez elő, nem, hogy az én gyermekeimmel, de számtalan esetről tudok a múltból és a jelenben is, volt munkatársak, sőt, a gyermekeim osztálytársai esetében is, amikor az eset súlyossága miatt, Magyarországra kellett küldeni életmentés, testrész, vagy szerv-mentés céljából az itt veszélybe került gyermekeket.

Tévedés ne essék: a fentiekkel semmi esetre nem akartam arra célozni és utalni, hogy az ilyen esetekben Magyarországon, több esetben és többek között ennek a nemzeti véralapnak az igénybe vételével is meg mentett gyermekeknek a szüleitől, vagy éppen tőlük, amennyiben azóta már felnőtté váltak, elvárnám, hogy ennek a humánus kérésnek tegyenek eleget, mert amint mondtam, köztudott, hogy a véradás lehetőségének, hogy ne mondjam. Képességének, lehetnek személyi szinten pszichés, vagy morális – lelkiismereti, vagy akár létszemléleti akadályai, un belső blokkjai is. Hanem csak azt, hogy aki nem rendelkezik ilyen akaratán kívül pszichés, vagy fiziológiai nehézségei, gátjai, gátlásai, illetve egyenesen a személyes szabad akarata gyakorlásának a kérdésével kapcsolatos fenntartásai, azt szeretettel meghívom, hogy csatlakozzon e kezdeményezéshez, annak érdekében hogy találjuk meg azt a hivatalos formát, amelyen keresztül ez a „határtalan” nemzeti gesztus keresztül vihető lenne hivatalosan és törvényesen (Pl. „nálunk” a román vöröskereszten keresztül), majd, hogy ezek a, végső soron egészséges személyek számára minimális erőfeszítésbe és végső soron, gyakorlatilag semmi féle veszteségbe nem kerülő, hála -gesztusok minél nagyobb számban és minél többször kiviteleződhessenek.

Mivel az RMDSZ-ből húsz éve, hogy kiléptem, és tizenöt éve, hogy végkép és majdhogynem az undor szintjén kiábrándultam (Persze, akad azért a szervezetben néhány gerinces ember, akivel még szívesen szóba állok, ha találkozunk), az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai szervezetének a Petőfi utcai székhelyére tértem be az ötletemmel, de csak egy az ötletet amúgy helyeslő és el nem vető elvi folyosói egyezségig jutottam Nagypéntek délelőtt azzal, akit a Demokrácia Központ eligazító hivatalnoka (diszpécsere) a néppárt helyi elnökeként mutatott be. Nagyon remélem, hogy ez úttal az itt kifejtett kezdeményezésem és a az erdélyi véradás hivatalos megszervezésére való felkérésem el jut a párt központi vezetőiig is. Személyesen leginkább a Torro T. Tibor barátom segítő jóindulatában, de legalább is jóindulatú eligazításában reménykedek.

 

Szeretettel:

Kozma Szilárd.

 

Csíkszereda, 2O11, húsvét-szombat.